Élő Víz, 1947

1947-május / 6. szám

és a világ közötti feszültség megszűnt, az egy­háznak megújhodásra van szükségé, mert .ab­ban a pillanatban olyan lett, mint a világ. Ezért az egyház soha nem alkalmazkodhatik e világhoz. Neki csak egy alkalmazkodási tör­vénye van: mindjobban alkalmazkodni Urához, a Krisztushoz. Ha ezért üldöztetés, mellőzés vagy vértanúság jár, akkor az elől sem mene­kül, sőt azt boldogan vállalja, tudva azt, hogy a mártírok véréből a hívek új serege támad. Ugyanakkor, amikor az egyház nagyon jól tudja azt, hogy nem e világból való, azt is vilá­gosan kell tudnia, hogy mégis e világban él és éppen itt világosan kell látnia feladatát. A megújhodott egyháznak látnia kell, hogy eb­ben a világban sóvá kell lenni. Sóvá pedig csak úgy lesz, ha megalkuvás nélkül hirdeti az Igét és éli azt. A Sátán mindig igen örül annak, ha az egyház a világ felé mással is foglalkozik, mint az Ige hirdetésével és a könyörgéssel. (Ap. csel. 2, 42.) A megújhodott Egyház prófétai szol­gálata sem lehet egyéb, mint hirdetni az igaz­ságot. Az Igazság pedig a Krisztus. (Ján. 14, 6.) A megújhodott Egyháznak láthatónak is kell lenni. Nem temetkezhetik bele abba a ké­nyelmes felfogásba, hogy az igazi Egyház lát­hatatlan. Tudnia kell, hogy bár az Egyház rész­ben a hit tárgya, de éppen úgy e világban való­ban létező és látható. A gyülekezet életszentsé­gének és a gyülekezeti tagok egymásiránti sze­retőiének valósággal láthatónak kell lennie. Ha a magyar evangélikus egyház így megújul a maga lényegében, akkor ennek következménye­képpen meg fog újulni, zenéjében, énekeiben, művészetében, sajtójában, liturgiájában stb. is. Végül tisztában kell lennünk azzal, hogy a magyar evangélikus egyház a megújhodás után sem lesz a hívők tiszta közösségévé. A do- natizmus emberi kísérlete, amely az egyházat teljességgel meg akarta tisztítani, kudarcba ful­ladt. Nem sikerült az első keresztyének gyüle­kezeteiben sem a teljes megtisztítás: Korintus- ban, Efezusban, Galáciában stb. De azért ezek a gyülekezetek mégis Krisztus teste voltak sok bűnük ellenére, mert hittek a feltámadott Ür Jézus Krisztus hatalmában, aki őket megra­gadta és bennük szünet nélkül munkálkodott. Bűnbeestek, de Krisztus által naponként bűn­bocsánatot kaptak és haladtak Szentlélek vezér­lete alatt a megszentelődés útján. Közösségeik- hen félreértések és pártoskodások voltak, de a Krisztus állal mégis egyek voltak. Az a bűnös közösség, amelyben éltek, szakadatlanul és fo­kozatosan megszentelődött és valóban, láthatóan a Krisztus egyházává lett. Idáig kell eljutnia a magyar evangélikus egyház gyülekezetei­nek is. Ezt a megújítást egyesegyedül a Szentlélek tudja elvégezni. Emberi erőlködés és tisztogatás semmit sem használ. De azt is tudnunk kell, hogy ebhen az újjászülő munkában a Szentlélek fel akarja használni a gyülekezeteket és a gyü­lekezeti tagokat. A Szentlélek munkatársakat keres. Ezért engednünk kell, hogy a Szentlélek a mi személyes életünk megújításán keresztül újítsa meg a mi egyházunkat. Pünkösdkor kivétel nélkül egyet megtehe­tünk: kitárhatjuk életünket a pünkösdi Lélek előtt és így könyöröghetünk: Urunk, rajtunk keresztül újítsd meg a mi magyar evangélikus egyházunkat, hogy az legyen valóban a Te tes­ted, a „szenteknek közössége“, JÉZUS KEZEBEN Nem akarok kő lenni. — Még márvány se. — Nem! Igaz, hogy szép fehér, — de ellenáll keményen: Véső kell hozzá s nehéz kalapács, — Agyag szeretnék lenni a Mester kezében. Engedelmes és alázatos. Hogy mindennap érezzem magamon — Akár simítva, — akár keményen — I)e a Kezét érezzem, ha formál a Terv után a puha agyagon. Asztalos Sándor né. 6 ÉLŐ VlZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom