Ellenzék, 1944. szeptember (65. évfolyam, 198-222. szám)

1944-09-02 / 199. szám

«a sau Az elnölksiéig az e’muJt öü érv tapasz/tis- La foltból leszüinhietté azit, hogy a szervezet hegyökeresedett a város közit udatába, megbecsüléssel és szeretettel fordul feléje a közönség óriási többsége. Mos)/ mái' (meglehetett kocka;zitatni a közönég meg­kérdezését, hogy vájjon ők meguk 'kit óhajtanak fáztedesiükn? k megválasztani. Minden Tem.ény megvan arra is,'hogy a választási rendszerrel előtérbe kerülnek az értékes, de szerény közösségi emberek, lalkfik a me/giválll"szl lás alapján történő ki­jelölést most miár nem mint díszes tdsatsé- gtet, hanem mini; kötelességiet vállalják el. Ezt annál is inkább megtehetik,, mert mun kárj.uíkíban, mozgásukban mindig miaguk mögötti 1 tudhatják a* tized közönségének bizalmát, ame’y őket tizedesekké emelte. A tize dltalál kozok egyik célja ezek sze­rint sz vo.lt, hogy a tizedesi kar a közön­ség bizalmából kerüljön a tized élére s A tizedtől álkozák másik magyar közönségének egymással megismertetése. Ezek ai találkozóik össze­hozzák az utca minden magyarját, akik­nek igy alkfolimik lesz megismiemi egy­más helyzetéit, kérdéseit, gondiol alvilágát és ezzel megnyílik a lehetősség a kölcsö­nös segítségre. Az augusztusi találkozók nem maradniuk folytatás nélkül, mert a szervezet veze őségé elhatározta, hegy azoktt rendszeresíti és mindén egyes fu­zed mindén hónapban egy alkalommal összegyűl választott tizedesének vezetésé­vel és kötet'en napirend nélküli formá­ban beszéli meg időszerű problémáit, cél­kitűzéséit. A izedltisilálko'ZÓn az utca ma- igyarjti, mint rokonok, barátok, jóismeró- e-öik, egyszóval mint egymás iránt érdek" födő emberek beszélik meg örömüket, gondjaikat. Ha a ta'álkoaók 'összestartásra indítják egy-egy kis közösség maigya,rsá- gát, akkor elérték cé'jukt Ü: a tized fogjai megismerik és megbecsülik egymást és a metsző közöny helyett őszintén érdeklőd­nek egymás sorsa iránt. Kialakul a tized Tagadhatatlan, hogy tz úgynevezett középosztály által tömegesebben lakott utcákban a találkozók nehézkesebben mennek. A jómódú emberek kevesebb gonddal élnek, köve, íkezéskqppen nem is érzik az. egymásra Utaltságot. Piersze ez nagyon általános megá lapitás. hiszen I példának fel lehet hozni egy előkelő bel­városi villasort, ahol a találkozóra ösz- 'Szegvült az egész tized lakosság1?., ott volt az egyetemi i tanár, az iparosmesler és az 'alezredes: egyikük vállalta a tizedességet, a másik helyettesítését és á talános meg­elégedésre töltötték be a gondozónői tisz­tjét is. Az első folálkozókon ugyanis minden­egyes tizedben megválasztják az uj tize­dest és annak helyettesét, aki akikor lép munkába, ha a tizedes nem tudja teljesí­teni feladatát, mert elköltözött, vagy be­I hívták katonán?k. Ugyaniakkor megvá­lasztják a tine dg on előz ón&t is, aki a tized magyar asszonyait tartja össze. A tized harminc mr gya,r asszonya a gondozónő vezetésével mindig azon a családon segít, 20-25 SZÉK AZ UDVARON A tizadtalálkozók elérték céljukat, a kolozsvári magyarok agy családba olvasztását KOLOZSVÁR, szeptember 2. (Az Ellen­zék munkatársától.) A város mrigyar kö­zönségét auguszDus hónapban ismét meg­mozgatta a legátfogóbb társadalmi intéz­mény, a Tizes Szervezet. Valamennyi ut­ca, vak mennyi tized magyar lakói össze­gyűltek egy-egy alkalommal tázedtaláiko- zóra. Hogyem merült fel a tizedl lalálkozó esz­méje és mi késztette az elnökséget a terv végrehajtására? A szervezet vezetősége több kolozsvári szellemi kiválós,ág bievo- násóivfei a nyár folyamán átvizsgálta az el­műt öü évben, végzett munkát, annak eredményeit és kidolgozta a Tizes Szerve­zet átszervezésiének tervét, aemely a ta­pasztalatok alapján mindinkább elősegíti a közösségi munkát, illetőleg még széle­sebb rétegeket* kapcsol be a. szervezet vér­keringésébe. Eddig az volt a szokás, hogy fcjjalöíés helyett választás Kialakul a tized közössége cé'ja a tized való Ahoi mindenki ott volt a tizedest az elnökség önkéntes je'ént kö­zlés aelpján választotta ki és bízta meg tisztségével. A kezdteti időkben, kétségte­lenül bevált ez a rendszer, öt év után azonban elérkezett annis k\w. ideje, hogy uj módszert alkalmazzanak a tizedesek kije­löléséiben, o yat, amely ?z eddigi rendszer ifet-ötlj mutatkozó hibáit képes kiküszö- ijőlni. Megtört,ént úgy .amis, hogy volt olyan utca, ahol senki sem jelentkezett önként ,a tizedesi munkára és ennek kö­vetkeztéiben az utca egész lakossága mint­egy kiesett m Kolozsvár minden magyar polgárát felőle'ő szervezetből. Voltak az­után kitűnő, közösségi gondolkodású em­berek, akik első perctől kiezdMe együtt éreztek és elhitt gondolkozi ak a szerve­zettel, die szerénységből tartózkodtak at­tól, hogy önmaguk jelentkezzenek, tiszt­ségre. így valófeágos, hü képviselője- legyen a tized ve eményéinek, gondjainak, akaratá­nak. Fölösleges it'.l azt hangsúlyozni, ami egyébként, is közismert dolog, hogy a Ti­zes Szervezet m gába öleli az egész vá­ros magyarSálált társadalmi, felekezeti, vagy pártpolitikai kűilöin.bséig nélkül, hi­szen nem öncé u egyesület, hanem a ko­lozsvári magyarok közösségének szerve­zete, amelyből kilépni és ahova belépni nem lehet, mert aki kolozsvári és. miagyar, az minőién további nélkül belei tartozik a sízervszet kötelékébe. Különbség csupán ne lehlet, ho.gy egyik tevékeny ebben, áldo­zatosabban kapcsolódik bele a munkába, mig a másik csak passzív fogja az utca magytr közössegének. A tizedtalálkoz >k lehetővé teszik, hogy a tizedesi hálózatod a közösség jelölése alapján az egész város területére kiterjess'zék. vegyes összetételű Hakosságából a tized közöfeséjge, amelynek csak egy alapja van: ez is és 'űz ú? magyar. Terv szerint augusztus hónapban vala­mennyi izedben mefgl kellett volna ren­dezni az első találkozót. Minden nelhéz- ség' ellenére a városi négy,ötöd részében meg is történteik az első találkozók szep­tember elsejéig. Az eredmény egyes ut­cákban nagyon szép, egyes helyeken, azon bilin még nem kielégítő. Nagy áLta- ántossághan ismét és ismét meg lehet ál­lapi! lan.i, hogy az ilye\n\ közösségi megmoz­dulás.? iránt sakkal nagyobb az érdeklődés az egyszerűbb és épp<en ezért egyöntetűbb közönség által lakait utcákban. A küivá- rioeokfcian mind a megjelentek számát, mind pedig, aj kialakult léejkőrt tekintve, igen szép eredménnyel zár üli Jak a talál­kozók. A hangulat sok helyen közvetlen és szívélyes volt, ° tizedesi tisztségeket mnidenütt, ahol aiz utca közönsége össze­gyűri, betöltütUék, tehát már az első ta­lálkozóik elérték közvetlen céljukat. ahol a családanyával baj történik, vagy munkája elvégzésiében akadályok merül­nek fel. A Tizes Szervezet vezetősége :sz eddig beérkezett jelentésekből és személyes ta­pasztalatokból megállapitihá ka, hogy «• ta­lálkozók eredménye jó és nyomukban az apái: szervezetben pezsgő élet indul majd meg. Ez azzal kezdődik, hogy ez újonnan megválasztott és az plnökaeg részéről fel­kért tizedes meglátogatja az utca vala­mennyi magyar családját, majd össze­hozza az egy házban lukó családokat Nem fordul majd e'o az, hegv egy ház lakói ne ismerjék egymást és úgyszólván kizáró­lag a lépCKőíházhan, vagy se óvóhelyien ta.- 1 átkozza rak. A tizedből a kölcsönös segít­ség elve alapján kis családi közönséget alakítani, ez a célja és ez a foglalata ui ti- zedlesi munkának. A tarló? összetételű la­kosságban rjz egy.es foglalkozási ágak ki­egészítik egymást és ügyes-bajos dolga.ik- foán minőién egyes tízed el i tudja majd kor- iháinyozná magáit, A munka akkor éri el ÜESCSICS GUSZTÁV A vi.lág-liaboirü utáni ute-gíinckiílt ma­gyar- történeti kutatások, források Ikiiadásla, régi munkák újraközlése mellett, megkezdetlek .a kiegyezés utáni korstzlak törté méti és sajtó tör­téneti feldől gaziását. Kezdetben ugyan csak Rákosi Jenőnek és kö­rének életművét mérték fel inkább időszerűséget és pillanatnyi szüksé­gességet keresve eredményeikkel, de később — különösen a 30-as év elv óta megindult magyar sajtótudomá- nyi kutatásokkal kezdődően — meg­kezdték .a kisebb, zártabb korszakok és egyéniségeik felmérését. Ezek kö­zött az egy-egy multis’zázadbeli köz­it i egyéniséget feldclgiozó moniogrra- fiák között első hely illeti meg Piké ihy Károlyinak a Beksies Gusztávról saólő munkáját. Mint a munka alci­nre mondja, a szerző Beksicset mint a „.szabadelvű magyar nemzeti gon­doláit publicistáját'1 (tárgyalja, A du­nántúli származású B'eikisieset váltó­ban a nagy magyar köziró-iegyéni­ségek közé számíthatjuk. Sulyassizia- vu, komoly politikai és történeti tu- id’áöisal megírt vezércikkei éveikig nagy visszhangra találtak a mii le­ni timi -nemzedék körében. A nap­jainkban mind erőteljesebbé váló nemzetiségi tudomány művelői mér­hetnék csak fel igazában, hogy a vi­lágháború előtti nemzetiségi közvé­lemény és politikai .magatartás ki­alakulásában mennyi és minő részé volt a nagy te v ékienyisáigü közh-ónak. Pikéthy szerint „a mililéniuimi évek jelpontotték Beksics .számára• a leg lázasabb munka napjait“. Valóban, ha az életművével foglalkozó könyv végén felsorolt Bekslos-oeuvret néz­zük, igazi, pályáját determináló cik­lont. tanulmányait ekkor irta, A Nemzet, Pesti Hírlap, Neues Pester Journal és a Magva.; Hírlap c. napi­lapoknak írja pompás sülu.su, mély gicndcilatokka.1 teli vezércikkeit. De nemcsak magyarul és németül, ha­nem franciául is cikkezik. Idegen nyelven megjelent cikkeivel különö­sen! a Liga Culturala magyaréi lenes működését igyekezett, ellensúlyozni. Pikéthy elmondja, hogy a miJMniiium éveiben Beksies munkaüteme olyan volt, hogy hat hét alatt mondta toll­ba egyik nagyszabású gyűjteményes 'munka utolsó kötetét befejező több­százoldalas tanulmányát. Erdélyi szemmel nézve különös éndleikességü Beksies élete és pályája, mert évek­ig Sepsi szent gvörgy ..országgyűlési képviselője volt és ebbeli minősegé­ben rc-piratot szerkesztett az erdélyi, nevezetesen ia sziékelyföfkli kérdés megoldása érdekében. Becsületes, szilárd jellemű egyéniség volt, amint Pikéthyi iidlézi is e.gy-i,k miól tat óját: „a hírlap Írók nak ama egyre gyűrű lő gárdájához tartozott, mely folyton tanult s az ujságriást célnak tekin- teitte s nem csupán eszköznek az el- míü.kridéshez, vagy közgazdaslálgj si­kerekhez". Mint Pikéthy rűondja, a 1 após felkőszüli sége, nagyvonalusá- ga mellett mégsem lett. soka néps/zie- riivé. Ő ezt annak tulajidonitja, hogy Beksies inkább az eszméinek, mint magár/aik akart barátokat saeinezni és túlzott vérmérsékletével, hevessé­gével bizony -sok ellenséget szerzett magának. A nagy közíró életének rövid ismertetésié után Pikéthy elvi fejtegetéseit, .eszmevilágát ismerteti. Pikéthy szerint Beksies elvi .sóikon lényeget megragadóan vázolta a ma- gyiar demokrácia útját- és világos szí­nekkel rajzolta meg annak .sajátos magyar arculatát. Ezek a gondo.l.at- sorai, melyek a szabadság és demok- ráicia eszméjének hazai diadalát, annak magyar értelmét fűzik egy­ségbe, történeti érzékre valló publi­cistát. árulnak el. A továbbiakban Pikéthy .Károly ismerteti Beksies gazdaságpolitikai, művelődéspoliti­kai gondolatait, boveini idézve erre vonatkozó cikkeiből és tanulmányai­ból. Mai szemmel nézve Beksies élet- mjüvéből a magjnarság faji életerejé­re vonatkozó rész a legérdekesbb. A fanulmá-niyiró ezt is, a nagy közii'ó életművének más részeihez hasonló alapossággal fejtegeti. Majd részle­tesen ismerteti a nemzetiségi kér­dést és a magyar birodalmi gondola­tot. Beiksics megvi 1 ágitásában. Majd igy fejezi be értékes tanulmányát: „A nemzet, sir felé való haladását akarta ő meggátolni egész publicisz­tikai -tevékenységével. Ebben a szán­dékában látjuk az ő jelentőségét és kétségtelenül nem rajta mulatri, hogy a magy arság pjabb Mátyás-bi rod ir­tott. 1 Pitk.étíhy munkája mind a nagy köziró. a mai kutatások szerinit még gyér életrajzi adatainak, mind pedig a milléndnmi magyar politikai és sajtriéilet világos, tömör összefoglalá­sával értéke» és le!jes-mértékben tu­dományos munkát végzett, (L d,) .m.a,gyiar laikójjj törődik a másikkal és nem lesz Kolozsváron magyar ember, aki azt érezze, hogy egyeöü van. •Részt vettünk nehány tiz-dtaláJkozón. Az egyik külvárosi utcában 20—25 férfi, csaknem 20 nő és 4—5 gyerek gyűlt ösz- sze ismer kedésre és vere lőjük megváfosz- fcáiiára. Kellemes idő volt, nosza előkerül­teik .?i kis lakásokból a székeik és az egész táirsa&ágj minit egv csa ád telepedett le a központi kiküldött köré. Amikor belép- tüinSk az udvarra, éppen ő beszélt: — Nem azért megyek az óvóhelyre, hot<?v iaz én éle lemet meemetnitsem, hanem azért, hogy .megmar? ijjab és huj mßgmara- diok, mentsem azokat, alűk bajba kerül­tek. Ennek az országnak ezentúl esek egy táirsadülimi rétege lehel, '•& dolgozó ma- .gyateág és aki efölött káván elhe' yezked- ni, hogy a zsírt lefölözhesse, az pusztul­jon innen, de tűnjön el az Î6, aki a!at h van a dolgozóknak, aj tekergők, a senki- háaik. A központi kiküldött valamennyi tized- tialáílkozón ismerteti a munka ény.egét,. bár ez voltképpen fölösleges is, m?rt nem lehet senki ebben a városban, aki ne vert volna tudomást a szervezet önzetlen munkásságáról. Elnaandja a kiküldött, hogy mit vár a Tizes Sk*:rvezet tagjaitól: önmagunk között becsű etet és tisztessé­get és jná-nidöndkíeleit!< a köz szolgálatát. — Nem ismieiünk el mást — halljuk, tovább — csuk a dolgozó társadalmat, azokat, <űk!k a dolgozókkal nem válla - nak sorsiközösséget, szakítsák el magunk­tól. Dolgozók, akik .éppen „most érkeztek munkahelyükről, egész napi házimunká­ban eltörődöt’i asszonyök feszülten figye­lik főtíze des közvet'en szavait és szív­ből helyeselnek, amikor azt?fejtegeti, hogy eddig á szép szavak és i "'éretek közölt el­sikkadt a szociális gondolat és leküzdésre vár korunk egyik legnagyobb betegsége: az erkölcsi és bizalmi válság. 'MegViá^aiszipák az uj tizedest és elmienő- ban miág halljuk, hegy -z utó-! összemefo- igeriő közönsége min dien kertielés néllcül, őszintén hozza fel panaszait és mondja el véleményét az időszerű kérdésekről. Az első fal a koz, ón h el venként talán még idegenkednek egymástól, talán csak biztatásra oldódik fel, e fortózkodás, de egyszer mindénüijt megtörik a jég é- név­telen, önzetlen kisemberek fiára dioeáíá. egyetlen magyar családot teremt ebben a városban.. KAKAS ISTVÁN. Sertésliusosztás kezdődik vasárnap EOL G'Z'S V ÁB,, szeptember 2. A közellátási hivaital közli, hagy a 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47 , 48 és 49-es sziámii hentesüzleteik 1944 szep­tember hó' 2'-töl k ezdődői eg sent-és- huist szolgáltatnak ki vevőiknek. A fejadag 10 dkg., amit- a husjegy B. 3—4 számú szelvényei ellenében ad­nak ki. Felhívja, a közellátási hivatal a. fo- gya!Szitok figyelmét, hogy a husjegy szelvényeit cisa'k abban az ecetben adja le, ha arra árut is kap. ISKOLÁI HÍREK BEÍRÁSOK a REF. KOLLÉGIUMBAN naponta délután 4—7 óráig a következő rendben: Szep­tember 3-án I., 4-én II—III., 5-én l\—V., 6-án VI—VII—VIII. osztály. Vidéki tanulók délelőtt Ls beiratkozhatnak. A vidéki vagy vidéken levő tanulók a beírást postai utón is végezhetik. Ez esetben a dijakon kívül be kell küldeni a ta nulmányi értesitöt, egy felbélyegzett ajánlott borítékot a tanulmányi értesítő visszaküldésére. Fizetendő dijak: Beirási dij 40 P., első tandíj részlet 40 P., és a tehetségmentő alapra 2.50. il­letve 5 P. Az í. osztályba lépők kötelesk be­mutatni az iskolai bizonyítványon kívül szüle- téri anyakönyvi kivonatukat, keresztlevelüket, származást igazoló okmányokat nagyszülőkig bezárólag és egy kitöltött származási táblá­zatot. A KOLOZSVÁRI M. KIR. ÁLLAMI LEÁNY- LÍCEUM ÉS TANTTÖNÖKÉPZÖREN. valamint a vele kapocsolatos gyakorlóiskolában az 1944 45. tanévre a beiratások szeptember hó 4- 0. napjain délelőtt fél 8-tól 10 óráig és délután fél 5-től fél 7 óráig lesznek. A vidéken lakó tanulók postai utón is beiratkozhatnak. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a maqyar nép boldogé iásáért az Ellenzék. uwkkji i'WZJtKitn, ihű a îmiiRUic lem helyeit újabb Mohács felé tar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom