Élő Egyház, 1966 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1966 / 2. szám

«T • 2 -alázatosan meghajolt fővel vállalta a terhet. Olykor temetett, úrvacsorát osztott betegeknek sárkenyérbbl, ece­tes borból. ' . A kenyeret kézbeveszi, maga elé tartja, nézi elmélyülten, mintha senki se volna ott és egyedül társalkodnék a kenyérrel, melynek teste olyan fekete; sovány és gyötrött, mint az övék, ize-keserű, verejtékes titkos. Árva, lenézett és kihalófélben van, mint ók. Nemzedékek hosszú küzdelme tette,, hogy ez a darab is még az övék, amit szinte alig bír tartani reszkető kezében. A kunyhó sötétjéből érre is éhesen néz rá néhány ember: felmordul a gyomruk s szinte szomorúak, csalódottak, amikor • a - beteg gyermek meg­kapja s a kenyérfalat eltűnik a haldokló..szájában,.. /NyirÓ József:Néma küzdelem./ OOOOOOOOOOOOOOO cJq 0000000000000 ó'o I , I Úrvacsora - a '• családban1'. A K.Józsika édesanyja otthoni leveléből: , In még mindig nagy szeretettel gondolok mindnyájukra. Kérem, ad­ja at szerető jókívánságom és üdvözletem. Nem tudom, nem terhes-e ez a tisztelet, amelyben öt év után is részesítem magukat, de én nem tudom felejteni az együttlétet. Bízom Istenben, hogy fiam álláspontja is meg fog változni s ha esküvőjét nem is maguknál tartja, - mert svájci leányt vesz el,-de egy úrvacsorán szeretnék még vele együtt a maguk kis közösségében résztvenni... § £-£-£-£-£-£-£-£-£-£-£­Hírek, közlemények: a genfi gyülekezetünkben 73 esztendős korában váratlanul meghalt Magyar Pál, volt^gyülekezeti fögondnok és Kocsis Ödön, 70 esztendős korában. Kocsis Ödön atyánkfia nehány esztendővel ezelőtt költözött ide, Genfbe Dél-Afrikából nejével, hogy itt élő' leányukhoz s vejükhez, aki portugál diplomataként él Genfben, közelebb legyenek. - Az elhalt­nak vállalata volt Dél-Afrikában. - Magyar Pál a mostani háború végéig otthon a magyar gazdasági és politikai■életben jeles szerepet töltött be. A háború után vidékre telepitették. Később kijött Genfbe. Alkalom­ról alkalomra mindig ott volt a templomban. - kiköltözésével egy hely üressé vált, Bernben Zacskó Paula testvérünk elveszítette látogatóként itt tartózkodó nővérét. Kis Jegyzetfüzetébe bemásolta aí;Különös ruha!;cimü, otthonról érkezett kis verset s a következő istentisztelet után megmu­tatta nekem, hogy e verssel-vigasztalódik.- Aki a verset írta, e hasz­nára bizonyosan nem gondolt. In; sem, amikor,közzétettem ezt a jelenték­telennek látszó kis karcolatot a■szenvedésről. - Vigasztalódjék! Második kis unokája születéséhez sok örömöt kivánunk! A németországi Augsburgban dr.Búzás Sándor hittestvérünk felesége elvesztését gyászolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom