Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-01 / 146. szám

ellenzék 5 fl munkásság bérkérdéseinek sürgős rendezését kéri a fiiK a kersnáiiviól * Egyetlen megoldás: csss árak és bérek igazságos összhangbahozatala süt és t'52. kritikus napokon is, hála a TABLETTÁKNAK KOLOZSVÁR, július i. (Az Ellenzék mun- katarsamL) magyar munkásság és a kisfize­tésű itlisztviselő társadalom a rendszerváltozás­tól elsősorban anyagi helyzetének javulását várja bizalommal. Az illetékes kormányténye­zők a jelek szerint nagy lendülettel fogtak hozzá a kérdés rendezéséhez, hogy elejét ve­gyék az esetleg kialakuló elégedetlenségeknűk. A különböző miniszteri megnyilatkozások ál­talában ezt bizonyítják. A Magyar Munkások Országos Szövetsge, a Nemzeti Munkaközpont mint már többször hírül adtuk, a legteljesebb mértékben igyekszik segítségére lenni a kor­mánynak céjjai megvalósításában.. Fontos ja­vaslatokat, tájékoztatásokat terjeszt fel időn­ként az illetékes minisztériumokba, mert tisz­tában van azzal, hogy vitathatatlanul nagy társadalmi, politikai és nemzetgazdasági érde­kek fűződnek egyre hatalmasabb mértékben igénybevett haditermelésünk zavartalan mükö- désékez. Ennek zavartalansága nem kis mér­cékben a munkásság, ha talán nem is mond­hatjuk megelégedett, de mindenesetre a hábo­rús viszonyokhoz mérten kiegyensúlyozott szo­ciális viszonyain 'nyugszik. Ennek a kiegyen­súlyozottságnak az előfeltétele pedig a rende zeqt anyagi viszonyokban rejlik A Nemzeti Munkaközpont mindezek tudatában szükséges­nek tartotta újólag felhívni a kormány figyel­mét a munkásság bérkérdései sürgős rendezé­sének elengedhetetlen voltára. Ebből a célból a szervezet vezetői emlékiratot szerkesztettek, amit már el is juttattak a kormány tagjaihoz. A memorandum kifejti, hogy az árak és bérek színvonalának mai állása súlyos panaszokra ad alkalmat. A panaszok oka igen, mélyen fekszik és eredetüket .még a háború előtt ki­bocsátott munkabérrendcLetekbm kell keresni. Az emlékirat főbb pontjai a következők: Tul sok a bérkategória 1. Évek óta visszatérő jogos panasza a műn­kásássgnak az egyes munkabérrendel etek bérka' tegóriáinak nagy száma és ennek következtéd ben áttekinthetetlen rendszere. Az egyes mun­kabérűén del etekben átlag 20—25 fizetési ka­tegória van felsorolva, nem ritka iazonban a 30—35, 40, sőt ennél több kategória igy pl. a papíripar 54, a papírzacskóipar 106, a kő­fejtőipar 104 kategóriát sorol' fel. Ezek a ka­tegóriák szövevényessé, áttekinthetetlenné és nehezen kidsmerhetővé teszik a rendeletet, amelyek aztán igy, különösen az egyszerűbb és szervezetlen munkásságnak a legnutnimáili- sab bmunkabérvédebni lehetőséget sem bizto­sítják munkaadóikkal szemben. s 2. Jogos panaszként hallatta szavát a vidé­ki munkásság a területi csoportbeosztások el­len. Az egyes munkabérren de lestek adag 3 területi csoportra osztják az országot munka­bérfizetés szempontjából, de van rendelet, amely ^öt csoportot sorol fel. A mai árviszo­nyok és beszerzési nehézségek miatt már rég ti tűntek azok a különbségek az egyes vidéki városok és Budapest, valamint küíön-külön a különböző városok árnivója között, amelyek a rendelet megalkotásának idejében fennállottak. Kolozsváron. Nagyváradon, vagy akár a há-- ború megindulása óta egyes városok környéké­re telepített nagy gyárak és nagyszámú kato­naság miaitt hatalmasan fejlődött helységekben semmivel sem olcsóbb a megélhetés, nem ked­vezőbbek a beszerzési viszonyok, mint akár a íovarosban, ugyanakkor, amikor az egyes te­rületi csoportokban Budapesthez viszonyítva —15 százalékai alacsonyabbak a munka­bérek. Drágaság* pótlék helyett alapbéremeléseket 3. A régi kormányzat — figyelmen kimii hagyva azt a 'tényt, hogy a legtöbb szakmá­ban a bérszínvonal már a háború megindulá­sakor sem volt kielégítő —, az árak emelke­dése után a regi bérek alapulvételével 3 íz­ben rendezte a munkabéreket ás fizetéseiket dragasagi pótlék formájában olyképpen, hogy ma a hadiüzemekben 60 százalékos drágasági pótlék van érvényben. A legutóbb 1943 juiius i-en eletbelépett drágasági pófclékren delet azonban éppen úgy nem segített a munkásság helyzeten, mint a korábbi rendeiletek, nem emelte az életszínvonalat, sőt általánosságban súlyosabb helyzetet teremtett, mint a béremelés előtt voLt. A munkabéreknek a drágasági pót­lókkal történt emelése után, közvetlenül meg­kezdődött ugyanis az árak emelése, éspedig oly mértékben, amely messze túlhaladta a munkabérek emelésének mentékét. Amig a kormány pl. 30 százalékkal emelte a munka­béreket egyik oldalon, a másik oldalon a pos­ta, vasút, a kincstári egyedámsági és közfo­gyasztási cikkek ára a rendelet után néhány napra 50 százalékkal emelkedett. Nem egy rendelkezés jelent meg a béremelés után, amely tnódoit nyújtott az élelmiszercikkeknek és el­sőrendű közfogyasztási cikkek áfának 100 százalékkal való emelésére is. így az árak is hérek közötti állandó verseny a munkásság rovására ismételten az életszinvonal jelentős tül\ycáéséh"~ Természetesen ai mun­kásság képviselőinek meghallgatása nélkül ki­adott munkabérrendciktttk a legalsóbb kaoego- riákban érintettek a legérzékenyebben a mun­kásságot. Úgyszintén a hadiüzemi alkalmazot­takat, akik szigorú hdyhezkötötitsegük miatt nem ihásználhatták ki a háborús konjunktúra előnyösebb kereseti tehetőségeit. Kötelezzék a munkaadókat a rendelések végre» hajtására • * • 4. A kormányzat — felismerve a munka­béreknek néhány szakmában való alacsony nívóját és a munkabértkategóriák szövevényes­ségét —■, a munkaadókhoz megküldött 30.605 (XIII.) 1943. ec- kiraitában felhívta a gyár­ipari munkaadó érdekképviseltetek figyelmét a némely szakmában uralkodó bérfizetési álla­potokra és a napszámosokra, valamint betaní­tott munkásokra vonatkozólag, általánosság­ban a korábbi szakmai műnk abérrendeletektől eltérően a területi csoportbeosztások és mun- k ahér rend eletek szövevényes kategória^ beosz­tásának figyelembevétele nélkül, jelentős mér­tékben emelte az alapbér kereseteket. Az ipar­ügyi miniszter leirata elvileg helyes irányban kezdette meg a munkabérek rendezeset, snivel azonban az említett leirat pusztán szankció nélküli és rendeletileg elő nem irt felhívás volt, végrehajtása általánosságban elmaradt. Súlyosbította a helyzetei, hogy a volt rend­szer elégtelen intézkedésea következtében az áruhalmozás és a feketepiac annyira telhara pózott, hogy a szigorú raci analizálás ellenére az elsőrendű fogyasztási cikkekben egyrészt hiány mutatkozott, másrészt pedig a fekete­piac árait a munkásság akkor sem tudta vol­na megfizetni, ha erkölcsi érzéke a feketepia­con való vásárlást megengedte volna számára. A továbbiak során a memorandum utal ar­ra, hogy a jalcnilgi helyzet sokáig nem tartható fenn. Egyetlen megoldás tehát az árak és bé-- rek igazságos összhangba hozatala, amely a munkásság életnívójának jelentős mértékű fel­emelését eredményezi. Nem puszta élet fenn­tartási színvonalat biztosit, hanem a munkás­ság szociális igényeit a háború előidézte kor­látok között is kielégíti. A Nemzeti Munkaköz pora; felterjesztése ja­vasolja a területi csoportbeosztás és a munka- bérren-detetek kategória beosztásától teljesen függetlenül az alapbéreknek a mai megélhe­tési viszonyokhoz mért és elsősorban az ala­csonyabb fizetési kategóriáikra vonatkozó fel­emelését. A munkabérretnictez étre vonatkozó részletes javaslatainak elvi és összegszerűségi előterjesztésénél egyrészt a Magyar Gazdaság- kutató Intézet létfenntartási indexszámait, másrészt pedig az iparügyi minisztérium már említett; 30.605 (XIII.) 1943. sz. leiratát vette figyelembe. A memorandum szerint a béremelés mellett a puszta árrögzités sem elegendő. A közellátás megszervezése is szükséges, amelyben a hábo­rús gazdálkodás miatt csőként mennyiségű fo- 1 KOLOZSVÁR, juiius 1. Kolozsvár város gaz- | dasági ügyosztálya a telefonhivatal áital közölt adatok alapján kimutatást készitett a város te­rületén fekvő zsidó ingatlanokról. A kimutatás­ból az tűnik ki, hogy Kolozsváron 1229 beval­lott zsidó ingatlan van, 188 hold és 526 négy­szögölnyi területen és hogy a Főtér kivételével a város minden utcájában volt házastelkük, soknak pedig a város területén kivül kisebb mezőgazdasági jellegű ingatlanuk. A Mátyás király-téren nem volt a zsidóknak házastelkük, a város szorosan vett központjá­ban levő utcákban azonban annál több. így a Deák Ferenc-utcában 9, a Kossuth Lajos- utcában 6, a Wesselényi Miklós-utcában 13, nagyrészt a legértékesebb házastelkek. ' A Szentegyház-utcában 4 zsidónak van házastelke, közülük az egyik valamikor történelmi nevel viselő, magyar főur háza volt. A Bólyai-utcában 1, a Brassai-utcában 4, a Szappan-utcában 3, a Dávid Ferenc-utcában 8, a Berde Mózes-utcában 1, a Forduló-utcában 4, a Kornis-utcában 2, a Bocskay-utcában 3, az Izabella-utcában 2, a Szcntlélek-utcában * 3, az Unió-utcában 5, a Kötő-utcában 2, a Kismester-utcában 2, a Bartha Miklós-utcában 9, a Hegedűs Sándor- utcában 2, a Jókai-utcában 2, a Buza-utcában 3, a Fogoly-utcában 1, a Vár-utcában 1, az Egyetem-utcában 1, a Király-utcában 4 és a Bethlen-utcában 3 házastelek volt zsidó kézen. A szorosan vett belvároshoz tartozó villanegye­dekben, igy a Haller Károly-utcában 11, a Ma­jális-utcában 18, a Görögtemplom-utcában 8, a Házsongárdban 11 vilkdakás volt- a zsidók t u Laj' d©*üs., gyasztáai cikekk elsősorban a tartalékokkal nem rendellcező munkásság elsőrendű szükség­leteit elégitek ki. A magyar munkásság, amely a nemzet fennmaradásáért vívott harcban elszántan küzdi fegyverrel a kezében, vagy munkapadja meLtett — állva a külső fronton a bolsevista rohamokat, a belső fronton a terrortámadások aljas sorozatát —, az uj rendbe vetett biza­lommal várja a sürgős intézkedéseket — fe­jeződik be az emlékirat. (—őri.) A piacok és vásárterek körüli utcákban is te­kintélyes ingatlanokkal rendelkeztek a zsidók. A Széchenyi-téren 16, a Timár-utcában 2, a Hosszu-utcában 2, a Mikes Kelemen-utcában 8, a Kisszamos-utcában 4, a Malom-utcában 7 s az állatvásártér körüli utcák mindenikében volt a zsidóknak ingatlanuk. Bár a zsidók tulajdonában volt házok értéke­sítése kérdésében még semmi döntés nincs, ér­tesülésünk