Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-01 / 146. szám

CI.L E M Z£K 1 M 4 jnlios 1. KOSA II*' ÉLŰ mULT Ez a K.' vi egyád «hin n<un hasonlít füz- fuivyw .. i m.( r. ' ' Niiacs fedele, füLe, nein raknak ..U cökimóko't étf i'.ean uUianak v*\e. 1> \.. . ajtaja, fonott, \ ., \ ' • : kei-, ka:u, iac^jy t srict.«' az égése/, hegy oldalt, de k'gwláíbib m Kö»pkl Etám gazda szántóját, ahol oipţpcn must felállitoUAk. v*Koísaj“->iu;ük liávjaik Erdély ezen tvszonj azt az oldalt ■. á"i Műi nyitott!., kordtósfor- ina alkotmányt, aimelytbtMíi a juthokat tail- ;ak éjszakán u, \a;/'>■ fejőshez. nywuMv v. be_ terelik. A vúresi timber pedig úgy .vz«.\rez t-iidbmást az elői.ue eddig i-men-ulem juh- koeérrdl, hogy reggel, mikor kidugja fejét a vendégszobáiból, egy crnac-Tt. lat az ud va­rén a csűr ele kötve. A oaosa hátán nyi- regszerü fiaik znány ét> Mr.roi »*-> gacadia két Íróimba nagy bíuk>gödényt ezer- kestct éppen kéóo' dalt a jámbor ailat há­tadra. — Ma az. Mara bácsi? Vizh.n akarja fojtani azt. a szegény szamarat, hogy ak­kora terhiét mik rá? — Ezt nem — azt im.mdja a mezítláb és kajla szalmakaiapban foglalatoskodó gazda —. hanem megyünk a kosárhoz megfej ni a juhokat. A ven először szántén valami uuazó- kosárra _, .idol, de aztán a gazda töviröl- hegyire elmagy arózza a dolgokat, akkor megért, mindent *kedve k.reked.k neki is megnézni a dolgokat. Miv:d pedig fe.o rőféóe őkegyelrne, mindjárt hóna alá csap­ja a festöszereit is, hátha elcsáppem egy remek vázláuot juhfej és közben- A csacsi már tudja az utat. Elől megy vehetőnek a falun és a fahrszéló földü­kén árt. — Er a gazdák közös szamara — m nd- ja Mard bácsi. — Közösen vettük és kö­zösen használjuk. Napóra megjárja a hegyoldalait a csebrekkel együtt háromszor is, azért tudja ilyen jól az mart. Három saamara van a falunak: Erzsi, Juliska meg a baficszamár. a Lad. — Műiden falubeli megfeji a juhokat? —» Nem, csak az. akinek juha van a kó­serban a pakulár keze alatt. Akinek több jiihö van, az többször fej, akinek keve­sebb, az kevesebbszer. De akire rák rül a soayatz akkor végigfeji valamennyi juhot. — Mikor legjobb fejni? — Reggel, mert utókor adnak legtöbb tejet a juhok. Az a szerencsés, akire leg­több reggeli fejes jut. Általában mániden- ki sóira kerül reggel is. Amott a hegyicüdlaion a friss szántáson a nagy vackorfa alatt már erősen látszik a kosár. Rövidesen ott vannak, csak még egy bakhátat kell roegmászn/iok. Lad sza­márnak erősen j&r a horpasza e jurista- müvelet alatt. — Miért teszik ?. kosarat éppen a szán- tofialdré? — érdeklődik a vámsa, hogy mi­méi jobban- ki bővítse hiányos ismereteit. — Hát azért, mert a juhok igy meg rá- gyázzák -a földet. Ha aztán az egyék föld már eleget kapott, akkor felszedik a ko­sarat és mennek tovább a sacm'S’aéd juhos- gazda földjére sorjában. Esz is be van osertva rémesen. — Nahát, d>e prátótiütus! ... — csodálko­zik. az ur. •Még egy saiusczards es iát van a kosár. A pakulár meg a segítsége, a Ferkó gye­inek éppen hevertek az eső elletni eszik áhált .saalimartetejü kalyiba alatt. A kalyiba egyébként