Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-25 / 192. szám

Li* j ­d,{ p t> /J; .3 t o A- £ J?H V. 7 .-** ifxahnt PÉNTEK, 1344 augusztus 25L LXV. évfolyam, 132, szám* txx ÄRA 20 FILLÉR Szerkesztősig és Ei^clóhiVcitcil: Ivolozsvcir, Jókai-u. 16-, I. Telefon: 11—Ű9. Nyomda: Egye. tem-u. 8- Telefon: 29—23. Csekkszámla: 72056 $ LßPäTO TTS: bbrtkb ysiuls Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJT 0VÁLLASAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KOLOZSVÁR. Előfizetési áruk: 1 hóra 5.20 P. negyedévre Iá P. AÁifcjlü­jf*?i2EES®SEKfl A román nemzeti kormány a király parancsainak megtagadására szólította- . ■' fel a lakosságot « * 9 ' A Wiihelmstrasse szóvivőié szerint demokrata kormány feiaiánioiia Moszkvának az ország kiszolgáltatását Délfranciaországban a szövetségesek áttértek a szárazföldi hadviselésre A ROMÁNIAI ESEMÉNYEKRŐL még osiü értük: este sem lehetett teljesein pon­tos képet alkotná. Bizony őssé vált azon- fctao, hioijy a bukaresti rádióibrin Mihály kánál-y felolvasta, kiáltványát, amely szé­riát România beszünteti a harcot, fegy- ^wsziüiniatiet kér: és kapott a Szovjet- Uniótól, illetve — •■szövetségesektől: az Észak'(mierikai Egyesült Államoktól és Angliától. A jelentéseik SBSffint Mihály ki irá y el is fogadta a s^övfetségies hatal­miak fegyvetrszüne d feltételeit. Miihálly ki­rály kiiáltvénya megemlíti, hogy a fegy- versizüneti feltételek elfqgjaldása után Ro­mániában megalakult Sainatescu hiadiest- tálbom-ok eLnök1 «téved a demokrata koí- miány. A román beállító'tságnak megfe­lelően természetesen az uj demokrata kormány első programpontja is a bécsi döntés senmuissényilvánátása mellett leg­ic ft állást. Berlini jelentés szerint a Saniateocu de- mdknala kormánnyal párhuzamosan meg- elafcult az uj nemzeti kormácny is, amely fv1 hívást bocsátott ki (a felhivást lapunk m.'ás helyén szóról-szómi közöljük), amely­ben. falsz ódá-tjia á románokat, hogy nie en­ge délmeskedjieinek az áruló Mihály faiirály- nak és az általa ki nevezett sokrétű kor­mánynak, hanem folytassák a hárem a né­met szövetségesük otldölán. A Transoanti- rent Press szerint a román nemzeti kor­mány kiáltványa magái laipi’tjia, hegy az uralkodó és az uralkodóval tartó politiku­sokból és katonákból álló klikk elárulta azt az országot és atzt a népet, amnie’y hő­siesen \édielmezt.e a bolsevizmus ellen Ro­mánia földijét. Felszólítja a népet, hogy trgadja mag a kiadott rendelkezéseket és feitsen ki ellenállást, hogy ezá'tiaű elke­rülhessék az ország végső pusztulását. A Rcmániábrin lezajlott eseményekről a bukaresti rádió sem ad tájékoztatást, ami a belső helyzet ti sztázatilanis ágaim muitisit. A bukaresti és a brr Csői leadó résziben, hallgat, részben indiulókat' és népzenét közvetített. Hűnek bemondását miellőzte. Mivel ezek ez eseményeik köriéiről érin­tik Magyroirszágoit is, a miagyiair kormány mint azt ai Magyar Távkraiti Iroda la­punkban te;gn;-p közölt j/eknlése mom- dotta — megtette az uj helyzet á'tal meg- követelt összes szükséges intézkedéseket. Brunei: a jelentésnek hatására a közvéle- miényíben a legkószább hírek kxeltok szárnyra, amelyek természetesen létből kapott,Tk voltak, miért miegálkpitható, hogy — a dé erdélyi határrészről érkezett jelentések szerint — a maigyar határ men­tén a legrieUesebb nvugrlem van. A keloDi front deli ■‘••Za/kaszán ak katonai bflvzete természetesen a romániai politikai eemények hatása alatt áll — állapítják me" 'berlini katonai körökben. Meg vannak győ­ződve arról, henry német részről ezen a sza­kaszon a katonai helyzetet minden rendelke­zésre álló eszközzel tisztázzák. A TP jelen­tése szerint a Wilhelmstrazsen az illetékesek véleménye a romániai eseményekről az, hogy a történtek Mihály király gyáva árulásának megnyilvánulásai. Ribbentrop szóvivője a tényállásit a következőképpen jellemzi: Mi; Hály román király kiáltványban hívta fel a román hadsereget, hogy szüntesse be a harcot a bolsevista betolakodók ellen. Antoftér-ici marsaidig a román kormányfőt a király gyá­va csapdája segítségével és angol barátok áruló klikkjének közremiiködláíéval ekávoli- tották. A király által kinevezett úgynevezett demokrata kormány, amely Maniu és Bratia- nu cégére alatt a valóságban azonban kom muniistákból (C. Petrescu) alakult, felaján­lotta Moszkvának az orizág kiszolgáltatását. Románia egész területéit erre zavargások törtek ki. A hazafiak egy nemzeti érzelmű csoportja szembefordult a királlyal és ennek tanácsadóival és felszólította a román népet és a román hadsereget, hogy folytassa a har­cot a boí-ievizmus ellen a szabadságért és éle­téért a pusztulás és a halál útja helyett. A német véderő szóvivője tegnap még nem volt abban a helyzetben, hogy katonai szem­pontból nyilaitkozhassék a romániai esemé­nyekről és csak annyit jegyzett meg, hogy a keleti hadszíntér déli szárnyát a romániai politikai események termévé te sen erősen érintik. Ennek a megjegyzésnek megvilágítá­sában nagyfontosságu tény, hogy a Pruth alsó folyása martól a mozgó hadvezetés taktiká­jának alkalmazása mellett tovább tartanak a harcok és a németek a Szereth középső fo lyásának irányában is hevei csatákban tart­ják az arcvonalat. A román politikai esemé­nyekre való tekinteted figyelemre tarthat még számot a „Nachtausgabe** berlini dél­utáni lap katonai kommentálása, is, amely szerint a német hadvezetés a keleti arcvonal bármely pontján felkészülten vár bármely szovjet támadásit. — Az Imterinf jelentése szerint a Romi* niában előállón: politikai helyzet és a fronton álló román egységek között előállott zavar következtében sikerült a bolsevistáknak mind­két nagy offenzivájuk területén, így Tirasz- polnál, Tighinánái és Jassy inaaenso térségé­ben betörniük a Duna torkolatának irányá­ba. Itt sikerült egy ellenséges páncélos táma­dást visszaverni és 5 szovjet páncélost meg­semmisíteni. Egyes német harccsoportoknak, amelyeket az orosz páncélos ési motorizált egységek előretörése következtében egyideig a hátsó vonalaiktól élzártak, sikerük a velük küzdő román egységekkel együtt, nehéz har­cok után délkeleti irányban keresztültörniök. A keleti arcvonal déli szakaszán a hely­zetet a bukaresti klikk árulása után és miatt Max Krull haditudósító szerint sem lehet áttekinteni. Az ottani események elsősorban politikai jelentőségűek -— állapítja meg jer leütésében. esetre se kövessétek az áruló Mihály király és udvari kamaríilá jónak, va­lamint a bukaresti tüzérek romlott csoportjának parancsait. Román katonák! A nemzeti kor­mány felszólít benneteket, hogy