Élő Egyház, 1967 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1967 / 2. szám

TEMPLOM A CÍMLAPON: Ez a templom a címlapon: Erdély izenete. Erdély lelke, fogó karja nyúl utánunk általa1 a szertefutottak után. Kis Károly épitész-lró szedte össze annakiaejében könyvben az erdélyi templomok, az.erdélyi épületek szine-javát. A leiekről, a múltról is olyan c .iálatosan tudott beszélni regényeiben, Írásaiban Kós Károly. Zsolnay András, a svájci Lelémontba sodródott művész szegényesnek vélte a Körlevél­­formát. Ezt a templomot deszkárametszette; Lakatos Sándor ^enfben lehúzatta a nyomdán s ezután ez a templom lesz a körlevél borítólapja. Nem vagyok erdélyi. (Huszt, Máramarossziget, Visk, Eelsövisó, Patak, ahol nehány előd a nevünket ismertté tette, csak "Erdély-Rész" volt, de nem az igazi, a valós Erdély.) Nem akar tehát a templom afféle székelyharisnyás "kismagyar" papi látás lenni. Ha ábrázol valamit, ez nem a magányosság, nem a tervtelen bolyongás, nem az idegen­­ség, de a tisztahittí, tisztaszivü kevesek, a kicsik hősi küzdelmének, életakaratá­nak a jelképe. Annak a beszédes jelképe óhajt lenni, hogy a megnöttetett tudású világban is a szívben hordozzuk az Istent. Vájjon gondolható-é, hogy a földön lakozzék az Isten? Imé, az ég és az egek ege nem fogadhat be téged, - mennyivel kevésbbé egy hajlék, - mondja Salamon, a templom­­épitö király.(Királyok I,könyve 8.r.27.vers.) Ha a homálybeveszö évezredek küszöbén vad, nomád népek vezetői ilyen tisztán lát­ták az ember s az Isten közti viszonyt, nekünk ma valahogyan a kicsi Föld s a vég­telen ür közé vetitett jelképpel kellene kiábrázolni, hogy mennyire megfoghatatlan, mennyire behatárolhatatlan az egyébként bennünk lakó isten. Valóban nem- mosolyogtató-é ma egy csillag-gombos fehérfalú templom? Hisz a gyermek ma hovatovább nilhold-utánzattal játszik, mert az emberi értelem csodálatos- léptekkel halad napról-napra a világtitok megfejtése felé. A rádióaktiv mérésekkel napvilágrahozzák a régi embertelepek korát, végtelenné meghosszabbítva a múltat. A tudásnak a holnap is végtelen. Megméri benne a mérhe­tetlen időt, megméri a teret. A szem b^lát a milliónyi fényesztendök mögé s a kis atom naprendszer! titkait is meglátjuk. Csak idő és képesség kell hozzá s olvasva, kutatva, mérlegelve, gondolkozva évezre­des kultúrákat magunkéváélhetünk rövid emberöltő alatt. De éppilyen csodálatosan magunkévá élhetjük az Istent I Mert amint a Gondolat nem hal meg, amig ember él a földön, - úgy a hit sémi A lélek ma is éli személyesen a bennünk is, s a rajtunk kivül is levő Istent. Sok közös cél ellentétes- érdekű népeket, csoportokat is egy táborba hajt. Az ameri­kai tudósok készítette holdtérképen például az orosz felfedezések is helyet kaptak Moszkvai tenger stb.stb.elnevezéssel. - Vagy más példát idézünk. A reformátusok Mária testi mennybemenetelét sohasem hiszik el. Az ember-pápa csalatkozhatatlansá­­gára a megmérhetetlen, meghatározhatatlan, megfoghatatlan isteni dolgokban sohasem mondják rá az "igent", s a táborok-mégis egymásralelnek, közelednek egymáshoz, keresve a fődolgokban egymás kezét. A fejlődés az -emberiséget mind céltudatosabban viszi egy világot átfogó nagy egyetemes család körének a kialakításához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom