Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-06 / 150. szám

ellenzék Inai ól északkeletre heves karéban állanak a németek a szovjet támadó ékekkel BERLIN, Julius 6. (MTI) A Führer löhadiszállásAról jelenti a véderő fő­parancsnoksága: Normandiában kedden reggel az ellenség súlyos előkészítő tűz utón a bayeux- cneni ut mindkét oldalán támadásra indult erős páncélos kö­telékekkel. Heves harcok fejlődtek ki, amelyek során az ellenséget in In­den litt véres veszteségeket okozva visszavertük. Tillyhji délnyugatra Is több ellenséges előretörés omlott össze elháritá fü «linkben. A hídfő nyngati szárnyán kedden egész nap továbbtartottek a súlyos elhárító harcok. Az cllensőg minden táma­dása snlyos véres veszteségek között összeomlott. Ahol az ellenség be tu­dott nyomulni vonalainkba, ott el­lentámadássá/! iIsmét kiinduld állá­saikba űztük vissza. A szerdára vir­radd éljél nehéz harci repülőgépek a aormamdia! partok előtt összegyü- Íekezett ellenséges hajókat támad­tak meg és elsüllyesztettek egy rom- bnlét éts egy 5000 tonnás kereskedel­mi hajót, ony cirkálót pedig súlyo­san megrongáltak. A hídfő és a meg­szállt nyngati területek felett kert* den 62 ellenséges repülőgépért lőt­tünk le. Ezek között 45 négymotoros bombázó volt. Közép-Franciarrszág- ban felszámoltunk egy 43 főből álló, | ejtőernyővel leszállt brit romboló ; csoportot és 10B terroristart agyonlőt- j tünk. London súlyos ment őrlő tűz alatt áll. V Olaszországban a harcok súlypont­ja kedden a Palorzódól délre és a Sienátcí óprakra lévő 'őrségben veit. Az ellenség itt elkeseredett válttn" kozó harcok után északi irányba né­hány kilométerrel nyomult előre. Áttörés kicsikarására irányuló kí­sérlete azúrban meglrnsutt. Tüzér­sértői és nekézfenwerektől kitünően támogatott gránátosaink a nyugati Hitler i és a keleti parti utakon az ellenség valamennyi páncélosokkal végrehaj­tott támadását szétverték. A keleti arcvonal déli szárnyán, helyi jellegű arcvonalmegrövidLités során Kovel városát kiürítettük. Az arcvonal középső szakaszán Barano- v:cs és Moledecsno térségében a mo­csarak közötti áljárókért vívott ne­héz küzdelem folytatódott. Barano4 vies*ól keletre és északra a bolsevis­tákat súlyos harcok után záróállá­sainkban fe1 fogtuk. Minszktől dél­keletre kötelékeink tovább küzdik vissza magukat nyugat felé. A vá­rostól északnyugatra visszaverjük a bclscv'stál: heves tame dósait. Fron a szakaszon a Sanekén altábornagy parancsnogsága alatt álló egyik pán­célos csoport junms 27-től jullus 3-ig mozgó harcttr'ntkezésben 232 ellen- só non rr-ncélcst pusz'itott el. Miolo- decsnóért elkeseredett harc folyik. V Inától északkeletre igen hev«s harcok folynak a bolsevista támadó élekkel. Polcoktól nvugatm és északnyugatra ar ellenség sok pán­célossal támogatott támadásai, rá­nézve súlyos vesztesénekkel össze­omlottak. Csatarepülőnéoerredelnk támenatták a hadiserrn földi harcait és súlyos veszteségeket okor^k a I bolsevistáknak. Env nehéz német ! hr reá repülőgép ködeik a szerdára 1 v'rradó éjszaka ö^szeíogott tá^a- I dóst háttett végre Minpzk ellen. Sok i nany tüzet figvelttink meg. A halse- I vista repülők Kirkenes ellen ‘irtózott támadása során 23 ellenséges repü­lőn épet légfha^cban lelőttünk. Északnmnrkai bombázók Romá- D'ábn rerüttek be és Brassót bom­bázták, Károk és a lakosság körében veszteségek keletkeztek. Egyes brtt repülőgépek a szerdáin virradó éjszaka bombákat dobtak Rajna-Westfalia területére. Világtörténelmi jelentőségű küzdelemben napi sikerek vagy kudarcok nem játszanak döntő szerepet BERLIN, július 6. (MTI) A Német. Távirata írod a jelenti: Epear birodal­mi miniszter értekezletre hívta össze a német hadiipar vezetőit, hogy út­mutatást és tájékoztatást nyújtson nekik további termelésűik számára. Az értekezleten a. miniszter össze­foglaló áttekintést nyújtott a német hadiipar jele'rf egi állásáról. Mogálla- pitott-a, hogy az ellenséges bombázá­sok ellenére sikerült a néitíet. hadi­ipari termelést fokozni. Beszédéiben egész sorát jelentette be a rendsza­bályoknak, amelyek biztosítani fog­ják a fegyverkezés terjedelmének to1- vábbi fiók ázáséit. Az értekezlet legkiemelkedőbb mozzanata a Führer főhadiszállásán tett látogatás volt. A Führer az érte­kezlet résztvevői előtt összefoglalta a német közgazdaság feladatait há­borúban és békében. — Ez a háború — mondotta a be­szélgetés során — nem ítélhető meg a napi események alapján. Ilyen vi­lágtörténelmi jelentőségű óriási küz­delemben a napi események, a sike­rek vagy kudarcok nem játszanak döntő szerepet. A német népnek eb­ben a nagy sorsdöntő harcbán, mely­ben nemzedékek léte vagy nemléte forog kockán, csupán egyetlen elha­tározás a fontos: harcolni és dolgoz­ni a béke érdekében. Tudom, hogy az elhatározó erőnek hallatlan mér­tékére van szükség, hogy'megállhas­suk helyünket a mostari időkben. : De minden cselekedetünkben világi- ' tó csillagként az az elv lebeg sze­münk előtt, .hogy semmi nehézség előtt nem tesszük le á fegyvert és a munkaeszközt. A Führer ezután utalt az arcvana­lakon harcolók hő siess egére. — A harctereken — mondotta — vitéz katonáink nap-nap után lehe­tetlennek látszó hőstetteket hajta­naik végre és a leghilletettepebb fel­adatok előtt sem riadnak vissza és végül is újból és újból ieküzdik a nehézségeket. — Ha katonáink hősies magatar­tását nézik, ug*v meg kell hegy érez­zék az én rendithetetlen maggyőző- dbsemet és hitemet a végső győze­lemben. Mi ki fogunk tartani ezek­ben az időkben és végül is megnyer­jük a háborút. A győzelem lesz az ára m ind azoknak az áldozatoknak, amelyet népünk hozott. A győzelem, a német nép szebb és boldogabb jő vendőjenek záloga kárpótol azért a vérért, amelyet a harcos családjával együtt hullatott. — Ez a háború mondotta nem egyedül a katonák háborúja, hanem a műszaki embereké is. Kez­dettől fogva műszaki találmányok' nyomták rá bélyegüket. A háború folyamán sikerült e-gés.z sorát alkal­maznunk a találmányoknak, melye­ket később ellenségeink kiegyenlí­tettek, sőt egyes téren túlszárnyalná igyekeztek. A német feltaláló szel­lem azonban megszakitá,» nélkül azon dolgozik, hogy a műszaki .egyensúlyt ismét helyreállítsa és megteremtse a feltételeket, hogy a kezd lemén y ez ést. véglegesen magunk­hoz ragadjuk. A Führer végül köszönetét mon­dott Speer birodalmi miníszVrnnk a nőmet hadiipar kiváló eredményied­ért és megbízta a minisztert, hogy tolmácsolja köszönetét a hadiüze­mek valamennyi munkásának is. 1944 Jplinn 6. A V.-l* feldúlta az angol kedélyt — írja egy madridi lap AMSZTERDAM, július 6. (MT.) A AJ énirt Távirati Iroda közit: Mint a brit hirszolgáltit jelenti, a „repülőimtubák” a szerdám virradt éjszaka it elárasztot­ták Dél Angliát. A lakosság körében veszteségek voltak és anyagi károk keletkeztél ,4 madridi „Pueblo“ közlése szerint az angol lapok mind több és több levelet kapital., amelyek erélyes hányon felvilágosítást követelnek az uj néniéi fegyverről. A lakóssag ideges séye folyton növekszik. Egy londoni laptudásiltj kijelenti, hoyy a brit nép éleiében meg egyel- len esemény sem dúlta fel annyira a kedélyt, mint a „V I.” LISSZABON, juliut tí. (MIT.) Mini u brit hírszolgálat jelenti Londonból, Eden az also házban bejelentette Churc. hűlnek azt n szándékát, hogy csütörtökön részlel esen nyilatkozik o repülábombákröl. Williams köztársasn,,,/árti képviselő felvetette azt a kérdési, mért kellett ezt a nyilatkozatul csütörtökre halasztani, hiszen a támadásokkal sujlotl vidéken igen nagy az eje- gedetlenség. Eden igy felelt: „Nem tudom elfogadni a közvéleménynek e kérdésről kialakult né­zetét. .4 kormány igen gondosan megvizsgálta ezt a kérdést és az a meggyőződése a! kult ki, hogy Churchill csütörtökön nyilatkozzék. A llöz nagyon jól tudja, nagyon sok misticul meg kell fontolni, mielőtt ilyen hivatalos nyilatkozat elhangzik. Kérem a Házat, higyje el, hogy a kormány véleménye szerint johb igy kezelni ezt a kérdést.” Eden válasza után Williams biztosí­tékot kért a hamis hírek áradatának megszüntet ésére. Isméi a dohány-kérdés KIOSZTÁS UTÁNI LÁTOGATÁS A TRAFIKOKBAN RENDES VETŐ, FUTÓ VEVŐ KOLOZSVÁR, július 6. (Az Ellenzék munkatársától.) Néhány hét óla ismét előtérbe kenik egy ké.dés, amely a• jiá- bombán am úgyis megpróbál tat ott ideg­zetű emberek igen nagy részét közvetle­nül érinti. A doihiár.yfrontról van szó, a cigarettáról és a szivarról, ezekről a töb- bé-ikevésbe elsőrendű közszük^éjléi cik­kekről, amelyek a dolgozó ember mind an­na pi életéhez úgy hozzátartoznak, mint a víz ér, a kényéi-. Nem is merülhet fel az a kérdé.v h gy ártalmas, vagy ártalmatlan-e a d- hányzás és hogy éli. élemdék, vagy legalább szánalomra médtóak-e e szenve­dély rabjai, tényként lo?U elfogadnunk, hogy ft. emberek jelentős hányada — a dohányzások száma a háborús esztendők­ben ki muta tha tósín emelkedett — nehe­zen tudja elképedni egy napját is a m :ír­sz kott nikotinmennyiseg elfogyasztása nélkül. Többizben szóvá tét*ük már a dohány- nemű ek elosztása terén, időnként súlyo­sabb fo rdában jelentkező nehézségeket. Újabban ismét az a helyţjet. hogy egyes trafikok redőnyét napokig fel sem. húz­zák és ha kn is nvit az üzlet, üresen ári- ‘ozó p:lock fogadják a vásárolni szándé­kozókat. A dohányos ember nem sajnálja az áldozatot és fáradtságot azért, hogy legalább néhány darab cigarettát, vagy szivart megszerezzen s he ez nem sike­rüli neká, ideges, levert, kedvetlen és rossz közé-zete gyakran kihatással van mun- ka teljesítményére is. Idegesrége legelőbb érmen a d -hányt őzedében mutatkozik meg, ahol az üres polcok láttán és hall­ván az elárusító visszautasítását, nem egyszer erőssn kíf'kad és indulatos jele­ne. ekre ic sor kerülhet. Egy alkalommal már kinyomoztuk a fűi-: ölni való útját a d:hánygyártóí mind­addig, amíg a nagyiárudán és a trafikokon keresztül eljut a fogy-.sztóihoz. Mostaná­ban rs, mint néhány hónappal ezelőtt, ami­kor Kolozsváron súlyos volt a helyzet a dohányfronton, az idővkánt kíbocsájtott hivatal :ts kimutatásokból arról értesül­tünk. hogy az ország dohánytermelése egválitrlán n:m cÁdkkent és a dohánygyá­rak is váf!l ozatlan mennyiségben állítják elő a különféle dohánynemüekét. Mint ismeretes a dohánynagy árudia a trafikokat áStaláb’jn heten kint látja el az előre rrnegáll.apitotl dohánymennyirég- ■gsl. Ét bizonyos százaléka egy adott idő­pontban, 1941-Fen szétosztott mennyiség­nek. A százaléksán hóna p-ól-hónapra jéVntáfkt.elön mjértékfben csökken, vagy emelkedik, igy nagyjából állandónak te- kin hétjük' az egyes kr.-árudáfk havi, illet­ve boti cfohánykontimgensót. Mégis mi le­ttet az oka annak, hrgv ebből az alánjá­ban változatlan miennviségből a dohányo­sok jelentős része időoikint egyre csök­kenő mértékben, vagy egyáltalán nem ré­sze-ül? HÁROMÓRÁS INVÁZIÓ Lesbén állottunk az egyik ki sarudéban. Éppen a kiosztás napja vol‘‘. A ríkstiai rabjai, akik ezt az időpontot gondosan szám ont? irt iák. tömegesen jelentkezték, hopy megvásár'ljá;k az utóbbi napokban fâijlalmiat.ain nélkül özött élvezeti cikkü­ké: . Az elé.rusitó hölgy minden cigaretta fajtáiból egy bizonyos mennyiséget mu?v- denkinek készségesen knsfzolaált. Fino- mia'b'b haitikből bárki vásárolhatott egy egész dob zzal. de a legnagyobb közked­veltségnek" örvendő Symioihönta -szí var ká­ból c.wpün tiz darabot. Mondanunk sem kell. hocry erţoe-n a Symiphoniâţ keresték Körülbelül három óra múlva ismJét ellátogattunk ebbe á trafikba. Egy pill Tintással me "értettük a hel>rzetet. A Symphóffii.a, a ‘Darling és néhány más ; erősebb és finomabb cigarettafiajLa egy fél délután alatt teljesen elfogyott. Csu­pán a legkevésbé keresett fajtákból, a Gerléből, Turulból, szerénykedett néhány csomag a kifosz ott raktárban. — Egy ideig első-örbam a rendes ve­vőimet szolgáltam ki — mondja az el- áruritónő. Ebből azután rendszerint ösz- sz szólalk zások és veszekedések lettek. Mindenki megkövetelte, ho\gy őt is kiszol­gáljam. Most, hogy elkerüljem a veszeke­déseket, minden vevőt a Lehetőséghez mérten kiszolgálok. Ennek az lett az eredménye, hogy heti készletem, mint a példa- mutatja, néhány óra alatt teljesen elfogy'ét és éppen csak a rendes vevői­met nem tudtam kiszolgálni. ÜRES POLCOK Okulva az itt szerzett tapasztalatokon, jónéhánv nappal a szétosztás után egy márik kisárudába látogattunk el. Az utób­bi időben megszokott kép fogadott: üres polcok. — Symphonic van, kérem? — kérdeük bizonytalanul és bátortalanul a találom­ra benyitó vevők. — Nivcren! — hangzik zordemú és szinte fenyegetően a válasz. — Más valami cigarettát kaphatok? — Nincs semmi. — Mikorra várható? — Nem tudom. Ez a kis párbeszéd ismétlődik meg szánt •’haoszor egy-egy nap, míg végül a trafikos fogja magát és lehúzza a redőnyt. Ha nincs ainaretta — gondolja — akkor legalább bélyeget, levelezőlapot, váVót se vásárolhassanak az emberek. Egynémely trafikos, hogy legalább látözat szerint faunt -.rtsa üzletét, de a vevőik tolakodá- sától is megszabaduljon, táblái akaszt ki, amelyre la.k:nikus rövddségglél kipm.gál- ja. hogy ..Dch.ány nincs“. Gyufa sincs, de ezt már fölösleges is kiimi. Persze, itt is vannak kivételek és kivétele- zectek. Vanak Fcnerősök, akók türelemmel ki­várják azt a pillanatot, hogy senki se ma­radion az üzletben és akkor varázsszót mor­molva. a pult alól mégts csak hozzájuthatnak az álktólag „teljesen, elfogyottdrága füs­tölnivalóhoz. Mások a helvrajzzal ismerősök, egv óvatlan pillanatban a hátsó ajtón surran­nak be és igy ostromolják meg a kincs kér­lelhetetlen, s bizonyára megvesztegethetetlen őrzőit. Nem marad más hátra, meg kell inni egy feketét, hátha a kávéházban a trafikos kis­asszony kegyesebbnek mutatkozik. Az avatat­lanok azonban itt is lecsúsznak. Hiába adnák m,;o- a nagyobb árat. mások és bizonyára ke- tebb személyek is tudnak erről a forrásról, s azt jó korán és jó drágán ki is mentik. ÖREG ISÉMKÉK SZATYORRAL Jó összeköttetésekkel, kellő türelemmel vagy legalább is ikielégkő szimattal meg nem áldott dohányos nem tehet mást, mint végighallgat­ja a trafikos panaszait;-— Kérem, az borzasztó amit gz emberek csinálnak. Dohányosok és nem dohányosok végigjárják a közelben lévő összes trafikokat, de nem sajnálják a fáradságot, hogy egészen távoli üzleteket -is felkeressenek. Ezek azután összevásárolnak jó időben miinderat. Jönnek jólöltözöt urak és követelőznek, jönnek öreg nénikék, akik egészen bizonyosan életükben ném szívtak’ el egy cigarettát, de valakinek kérésére és biz tiltására szatyorba és kosárba rejtik, a kirimánkodoitt dohányt- Amig tart a készletem., senkiől sem tagadom még a kiszol­gálást. nem akarom, hogy állandóan veszeke­dések legyenek. így legfeljebb a rendes ve vőim haragszanak meg rám. így kesereg a trafikos. Másfelől pedig meg­hallgathatjuk a kálváriát járó fogyasztót, aki szidja a trafikost, ha nincs áruja és szenved és szidja akkor is, ha van áruja, de abból másnak juttat. (—

Next

/
Oldalképek
Tartalom