az áruló királynak és a hadseregben lévő cinkostársainak semmiféle’ pa­rancsát ne kövessétek, hanem híven tartsatok ki német bajtársaitok ol­dalán, akik éppúgy ontják vérüket a román föld védelmében, mint ü és a végsőkig álljatok ellen a bolsevisták­nak. Románok! Ti valamennyien tudjátok, hogy az orosz bolsevizmus ellen folytatót harcunk milyen ne­héz, de mégis akad-e olyan román, aki azt akarná, hogy atyáinak és fiainak a mult években ldomlott vé­re hiábavaló legyen s hogy az orszá­got mégis kiszolgáltassák a bolseviz- musnak? Nein, ezerszer nem. Min­den olyan román, aki erre gondolna, árulója lenne a nemzet legs zentett javainak- Minden tisztességes ro-* mán, aki szereti hazáját és nemze­tet, csak egy jelszót követhet: ellen­állni a végsőkig! A bolsevisták az évek óta tartó háború következtében már végleg kimeiültek. Románok! Ha most a végsőkig kitartunk és a végsőket is bevetjük, akkor Romá­nia meg van mentve. Éljen Romániai A ROMÁN NEMZETI KORMÁNY KIÁLTVÁNYA Humánok! Me kövessétek as áruló Mihály király parancsait BERLIN, augusztus 25. <TP) Beír- lini jelentés szerint Romániában uj nemzeti kormány alakult, amely fel­szólította a románokat, hogy ne en­gedelmeskedjenek a Mihály király által kinevezett kormánynak, hanem folytassak a harcot a német szövet­ségesük oldalán. A román nemzeti kormány az alábbi szövegű kiáltványt bocsátot­ta ki: Románok! Életünk, gyermekeink élete és Románia a legnagyobb ve­szélyben forog. Miután a romám ka­tonák hősiesen védelmezték éveken, át a román földet, Mihály király egy kis udvari kamaxilla hajlékony esz­közeként egy kis ámító klikk nyomá­sára eltávolitctía Anitonescu állam- vezetőt és azon az utón van, hegy a logalávalóbb árulást kövesse el az ország és velünk szemben halálos el­lenségeink, a bolsevisták javára. Mi­hály király békét ígért, a valóságban azonban ez a béke nem jelent mást, , mmt Romániának a vörös hadsereg I által való megszállását, almi ©gyet ' jelent Románia boisevizálásával és a romám nép eltávolításával é® kiirtá­sával. AláValó hazugság, hegy az angolok és az amerikaiak garantál­ták volna a román függetlenségeit. A valóság az, hogy Romániát már rég­től fogva odaígérték a Szovjetunió­nak. Éppen úgy, mint ahogy Károly ki­rály zsidó szeretőjével éveken át megrabolta Romániát, azután pedig cserben hagyta az országot, most pe­dig Amerikában a int költségünkre jólétben dőzsöl, éppúgy állapodott meg most Mihály király is az ango­lokkal és amerikaiakkal, hogy orszá­gának és népének elárulása árán raeneréket kapjon náluk. Már ma ké­szenlétben áll az a repülőgép, amely őt é>s kíséretét adott pillanatban kül­földre biztonságba szállítsa. A remén néptől és a román államtól rabolt aranyat már hónapokkal ezelőtt kül­földre szállíttatta. Abban az órában, amikor a román ország és a román nép a legnagyobb szorultságba jutott, királyának és egy Ids román Barloglio-kUkknek az árulása következtében megalakult a román nemzeti kormány olyan fér­fiakból, akik eiltékéíték, harry ezt az örökölt országot, amelyet őseink év­századokon át védelmeztek kelet el­len, semmi körülmények között sem engedik a bolsevisták kezére jutni. Románok! Ar uj nemzeti kormány felszólít benneteket, hegy semmi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom