Élő Víz, 1944
1944-június / 6. szám
bibliakor A hitabe-je 40. Rz Ároni áldás. IV. Móz. 6:23—27.) I. 1st n jósága Ha meggondoljuk, végtelen kedves ige ez. Az ószövetségben, sem az Újszövetségben nem találunk utasítást arra, hogy Isten nevével át- kozódjék valaki, de azt egyenesen elrendeli Isten, hogy az ö Nevét áldásul használják. Ő csak áldani jakar! így lett az ószövetségi papnak hármas feladata: áldozni a népért, könyörögni a népért és meg' áldani a népet. Es az is figyelemreméltó, mit ért Isten a megáldás alatt. A 27. versben azt mondja: »így tegyék az én nevemet Izráel fiaira, hogy én megáldjam őket/ Isten az ő Nevével akar betakarni bennünket — már előre utal arra, hogy Isten önmagával akarja megvédeni, betakarni a mi bűnös, szegény mezítelenségünket, mert ez az áldás Isten teljes lényét jelenti hármas tagozódásában: II. A Szentháromság Isten. Luther szerint már itt is találkozunk' a Szentháromsággal. »Ez az áldás nincs messze attól az ismert áldástól: áldjon meg az Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek...« Azután ki is fejti, hogy a hármas formji, a Szentháromságra utal. a) Az Atya. »Az Ür áldjon meg és őrizzen meg téged.« ő áldotta meg már a teremtés hajnalán is az embert: I. Móz. 1:28. És a bűneset után is ebből akar részesíteni újra meg újra bennünket. így kezdte el akkor, így akarja most és majd az örökkévalóságban is: »Jertek én Atyámnak áldottál..«. »Arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek...« (Máté'25:34. I. Pét. 3:9.} — És tudjuk, hogy az Atya .az, aki mint gondviselő, nem csak megteremtette a világot, hanem ázt fenntartja, megőrzi is ... b) A Fiú. »Az Úr világosítsa meg az Ö orcáját ti rajtad és könyörüljön terajtad.« Egyszer Isten az í ne, a Fiú által teremtette a világosságot. (I. Móz. 1:3. v. ö. Ján. 1:1 3. 14.). Azután a Fiú gyújt 'világosságot a mi megsötétült szívünkben is. (2. Kori 4 i.): igy világosítja meg rajtunk az Ő orcáját. És Jézus az, aki megkönyörül rajtunk. Milyen csodálatig, amikor a lelkész megáldja a teljes templomi g\ ülekezetet, még a hitetlennek is ezt a legdrágább áldást adja: Könyörüljön rajtad Krisztus által az Atya ... c) A Szentlélek. »Fordítsa az Úr az ä orcáját tereád és adjon békességet néked.« A békesség evangéliumát, a bünbocsánatot a Szentlélek hirdeti. Luther: »...a Szentlélek hivott engem az evangélium által .. .«• Gondoljunk Róm. 8. és Ján. 15—16—20. azon igéire, melyek a Szentlélek döntő jelentőségéről szól- znak. .. Luther írja: »Micsoda vígasztalás ez! Vídámítsa meg szivünket Istennel szemben. Hiszen lám, a teljes Szentháromság mindegyik személye azon van, hogy a szegény, nyomorult embert bűnből, halálból, ördög hatalmából megigazulásra. örök életre, — Isten országába segítse.« Igen, az Ur, az Ur, az “Ur áldani akar, hallelujah! j 41. Útban a mennyei Kánaán felé. (IV. Mo«. 21:1—9.) Egyik legcsodálatosabb történet az Ószövetségbe. Két nagyon ‘fontos dologra kapunk benne útmutatást: a keresztyén ember életútjára és üdvösségének alapjára vonatkozólag. Bölcsőtől a mennyei Kánaánig vezet ez az ige. 1. Útban a mennyei Kánaán felett) Kívülről jövő akadály. Mindnyájan utasok vagyunk, járjuk a »Zarándok útját.« Vezetők és vezetettek egy cél felé vándorlunk: a mennyei Kánaánba. Van valaki, aki ezt meg akarja akadályozni: Arad királya, a Sátán. A vándorlók sokfélék: Mózes Istentől küldött felelős vezető Áronnal együtt, az öregek vágyódtak Kánaán felé, hiszen tudták, hogy van »ígéret földje«; voltak akik mesének és csak »ígéret« földjének tartották; voltak árral úszók és akadékoskodók... Ugyanúgy, mint a mennyei Kánaán felé vivő úton ... Te hogyan vándorolsz? Milyen »sokakat foglyul ejt« ezen az úton a sátán! (1 .V.) Talán Te is a foglya vagy, vizsgáld csak meg, miben? 2. v. »Fogadást tőn.« Hányszor fogadkoztál már Te is, de nem lett lelki életedben eredménye annak, hogy megsegített az Isten ... b) Belülről jövő akadály: »a népnek lelke megkeseredék útközben.« Pedig a Verestengerhez vezető úton minden a megtapasztalt csodákra és kegyelemre emlékeztette őket. Éppenúgy, mint ahogy téged is körül vett már születésedtől kezdve az ő sok csodája. A nép már 37 éve vándorolt ekkor. Elfogyott a türelme s mikor már sokáig kell várakozni valamire, akkor arat a £íátán. Benned van a megkeseredés- nek gyökere az eredendő bűn miatt. És zúgolódsz. Isten legcsodálatosabb útravaló ajándékát, az igét megútálja a lelked, amelynek táplálására adatott. (L.: 35. bibliaóra!) i c) Istentől jövő akadály. (6. v.) Tüzes kígyók. Akiket megmartak, azok nem juthattak be az ígéret földére. Mindnyájunkat megmart az Öskígyó s »ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképen elvesztek.« (Luk. 13:3.) »Tisztátalan nem megy át rajta«, (És. 35:8.) aki meg nem tér, annak szamára maga Isten a legnagyobb akadály s vájjon ki segít akkor rajiad? . d) Nincs más hátra, mint hinni, bünbánattal jönni. Nem zúgolódni, nem keresni kifogást másban. Ügy, amint a tékozló fiú és Izráel gyermekei mondták: »Vétkeztem«, »Vétkeztünk« ... II. Elkészített út a mennyei Kánaán felé: a felemelt kígyó. Ha valaki belátja, hogy megmaratta- tott, ha reátekint, ha hisz a már készen lévő szaba- badításban: Isten megmásíthatatlan szava »életben- maradjon!« (8 .v.) Az újszövetségi beteljesedés sokkal áldottabb csoda: eredendő bűn kígyómarásból, örök haláltól, örökéletre szabadít meg. Mert »amiképpen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akké- pen kell az ember Fiának felemeltetnie, hogy valaki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.« (Ján. 3:14—15.) 42. »Se jobbra, se balra!« (V. Móz. 5:32.) I. A sátán ravaszsága- Istent jellemzi a kizárólagosság: ha Ő valamit elvégez, annak nincs párja; ha ö ad útat a szabadulásra, akkor csak az az út vezet, nyújt szabadítást s minden más kárhozatba visz. Isten kétszer adott nekünk ilyen kizárólagos útat. Először az Ószövetségben. A 33. v. szerint csak ezen az úton — a Törvény útján — lehet járni. Jól tudja ezt a sátán is, s azért erről minden áron le akar téríteni. Mint amikor valaki egy keskeny hídon megy, mindegy, hogy merre lökjék meg, jobbra vagy balra, mindenféleképen a mélységbe esik. A sátánnak lényegéből következik, hogy az Istentől adott úton bah a akar letaszítani: amikor nyílt isten-