szerint a város előterjesztést akar tenni a kormánynak, amelyben uj hivatali he­lyiségek, állandó polgármesteri lakás -céljából zsidó ingatlanoknak a városra való átruházását fogja kérni, kéri továbbá, hogy a, történelmi emlékszámba menő ingatlanok is kerüljenek a város tulajdonába. Fekete János dr. kosi halála, Ma­rosvásárhelyről jelentik, hogy' Felke- JiáiDos dr., a Kolozsváron i>st jól is­méit it ügyvéd, tartalékos tüzérhadap- ród'őrme.S'te>r, a haza védelmében a kedeti harctéren 1944 május 3-án 33 ■éves korában hősi halált halt. .Feke­te János dr., aki jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemei) végezhet el, ügyvédi pályáját is varasunkban kezdte rneg. A hősi halott, marosvá- sár helyi ügyvédeit ideiglenesein a harctéren temették el, amiig lehetsé­gessé válik, hogy hamvait, hazaszál­lítsák a 'marosvásárhelyi' ,ref. teme­tőbe. Fekete János db. hősi halála széles körökben ő szánké . léazyétet keltett. Dél kapujában A megszállás alatt élt erdélyi nemzedék mindig élénk figyelemmel kísérte a több.' utódállamba szakadt véreinek sorsát. Ezek kö­zül is főleg a szerb megszállás alá kerültekét, akiknek sorsa, élete, lehetőségei talán a tegsa- nyarubbak voltak. Egyidőben — a harmincas évek közepén —. amikor a délszláv államba kényszerűért magyarság művelődési lehetősé­geit az ottani parancsuralom szinte lehetetlen­né tette, erdélyi folyóiratok adtak helyet^ a délvidéki magyar íróknak, a skai televeny- ből kisarjadt uj magyar mü\ -1 ségnek. Ezért érdemel fokozott figyelmet Lévay Endróiek. az ifjú délvidéki irodalom neves közíróján ids és szociológusának ..Dél kapujában“ c. szó ciográfiai tanulmányokat magábanfoglaló könvve. A felszabadulás utáni mámoros napok elmúltával a szerző társadalmi, gazdasági és lelki számbavételt végez könyvében. Lévay,_ a hagyományitalan, a török hódoltság után újra benépesített Bácska néprajzi arcának elemzé­sével, az ottani magyarság erőforrásainak számbavételével kísérelj meg a mult, jelen és a jövő képének megrajzolását. Sorraveszi az egyes tájrajzi részeket, egységeket, szemlélted képet adva a magyarság körül lakó népekről is, beleilleszti a délvidéki magyarság társadal­mi, gazdasági és fejlődéstörténetébe. Tárgyila­gos szemmel vizsgálja az elmúlt húsz év alatt végbement, a magyarságra legtöbbször káros változásokat. Módszerében sokban emlékeztet Féja követőire, de nem találjuk meg nála azt a forró, olykor izgató hangot, mint amazok­nál. A bácskai termőföld eloszlásából, a terme lesi lehetőségekből, a szaporodás csökkenéséből vagy emelkedéséből, a lakosság nemzetiségi irányszámából következtet arra. hogy mi is a tennivaló a déli végeken. Lévay minden tu­dálékoskodás, aprólékoskodás nélkül veti egy­be az első világháború előtti adatokat a ma» népszámlálás adataival. Ebből bizony sokszor meggondolkoEtató kép tárul elénk. A sok rá­termettséget és nagy felkészültséget mutató szerző, könyvével, mely szinte ., ki ál tás“-ként hangzik, hasznos szolgálatot nett közvélemé­nyünknek. A te jel-mézzel folyó délvidéki Ká­naán igazi arcának való helyzetének megis­mertetése, a problémák feltárása, megoldást le­hetőségeik bemutatása — jelentik e könyv időtálló eredményét. (—czay.) Hirdessen Erdély legelterjedtebb napilapjában, az EÜenzéJkhes*. Elkészült a zsidók, tulajdonában lévő ingatlanok összeírása \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom