Élő Egyház, 1966 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1966 / 10. szám
az egymás támadása, megszűnt az egymásra tüzelés, ami közös szégyenünk volt. ÍJj légkör támadt az egész világon. Még a közelmúltban- is sok szenvedés, megaláztatás, sokszor anyagi romlás származhatott abbéi, ha például.egy "eretnek" római kat< likus többségű városba, vagy iskolába került. Ez a felfogás ma már hova tovább, lomtárba kerül s az egész- világon csak a "másvallásá testvért" kezdjük keresni egy. másban. És sűrű követjárás van a szomszéd várak között s különösen a.gyakorlati keresztyén-élet terén már sok ígéretes közös munka indult meg.-Az emberi szenvedés •az .éhinség, nyomor, tudatlanság megszüntetése,-..egyéb világproblémák megoldása, a jobb és boldogabb emberi- jövő előkészítése csak minden imádkozó keresztyén embernek az egész világra kiterjedő egységes erejével képzelhető el. A minap néhány fiatal amerikai methodisia és baptista lelkésszel beszélgettem. Az Egyházak Világtanácsának Genf-melletti (Bossey-i) tudományos intézete tanfolyamán- vettek részt. "Most-, hogy itt vagy százan áhítattal mindig mélyebbre hatoltunk hitünk gyökereihez, nyilvánvalóvá vált az az igazság, hogy Jézus- Krisztus által minden igazán hívő keresztyén milyen közel kerül egymáshoz", - mondották. Csak az élő hitű evangélikus-, református, orthodox, katolikus stb.stb. ember tudja elöbbrevinni a-Világegyház felé haladás nagy ügyét, mert ez a hit - és.ezért a Szentlélek munkája. A közönyösek, a hitetlenek, vagy akiknek minden vallas mindegy akik politikai, hatalmi, vagy más világi érdekből ügyködnek az egyházak egységéért csak kártavöi, sőt valóságos csapásai ennek az élő keresztyén reménységnek. -- 18 -Nem győzhet az, aki csak védekezik. Jézus világbevevö programot irt elő hiveit s hivei tudják, hogy győznek, mert Jézus megmondotta nekik. Ezért a mi mai, kereső, zavaros, zilált korszakunkban is a keresztyéneknek kell megtenniük a kezdeményező lépéseket az Istennek tetsző emberibb élet kibontakoztatására, . Az Egyházak (genfi) Világtanácsa több éves alapos készülődés után ez év juliúí második felében "Egyház és Társadalom" elmen nagyjelentőségű konferenciát tartott. A konferenciára meghívták a világ legkitűnőbb négyszáz szaktudósát; politikusokat, szociológusokat, teológusokat, hogy ezek - a legkülönbözőbb fajok, vallások, világ, nézetek képviselőiként a "joakaratu ember" módján megvizsgálják a mai társadalom helyzetét, jövő fejlődési irányát, és aggódó gondos-szeretettel, egyétemes emberie: séggel, a nagy Samaritánus segítő és gyógyító készségével tegyék azt, ami a zürzav; ból igazabb-, nemesebb és boldogabb társadalomba vezethet, A konferenciát megrohanták a világsajtó riporterei, a rádiók, televiziók hada. sőt e^y kisebb tüntető felvonulás is született - mellékzöngésként - a vietnami háború ellen. A konferencia óriási gondolat- és problémagazdagságról•tett tanúbizonyságot, Mindennek jövöbemutatóan kell erjednie a fejekben, a szívekben, az időben s a gyakorlati társadalmi életben! A.vitaanyagot egyenként négy négyszázoldalas kötetben jelentették meg. Az első: a "Keresztyén társadalmi erkölcs a változó világban"; John G.Benne, amerikai tudósnak és munkaközösségének a müve. A második:"Felelős kormányzat forradalmi korszakban"; Z.K,Matthews délafrikai professzor szerkesztésében szinte perzselő időszerű problémákat vetett fel. A harmadik kötet: Danys Munby angol közgazdász szerkesztésében "A gazdasági fejlődés világviszonylatban"_elmen a gazdasági és technikai fejlődés jövő távlatait és • problémáit- tár ja fel, A negyedik kötet szerkesztője a holland Egbert de Vries egyetemi tanár. E kötetnek már a elme is:"Az ember a társadalomban" - a modern élet problémáinak légióit idéz: fel. Ezeknek és a konferenciai anyagnak lassan könyvtárrá szaporodott ismertet és éri! most itt fájó szívvel lemondok, megemlítve még három este nagy megnyitó előadásánál a címét; l."Az ipari forradalom"; ebben nagy távlatok nyiltak meg a haladás soha nem képzeli lehetőségeire s egyben a világméretű pusztulás rémségeire is. -a ,vr. t. t vv_/ i~*
