Élő Egyház, 1965 (1. évfolyam, 3-6. szám)

1965 / 5. szám

- 3 -A vers születése:

19Ú6-ban Illyés Gyula költő pái barátjával Nyugat-Európában járt. A háború alatt a németek-gyűrűje 'elszakította a magyarságot is régi, a németeknél is • nyugatibb kapcsolataitól. Illyés Gyula is friss l^lekzettel szivta újra magába a szabadabb " francia " levegőt, aminek a magyár lelket éltető izét régi diákéveiből ismerte.

Genfet is utbaejtve'a "fal" újszerűién hatott rá s.benyomásait hosszú, nehéz versben megénekelte. A száznegyvenhárom lépésnyi idő alatt az európai és a magyar századok "máglya-tüzei" s szellemi tüzei is felrévlettek a képzetében. E&tt volna-e olyan amilyen paraszt-kuruc demokrácia a hajdusáaP^a^sskban? Hogy pézett volna ki Erdély s a magyarság élete, ha Reformáció nem lett volna?

És a költők? Balassitól Ady Endréig - Arany János, sőt Vörösmarty is, megköttették volna olyan nagyra a lelkekben az "eszmét" Károlyi Gáspár, Szenczi Molnár Albert nyelve, bibliafordítása nélkül? S ha nincs Reformáció magyar földön, ha nem alakítja át a lelkeket hajdan a humanizmus, majd az ipari forradalom, ma nem úgy néznénk-e ki, mint Európa másik perifériáján Spanyolország, vagy Portugália?

Ezeket kellett látni a költőnek, amikor az 19^6-os esztendőkben, a vesztett háború után keletkezett nyomor s a szellemi bénultság kellős közepén a lelkeket védő újabb hősi küzdelemre készülve megírta ezt a Reformációt mégis igazoló, páratlan mély verset, s azt, hogy Kálvin nélkül talán ez az olyanamilyen magyarság sem lenne.

C s.u%a!W JLászló

Londonban élő iró elleste s a "Hun^k Nyugaton" cimü tanulmányában a költö 60-lk születésnapja alkalmára az Új Látóhatár-ban leírta, hogyan született neg Illyés Gyula e verse: együtt voltak Genfben.

" Száznegyvenhármat léptem"...

"Tíz.húsz...harminc... Kálvin, Knox, Faréi, Béza...ötven...hatvan... hetven... Coligny, Cromwell, Bocskay... száz... százhúsz...

Illyés mérte favágó léptekkel a hitújitók emlékfalát Genfben.

Százharminc... száznegyven... száznegyvenhárom. Kiszámította végig.

Csikorgó, száraz hideg volt, gyér havat.sepergetett a szél. Csúsztunk egyik jégfoltról a másikra.- Ehhez magának mi köze, ehhez-a falhoz? Ez a mienk.- S a Kállayak? Menjen el Gyulavárra, olvassa el, ha tud olvasni, mi áll a templomon. Fölépité Urunk e lakását 178o-ban ez esendő tábor erősségéül prédikátor Kállay Sámuel, _ felelte Illyés.

Anyai őse volt az a Sámuel. S az úrhitü tolnai pásztorok fia tartott a prédikátori ágra, a nyakasra. Ahogy én, anyám ágán a küküllei protestáns papivadék a katolikusra, mélytől apámék vonala elpártolt Udvarhely székben, - -irja magamagáról Cs.Szabó.

'- A lányom is azt választotta arcnak a sokból. -Napról napra jobban látszik. A prédikátorit. Janzenista lesz belőle, - evődött Illyés Gyula.

Majd jön Párizs érseke a püspöki hélynökkel, gyóritatókkal, dragonyosokkal s kifüstöli a kicsikéből a Kállayakat, - adta vissza a labdát Cs.Szabó.