nem afésLe köczönség-es tákol­mány: két kereke is van és úgy lehet húz­ni, mint egy kr.rdét. A pakulár pa-zuly1 fctzott ebédre. Fekete képű kutyája, a Fic­kó szuszogva alszik a kalyiba hüsében. — Adj on Isteni! ­Az öreg pakulár pendelyes gyerek kora óta ismeri Mard bácsit. — Na, Mard — azt mondja — rögvest neki is láthatunk u fejesnek. A Ferkó gyerek felugrik és a kosár el­kerített részéből egyenkiní engedi át a juhokat a tágasabb részbe. A biégető jó­szágok nekrláram:ódának a legelőnek, de Mard bácsi, meg ia pakulár elkapják a frakkjukat és a földre tett fa csebrekbe megfejik a társaságot. A városi ur a kosár közepén d ues ül es a téridére fektetett váívla-fkömyvében örö­kíti meg a nevezetes eseményt. Mire el­készül ® kép. addigra a fedés is véget ér. Lad saarnár hátára újból felkerül a most már tejjel megtöltött két nagy bádog- cdéaiy. A pakulár bárányt ígér a képért, de csak jövőre. Felakaszt:má a kalyibába. De a régéit-r- kép nélkül i>s megbiékül, mert Mard gazda azzal biztatin, hegy miuzeum- ha fog keorülni a Lzimósikájia. Laci szamár már a domb diján kocog a tejjel. Jó lesz a füles után iramodni, mert még kiilotyo.gta.tiia. A paíkuilár süvegei, a várad ur meg versenyt trappol Mured bá­csival a csacsi után. Ódban maid egy aüpoc szűrt friss jairitejet kan kóstolóba fáradozása jutalirnkémt. A friss juh tej nem is olyan- utolsó dol'g. Hát még az „orda“, a „btáümas“, meg a s^jt- s túró, mit mţf .jd * Marci bácsi feleslege. Kati néni fog keßtaKtem belőde!... (ünfary.) Látogatás Zrínyi TTIIklósnál Csáktornyán, 1660-ban (TOLI, JAKAB, DUISBURGI PROFESSZOR EPUSTOLAE ITJNEHA- RJAE C. MÜVÉBŐL. EZT A LEVELET MOLNÁR JÁNOSNAK MAGYAR KÖNYV-HÁZ C. KÖNYVtJBÖL IDÉZZÜK, ltJLGJELENT FOZSONYBAJÍ, / 1783-BAN.) Toll (kik leverte. Grétzá uitiajzíí.vA. ,.Oiia Juiiiiuyhau érik eiatem. Onnét •reof (itWti'tigive.! TnÍ-Mj írnyána G. Zrinyi M 'ki-- \iai;íba rneinliun. M-ey- kodien EU 8 Magyur (>rszág­ii t-gi's fek-rcci-, nMiiilfi bajnnikii- \a, kinek a torukon vütt gyyőz^deilmii mi-L /írottak az, égé-/ ki-•■** ztvO • vi­li»,got ; ii Ari ti) i tureet pedig neUienie­t.r^s.' t-et ! k a FiM-ok olőtt. A Török­nél a 'i\ó g> Miinek ed Zrinyi nevé­nek e rn leget óm're mtí^szí'utuuek a pi­tyergő -Hűl.'* Zrinyi i Vak tornyai várának ékes­sége. „Midőn Tsaktonnyá.hoz köziéi ge­ţii nk, el találjuk Zri-nyi Miíklós őr-- állójit, kik a vértre rendel tettek, hogy mihelyst minket látniuk, a íitvVfnak hirt vigyenek. iMidő-n ezer lépisnyire v -lilánk, eleibe jött Ziinyi Miik.lós Gróf Lőttingdnek. tulajdon síigorának, ló-háton, s ló-háton ül 1 ő kisé-röiivel egyeteoriben. Lovát osiz- tái> elhagy á. Götrtingit megöl Hé, hin­tájába iile, s a rendre ul 1 ítitia.tott Vi­tézek so regi közt \'á.rál>a vezet e. Az tágas, v ippamt. ntéKi'ság \s tok én te­tű. A Török elő ellen jól meg-vagyon erősítve: a tó körnvi^keizi fsak nem minden felől, hogy az ellenségnek aláasáMj möggátoilvü. fiz áraz a falu felé. s erős bástyákkal rakott. Tsaidáltn.m gyönyörű p/ulotáiiő, ^o- bájit. válogatott tsiinosságu tiszteit, tfselédlit. a szol>á.k, pitvarok rendes, ékeskedő szerszámai. S'zép tiszta, dit.só vfi.la minden. A pitvatokon s folvüsi k ♦ fel valának augatva rpnulre a Töröktől nyert fegyverek, íjjak. t.piyezök, nyilak, b-uz/rrá.nvok. pántzélyok. kardok, s több-féle hadi szerszámod. De mindenek felett a Dámásknsi sza.blyák tiindöklóiftek: n érnél Iveiknek markolaitt vök -airainy- nyal. ezüsttel hüvelyek drága gyön- gyökkel ravvoirtak. Láttam ott a fid-tűzött s török v'rrert megfestett z áiszl ókat- 1 ó f ar k ok a-t. ! olxogók at. Mutatták azokat a Táblákat is, mr Iveken rendre ki valának Írva Zri- nyinek >elesb diadalmi A többi közt Iá fiam. mi kép vágá el viaszaimé zve annak a Töröknek a fejét, k,i meu- téjél>e ka-pas/k •dv;uí füleinek jobb kézzel már alighogy le nem vágta Zrínyit Ez volt a jeles diád alminak kezdete. Mai »mád negyed napra be­vezet triónk a Könyv-l lázba, moly teli vala minden nemű könyvékkel. Onni t u Feg\ver liá.zba rnetménk. Ott hirónél is többet látnok. Teli volt réz-ágy u-kkal, mozsarakkal, dárdá­val. ka*dd‘ul, és másféle fetgyverretl. Bé-léfV nk k ints tartó búzába is. Ott meg volt a sok régi pénz rendes vá­logatott maradványa. Otho, Vi/felli- U8, Peso cumins Niger, s. t. a‘. f. Meg- vxilta.k a Királyoknak, fejedelmek­nek, nevozMes emberieknek, gymro- v:;ny, vagy fa.ragott képeik. Onnét a Gróf k műibe ballatrá.nk. Aznikmak szépségeket szóval fel nem érhetem verbis exprimere non possum). Ha­sonlóik Altzinous kertéhez. \ kcivet- kezendö napot vadászattal töl/töttük. Fdé-borattak ’ a Grófnak minden lo­vai. Azok közt egv vén lovat ditsért ő Nas-yfiága Ipgfelettébb, mellymek sokáig navy hasznát v-<űte. A* gyor- ütsiiga k iiruynd hatlat lan: a tömbkőt eg>- mérföld necyedire meo^zagoba s nveridVs-iel. és kalapálással Idá­nak metgje!'’intette. Azon ’’eladással élvp. rrrnndr. Zrinyi. sok derék dH- got vittem Végbe a Török eilen. (A Máltai ebekről hasonlót beszéli Ldpsius egyik leverte, akik a Szhre- t sen veket m -szok ták szaggal je- lante-ni.) Láttam ot.t sok Török raNít. is, kiket a Gróf Vig\r kínozi'atoit, miirit a Török a keresztyén natbot. A sógorát a Gróf végtére Török lóval ajándékozta meg: n’'kem ajándékul három Török könyvet adott, három kendőt, m el Iveknek egvike hírn-va*’- rrtsu a másik are nimm], ezus-üol vc.lt ki-fit-serézve; adott két kanalait l:>őr- tokha, mellv ezi'i-sttel volt ki-varrvu; bőrből tsinált poharar; a Dámá-kuü drága egv kardot. A Grófom szolgái­ra is osztott szén ajáaidlékokat. VI - gan Grétzbe visszatérőnk. Iván Grótzben., 1060-ik esztendőben.“ Junius közepén tartotta egyen el­münk utolsó doktor--avatni diszülé- sót. Ezalkalommal 58 uj doktort avul­tak. Ez évben volt még- nagyobb szám is e tértön; május 13-án 86 dok- t-crr tette le a doktori esküit. Az 1943 —-44. egyetemi évben összeses 432 doktori avatás volt a kolozsvári egyetemen, majdtnem 119-zel több, mint a mult egyetemi évben- éts ma-dinem 150-nel kevesebb, mint a visszacsatolás utáni 1941—42. tanul* mányi évben. A kolozsvári egyetem vissza,költözése ótia, 3 év alatt 4335 doktori avatott összesen. Nem' aka­rok itt statisztikát közölni, lehet, hogy a számok sem terjesein ponto­sak, de mindenesetre jelzői lehetnek annak a munkának, amiéi! y egye- tem i i n k ön fel yi k. Talán a eniaigyközönréég nem is lát, nem is tud az egyetem m-unk ásságá- bóil tölbbet. mint hogy ott tudomá­nyos- és gyakorlati életpályákra ké­szítenek elő és ennek Jeleként okle­veleket adnak. Esetleg némelyek I méar azt, is tud iák, hogy - túlnyomó ■ részben gyakorlati életpályáik,nai és I csak kisebb résziben tudományos I életpályára készülnek még áztok Is, I akik doktori fokozatét nyernek. Az I 133,5 doktor köz.nl 562 lotri ölök tor. <:>t 534 államtudományi doktor, tehát >■ majdném 1100, még a többi 5 tudi> I m ári y szaknak. illetve esoiotortnak § összesen kb. 24-0 doktora volt. • Eirt- I rtek kétségtelenül az a nragyarámta, hogy. « jogi- és köztgazgm.tási gya korlati pályákon nálunk megköve- te-lik a doktori fokozatot. Ez lenne körül bekül aiz egyetemen folyó munkának az a külső Jele, amit többé-kevésbé a nagyközönség is tudomásul vevsz. Tudni k’el.l azonban, hogy az egye­temen nemcsak egyéneiknek életpá­lyákra való képzése folyik; nemcsak „állásra14 képesítenek, nemcsak „ok­tatás“ folyik., hanem a „közösségre nevelés“ munkája is. Az egyetem em kell befejeződnie a szervezett ,jiem- zetnevelés“ legfontosabb szakának. Innen kell útnak, inói tani a. nemzet i - közösség jövő vezetőit. Kétségtelen, hogy az egyetemi ok­tatás beletartozik a nemzet neve lé- szervezetébe. A nemizet(nevelés té­nyezői közül a legfontosabb Lein,ne tehát az egyetemi nevelés, merít on­nan kerül ki a nemzet vezető rétege. Az egyetemről távozók nemcsak okilevelet visznek magukkal, nem­csak tudómányt, amit „megtanul­tak“, hanem magukkal viszik, az egyetem egész „légkörét“, azt a me­legséget, vagy „hűvösséget“, amit nem megtanultak, hanem ^megérez­ték“. Ez a megérzés van olyan bar fással a. jövő munkájuk minőségére, mint a tudomány, melyet megtanul­tak. Nagy felelősségű munka az egye­temnek ez az úgyszólván észrevét­len belső, majdnem titkos hatása az ifjúságra. Ezért nagy felelősség ter­heli az egyetemi tanamkab Meri; kétségtelen óh vitathatatlan tény hogy az egyetemi professzorok e j '' rvn felelősséggel tartozn »k a münze •ti közösségnek eizért a „lékkörért' es hatásért, amit a/, ifjúság <// '■ maga tart ásuk hói „ m e g é i uz' ‘. Olyan véleményt is hallani, hog^ az egyetemi professzor fuggetbm min-den felelősségtől, ßn alomban eat nem hiszem s bizonyára (g’ye* len egyetemi professzor sem. LekiLsmerete van a „tudomány­nak“ is, mert a tudomány az igaz ság keresése minden vonalon. A fel1- fedett igazságot p' d g a nemzeti kö zöss-'g szolgálatába kell állítani. Nem úgy, hogy az igazság szolgáljon, hanem hogy uralkodjék minden vr>- rialon. Szounoru lenne, nagyon -■zomoru, ha ay. a nasryr set eg ifjú, akik az egye­temről kikerültek és kikerülnek, nem érezték volna meg és nem érez­nék meg — ezután — azt a saererte' tét, az a ,’, me legs Igeit“, magyarnak I magvart szeret ősét és megbecsti lését, egyszóval „együ vótaírtoaást'4, a pro­fesszorok részéről, ami nóikul cs-ak üres. 1 él éknél k i’ili tud' man yt vin­nének magukkal, ami nem önfelál­dozó „nemzetneveilőkké“ teszi őket, hanem nemzeirombolókká: rideg, d oly fős tisztviselőkké, akik csak a maguk egyéni érvényesülését kere aik. S2X>moru lenne, ha mind ar Kínák a .sok szép „eszmének“ a valóságát magukon a professzorokon nem „lát­tak" és „érvizték“ volna meg, ami ről annyi sok szép előadást hallottak az egyetemen. 4.1a megrendült volna bennük a „valóságérzés" és az ,»el­mélet“ és „való élet” i'gyakorlaté szjatkadékszeiü különbségének érzé­kével, kettéhasadt lélekkel távoaná- , naík az életbe riemzetncvelő munr , kájukba. Én hiszem, hogv minden egyes egyetemi professzor ennek a feleiős- ; sémek terhé vel végzi nagy-értékű, tudományos nevelőmunkáját: az egvretemes nemzetne^- el és építő­mül 1 kaját. A rom bort ásnak mai napjaiban ér- j demes felfigyrelni az tspiiés munká­jára is. Mindenkire megnyug-tató e bízómba!an napokban annak látása és tudása, hogy amis' a harctereken életiek pusztulnak, öldökós és pusz­títás dúl, addig itthon komoly belső épitőmunka föl vük. : (ar. á.) Vallomások és tanulmányok Az ezerszer vádolt és védett Adynais 3 prózai írásait, tanulmányait, cikkeit adta ki „Vallomások és tanulmányok“ cim alatt a pesti Athenaeum. Az újságíró vitázó, harcos, tudajtos költő alakja 'ép elénk, ezeket a nemes- : vereiü stílusban irt sorokat olvasva. Szinte látni véljük a Debrecenben, Nagyváradon, majd a bábeli Pesten élő költőt. Mint színes mozaik, úgy áll előttünk mindennapjainak élete, tele küzdéssel, hántással, héttel és mun­kával. önéletrajzi vallomásokat is tartalmaz a kötet. Ezekből a szülőföldjét, az erdélyi föl­det mindhalálig hűségesen szerető magyar ké­pe bontakozik ki. Erdélyről mindig úgy be. szél. mint a nemes hagyományt őrző, mai szó- ' val mélymagyarságot jelentő tájról. Vitázó, I harcos cikkei, nyilatkozatai, vallomásai a kö- j. rülötte kerekedett nagy harcba nyújtanak bepillantást. Éles szemmel figyeli korának iro­dalmi és társadalmi jelenségeit. A dzsentri élet szemléletet nemcsak elítéli, hanem egyenesen gyűlöletnek hirdeti. Érzi. hogy a fajmagyarság még nem találta meg a maga igazi útját, még : nem ébredt öntudatra. Biráló szemmel néz és itél meg magyar és külföldi Írókat, irásmüve- , ken, színdarabokat. Korának sekéiyes, a mii* I leniumi idők Rákosi Jenős. álhazafias nem- ; zetszemléletébe elmerült irodalmi és politikai ! világot sokszor a legsúlyosabb szavakkal illeti . Önmagában a megujitót. az ébresztőt látja és I akarja Lántami másakkal is.. Verseihez hasonló tömör, magyarul csak egyféleképpen mondha- j tó, pompás sdJusban írja cikkeit. Sokszor ere,T- I zük ugyan az ujságiró lázas rohanását, siető gondolat- és szák ötösét, de ez a mély, nvaxien- - kihez szóló lényegen nem változtat. Értékelé­sei, megállapításai akkori felszínes ^ műveltsé­gűnkről, polgárságunk hibáiról, ferde élet;- és nemzetstemléietéről sajnos, sokban ma Ls időszerűek. Ady Endre most megjelent prózai Írásai kiegészítik verseit és mar korábban meg­jeleli t elbesizélésgyüjteménvét. czay.) Nemzetnevelés a kolozsvári egyetemen

Next

/
Oldalképek
Tartalom