Élő Egyház, 1966 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1966 / 3-9. szám
- 26 -♦ * századon át lehetővé tette, -hogy a magyar állam minden polgára hazájának érezze Magyarországot. A protestantizmus bölcseségére vall, hogy amikor győzelmei - után, az ellenreformáció korszakában bástyái közé kellett visszavonulnia, állásait akkor is messzelátóan építette ki. Kiépített önkormányzatában hatalmát szétosztotta a legkisebb szervekre. Falusi gyülekezeteknek olyan jogköre volt, akár a püspöknek. így vált lenyakazhatatlan, ezerfejü hidrává s reménységévé egy népnek, hogy ezer veszély között is fenn lehet maradni. A forradalom kellős közepén Ravasz Lászlá püspök és Papp László budapesti teológiai akadémiai dékán szájával ájra megszólalt az igazi magyar református egyház, mert él"ez az egyház. A magyar református egyház jövőbeni funkciója a magyar életben - mindenkit érdekel. Mert Istennek azok a parancsolatai és az elvek, amelyek szerint ennek az egyháznak is működnek a szolgái, időtlenek, örökkévalóak. A keresztyén világban a felekezetek nemcsak nevükben élnek, hanem világrészek szerint különféleképen vertek gyökeret a nemzetek lelkében. "Vaiamennyiök között egyik legsajátosabb, eredete szerint a "magyar vallás'" népe: a magyar reformatusság. Talán épen azért tudta betölteni a különleges magyar történeti feladatokat-, mert a protestantizmus annyira megfelelt e*nép lelkialkatának l oooo oooo Dokumentumok: g_z_ Országos Református Szabad Tanács dckIarációia az Egyházak genfi Világtanácsához a szlovákiai magyarok kitelepítésével kapcsolatban, 1946.(Kivonatos"közlés.) A magyar reformátusság Isten hatalmas keze alatt megalázkodva mélységesen és teljesen egynek-érzi magát a történelme logsulyo sabb válságát élő egész magyarsággal. A háborút befejezni kívánó békekötés napjaiban elsősorban'őszinte bünbánattal vallomást akar tenni a fölöttünk ítéletet tartó igazságos Isten előtt, aki a népek és a történelem Ura.... - -....Nem mentegetjük magunkat... .Ami ebből ránk tartozik, mint bünhődés és sorsvállalás, el.fogjuk és el akarjuk hordozni. .... De van-e joga más népeknek - olyan irgalmatlanság gyakorlására, amely az élet fundament ormait rontja meg; mely egyénileg ártat lan magyar emberek százezreit akarja az ínség, hajléktalansag és az elpusztulás szörnyű sorsára juttatni, amely a vérévésztett és mégis lábraállni akaró magyar nemzetet visszalöki a pusztulás vermébe, hogy az életre képtelen legyen és a jóvátétel átja helyett a halál átjára sodródjék?- Lehet-e mentsége például Csehszlovákiának- melynek szlovák részéről ezrek és tízezrek menekültek az embertelen náci szellem elől Magyarországra,~hogy több százezer magyar embert, ősi földjükön évszázadok óta lakó csaladokat, nőket és gyermekeket meg akar fosztani minden elemi emberi jódtól s a köldás-szegény, vizszinéig terheltkis magyar csónakba akar átlökni - ágy, hogy a tragikus embertelenséget nem látják és nyilván nem ismerik a világ sorsát emberileg inté- ' zö hatalmak jóindulaté, képviselői? - Felelősségünk a Krisztus egyházi hoz, a népek legjobbjainak lelkiismeretéhez, az örök erkölcsi igazságokat velünk együtt vallókhoz fordulni és a siralmas mélységből, - ■ahonnan mi, hivő magyarok Istenhez fordulunk, - megkérdezni tőlük,- a hitben testvérektől: nincs-e itt az utolsó perce annak, hogy megakadályoztassék az igazságtalansag és irgalmátlanság,"amelyek éppolyan édes testvérek, mint az igazság és az irgalmasság.
