Élő Víz, 1943
1943-április / 1. szám
Beszámoló Ifjúsági evangélizáció volt Nyíregyházán február második hetében, öröm volt látni, hogy szaporodott estérői-estére a hallgatóság. 200-tól egészen 400-ig. Fiuk és leányok vegyesen. Iparos- és kereskedőtanon- cok, segédek mellett a diákság is nagy számban. Itt- ott egyetemisták is. A tanuló és dolgozó fiatalság együtt jött ahhoz a forráshoz, ahol igazi kedvet, erőt és reménységet lehet meríteni a jövendő próbás feladataihoz. Senki nem volt kivezényelve. Akik ott voltak, mind önként jöttek és kitartottak nyolc estén át. Nyilvánvaló, hogy az evangélium is érdekli és vonzza a fiatalságot, nemcsak a léha szórakozási alkalmak. A morzsaszedésen többek között „családi bizonyság- tételt" is hallhattunk. Apa és két fia tettek tanúságot amellett, hogy mióta az evangélium, eledelével táplálják a lelkűket, azóta nemcsak odahaza boldogabb és békésebb az életük, hanem a munkájukban is több az erejük, nagyobb a kedvük és ifjúságra vallóbb a bátorságuk és munkabírásuk. Tiszaföldváron március 15—21-ig volt a IV. evangélizáció. Az 1200 lelkes gyülekezetből elég mérsékelt volt a résztvevők száma, 'esténként átlag 150-en. Leányok összejövetelén 8—9-en, asszonyokén 25-en, presbiterekén 10—12-en. Két ízben a külterületi templomban is voltunk, 20—28-an voltunk együtt. A záró- vasárnapon tartott országos vásár különösen elvonta a hallgatóságot. Délelőtti istentiszteleteken csak 29-en voltak, úrvacsorát 16-an vettek. A mostani evangéli- zációtól inkább csak a régi gyülekezeti mag megerősödését és hitben való megújulását várjuk. Első evangélizációk. A tavaszi evangélizációs piogrammunkban meglepően sok azoknak a gyülekezeteknek a száma, ahol először van egészhetes evangélizáció. Januártól húsvétig 15 evangélizációt tartottunk, ill. vettünk tervbe s ezek közül 10 gyülekezet először kérte az evangélizáció szolgálatát. Ebből láthatjuk, hogy az evangélizációs munka nem csupán az eddig elért területen hat és tartja magát, hanem Isten újabb és újabb kapukat nyit előtte. Bizonyár: Isten ezt a szolgálatot is kovásznak szánta és az a célja vele, hogy az egész tésztát megkelessze, egész magyar evangélikus egyházunkat megelevenítse. Sajógömörön március 8—14. volt a második gö- mörmegyei evangélizáció, nem sokkal az igen megáldott csucsomi (Rozsnyó mellett) után. A 679 lélekszámú gyülekezetben esténként 350—400-an gyülekeztek össze. A főösszejövetelek után csoportösszejöve- teleket is tartottunk, valamint énektanu’ó-órákat. Szintén élénk részvétel mellett. Az utolsó estéken az utóösszejövetellel együtt kb. 3—3 óra hosszat is együtt voltunk. Rejtő Mária tanárnő és Kutasi Valéria diakonisszanővér testvéreink is többször kijöttek Rozsnyóról segíteni. Első nap s az utolsó két napon egy csapat rozsnyói diáklány is kijött s énekkel és énektanítással szolgált. — Voltak résztvevők Tornaijáról, Gö- mörpanyitról, Putnokról s szórványosan még több helyről is. Egy férfi s egy ifjú testvérünk naponként nagy távolságot kerekezett a részvételért. — Egy evangéli- záló előadást a lökösházai leányegyházban is tartottunk (8 km). Az utóösszejöveteleket úgy megözönlöt- ték a résztvevők, hogy a szomszéd helyiség ajtóit is le kellett szedni helyszűke miatt. Legalább másfélszá- zan. Hogy ez a szám túlnagy volt, azt a úrvacsorái részvétel mutatta, amely százon is jóval alul maradt. Az úrvacsora helybe'i résztvevőinek csaknem fele férfi volt. Közös imádkozással zártuk az evangélizáció’, amelyre nyilvánvalóan adta kegyelmét az Ür. Heti ösz- szejövetelük vasárnap esténként lesz. Az evangélizáció alkalmával öt gömöri gyülekezetbe kérlek evangélizációt a lelkészek. Imádkozzunk a gömöri ébredésért! _ KERESZTYÉN FARSANG. Amikor evangélikus népünk vallásos életében lélek és erő volt, sok olyan szokás alakult ki, amelyen emberöltőkön keresztül áradt az ébresztő és életet formáló, hódító evangélium. Egyházi életünk elseké- lyesedése idején ezek a szokások is megüresedtek, végül pedig az emlékezet lomtárába kerültek. Most, hogy a Lélek szele ismét erőteljesen fújni kezd, egyházunkban, magától értetődően kialakulnak cizok az igehirdetésnek és az egymás hitén való erősödésnek alkalmai, amelyek lassankint áldott szokásokká válnak és amelyek minden igazi keresztyén közösségi élet természetes megnyilatkozásai és következményei. Egy ilyen új vallásos „népszokásról” szeretnénk megemlékezni. Az egyik pestkörnyéki evangélikus faluban nagyon zajos szokott lenni a farsang. Különösen a három utolsó nap mulatozásai fajultak el és ilyenkor szinte korcsmává vált az egész falu. Amikor néhány esztendővel ezelőtt a lelkész és híveinek egy kicsiny csoportja felébredt, különösen fájt nekik ez a farsangi tobzódás, amelynek kilengései sok családi életet dúltak fel és amely kísértéseket jelentett a már felébredt iiatalság számára is. így ötlött fel bennük a gondolat, hogy ők is megülik a farsangot, de nem korcsmái vígadozással, hanem keresztyén örvendezéssel. A három utolsó farsangi napon esténkint evangélizációt tartottak a tem - plombán. Utána pedig az iskolában gyűltek össze és ■itt énekléssel, írásmagyarázatokkal és bizonyságtételek hallgatásával, imádkozással töltötték el az estét. Aki részt vett egy ilyen esten, az megkóstolta, hogy milyen a szüntelen való örvendezés íze és valóság lett számára a zsoltáriró éneke: ,,Imé milyen jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak ... Csak oda küld áldást az Ür és életet örökké!" Valóban így történt. Üj életindulások egész serege fűződik egy-egy ilyen farsanghoz; az Isten Lelke sokakat éppen egy-egy ilyen alkalomma1 ragadott meg. De a régiek számára is újabb bizonyságot hozott a keiesztyén farsang Isten gondoskodó szeretetéről és az ima-meghallgattatás csodáiról. Az egész gyülekezet, söl a község számára is sokat jelent ez a keresztyén farsangolás: azóta kevesebb mámoros embert látni ilyenkor a faluban és nem harsognak az utcák a korcsmái zajtól. Annál zengőbben csendül ki a templomból, az iskolából egy-egy örvendező evangéliumi ének és úszik végig a falu házai felett, a kegyelmes és az ítélő Istenről prédikálva. Ma sokat beszélnek a régi népi értékek felújításáról. Nem hisszük, hogy ez időszerű lenne és s:ke- rülne. De azt tudjuk, hogy a megújult lelkű nép kitermeli a Lélek sugallata következtében azokat az ú] értékeket, amelyekre szüksége van magyar vFágunk- nak. A keresztyén farsang mindennél jobban bizonyítja ennek az állításnak igazságát. k 8 ÉLŐ Víz
