Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-27 / 168. szám

«> 4m' KLLENZCK 1«44 J alias 27. UH* lsiyU Idwef: Atnii&l é&defn&s ihMÍt HugéuittnfU elégtétel Más] él év-vet ezelőtt kínos ptegdöbbenéd és jeltioüst keltett Nagybánya i iirosúb.m, hogy a. akkon belügytnírU'zter ár. Szabó MikJos • aldalnrot, a város polgármesteréi elmo.uhi tóttá »Hasábot es azon j címen, hogy hiva­tali működése közken különböző szabátyta lanságokat követett ej. bűnvádi eljárást is folyamatba helyeztek ellene. Annakidején két részletes cikkben foglalkoztunk a nagy­ban v.n polgármester ügyével. Dr. Szabó MikJos budapesti tab la Úr ói allas.it cserélte fel szülővárosának polgármesteri székével. Tele voit lelkesedéssel és munkakedvvel. amikor visszatért i\ agybanyára, ahol min- c.enki meleg szeretettel fogadta. A közérdekű e> hasznos közigazgatás: intézkedések egész sorozatával oiyan munkatempót vezetett Ize a varosban, hogy nemcsak a város külső ke­pét korszerűsítette és költségvetését tette reá­lissá, hanem az idegenforgalmat is fellendí­tette. Célkitűzései között szerepelt a bányá­szok szociális helyzetének javítása és a jes- tőtelep kérdésének végleges rendezése is, 1amelynek megoldása Nagybánya legégetőbb problémái közé tartozott. Szabó Miklós hi- vatalbalépése előtt néhány hónappal Nagy­bányán jártunk és beszámolót irtunk a bá­nyaváros felszabadulás utáni helyzetéről. Akkor meglehetősen vigasztalan volt a hely ~et, a látogatók azt érezték, hogy ,,Nagybá­nyán megáldott az élet“. Az uj polgármes­ter egyik napról a másikra gyökeres váll óz­ta sok at hajtott végre és a varos közvélemé­nyének osztatlan megelégedésére igyekezett bekapcsolni Nagybányát az uj magyar élet vérkeringésébe. Mini minden közéletü embernek, termé­szetszerűleg Szabó Miklósnak is voltak politikai és személyes ellenfelei. Így indult meg ellene az a személyi hajsza, amely­nek során belügyminiszteri vizsgéUóbizo.t- ság is kiszállott Nagybányára és amely végül is a polgármester távozásával feje­ződött be. A nagybányai közönség már akkor megható módon bebizonyította a volt polgármester iránti ragaszkodását és rokon szerváét. A nőegyletek és külön­böző társadalmi intézetek mozgalmat in­dítottak visszahelyezése érdekében, a köz­életi vezetők pedig egyöntetűen kijelen­tették, hogy alaptalannak tartják a pol­gármester ellen érméit vádakat. A befeje­zett tényeken azonban már nem lehetett változhatni. Nagybánya uj polgármestere, nemes Tarnássy Károly, az addigi szamos- ujvári polgármester, már elfoglalta uj hi­vatalát, Szabó Miklós ellen pedig a szat­mári ügyészségen megindult a bűnvádi eljárás. A ngybányai pdgármesterválság- ról közölt cikkeinkben feltettük a kérdést, hogy miért volt szükség erre a változta­tásra. Tarnássy Károlyt Szamosujváron az egész közönség szerette és hivatali mun­kássága iránt a legnagyobb elismeréssel adózott, Szabó Miklós viszont Nagybányán örvendett általános népszerűségnek és egy-két szermélyes ellenfelétől eltekintve, az egész város sajnálta leváltását. A cik­kek megírásánál igazán nem vezetett sze­mélyes elfogultság, mindössze a közvéle­mény hangulatát akartuk tolmácsolni. Legalább hatvan emberrel beszéltünk ugyanis Nagybányán, a társadalom - leg­különbözőbb rétegeinek képviselőivel, akik egyaránt azt hangoztatták, hogy Szabó Miklós rengeteget dolgozod a városért, gyönyörű eredrményeket ért el és nagy kár, hogy nem folytathatja városfejlesz­tési tervei nek meg valósítás át. A bűnvádi eljárás rruegmállásával egy­idejűleg dr. Szlabó Miklós, mint budapesti táblabiró, fegyelmei, eljárást kért maga el­len és táblabirói állásától az eljárás le­folytatásáig felfüggesztették. Közel egy évig húzódott* a vizsgálat, amely végül is teljes elégtételt hozott dr. Szabó Miklós­nak. A szatmárnémeti törvényszék 3061./ 62—1943. sz. alatt jogerősen megszüntette a hűtlen kezelés és közokiraíhamisitás büntette miatt elrendelt vizsgálatot, meri a királyi ügyészség a vádat elejtette. A jogerős bírói végzés alapján a Kúria fe­gyelmi tanácsa dr. Szabó Miklós táblabi- rának hivatali állásától ideiglenesen tör­tént felfüggesztését megszüntette és azon- rwíli hatállyal visszahelyezte állásaiba. A legfelsőbb magyar bíróság döntése meg­érdemelt elégtételt szolgáltatott dr. Sza­bó Miklósnak, aki annakidején szabadsá­got kapóit ac igaz^áQiigyiiuu'nszLerUíl és a kérni~ lm.es táblabirói álldst azért cserélte fel 11 nagybányát polgármesterségnél, hogy s .-ii! öv árosának hasznára Ich,esten és helyi ismereteinek f:thasználasáioal Nagybánya fejlődéséi szolgaija. Bizonyosam sok ke­serű órát és napot éli át a méltatlan meg­hurcoltatás matt, amíg végül is kiderült- az igazság. A megérdemelt elégtétel Nagy­bánya közvéleményében ösrinte megelé­gedést és örömet kelteti. A magunk ré­széről érdemesnek tartottuk ismét felújí­tani a poi’gármestervákág történet ót, mert a legfelsőbb bÍróság fegyelmi tanácsának döntése a,~ Ellenzék másfél évvel ezelőtti állásfoglalását igazolja. Ezzel el is volna intézve a kérdésnek a közvélemény elé tartozó része. Ahhoz azonban, hogy az elégtétel teljes legyen, azok el len kellene megindítani a bűnvádi eljárást, alkiJc an­nak idején dr. Szabó Miklós allen alapta­lanul vádaskodtak és a személyi gyűlöl- ségböl kálváriát járattak a szülővárosa érdekében önzetlenül dolgozó polgármes­terrel . Az auiá&u&z-Uöztekidít lendít Legfőbb ideje imlt, hogy a kolozsvári aw.óbuszfronton rendet teremtsenek. Visz- szatotszv és nevetséges megnyilatkozások­ra időt: alkalmat az a versengés, amely az 'Vnsgépkucsi vallóit átok ko.daUt j'Ay’t A nuu motailcószük vt-lágbam valóságos vadászat wutJhdt rney az utasokért, egészségtelen. torzsalkodássá fajult a kolozsvári autóbusz közlekedés ügye, amely joggal kiváltotta ■ a kikjömség bírálatát. Most ovi után ,a város vezetősége és 11 kérdik rendezésére kikül­dött mámiszterközi bizottság úgy döntőim, hogy nmét meg kell osztani a közlekedési útvonalakul a. VAV és a Rákász között, a koncesszió ügyében pedig a végleges dön­tést. későbbi időkre halaXStol’Lák. Kétség- leié», h'ogy a kolozsvári közönség öröm­mel fogadta a korszerű és kényelmes VAV kocsikat, amelyek feltétlen helyzeti előny­ben vonunk 0 Halam jármüveivel szem­ben. Nem lehet a ónban elvitatni a másik vállalat szerzett jogait sem, ami indokolt­tá teszi, hogy a kérdés megoldását egye­lőre le kell venni a napirendről. Nem az c célunk, hogy ezen a helyen állási foglal­junk valamelyik au*óbuszvállalat melleit. A közönségenk az a<z érdeke, hogy az autó­buszok mena rend szerint közlekedjenek, a vállalatok az utasok érdekeit tartsák szemelőtt és az alkalmazottak viselkedje­nek fegyelmezetlen és udvariasan. Min- drvl'ti tisztában von. a háborús nehézsé­gekkel és nőm kíván lehetetlen áldozatot az au tóbussrv áll álatoktól. A: t azonban jog­gal