Élő Víz, 1943
1943-december / 9. szám
IMAKÖZÖSSÉG TÜKÖR ELŐTT Az első imaközösség (Csel. 1:14.) „Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalato- sak valának az imádságban és könyörgésben az asz- szonyokkal és Máriával, Jézusnak Anyjával és az ő atyjafiaival együtt.“ Az imaközösségnek az alapja Jézus ígéretében van: „Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megadatik néktek“ (Ján. 16:24.) Amint elment tőlük az Ür, szükséges volt az, hogy imádságos kapcsolatban maradhassak Vele. Addig nem lehetett s nem is kellett Jézus nevében az Atyához fordulni, most ez a Szentlélek kitöltése által drága lehetőség és ajándék lett. És különös, hogy míg az asszonynak a gyülekezetben hallgatnia kellett (I. Kor. 14:34.), az imádságban és könyörgésekben ők is foglalatosak lettek. Sokan szoktak szólni a közös imádkozás, imaközösség ellen. Helytelenül alkalmazzák Máté 6:6-ot. Jézus nem a közös imádkozás ellen, hanem a képmutatás ellen szól. Az Ap. Csel. bizonysága szerint az őske- resztyénség buzgón és rendszeresen gyakorolta a közös imádkozást. Erről több helyen olvashatunk a Bibliában. Már ez a tény is arra figyelmeztet, hogy különös áldása van és Isten különösképen akarja. Imádjuk If.tp.nt: hatalmának minden csodájáért, amit a teremtett világban látunk; szeretetének minden csodájáért, amely Krisztusban, a testté lett igében teljesedett ki; irgalmának minden csodájáért, amelyet egyéni életünkben megmutatott; dicsőségének minden csodájáért, amelyben él, s amelyet egykor színről-színre fogunk látni. Könyörögjünk: az ádventi és karácsonyi igehirdetésekért; az emberiség jóakaratra jutásáért; a jóakaratú, Istent komolyan szolgálni akaró emberek békességéért; a magunk békességéért; a családi békességért; nemzetünk békességéért: a nemzetek közötti békességért; Krisztus eljöveteléért és az Ö országának békességéért; V szeretteinkért, ellenségeinkért. Pécsett nov. 16—18-án hitmélyítő napok voltak a két év előtti evangélizáció utómunkájaként. Az esti előadásokon 200—250-en voltak s külön volt a presbiterekkel, asszonyokkal, leányokkal, diákifjúsággal és egyetemi hallgatókkal látogatott összejövetel. Különös örömünk volt az egyetemi hallgatókkal való találkozásban, amikoris 29 evangélikus egyetemista közül 25-en ott voltak. Ugyanilyen látogatottak a heti bibliaóráik is. A gyenesi konferenciákon résztvett leányok kétszer is összejöttek az egyik konferenciai vezetőjükkel és az ige körüli testvéri közösségben új erőt kaptak a keskenyút folytatásához. A záróösszejövetelen sok szívből tört elő az imádság. Olyanok ajkáról is, akik eddig még nem nyitották meg szájukat nyilvános közös imádságban. Ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus jótéteményét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett érettetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. II. Kor. 8:9. Áz énimádó Minden szava önmegalázás: bűnösségének, érdemtelenségének és tehetetlenségének állandó hangsúlyozása. Bizonyságtétele telve van a vele történt csodáknak színes és lelkendező elbeszélésével. Hihetelenül mozgékony, mindenre vállalkozik, szüntelenül szolgálni akar másoknak — még erőszak árán is; jókodása szinte elképesztő. Bíborhullám önti el arcát, ha buzgóságát és tehetségét dicsérik, megalázkodó szavak bugyborékolnak elő ajkán, de szemében ugyanakkor megcsillan a gőg fénye. MORZSASZEDÉS Gyenesi morzsák Nagy kétségek között jöttem ide. Nem is merem hinni, ami történt velem. A legelső elcsendesedés alkalmával azt imádkoztam, hogy bűneim árja, mint a tenger, hullámaival elfedett. Polgári életemben, nagy elfoglaltságom ellenére, mindig szolgáltam az egyházamat. Azt szokták mondani, kegyes életet élek. Nem igaz! Amit tettem, azt az egyházhoz való ragaszkodás diktálta, de ez nem kegyes élet. A látszólagos kegyes élet ellenére mindig bűnöző ember voltam. Isten kegyelme ide vezetett. Az eke bennem mély barázdát szántott. És már abban is meg tudok nyugodni, hogy Isten elvette feleségemet. * \ 1 • Erdély keleti végéről jöttem. Pihenni és üdülni. * Én is meg voltam elégedve önmagámmal. Itt aztán valóságos pergőtűzbe kerültem. Csak úgy vagdosták fejemhez a bűneimet. Eddig azt hittem, a társadalomnak jó és hasznos tagja vagyok. Sőt az első napokban az volt a véleményem, hogy a konferencia résztvevői rajongó szektások, beteges lelkületűek. Mert ahogyan én élek, az nagyon rendes élet, éppen elég egy jó magyar embernek. Különösen a hét vége felé láttam meg igazi életemet. Még most sem érzem magam eléggé telítve, de kérem Istent, hogy segítsen meg. A mai úrvacsoravétel előtt olyan soknak éreztem bűneimet, hogy még sírtam is.Most úgy érezzük magunkat, mintha angyalszárnyaink nőttek volna. Vigyázzunk, hogy szárnyaink ördögszárnyakká ne váljanak! 6 ÉLŐ VÍZ
