Élő Egyház, 1966 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1966 / 3-9. szám
Zathureczky Gyula:(München)- 25 - ' - ' Dokumentumok: (folytatás). rádiós helyzetismertetése Nyugatról Magyarországaielé' ±95% .év reformációi' emlékünnepén és dr.Ravasz László, dr.Papp László rádiószózatának elemzéseképen. (Két üzenetből összevont szöveg.) A protestantizmus szolgálata: Amikor a Reformáció alapjaiban megingatta a középkor világrendjét, társadalmi, politikái'szervezetét, a protestantizmus messze a teológiai vitákon tál, messze a katolikus egyház megreformálásán tál egyetemes emberi szolgálatot tett, A középkor avittá vált intézményeinek lerombolásában a protestantizmus a legnagyobb szerepet játszotta. " Magyar vonatkozásban ennek a lelkeket megrázó és elméket megvilágositó'mozgalornnak még külön is sajátos szerepe volt. Magyarország abban az időben■, ugyanágy, mint ma, egy nem keresztyén keleti hatalom igáját nyögte. Ebben a helyzetben csupán'az a korül,mény is, hogy a római egyház papjaival-szemben a reformált hit prédikátorai magyar nyelven hirdették az igét, mérhetetlen szolgálatot tett a Reformáció nemcsak'nemzeti művelődésünknek, hanem társadalmi szinten is felemelték az Írástudatlan néprétegeket arra a szintre, hogy a "deákul” tudókon kívül az egyszerű, műveletlen nép is megértse a nemzet nagy megpróbáltatásaiban annyira szükséges és sokszor egyedüli fegyvert: az Evangéliumot. A magyarság a reformációban nemcsak egyházi, vagy vallási problémát látott. Benne látta nemzeti léte megtartásának,■felemelkedésének s.az idegen igából való-szabadulásnak útját,’módját. A prédikátorok ajkáról hallhatta számára érthető nyelven, hogy az emberek közti egyenlőség - nemcsak a túlvilág Ígérete, hanem,földi létünk elérendő célja is.- A Reformáció: népi erőforrás. Mert forradalmasította a tömegeket, hitet és bátorságot adott, hogy minden külső és belső veszedelemmel szembenézzen a' nemzet. Protestálni annyi, mint igenelni, újra megerősíteni a hitet. De tiltakozást "is jelent ez a szó a nemzeti elnyomás,-a társadalmi igazságtalanság, a szolgaság és meg - itéltség ellen. ^e feledjük, hogy a protestantizmus nem volt csupán öncélú, felekezeti mozgalom. Magyarnak és protestánsnak lenni minden időben egyet'jelentett. A kettősség egyensúlyban tartotta egymást"és a mérleg aszerint billent, hogy a nemzetnek elsősorban a-hitért, vagy a magyar mivoltáért kellett harcolnia. A katolikus II.Rákóczi Ferene fejedelmet elsősorban a protestáns Erdély tette vezérévé s a zász-lóra irt két szó:-Isten s a szabadság - összefogott minden magyart. Az lÖi+S/49-es szabadságharcban is a protestantizmus szólalt meg. De a protestantizmus a nemzeti művelődésben is élenjárt. Ezthirdeti a volt erdélyi kollégiumok végeláthatatlan sora. S a fejedelmek a legkiválóbb európai professzorokat hívták be. S á kollégiumi belső rend az volt, amit ma a szó 'valódi, nemes értelmében - demokráciának neveznek. A magyar reformált teológusok a nyugati műveltséget - hazai földre hozták s Ők vitték a magyarság' hirét-nevét a világba. • " / A protestantizmusnak egyházszervezete is demokratikus volt. Ebből folyik, hogy ahol erősebb volt, mindvégig a türelmet gyakorolta más felekezetüekkel, más nyelvűekkel,más nemzetiségekkel. Így állt szolgálatában annak a magyar állameszmének, amely annyi