elvárhatjuk. hogy a magas viteldijak ellenében teljesítsék a közönség kívánsá­gait és pontosan betartsák a hivatalos ren- delkgjéseke . Most, hogy a miniszterközi bizottság döntése mojoldotia a vonalbe­osztást és megszüntette az áldatlan ver­senyt, mindkét vállalóénak egyformán a közönség szempontjait k'éll tekintetbe venni és a legnagyobb eréllyel eljárni mindazokkal az álk almoz ott okkal szem­ben, akik megszegik a hivatalos megálla­podást és nem tartják be a közönséggel utóbbi napokban, a. VAV é? a Rákász tár- | szembeni köelező udvariasság szabályait. Megnyílt az első kolozsvári BOMBABIZTOS MŰTŐ Vastag föld és vasbeton réteg védi a sebészeti klinika uj miliőjét a bombatámadások ellen operáitokat két-Három emelet mélységbe, sok­szor teljes sötét.-égben, különböző hőmérsék­KOLOZSVÁR julius 27. A junius 2- kolozsvári bőm basám adás alkalmával több kórház., s bennük pótolhatatlan mütőfelsze- relés, műszer, kötszer és gyó>gyszer pusztult el, betegek és képzen betegápolók haltak meg. Súlyos veszteséget jelentett ez Kolozs­várnak, ezekben az időkben, amikor éppen a klinikák és kórházak, az orvosi kar és ápolószemélyzet fokozott teljesítőképességé­re lenne szükség. A légiriadók a sebész mun­káját rendkívül megnehezítik, -őz egészen meg is béníthatják, márpedig alig hangsú­lyozható araiak fontossága, hogy a sebészi munka zavartalansága a légitámadások ide­jén teljesen biztosítva legyen. Kolozsvár vá­ros közönsége, illetve a város vezetősége, megértve a kérdés nagy h ordere jót, Klőnko Dezső egyetemi tanár, a kolozsvári egyetem sebészeti klinika járnak igazgatója szorgalma­zására megéprtitette az első kolozsvári bom­babiztos műtőt és betegszobákat s ezzel a betegeknek oltalmat, az orvosoknak pedig nyugodt munkahelyet biztosított. Az anvag- beszerzési nehézségek ellenére az uj intéz­mény a legrövidebb idő alatt elkészült. Az épidkezések a légoltalmi és orvosi követel­mények figyelembevételével történitek. A ra­gyogó tisztaságú mütő vatag föld- s vasbeton télegek alatt van. Saját villanyttélepe és viz- ellátása abban az esetben is biztosítja a munkát, ha a légitámadás a városi hálózat­ban zavart okozna. Sterilizáló, mosdó és előkészítő termei a legtökéletesebben felsze­rellek. A mütő közvetlen szomszédságában elhelyezett kórtermek betegei egyenletes hő­mérsékleten, állandó biztonságban vannak. Minden olyan beteg, akinek teljes nyugalom­ra van szüksége a teljes felgyógyulásig ezek­ben a kórtermekben nyer elhelyezést. A műtéti beavatkozás még a békés viszo­nyok között is nagy megterhelést jelent a betegnek. Napjainkban azonban a betegnek még a repülőtámadástól, sőt a légiriadótól is tartania kell. Az orvos, különösen pedig az előre nem Látható ideig tartó műtétet végző sebész, a szirénák megszólalása esetén nem hagyhatja el helyét. Munkahelye világossá­got és levegőt követel és az ezt biztosító üvegfalak és ablakok légitámadás idején egy­formán veszélyeztetik, a beteg és a műtétet végző orvos életét. De a beteg életét súlyos sérülések, belső vérzések. kornDÜkált törések esetében már a beteg megmozditása k veszé­lyezteti. Az utókezelés sem kisebb fontossá­gú, mint, a jól végzett műtét. A gyógyulás alapfeltételét, a nyugalmat azonban nem biztosithatia az állandóan felhangzó riasz­tás, amikor is percek alatt kell a súlyos Minden méretű csomagoló ládát SíuMmiilier láda és faárugyár f>é§ árkormánybi ztosi áron készítünk. Tel 171. k-tü helyiségeken át pinceóvóhelyekre szál­lítani. De óriás munkatöbbletet is jelent a háborús viszonyok miatt megfogyatkozott ói TosL és ápoló szmeélyzetre a betegek biz­tonságba helyezése. Ezen a helyzeten segített Vargha Lajos főispán és Vásárhelyi László, Kolozsvár város polgármestere, a sebészeti klinika bombabiztos műtőjének és betegszo­bának megépitésével. E helyiségek a háború befejezése után sem válnak szükségtelenné, mert kevés átalakítással----mint a klinika egyik speciális sebészeti osztálya —, szerve­sen kapcsolódhatnak bele a klinika vérkerin­gésébe. A mii tő felavatása A bombabiztos mütő felavatása ünnepségen megjelent A a város, a vármegye, az egye lem, a honvédség s a többi hatóságok veze­tői. Klimkó Dezső dr. egyetemi tanár, igaz­gató-főorvos ismertette a most megépült mü­tő jelentőséget s köszönetét mondott Kolozs­vár város közönségének, a város vezetősé­gének, a honvédségnek, az orvosoknak s mindazoknak, akik az intézmény létrehozása érdekében minden tőlük telhetőt megtettek. Az uj műtőben teljes biz/tonságban és nyuga­lomban végezhetik el feladatukat az orvosok. Ezután Buza László dr. az egyetem nevé­ben átvette az uj műtőt. A város nevében 1 'ásárhelyi László dr. polgármester adta át az egyetem -rektorának a korszerű 'intéz­ményt. — Minden körülmények között elsőran­gúan fontos — mondotta Vásárhelyi polgár- mester —, hogy úgy az egyletem, mint a kli­nika zavartalanul folytathassa munkáját. Kolozsvár bombázásakor szomorúm győződ­tünk meg ennek igazságáról. A város több kÖ2Íkórháza esett áldozatul az ellenség légi­támadásának s egyik percről a másikra meg­bénította az orvosok nehéz és felelősségtel­jes munkáját. Ezért a honvédséggel egyet- értsben elhatároztuk, hogy olyan hajlkot lé- fíiesitünk a sebészeti klinika mellett, amely bármely veszély idején pontosan és hiányta­lanul biztosítja a gyógyítás zavartalanságát. Ennek a elhatározásnak eredménye ez a mütő, az összeg szükséges mellékhelyiségek­kel és kórtermekkel. Buza László dr. válaszbeszédében köszö­netéit mondott Kolozsvár városának megér­tő áldozatkészségéért és: külön kiemelte Klimkó Dezső, a klinika igazgató-professzo­rának fáradhatatlan munkáját. A mütő falába szerény márványtáblát he­ly eztek el', amelynek szövege a következő; Ez a . tábla őrizze annak emlékét, hogy Buza László dr. rektorsága, Horváth Béla dr. dékánsúga. Miskolczy Dezső dr. klinikai bizottsági elnöksége. Vargha Lajos dr. főis- pánsága alatt, Vásárhelyi László dr. polgár­mester irányítása mellett ezen a helyen a betegeknek védett otthont, az orvosoknak nyugodt munkahelyet teremtett Kolozsvár sz. tear, város közönsége“, f, bfpLoj f+neé n e.' Az aranka kötelező irtása KOLOZSVÁR j ii 1 i 11 s 27 Kolozsvár váró* polgármesteri hivatala közli: Megállapították hogy a takarmány termesztést sulvosan veszé­lyeztető herefojtó aranka nevii ólösrli a bére­sekben és lucernásukban a folyó évben külé nősen elterjedi. A fenyegető veszély leküzdés, érdekében felhívják a gazdaközönséget, hogy az arankairtást az J891. évi XII. t.-c. 51. § ában foglalt rendelkezések szerint birtoka egész te­rületén. annak megjelenése után. azonnal hajtsa végre. Az. irtás legcélszerűbb módjai a következők­1. Ha az. aranka még nem kötött magol, ele­gendő az arankás foltot és a folt határától egy méteres sávban a látszólag még arankámén les növényállományt egv ásónyomnyira lefor­gatni. Ezáltal a föld alá került aranka teljes egészében elhal. A ívforgatott területet ajánla­tos fűmaggal bevetni. Az irtás ebben az. esetben végezhető külön­böző védekező szerekkel való permetezés utján is. (Vasgálic, Kuszkután, Ardit.) 2. Ha az aranka már magolt kötött és érlelt, az. irtás legtökéletesebb . módja az elégetés Ilyenkor az aranknfolt területét lekaszáljuk. A lekaszalt arankát a folt széle felé egy csomó­ban összehúzzuk. Majd a folt helyét 3—40 cm. vaslagon szalmával, törekkel behintjük és azt villával a földre veregetjük, esetleg petró­leummal lelocsoljuk és meggyujtjuk. A magolérlelt arankát feltakarmánvozni nem szabad, mert magvai emésztetlenül haladnak át az állatok belcsatomáján és igy csak to­vább hurcolják a gyomot. Az irtás kötelező végrehajtását szigorúan ellenőrzik. A mulasztók ellen a kihágási el­járást folyamatba teszik. Debrecen határában felgyújtott a villám egy tanyát, Debrecenből je­lentik: Vasárnapra virradó éjszaka a Debrecen, határában fekvő Szepes fi számú tanya villámrisapústól ki­gyulladt. Szekeres Mihály tűzoltás közbein bement az épületbe, ahol a rászakadó tetőszerkezettől égési se­bekeit szenvedett és sérüléseibe rövid idő múlva, belehalt. A vizsgálat fo­lyik. .4 RÁK NEM ÖRÖKLŐDIK. A: utóbbi idő­ben a rák öröklődésének kérdése tudományos körökben élénk vita tárgya hosszú idő óta. .4 ,,Rák' elleni küzdelem” cimü német folyóirat­ban érdekes cikk jelent meg e gyógyíthatatlan betegség öröklési statisztikájáról. .4 beszámoló szerint dr. Doertler neves német rákkutató 1526 eset közül 1296 esetben megállapította, hogy sem a szülőknél, de a nagyszülőknél sem fordult elő a rákbetegség. A statisztika is vilá­gosán mutatja, hogy kereken 90 százalékban sikerült bebizonyítani, hogy a rákbetegség nem öröklődik. Úgyszintén a még hátralévő 10 százalék sem tekinthető örökölhető betegség­nek, hanem csupán véletlennek. A statisztikai kimutatás az újabb német orvosi kutatá­sokat is megerősíti, amennyiben minden két­séget kizáróan megállapítható, hogy a rák- betegság nem öröklődik. TÖMEGVEREKEDÉS EGY ELŐKELŐ BALATONFÜREDI SZÁLLODÁBAN. Pél­dátlan botrány volt szombaton este az egyik balatonfüredi szálloda éttermében. Az egyik férfi-vendég heves vita után megütötte a pincért, mire a pincér visszaadta az ütést. A férfi társaságában lévő hölgy rugdosni kezdte a pincért, mire egy másik pincér is beavatkozott. A férfi-vendég széket raga­dott fel, ütésre emelte, de a pincér lövette kezéből és a melléhez ^vágta. Néhány perc alatt tömegverekedés támadt és még a ci- gányzenészk is beavatkoztak. A földön hemperegve dulakodtak, bük óztak, az asz- szonyok sikoltoztak, de ők is verekedtek, ahogy tudtak. Olyan általános lett a vere­kedés, hogy becsületére vált volna akárme­lyik falusi kocsmának úgy szüret utáni idő­ben, PANDURSZERVEZETET LÉTESÍTE­NEK BÁC S-B ODR OG VÁRMEGYÉBEN. Zombcyrol jelentik; Bács-Bodrog várme­gye rendkívüli közgyűlésén kimondották pandurazervezet Létesítését a megyében. A városokban és a járási székhelyeken csend­bizottságokat állítanak fel. Ez az első ilyeh szervezet az országban. ELŐFIZETŐINKHEZ. Felkérjük igen tisztelt előfizetőinket,hogy kát- rálékos dijaikat szíveskedjenek ki* adóhivatalunkban kifizetni, a behí­vások miatt ugyanis egyideig nem tudunk pénzbeszedőt küldeni a k előfizetők lakására

Next

/
Oldalképek
Tartalom