Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-25 / 192. szám

ELLENZÉK 194* augusztus 2 5. HXI Titu a faluéit . . . T-eftelt Uö-'zó&s-ítyL élvét ét i/.iiáfyvó- &váv,ei- Ucveii étzt IC'ilcdas'ztfyen, aUot a Uáfraiu alatt it fokaz&tt folyik­MAGYARKAPUS, augusztus hó. Azon kender jellegzetes szaga loead; amint kocsink befordul a magyarkapusi foutra. Végig a tál vakban ez. az illat ki ér augusztusban. A sc*kél\ vadvizekben cs patakokban kövekkel lerögzitect kender ázik. a házak falához b oda támasztják a kendernvalábokat. Assv.o nvok > kendert mosnak a vizekben naphosz- szat. h/ most a tőmunkák egyike, az önellá tas fontos anvaga. Itt i-<. Magvarkapuson, a takaros, részint emeltes házacskák között a kender uralta idom a világot. Szép, riszta. igazi kalotaszegi falu. Legtöbb ház talán az építés éve és az épitők neve is ott van, emléktabLweru keretben, s a meg emlékezést c-ok kedvesebbé te-zi az, hogy néhol az ,.s és a ,.b*‘ bérűt fordítva kanya­rt'tóttá oda a betiivo-ő. Színtiszta magyar község, ezer IcJekszám- mai. őst református templommal, ahol mély és erős közösségi erzé- lü/i össze az. embere­ket. hírről a közösségi életről, s az. itteni szö­vetkezetekről beszól kérésünkre Ady László tiszteletes ur. e közösségi érzés lángjának tő ébrentartója. •— Meg a megszállás idején, 1936 ban ala­kult a magyarkapusi gazdák üzletrészeiből az itteni Hangya. Sok munka é- rengeteg küz­delem lelzi ezt az évet. N ni kaptunk .tál mérési engedélye, fellebbezés, fellebbezés után ment illetékes helyre. 1938-ban építet­tük a felekezeti iskolát, melynek akkor cm- nu felszerelése sem volt. A kezdő szövetkezet szerelte lel aztan az iskolát padokkal, - rr rt- den egvébbel. Ekkor még mindig fol vr a harc az italmércsi engedélyért, hiszen tudjuk, hogy egv lalusi szövetkezet sikere ezen dől el. A köz égben mindenki kapott engedélyt, csalt a szövetkezet nem, végül is rengeteg anyagi áldozatvállalás urán az akkor pénzügymi mszter rendelte el. hogv a szövetkezetnek italmérési engedélyt kell adni. mert elmen­tünk mi az ügy érdekében Bukarestig. így aztán sok huzavona után kezdett megerő­södni a szövetkezet. A szövetUe&ft A mostanában elért eredményekről hallunk ajzután. A szövetkezetnek száz ré '-zvén vese v£h: Átlag 40 pengő: kapott mindenki a na­pokban is vásárlás visszatérítésre. 5700 pen gőt osztottak így szét. Ha kell segélv. vagy adomány a Vörsker észtnek, honvédeknek, hadbavonultak hozzátartozóinak, mindig stzi- vesen és sokat fizetnek. A szövetkezetnek háza nincs, vagyont -cm gyűjtött, de mindig ad a szegényeknek, azoknak is, akik nem tagjai a szövetkezetnek. A mindenki min­denkiért elv érvényesül itt jószivvel és a kö­zös'égtudat erős lelkiismeretével. Magyarka­pus népét a szövetkezeti élet keretében tel- je-en áthatotta az egymáson való segítés, egymás mellé állás magyar gondolata. Igen érdekes intézménye Magyarkapus községének az Áliatbizto ' tó Szövetkezet, melynél ideáJusabbat. követésreméltóbbat el­képzeli!' sem lehet. A íZÖvetkezet olyan régi, mint maga a falu, együtt született vele, s maga a gondolat olyan őisii, hogy megterem­tőit (senki sem ismeri. Van ebben a szövetke­zeti gondolatban valami nagyon régi, őreink­re emlékeztető: mintha csak állattenyésztő nomád eleink életének velejárója lenne. Miről is van szó? Szövetkezetről, melynek nincs székháza. alapszabálya, semmiféle kö­töttrége. tőkéje, részvényese és mégis olyan erővel él é-j működik, minit bármelyik szabá­lyos szövetkezet. Egymásat való teherválLa- lás ez, a legszebb és Leggyszerübb formában. Ha Magyarkapuson valakinek elpusztul egy állata, fehérmarha, ló, b'.valy, vagy más, azt a többiek önkéntes összeadott adományából újra megvásárolhatja. így téríti vissza a kö­zösség az egyén kárát, hogy az munkájában hátramaradást ne szenvedjen, s gyakran egyetlen segítőtársa, egy ló. vagy bivaly el­vesztésével kétségbeejtő helyzetbe ne ke­rüljön. Meglátogatjuk a Hangya boltját b, a ren­des, takaros kis üzletet. A szomszéd szobá­ban könyvtár is van. Megtudjuk,, hogy a könyvtár rd-zére állandóan vásárolják a Nemzeti Könyvtár köteteit, s hogy minden vásár lás visszatérítéskor két könyv jár min­denkinek. Ezeket halljuk jóleső örömmel a magyar­kapusi szövetkezeti életről, majd buscuzunk és továbbmegyünk a völgybe rejtett Magvar- 'kiskapusra, hogy megtudjuk, mit tesz ott a falu önmagáért, a falu a faluért. SzW'tícfacti élet és kaláka Jéiskapusch' Szép kis falu ez, -csöndes; elrejtett, békés. Kalotaszeg kiskapujának hívják. F&neveze- tessége a XIII. századból való. ősi, torony- nélküli református templom. Késő délután v.in. most jön haza a templomozásból Néma Dez ó nsz.teletes ur. Ö ad kéw.scggel felvi­lágosítást. Megtudjuk, hogy a kiskapusi «•■rz.övetkez.<*t most, a háború ötödik és Icgválságosabb óvé­ben, j jövő biztos hdtn'-ve 1 é* reménységével házait épített. A derűlátás indokolt, hiszen valósággal virágzik a Hangya Hitelszövetke / ti. Küldőnket adnak tisztességes kamatra. 40.000 pengőt helyezitek ki és eddig még egyetlenegyszer sem fordult elő. hogy vala­kit fel kellett volna szól-tani az adós-dg megftzetéseije. A Gazdakör is szép nagy hú- z.it épített az 1200 lakosú községben, amely­ből 900 magvar. iák köteles ó A I uim.it falu« löhlnuivesck igazgat az nem kereskedik, hanem csupái gél tcljesici. Gabon.igyüjl.évt végez jő ered ménnyel. Megvan a laluban .1 székely kaiéi ka mén, formában. Int örlcrszenien, .1 szükségnek megfelelően alakul .1 k.ilaka. Akkor vejyicn< k egymáson 1/ emberek mikor alkalom oló/lik I Iá./építésnél ingyen Hiorrliak egvniéi nak • követ s most .1 hadbavo’iiiltak helvert szive «•ii vógv k a mezei munkát.. Nim ns .1 tér méh'•hrn sehol f 01 in m leadás. A I langy.iiuik itt is kereskedése, s korcs mája van. A klkcs/i hivatalban megmutatja a ti./ie lens ur a faluról készüli szép felvételeiket lS, fronton küzdő kiskapusi honvéddel leve­lez állandóan a falu lellloószc, az ő ked­vükért készítette most ezeket a képeket, hogy minden katonának ju-son az otthon feledtető látványából. A helytálló kálót ír r/egi férfiak, fiuk. apák, testvérek ott künn a fronton tudják, hogv idehaza védik., segítik övéiket, hogy itt az épitő megtartó munka önzetlenül, a köt eles - ,ég egyforma vállalüval lolyik tovább a jövő érdéké bem MARTON LILI. HOGYAN ÉL A SZAMOSMEDENCEI MAGYARSÁG? Szamosujvár több kenyeret kér .. . SZAMOSUJVÁR, augusztus 25. A Dós és Kolozsvár között elterülő csinos kisvá­ros, melynek felépítés*? Alexa itáliai ör­mény mL-rnök egykori remeke, sok db úgy élt a köztudiafban. min. - dagadt pénz­tárca ju örmény né tőbek városa, ahol a Koronában folyik a dán dó és házassal fi­x' t az örmény, aki BLesbe viszi a hízott sértésit, marhát s 3 finom sznVyánbört. A kátédrális Rubens-’kéjpc és Róctli Sándor sírja, olykor egv von alba kerülve, szám a- lan riport és novel a témájául szolgáltak. Szemosujvár kuriózumnak, érdekes fua- c^a^ágnak számit ,7 id- gén előtt ma is. Kevesen látják meg ig zi arcát. Az uj élet Az utóbbi négy évben a város rendezett, tiszta heív let;. Jóvátételt kaptak az egy­kori. eskü., nem tett tisztviselői is. Az ipar is újból megindult. Ám azt mondja a szamorujvári m.gyar élet egyik régi ve­zetője: — Szamo°ujváron kevés ma 3.1 lehető­ség. Vissza ke lene álli ani például egy­kori gyáriparát. Több közmübely létesí­tése is üdvös volna, ami más városok, esetleg falvak felé dolgozna, mert a vá­ros fi vevők épesséee kevés. Egyszóval több murk: és életlehetőség kel' a hábo­rú u*án m't’d • • • És még valamit: a vá­rosban tanítóképző működik, de nem magyar .. . Kérünk egy hasonló magyar 1 intézményt is. Régi vágyunk egy magyar anitóképző, ez egyszerre pezsgő életet hozna a város falii közé. Kulturmunka A város a megszállás alatt is ismert volt fejlett ku-túr életéről. A magyar közmű v lödés egykor nemzetmentő mun­kát véítzett. Tisztes borbélyok, tanítók, ügyvédek léptek színpadra azért, hogy áwa'dihasson n magyar nyelv. Ma is végzik a munkát. Legutóbb magasszintü kuJtűr­és teken szolgálták Enyedi Bálint rendezés seben a magyar végvidék kultúrájú . Amikor Darvas József: Szakadék című színmüvét a derék dési műkedvelők át- v tték Szamosujvárra is. a város m:gyav- sága élekkel ünnrpelte a népi kérdése­ket tárgyaló müvet és szereplőit. Ez azt mutaija. hogy a szellem jó Sza- mosujváron, erre leket jövö építeni. Csak a több életlehetőségről, a több kenyérről nem sz; bad elfeledkezni. SZTOJKA LÁSZLÓ HŐSI HALÁL. Ki s József Mateosz^ tag. akit a kolozsvári üzleti életben igen előnyö­sen ismertek, folyó hó 18-án a keleti had­színtéren hősi halált halt. Az elesett Kiss Jó- z:ef után két gyermek maradt. A koloz vári üzletember mint szak asz vezető, 18 hónapig teljesített fren tszolgál a tot. A hőé halottat a huszti temetőben helyezték örök nyugalomra. Dr. Dániel Áron ffnvptmi ka^fvv::iruH Erdély::#'rtr őxnule öröm nu l jtif/wJja a len rélennévy Az u) iidvarlii'lyiu.eţji/Yi j öv pán ősi ‘. ál r / cxu.ládhöl - árvuiyik <■■■ eye ; 1 1 viiilccHlét’ illan 11 U'(puyi'i)C)bl) lel < <■ di'::' I xynUyílla n erdélyi A tr-unurrn hrkerl.tifayhtiim uhui fíudajie 1en helyrzkA’íbttl el, d.? nz erdélyi /: dc i'k' t niitiiky n hrrpui y/ohb érdelein d.i\::el ftyi/ellr é: 7 niuiUu erdélyi e-m bérnek Icéí- egyal rendtolhei énére állóit. Minit a SajLókumara Jőwgyéxze, az erdé­lyi sajtó munlavMVuil meghitt és enzime bárói isá'jal tartóit jeivn és erdélyi zlvé vek tel]es meley:;éyével szolgálta u: e délyi újságírók érdekeit. Anriakidejé/t döntő szerepe volt abban, hogy az er­délyi újságírók nyugdíjügyéi r/7/or-ím simán éi az erdélyi kívánságoknak meg­felelően intézlek el. Az erdélyi újság­írók nánt tyvnuMlotl barátságának meg becsilléséül az Újságíró Eyjye-'nH'i Erdé­lyi Tagozata tiszteletbeli tagjára rá lá­tottá. De nemcsak u sajtóügyek terén tett felbecsül hetei Jen értékű szolgálato­kat Dániel Áron szükebb pátriájának Erdélynek, hanem a< vezetése alatt di ó különböző társadalmi egyesületekben 1 s mündig arra törekedett, hogy felszínen liartsxi az erdélyi kérdést. Erdélyi e íj- adókat hívott meg és maga is több ír­ben mondott értékes előadásokat az er­délyi aorskérdésékről. — Személyében olyan ember került Udvarhelymegye kbzn-'jízgatásánali élére, aki teljes ál.’o- za^készséggé’ és felelősségtudat} al, lel­kes munkakzdvvel mindenben a Szé­kelyföld érd-keit tartva szem előtt in­tézi majd a megye ügyeit. VAKLARMA A VONATON hajtott viditett rostól. felriad A főváros felé röhögő hét főreggeli vonalot minden egyes állomáson csomagokkal megra­kott embertömeg rohamozza meg. Már nem­csak az ülések közötti helyekre nyomultak be az utasok, hanem fürtösen kapaszkodnak a lépcsőkön, mintha csuk a budapesti villamo­son utaznának. Jó részük még igy is lemarad és kétségbeesett tekintettel, élénken hadonászva barátságtalan szavakat kiáltozva búcsúznak az induló vonattól, amelyet túlterheltségében már- már tengelytörés fenyeget. idebent a zsúfolt kocsiban is idegesek, inger­lékenyek az emberek. .4 vidéken töltött másfél­napos áldott nyugalom után kicsit csikorogva zökkennek vissza a hétköznapi kerékvágásba. A korán ébresztett gyerekek édesanyjuk ölébe fejjel kárpótolják magukat a megró- álomért. Órányira lehetünk a fövá- amikor a szökefejü kisfiú idegesen álmából és ijedtre tágult szemekkel kérdezi édesanyjóitól: — Anyukám, légo van, azért áll a vonat? — Nincs kisfiam, — simogat végig az édes­anyai kéz a buksi fejen —, azért áll a vonat, mert állomásra érkeztünk... mindjárt indu­lunk, csak aludj tovább! A mozdulatlanságik zsúfolt vonatban pillana­tok alatt, pánikszerű mozgolódás, lökdösődés, hangos kérdezősködés támad. — Légo van! — rebben fel helyéről egy gyászfátyolos fiatal nő. — Jaj Istenem, légo, — visszhangozza a túlsó sarokból egy terebélyes falusi néni és a pad alá rejtett vesszőkosárban a hirtelen kerekedett zajra élénk karicsálásba kezdenek a kalauz szemei elől elrejtett csirkék. — Na Miska bátyám, mi sem dolgozunk már ma délelőtt, megint légo van. —, essen beléjük a filoxera! ■— mondja csendes flegmával cigaretta- sodrás közben egy gyárimunkásforma fiatal­ember, mire útit árra. Miska bácsi a csomag­tartóban elhelyezett kalapja után nyal. A légoveszedelmet álmodott Lacika, édes­anyja megnyugtató szavaira ismét ölbehajlott fejjeI alszik és sejtelme sincs arról, hogy riadtan elkiáltott szavai milyen nyugtalan ka­varodást idéztek "e/ő a felnőtt utasok között... A rémhír már a vonat lépcsőjéig érkezeit. — Ugyan mit tolakszik°! — szól rá a lábán gázoló uj utasra égy széleskeblü, bazsarózsn- arcu delnő. — nem hallja, hogy légó van. nekünk is mindjárt le kell szállnunk jobbuii tette volna, ha lent marad! A felfelé nyomuló utasok hirtelen megtor­pannak. — Légo van! — adják tovább egymásnak a valótlan rémhírt. — Na Pirikém. akkor szállj csak le szépen —< dörgi egy nagybaiuszos. birókinézésü fa­lusi gazda leánya felé, — jobb lesz- neked ma itthon, mint Budapesten! A felfelé törtető utasok, akiket nem riasztott vissza a rémhír, nemsokára befejezett tény­ként tárgyalják a régi 'utasokkal a légiveszély fennállását. Egyesek már részletekkel is szolgál­nak az ellenséges berepülési illetően. A zsúfolt kocsiban olyan izzó a hangulat, hogy Lacika mamájának halkszavu ki magya­rázására senki sem hed-erit. Azaz mégis. Egy tisztviselő formájú, nagyon nyugodt tekintetű férfi felugrik helyéről és rendteremtö hang­nemben kiáltja: — Emberek, uraim és hölgyeim! Kérem, hallgassanak meg egy pillanatra. Értsék meg, hogy nincs légó! Ennek a fiatalasszonynak a kisfia álmából felriadva azt kérdezte édesany­jától, hogy miért áll a vonat anyukám, talán légó van? Ezt értették félre és ebből keletke­zett az egész komédia. Hát kérem, nyugodja­nak meg végre! Nincs semmi baj. A felajzott utasok, mint megszeppent gyerme ­kek néznek össze. Pillanatig restelkednek, majd hirtelen az öröm és megkönnyebbülés suhan át az arcokon. Nevetés, tréfa, évődö szavak oldják fel az iménti szikrázó feszültséget. .4 kővetkező állomáson szives készséggel szoríta­nak helyet az uj utasoknak. Néhány fiatal át­engedi a helyét idősebb embereknek . . . Olyan angyalian jók és szelídek lettek egy­szerre. hogy legszívesebben egyenként átölel­nénk őket és megígérnénk nekik. — mint félős kisgyermeküknek a kutyaharapást szőrével gyó­gyító okos szülők: — Ha holnap is ilyen jók lesztek gyerekek, akkor megint rendezünk ám „légózást!”. (9- oó A TIZES SZERVEZET hiis1empnY°í (1944. augusztus 25.. péntek.) TIZEDTALALKOZÓK: MA 25-ÉN: (ivarmathy-u. 11. sz. alatt este 7 órakor a Hegulv-utcai tized. Központi kiküldött Simon István negyedvezető fötizedes. .Szeiithárom'ág-tér 2. sz. alatt üsk.i este 7 órakor a Gyöngyösi-utrai tized. Központi ki­küldött Kovács Róbert főtizedes. Zápolva-u. 45. sz. alatti Pincérek önse­gélyző Egyesülete kultúrtermében este 7 órak r a Zápolva-utcai V.„ VI. és VII. tized (56—78. és 43—7*1. számig). Központi kiküldött Pungucz Károly kereskedő, fötizedes. Dézsma-utca 14. sz. alatt d. u. 6 órakor a Dézsma- és Mészáros-utcai tized. Központi ki­küldött Sipos Árpád kereskedő, negyedvezetö, fötbedes. Kajántói-ut 37. sz. alatt d. u. 5 órakor a Kajántói-uli II. tized *24—12. és 41—63. szá­mig). Központi kiküldött Gebefügi András mű­szerész. fötizedes. Kőkert-u. 27. sz. alatti Inasotthon nagyter­mében d. u. 6 órakor a Zöldkert-, Apáthy- és Szélső-utcai tized. Központi kiküldött Balogn József fötizedes. Holló-u. 7. sz. alatt este 7 órakor a Lo- rántffy-, Porond-, Csányi László-, Bulcsu vezér-. Holló- és Szücs-utcai tized. Központi kiküldött Nagv Géza ref. koll. tanár, tizedes. HOLNAP. 26-ÁN: Veréb-u. 5/7.sz. alatt d. u. 6 órakor az Át­járó-. Fürj-, Veréb-. Kurta-. Hidelvi. Szeszgyár, Csóka-, Hajdú- és Kis-utcai tized. Központi ki­küldött Kiss Mihály gyuf^gyári munkavezető, főtizedes. NAPRÖL-XAPRA ÚJABB TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK figyelmeztetnek arra. hogy a legvég e óra érkezett el. amikor még meg lehet valósítani magyarnak a magyarral való össze­fogását. Ezek a történelmi események minden szervező főtizedes lelkére a legnagyobb fokú felelősség terhével nehezednek. A tizedtalál- kozók megrendezésével és tizedenkint minden rendű-rangú magyarnak az egy nagy családi közösségbe való tömörítésével tovább várni már nem lehet. Nincs erre már időnk. Tudjuk, hogy a tizedtaJálkozók sikere nem kizárólag a szer­vező főtizedeseken múlik, hanem igen nag}' mértékben a közönségen is, amely sok esetben tudomást sem vesz a meghívásról és érdektelen­séggel szemléli erőfeszítéseinket. Bár őszinte sajnálkozással vesszük tudomásul ezt a maga­tartást. — mégis minket elsősorban az sza­bad érdekeljen, ami a mi köteleségiink: a ta­lálkozók alapos, komoly megszervezése. Olyan mértékben, hogy nyugodtan mondhassa min­den tizedes: megtettem, ami tőlem függött. A többi már aztán a történelem itélőszéke elé tar­tozik. A PIARISTA TEMPLOMBAN augusztus 27-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a piarista rend alapítójának, Kalazanti Szent József­nek tiszteletére ünnepélyes szentmise lesz.. Evangelium után a szentbeszédet Balanyi György mondja. Elégette a csecsemőt egy angyal- csináló asszony. Újvidékről jelentik: özv. S'Ztrojkár Györgyire, Podlenik Ivánka, újvidéki műtősnőt a rendőr­ség letartóztatta. A műtősnő tiltott műtétiét hajtott végre egy leány­anyán, majd az élő ufliszailöttet leő<n- töt-t.e- spiritusszal és a fürdőszoba kályhájában- elégette, özv. Sztrojká- nét és a leányanyát kihallgatásuk urán átadták az ügyészségnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom