Élő Egyház, 1966 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1966 / 10. szám
megnyugvást; és ugyanágy-a-hazájából kiüldözött magyarságnak is már csak a templo az egyetlen közös háza, ahol az elvesztett közös haza helyett valóban otthon érez heti magát, s ahol érezve sejtheti, hogy imádsága az egés.z földet körülölelő magy imaláncnak egy szeme; olyan szeme, amely, mint minden láncszem, az.egészet összetartja. . Nem Istennek van szüksége istenházára, hanem nekünk, embereknek! Ezért hálával tartozunk minden embertársunknak, aki adományával hozzájárul egy te: lom felépítéséhez, amely minden kereszténynek temploma lesz: az enyém is, a tied A mi templomunkat nem nagyhatalmú alapitó, nem kegyúr, nem egynéhány.dúsgazdag do: tor építi,, hanem a tizenötmilliós magyar nép testéből kiszakadt s a széles világo' szétszórtan élők közül sok száz és száz, sok ezer és ezer ember, igazi közösségi lélekkel, egyénenkénti ajándékával. Bizony, minden okunk meg lesz, hogy az utókor számara is tisztelettel megörökítsük nevüket, emléküket. . Templomépítö tervünk ma még csak eddig,terjedhet. Csak egészen hozzávetölege mondhatjuk, hogy mintegy nyolc-tízezer ember kétszázfrankos adományára lesz szüks ahhoz, hogy telket vásároljunk és az adott térszíni helyzetnek ( sík, domboldal, tető?) s a környezetnek és saját igényeinknek megfelelő méretű, beosztású, külsej1 templom tervével kezdhessünk foglalkozni. Mert mi nem amolyan atomkor-Ízlésű ceme: hombárt, hanem igazi templomot akarunk évszázadokat megbiro falakkal, amelyeken megtörjön a külvilág lármás zürzevara. Templomot akarunk, ahol■a béke és áhitat csendje honol s amely valóban az Ige hirdetésének otthona legyen még a falai álta! is] Egy jól megépített "magyar templomnak" mindennap lesznek látogatói'.(így van < a genfi Bocskay-szoborral is.) A templom nem maradhat tehát őrizet és gondozás n< kül. Mivel Svájcban a lakáshiány mind megoldhatatlanabb problémává válik a telekhiány miatt: egyházfi-lakás építésére is gondolni kell. A természetben nyújtott 1; kás majd lehetó'vé teszi, hogy valaki mindig a templom közelében lakjon. A jövő időkre gondolva Genf - mint a nagy protestáns világszervek állandó központja - elképzelhetetlen magyar lelkipásztor jelenléte nélkül.. Ma már pincéket nem építenek, hanem a templom alagsorában gyülestermeket, előadótermeket rendeznek be, kis oldalkonyhával. Ezzel a magyarságnak lesz egy hel ahol összegyűlhet; ahova vendégeket hivhat, idegen csoportokkal barátkozhat, elöac kát hivhat, gyülekezeteket saját otthonában alkalmilag vendégül láthat;, vagyis minden magyar találkozáshoz alkalmat, teremthet. ■ " A templomra befolyó pénzek egy bankszámlára kerülnek; e pénzek elkönyvelését kezelését egy bizottság ellenőrzi. A bizottság tagjai, épúgy mint minden más szer" zö, fizetés nélkül, ingyen végzik a munkát, amennyiben időt találnak a munkához. Mert 8-10 ezer tétel és egyéni .kartotéklap vezetéséről .lesz szó. Nem lehet ugyani azt kivárni, hogy minden adakozó egy összegben fizesse be adómanyat. Ha így lenne mindez csak két könyvelési műveletet jelentene egy-egy adakozó esetében. Ha pedig elfogadjuk, - márpedig elfogadjuk] - hogy aki másképen nem tudja, az havi 10 frar részletekben fizesse meg az alapítási-kő 200 frankos árát, akkor ez a részletfize' módszer meghus' szorozza a munkánkat] Ehhez járul még, hogy a legtöbbjadományozóvá! levelet is kell-váltani, de adományát - ha másképen nem, --'akkor az Elő Egyház s: mában' nyugtázni -kell. • : -Bizony, egyszerűbb lenne -egy-két dúsgazdag donátort találni, akik magukravál! nak az építés-minden költségét, tervét, kivitelét - s végül ott állna az ő Ízlésű' szerint, az ö vizióiuk szerint felépített templom; benne marványtáblákon a donato: neve, - de a szétszórt s lassan új hazát'lelt magyarok széles tömege ezzel nem s< közösséget erezne. A viziót kell itt szem előtt tartani: a szétszakított magyarok jelképes egybefoglalását és az ö összefogásukat jelképesen kiabrazolo Templom viz: iát; a sok sok száz, a több ezer, vagy több tízezer magyar nevet a templom falán, fis víziónkban látni kell az otthont, az Istentől elfordított, némaságra Ítélt nép( Látni kell a háborúban, a forradalom alatt, az üldöztetésekben elpusztult sok-sok
