Élő Egyház, 1967 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1967 / 2. szám
2 De mi a megtágult világban is csak emberek maradunk, ösképzetek kisérnek, ösképzetek kötnek. A tűzhely, a család, az otthon, a közösség, a nemzet, az egy nyelv, az Isten, a vallás, a templom, a temető ( a halál) képzete bennünk él folyton, akárcsak gyermeki világunk. - ^.Kálmánnal beszélgettem az egyik magyar ünnep után. Kálmán az átöröklödést ma'gyarazta a kislánya esetével. Ha teheti, ö is tanyát ver az asztal alatt, mint hajdan ö - az apa. - Finkey Feri bácsit, a nagynevű néhai magyar jogászt, a hivő egyházi embert is asztal alatt ülve hallgatta először, gyermekkorában, Kálmán. Ferj_ bácsi ilyeneket mondott:"Gyerekek." Ez nem ment a Kálmán fejébe, hisz' csupa öreg tanár, jogász, orvos, fizikus ült Feribácsi körül. Azon folyt a vita, hogy egyikük nem tüdta megbocsátani egy távollevő társuk vétkét. - "Gyerekek", mindent meg lehet bocsátani, - mondta Feri bácsi, - ha az ember meg tudja érteni az embert. Csak amire megérti, akkorra öreg lesz.... így kisér a gyermekkor, igy kisér a jó, igy kisér a rossz.( Néhai való Gide (olvasd:Zsid) András francia iró. nem volt valami túlbuzgó református ember. Mégis bánta, hogy a kor Írói az ördögöt, a rossz megszemélyesítőjét száműzték a gondolkozásukból.) ösképzeteinket úgy hordozzuk magunkkal,' mint gúnyát. Jézus példásan meghatározta a templom helyét, amikor a samáriai asszonnyal beszélgetett a Jákob-kutnál; Az Isten lélek, és akik öt imádják,szükség, hogy lélekben és igazságban imádják. ( János evangéliuma 4*r.24.v.-) De Jézusnak könny°bb volt az értelmébefogni a lélekben és igazságban való Istent, mint nekünk. Salamon király is tudta, hogy nem korlátozható földi hajlékba az Isten. Ezért imádkozott ekképp: De tekints a te szolgád imádságára és könyörgésére óh Uram, én Istenem, hogy a te szemed e házra nézzen éjjel és nappal....(i.Kir.Ö.r.) Nekünk is ezt jelenti a templom. Nincs benne se szentség, se szentéLy.Egy a hajlékok között, amit ember emel. Csak az imánk teszi, nem a név, hogy templom, - Tekints a te néped imájára, könyörgéseire óh, Urunk, Istenünk s a te szemed legyen éjjel-nappal e házon..... A brazíliai Sao Paulo-ban is van egy magyar mintájú református templom. Sohasem láttam valóságban, de képekről is bennem él a képe. Megnöttetem képzeletben a méreteit. Csillag-gombos tornya nagy magasságokba fúrja magát. Úgytetszik, hogy népekre, nagy messzeségü földekre, folyókra vigyáz a templom. Ügytetszik, hogy Dél-Amerikában szétszóródva a magyarok mind látják ennek az egekbenöttetett, felettük őrködő, őket hívogató, rájuk vigyázó templomnak a tornyát. Lám, össze lehet minket, szedni. Lám, lélekben, gondolatban Dél-Amerikában is együttvagyunk! Az osztrák burgenlandi Felsőőr képzete is igy él bennem. "Artikuláris hely"-nek hívták a falut. Ha már nem volt szabad protestáns templomokat építeni, megmaradtak a törvénybe bevett helyek. A királyi engedéllyel épült istenháza ma királyian néz utánunk, az Alföld hegyekbeveszö nyugati peremén. Idegenben, magányosan, osztrák földön áll, de a mienk elszakitatlanul, - magyaroké. -Erdély, - de a Tiszavidék is - e templomok képében él bennünk! Messzemutat itt, völgykarba bújik ott, de mindenütt családdá melegíti a védelmébe húzódó házakat, népeket, A megmaradás, a túlélés, a remény, a kiteljesedés jelképe nekünk a templom. K.J.
