Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-14 / 157. szám
1944 îalins 14, strews; fitt 3 jrcssx közérzet ellát**, 14—28 napi szabadsagot kapnak a bambakárosait tényleges katonák BUDAPEST, jiilius 14. (MTI) A \ és ténylegesen, szolgáló katona leg- ténylegeison szolgáló Uombakárosult | köizeleibbi rokona, ismerőse, vagy tiszteknek és legénységi álliományu- aknak a honvédelmi miniszter a vezérkar főnökével egyetértésben szabadságot ad. A szabadság a károsodáshoz mérten 14, illetve 28 nap a mögöttes országrészben és a hadműveleti területen • szolgálatot teljesítő hivatásos és nem hivatásos tisztiek és legénységi állománynak részére. E:zt a szabadságot a boímbakáriosnl t hatósága is kiérheti. A honvédelmi miniszter gondoskodott arról, hogy a bóimbakárosnit ■© szabadságban a legrövidebb idő alatt részesülhessen. A hombakárosodást hatósági bizonyít, váninyal kell igazolni és a szabadságot a legközelebbi katonai parancsnokságon, vagy állloimánytéist- pararucsnekságon, esetleg osendőr- örs utján kell kérni. jj Iggszsisrallaii eSIeiiOrlztell a Uieliâfâsl hivala! az árak iissarfisit A feketén vásárlók ellen is eljárás Indul — Biztosított a város zsír- és húsellátása KOLOZSVÁR, juEus 14. Kolozsvár közellátása — nem mi állapítjuk meg, hanem azok, akik az ország különböző városainak közellátását jól femenk — nemcsak' minden tekintetben kielégítő, hanem a többi városokhoz viszonyítva, sokkal jobb. Megoldásira váró problémái azonban ennek ellenére is vannak a közellátásnak. Ig.y például a ,,feketepiac“ megrendszabályozása s a gondatlan fogyasztók elvesztett élelmi szer j egy ein ek pótlása. Ezek közül a feketepiac kiirtása a legfontosabb, mert — amiint a közellátási hiva tál vezetőjének alábbi nyilatkozatából kitűnik —, ez a zsidók ckávolitása ellenére is tovább virágzik s vannak olyan emberek., akik a zsidók nyomdokaira lépve, hatósági áron felül vásárolják össze a legfoütosabb közszükségleti cikkeket. 1 Bikfalvy István dr. tanácsos kijelentette, hogy drákói szigorral ügyel fel a piacra, ellenőrizteti a szükségen felüli vásárlásokat s nemcsak az eladókat, hanem a vevőket is bíróság elé állatja. Dr. Bikfalvy István tanácsnok,, a városi közellátási hivatal vezetője most' nyilatkozott a város közellátási kérdéseiről és a hivatal intézkedéseiről: Nyilatkozatát azzal kc'-dfe, hogy mindenki tudja azt, hogy a közönség ellátása országosan jegy rendszerre megy s igy mindenki ellátását jegye jelenti. Ezért nyomatékosan k-lhivja a tanácsnok mindenki figyelmét arra, hogy jegyeire vigyázzon, mert az elvesztett jegyeket semmi körülmények között nem ül módjában pótolni. Az uj kenyér- és /Jászt- iegyeket — mondotta a tanácsnok — egyszerre 6 hónapra adtuk ki. Minden hónapnak sülön jegyszelvénye van egy közös Ívre nyomtatva. Fcihivolk mindenhát arra, hogy székét a havi szelvényeket külön-külön yágják le és tartsák maguknál, —• Néhány szavam volna a keresztény vagyat közönséghez — folytatta. — Eddig íltalános volt a panasz a zsidók ellen, akik dlepték a piacokat és a szegényebb magyar iözönsésr elől minden áron fel tudtak vásáKfkeresztelkedési láz a budapesti zsidók között A katolikus egjkáz hivatalos álláspontja t t/Sak hayom, liénapf hitoktatás és sikeres vixsg’a után keresztelnek meg zsidót g*íí2 ellátott hazak lakóinak megyén- gedte, hogy délelőtt 11 óráitól délután S'-ig elhagyják lakásukat, azóta a plébániákon megkeresat-eiliésjrío je- lmt{k'ezQknek az illretékeis plébániákon háromlióiiapi hitoktatásra kell jármok, A háromhónapi hitoktatás letelte után, ha aac ©lőadoft anyagból a jelentkező sikeresen levizsgázott és a hitoktató megállapítja, hogy a jelentkező meggyőződéssel akarja felvenni a kereszt ség szentségét, csak abban az esetben szolgáltatjuk ki számukra azt. Az egyházi hatóságoknak jelenleg ez a magatartása. BUDAPEST, yuMus 14 (MK) Az utóbbi időben több napilap beszámolt arról, hogy a fővárosiban élő zsidók nagy tömegben keresik fel a főváros plébánia hivatalai! és meg- keresztelkedésr0 jelentkeznek. A jelentkezők legtölbbszdr azt a kérést terjesztik elő, hogy megkeresztelé- 'süköt rögtön intézzék el és mivol- tukrőT a keresztlevelet a leggyorlsíab- ban állítsák ki számukra, die nemcsak a budapesti plábániahivatálok- hoz, hanem a budapesti általános érseki helytartósághoz isi a fenti kérést terjesztik elő. Ebben a kérdésben a félhivatalos katolikus siaj! ótudósi tó, a Magyar Kurír kérdést intézeti a budapesti érseki általános hely tar tióisághoiz, ahol a következő választ adták 'ki. — Tudomásunk van arról, hogy megkeresztelkeáésl láz vett erőt a fővárosban és arról is — mert. hiszen közvetlenül hozzánk is érkeztek ilyen kéressek , hogy a meg-íkjercsz'- telkedésre jelentkezők legtöbbje azt kéri, hogy a keresztsén szentségét rögtön szolgáljuk ki számukra és állítsuk ki a keresztnév elet. Mindezekre az a válaszunk, hogy a Jtílen körülmények között senkit sem keresztelünk meg rögtön. A múltban nagyon indokolt esetben, de ezek sem máról-holnapra keresz- teltetteV z>veg, voltak ugyan ki véti elek, Í3*M3W2»«U«*» Uiahb su’wos rsntSőrbiróságl ítéletek zsidó vagyontárgyak reitegaiése miatt de amióta, a, hatóság & sáerga Gaíllag- böaő vágyontárgyta&ait vett át KOi-X>ZSVÁR, jfulius 14. Zsidó vagyontárgyak nejtegietésie, illetőleg be nem jelentése ^ miatt újabb súlyos ítéleteket hozott csütöa-töikiö'n! a kolozsvári rendőadeapi- táinysiág. A rendőiri büntetőbb ők Jelmer- je&n Gyula szabómester, kolozsvári lakost, azért mert különböző fér fi ruhákat, fehérnemüeket, stb. vek át megőrzésre zsidónak tekintendő személytől, 90 napi elzárásra, átváltoztatható ” 3000 pengő pénzbüntetésre ítélte. Ványaivá Lajos ci- pászmes-tert, azért, mert' különböző női ruhákat, valamint zsidó személyektől származó ezjüst tárgyakat rejtegetett s azokat nem jelentette be, 75 napi el zárá-ra átváltoztatható 1500 pangó pónzibünte és.ce, Szabó Gyula főszarkereskedőt ugyancsak azért, mert zsidó tulajdont képező különmegorziesre s azokat az előirt határidőn belül nem jelentette be, 50 napi elzárásra, átváltoztatható 1000 pengő pénzbüntetésre ítélte a rendőri büntetőbiró. Zsukán János földművé; is hasonló kihágás’ miatt került a rendőri büntetőbiró elé, aki 50 napi elzárásra, átváltoztathat ó 1000 pengő oé.nz- bümtetásire ítélte. Végül hasonló kihágás- miatt Pop Sándor postamüszerész 40 napi elzárásra, átváltoz-atbató 800 pengő oemz- büntetóst kapott, Rozsnyay Domoko-sinél, egy kolozsvári fuvaros rrejó-t 60 napi elbánásra, átváltoztatható 600 pengő pénz- büntetésre; Sántha Béla fodrászmestert 20 napi elzárásra, átvált áztatható 400 rrmrő pénzbüntetésre ítélte a rendőri bünitetobilóság. Az elhangzóit itéle'ek, md’uít.án az eh téltek nem fellebbeztek, mind jogerőseik. rolni árucikkleiket. Ez a panasz kétsegtelenüí indokok és jogos volt. A zsidó házak leltározásánál kitűnt, hogy gazdag zsidók milyen mennyiségben tudtak közszükségleti cikkeket felhalmozni. A zsidók eltávolításával ez a helyzet megszűnt, de adódott egy másik helyzet. Olyan magyarok akik még mindig illegális utón jutnak magas jövedelemhez, ebben a vonatkozásban valósággal a zsidók nyomdokaiba léptek és most ezek vásárolják' össze, jóval a megállapított hatósági áron felül, a legfontosabb közszükségleti cikkeket. Szóval most. a háború legsúlyosabb szakaszában a magyar közönségnek bizonyos rétege csinálja az árdrágítást és teszi lehetetlenné, hogy a szegényebb néprétegek a piacokon vásárolhassanak. Ez az állapot nem tűrhető tovább, ezért a legszigorúbb ellenőrzést vezetem be. Nemcsak a piacokon. hanem textilüzletekben, husiparosoknál, élelmiszerüzletekben ezentúl az árak betartására bevezetem a legszigorúbb ellenőrzést. Ez az ellenőrzés nem akar zaklatás leírni a tisztességes iparossal, kereskedővel és termelővel szemben, de meg kell védenem a szegé.iyebb osztályok létérdekeit. Nemcsak az eladóval, illetve árusítóval szemben járok el visszaélés esetén a legkönyörtelenebbiil. hanem a vevővel is. Az uj törvényes rendelkezések szerint az áru elkobzásán" kívül legalább 3 évi börtön vár azokra, akik árdrágítást követnek el. — A közönség tájékoztatására — íoíytát- ta a tanácsnok — a piac minden részén ártáblákat helyeztetek el, hogy ezekből mindenki tudomást szerezhessen a Tiatósági árakról és azokhoz igazodjék. — A közönség ellátása érdelvében éveken keresztül mindent elkövetett a közellátási hivatal s a város ellátásában, nem is fordkilt elő zavar. Felelőtlen elemek azt hiresztelték, hogy Kolozsvár zsirellátása nincs biztosítva. Ezeknek a rémhirterjesztőiknek azt üzenem, hogy Kolozsvár hús- és zsirellátása biztosítva van annyira, hogy Kolozsvár közellátási hivatala látja el Nagyvárad, Marosvásárhely és Szamosujvár zsír-szükségletét is. Tény az, hogy a sertéshús minimális mennyiségben áll a közellátási hivatal rendelkezésére, mert Kolozsvár város kontingenséből egy bizonyos részt át kellett engedjen a fenti városoknak. Ebben a vonatkozásban a közönségnek alkalmazkodnia kell 'a rendkívüli Uszonyokhoz, A zsírnál esetlegesen bekövetkezhető hiányok pótlására a közelidtásiigyi miniszter nagyobb* mennyiségű margarint s finomított olajat utalt ki. Kolo mpárnak. Ezért a közönség azon része, aki betegség, vagy más okok miatt zsint nem ihásznál, kérheti a részére megállapított zsirmennvlUgnek margarinban, vagy finomított ételolajban történő k iszolgá Itatását. —, Megjegyezni!: ki^vámom még — fejezte be nyilatkozatát dr. Bikfalvy István tanácsnok —, hogy a város közellátási hivatalának amugyis nehéz munkáját tetézi mari. a köz- ellátásügyi miniszternek az a rendelkezése, amellyel a polgármesterre, illetőleg a közellátási hivatalira bízta a hadiüzemek ellátását s az ellátás ellenőrzését és elszámolását. < Zsidó üzletek Részletes feeria ányrendelef szabályozza a zsidó üzletek igénybevételé- aek kérdését és intézkedik arról, hegy kik kaphatlak kereskedelmi életünkben uj jogosítvány okaik A zsidóüzletek kérdése a kolozsvári közvéleményt élénken foglalkoz- iatja. Alighogy megjelentek a zsidókérdés rendezéséről szóló első hivatalos intézkedések, az illetékes kolozsvári hatóságokat a kérvények tömegével árasztották el. Azok között, akik zsidó üzletekre jelentettek be igényüket, vannak komoly és törekvő szakemberek, akik joggal kívánhatják, hogy helyet kapjanek az uj keresztény magyar gazdasági életben- Ismét jelentkeztek azonban a haszonlesők és konj unkturalova - gok is, akik abban a tévhitben éltek, hogy egyszerűen beülhetnek az áruval megrakott zsidó üzletekbe és nem. lesz más feladatuk, mint könnyű keresethez jutni az összeköttetések, vagy vélt nemzeti érdemek alapján szerzett koncból. Az arra illetékes kormánytényezők annakidején már erélyes nyilatkozatban kijelentették, hogy zsidó üzleteket csak szakemberek igényelhetnek és a magyar kereskedelemben nincs helye a kontároknak, az árukészlet pedig a nemzet vagyonát képezi. Ez azonban nem hütötte le a „pecsemyele- sőkfí kedvét, akik mindvégig abban reménykedtek, hegy nincs olyan szabály, amely alól ne lenne kivétel és ezért továbbra is bízlak abban, hogy kilincsel ősük és két könyökkel való törtetésük mégis eredménnyel jár. & kormányrendelet alapján most rövidesen megkezdődik a zsidó üzletek igénybevétele, de az nj engedélyek kibocsátása természetesen a hivatalos szempontok alapján történik. Nem lesz tehát mód arra, hogy olyanok kerüljenek a gazdasági élőibe, akiket azután a keserű humor „m. Mr. kereskedők“ címmel gúnyolhat. A konjunktuxalovagok legjobban teszik, ha nem is érdeklődnek kérvényük sorsáról az Iparhatóságnál, mert arra úgyis csak a Xegkaiegórí- kusabh visszautasítás lesz a válasz. Van még két fontos szempont, melyeket nőm szabad figyelmen kiviil hagyni a zsidó üzletek ügyének ren dezése során. Az egyik a kereszten! háztulajdonosok meghallgatása. Te kintetbe kell venni, hegy a háztulajdonosok nagyon súlyos anyagi kar szenvedtek azzal, hogy a lezárt zsidc üzlethelyiségek után nem kaptat házbért. A lezárt zsidó üzletekre sói olyan keresztény magyar kér esketi t is bejelentette igényét, akiknek máJ eddig is volt iparengedélye. Itt tehál nem uj engedélyek kibocsátásáról van szó, hanem csupán arról, hogy a gazdasági életben már elhelyezkedett keresztény kereskedők megnagyobbodott keretek között kívánjál* folyhatni munkájukat. Ezeket a kereskedőket feltétlenül előnyben kell részesíteni és elsőbbségi jogot kell biztosítani számukra a zsidó üzletek igénybevételénél. A háztulajdonos is nagyobb bizalommal adja ki üzlethelyiségét a piacon már ismerős kereskedőnek, aki már bebizonyította, hogy megállja a helyét a gazdasági életben, mint olyanoknak, akik most akarnak egzis Aenciát alapítani. A másik szempont, a zsidó üzletek árukészletének kérdése. A zsidó üzletek árukészletét tudvalévőiéig leltározták és a nem romlandó árucikkeket további intézkedésig elraktározták. Nagyon indokolt a közönségnek az a kívánsága, begy ezeket az árucikkeket ismét forgalomba kell hozni. Gondoskodni kell arról, hogy a keresztény magyar kereskedők beszerzési áron átvehessék a zsidó üzletekben visszamaradt árucikkeket s ezzel íeJfrissiithessáik a város kereskedelmi forgalmának vérkeringését. A mai anyaghiány és szállítási nehézségek idején hézagpótló és üdvös leim© ez a megoldás, mert a közönségnek módot nyújtana arra, hogy a régi áriakon hozzájusson a zsidó üzletek árukészletéhez és megszüntetné az egyes árucikkek- ben mutatkozó hiányokat. A zsidó üzletek, igénybevételével egyidejűleg az árukészletek szétosztásáról is gondoskodni kell, ami a közellátás szempontjából éppen annyira fontos, mint amilyen a gazdasági átállítás során az uj jogosítványok kiadásának kérdése. /■tv ■? I
