Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-27 / 168. szám

i 9'i 4 I u TI a s 2 7» MBöeSi Az idők sodrában A líelyttalinii tudás ma napjaink elsőren- kérdésé. 1 udunk-e önmagunkért, magyar­ságaikért helytáilani a válságokban? A fetedet nem könnyű erre! Ha azt mondjuk, hogy tudunk, kijelenté­sünk bizonyságául többet alig-aüg mutatha­tunk fel, mint d.ísze> magyarjában elmon­dott röpk,e- szavakat, vagy erőtlen betűiket, amelyekre a nehéz holnapokban kérdés, hogy ki fog emlékezni? ís még rosszabbul állunk, ha azt kérdez­zük meg magunktól, hogy magyarságunk, hivatásunk, köteliességteLjesitésünk belső arc­vonalán gyakoroltuk-e a helytállás, az álha- tatosság nehéz erényét annyira, hogy a kö zeljövő esetleges megpróbáltatásai készületi,e- níil ne kapjanak? Valahol gyakorlatozás alkalmával egy szakasz katona mindig a sinekre feküdt és csak akkor ugrottak fel, mikor a vonat a kö­zelükbe ért. A gyakorlatvezető őrmester kérdőre vonatván, azt felelte; Mi a halálfé­lelmet gyakoroljuk. Am'ft a harcraedző katona ki akart fe­jezni, az nem más, mint annak a szüksége, hogy a nehéz helyzetekre nemcsiak szóvali hanem cselekedettel, fegyelemmel, gyakorlás­sal. példamutatással kell felkészülni. Előttem már sokan megírták, hogy Szeged nekikeseredett katonás, kemény, nemzetéb­resztő lendülete lassanként ellankadt, bele­bonyolódott a népszövetségi, konszolidációs, korszaik tetszetős, önámító igézeteibe, ame­lyek summája az a tévhit volt, hogy a győz­tes nagyhaítalmak, ha egyszer észreveszik a magyar nemzeten elkövetett igazságtalansá­gokat, önszántukból fogják azokat jóvá­tenni. Ha pedig ez volit remélhető, altkor minek készülni a nagy leszámolásra?! Keményein összeszorÚDottrt fogakkal miért lemondani az éled örömeiről, miiért a spártai életmód, ami­kor a külföldiek számára rendezett vonzó látványosiságpk minden idegent meggyőznek európaiságunkról, s így közvetve igazsá­gunkról is és majdl tesznek róla. Majd pe­dig, amikor más, hősibb idők jelei kezdtek mutatkozni, akikor sem kaptunk észbe, mert megától értető dőnek vettük, hogy igazságunk­ról mindenki meg van győződve és magáftól- értetődő, hogy régi jogainkba már az igaz­ság erejénél fogva minden erőfeszítés nélkül akként helyeztetünk vissza, hogy nagyobb áldozatot sem kell hoznunk. Egy-egy részsikerünk örömmámorában úszva, könnyen feledkeztünk meg a munkát- igénylő holnapokról s amikor már süvített felénk az elkövetkező világ vihar szele, váj­jon Lányunknak jutott eszébe, hogy a törté­nelem lezárt korszakokat nem ismer, lévén egy szerves folyamat és következőleg mind­azért, amit a Sors kegyéből a középeurópai helyzet nekünk kedvező alakulása és nagy látnoki képességgel biró, sajnos, azóta d- hunyt államiérfiáink erőfeszítései folytan visszanyertünk, körömmé 1-foggal helyt kell állanunk s erre testi leg-lelkileg fel kell ké­szülnünk. S ez történi? A közelmúlt nem ezt mu­latja. A se vége, se hossza személyi és egye­sületi ünneplések, bankettek, szónoklatok, az állások, pozíciók, jogositványok körüli tüle­kedések, intrikák áradatában hányszor vesz­tettük el önmagunkat s váltunk rabjaivá an­nak az első átgondolásra már illúziónak tűnő gondolatnak, hogy ez a háború itt a népek, örökös találkozóhelyén, a Kárpátme­dencében meg fog kímélni s abból mi java­részt kimaradunk. Hánvszor estünk egymás­nak, világnézetért, származásért, koncért, mintha határainkon a végtelen és bennünket nem érdeklő Semmi kezdődne el s más a világon sem volna. Hányszor igyekeztünk, és igyekszünk ön­kényesen, maliveregetőn érték és hatalmi rendet magunk között kialakítani' abban,, hogy ki a jobb, ki a nagyöbb, ki a törzsökö- sebb, ki a mélymagyar, természetesen az élre mindig a mi osztályunkat, a mi pártunkat, a mi embereinket, a mi klikkünket képzelve, sőt helyezve el, ha hatalmunkban állott vagy áll. Holott a helytállásra való készülés első nagy, kollektiv követelménye éppen a mind­nyájunkat közösen fenyegető veszélyt feliis­merni, felmérni, kövefilsjezőleg minden magyart összefogni;, azt keresni, ami összetolt s az első egyéni követelmény ugyanakkor a példa- adás önfegyelemben, lemondásban és készülő­désben a nagy leszámolásra, ha kell az egy­szerű frontkatona életszínvonalán is; az én­nek túlbecsülése, pártérdemek azonnali leszá­mítol tatása, pozíciók, kereseti lehetőségek időszerűtlen hajszolása helyett. A közelmúltban egy korszak záruk vég­kép le. Sokkal frissebb esemény ez, hogy a hogyanért és miértért a történelmi felelőssé­get megállapíthassuk. De azoknak, akiit a letűntök szerepét vál­lalták, vagy a fórumon maradtak, a helytál­lásra való felkészülést példamutatóan gya- kor ohmok kell. Országok váltak semmivé, milliók földön­futókká, kfbombázottakká, népek szakadtaik ketté és mégis hisszük, hogy maroknyi ma­gyar népünk elszántsága és helytállás® a nemzetet meg tudja menteni ó :j,i sy n ’ l-íA-í * ó' '•ő * H-ö < ' hű'y ';«! / Uia 111 * De ezt minden magyarnak hinni és csele­kedni kell. SZILÁGYI OLIVÉR. EL LEM EK sának torul élőn csapataink eililte'Wtá- madással visszavetették az eLlien isté- giet. Egy hadsereg' szakaszán a julius 14-től 23Hg terjedő időben 553 elleti- ségets páncélost lőttünk ki. A Bug felső folyása és a Visztula közti harci területen az ellenség a San éis, Duplin térségében további tért nyert, bubimtól délkeletre azonban minden ellensége« támadást szétvertünk. Bresz'tlitovszk és Grodno között, valamint Kovnótól keletre éis ésizak- ikeletre hadosztályaink szívós elhá­rításán mindén ellenséges áttörési kísérlet meghiúsult. Duna burg, és a finn tengeröböl ■ közti arcvonalon is teljes elhárító eredm éftyt vívtak ki csapataink a bolsevisták valamennyi áttörési céllal indított támadásaival szemben. 47 ellenséges páncélost ki­lőttünk. a Elfeinsiégets bombázó kötki’éíkek nyugat- és dél keletnémetországi hely Bégeket támadtak. Egy terrortáma­dás következtében különösem Stutt­gartban keletkeztek .káruk és a la­kosság körében veszteségek. Egyp$ ellenséges repülőgépek ezetrtkivt.il bombát dobtak a birodalmi főváros területére és keletporoszorszálgi hely­ségekre. Légvédelmi erőink 51 ellen­ségéig repülőgépet pusztítottak el. Jóval több mint három hónapig keli várniok a keresztvízre a budapesti zsidóknak BUDAPEST, julius 27. (MK) A. tömeges megkeresztelkedésre való jelentkezés­ről a budapesti érseki helytartóság a kövr.'Ükező újabb közleményt adta ki: „A ke- resztség szentség és f elnőtteknek kiszclg áltatni csak kellő előkészítés és a keresz­telendőben megnyilvánuló komoly szándék felismerése u án lehet. E két követel­mény teljesítése azonban hosszabb időt vesz igénybe. Ezért, tekintve a jelentke­zők nagy számát, a kereszt elés nem történhetik meg belátható rövid idő alatt. Te­hát azoknak, akik keresztelésre jelentkeztek, hogy a katolikus oktatás és a komoly szándék megismerése után a kereszrtség szentsége kiszolgáltatható legyen, előre­láthatólag jóval több, mint három hónapig kell várcukozrviok“. Lukács Miklós báró az Operaház, Kovács Aladár a Nemzeti Színház uj igazgatója BUDAPEST, julius 27. (MTI). A vallás és közoktatásügyi miniszter Márkus Lász­lót saját kérelmiére felmentet le a m. kir. Op?r.aház igazgatósától. Márkus László több mint kiét évtizede állt az Operaház szolgálatában. Körülbelül tiz éve igazga­tó. Távozásakor a magyar művészettől át­hatott odaadó munkásságáért a miniszter köszönetét és elismerését fejezte ki. A miniszter ugyancsak felmentette dr. Néme h Antalt a Nemcet,i Színház igazga­tásától. Németh Antal is közel tiz éve igazgató. Távozásakor a miniszter fáradt­ságot nem kímélő áldozatkész munkájáért őszinte elismerésiét s köszönetét feje ze ki. A vallás és közoktatásügyi minisetr a m. kir. Qpieraház igazgatójává Lukács Miklós báró karnagyot, a Nemzeti Szín­ház. igazgatójává pedig Kovács Aladár írót nevezte ki. Lukács Miklós báró 1905-ben született Gyulán. Több évig volt Németországban, különböző experaházuk szolgálatában 1942 óit a Buadpesten vendégszerepelt kar-' mesterként. Kovács Aladár Desen szüle­tett 1908-ban. Halálra Ítélték a ssegsdi gettó beterőféí További tért nyert ti szovjet a Sun és LuMin térségében BELLIX, julius 27. (MTI) A Füh- rter főhadiiszúl,fáséról jelenti, a véderő főparan csn ok-sága közli: A 'Caetntöl déltre folyó súlyos har­cok során az ellenségnek sikerült a caen—falaitsei úttól nyugatra állá- salrfkíba betörnie és gyalogos és pán­célos erősítéseket odaszállítania. Fa­natikusan harcoló csapataink azon­ban az eileneéigies betörés mindén ki­stél csillését megakadályozták. A dél­utáni órákban azután éli ént ámad ás- D3i indultak. Elkeseredett harcok után estére a régi állások újból tel­jem egészükben kezünkbe kerültek. Az ellenség veszteségei nagyok. 18 páncélost kilőttünk. St. Lótól észak­nyugatra is nagyarányú elhárít ó csata tombol. Miután a legerősebb tüzérségi és légierotámogatáissal vég­rehajtott első ellenséges támadó so­kat visszavertük, az ellenségnek si­került néhány helyen arc vonal un k ha behatolnia éis a .St. iLm—Periers-i utat délnyugati irányban átlépnie. Ellen- támadásaink folyamatban vannak. Szerda reggel óiba a harcok a Perierstől ászakra levő térségre is nagy erővel átterjedtek. Csatarepü­lők j-ó eredimén.nyel támadták a hid- főben levő cLenséheg készeniéti ál­lásokat és a part elölt súlyosan meg­rongáltak egy nagy szállá tóhaj'ót. Lé­gi harcban 11 ellenséges repülőgépet lőttünk le. A d:él franciaországi térségben újabb 110 terroristát kon.ooltu.nk föl. Naey-London területe továbbra is a V.—I. sülvos megtorló -tüze alatt áll. Olaszországban a Firenzétől délire levő térség ellen megindult, a nagy támadás. Az ellenfélnek nieim sikerű lit a szándékolt áttörést elérnie és csak súlyos harcok után, rendkívül .súlyos veszteségek leél tudott csekély t.erü- letny.er.eségre iszert tenni; Az uj állá­saink ellen intézett további támadá­sokat szétvertük. Arezzo tói északra és a Tiberis két oldalán az ellentá­madások meghiúsultak. Az adriai parton az ellenség újból támadásra indult. Ezen a szakaszon még foly­nak a heves harcok. Gál jójában a Dny eszter felső folyá­sa .és Lemberg közölt a szovjet sok páncélosok tol támogatott támadása véresen összeomlott. Lemberg váTÓ­SZEGED, julius 27. Zemwnoviis Ferenc napszámos a szegedi gettóban betört az egyik lakásba és onnan női ruíhanemüek- kel teli bőröndöt akart elvinni. A rend­örök üldözőbe vették és sikerült iisi elfog­ni, mert a betörőnek kificamodott a bo­kái a és nem tudott már tovább menekül­ni. A bíróság'1 előtt azzal védekezett, (hogy ö nem betörni akart, hanem egyik nő-is­merősével mén; he az ablakon át a le­zárt lakásba. Viszont elfogatásakor bele­merte, hogy egvedüi volt a házban és a bőiröndbe ő csomagolta a női ruharemüe- ket. A bíróság az éjszaka elkövetett betö­rés miatt halálra i, élte Zemunovitsot, aki az itéletbirdetépfc'Or elájult. Mikor macá­hoz tér*- kegyelemért könyörgött. A rög­töni télő bíróság' kegyelmi "anáccsá ala­kult át. Hatvan rendelőt utalt ki a városi lakáshivatal fiatal orvosok részére KOLOZSVÁR, julius 27. A fiatal ma­gyar orvosnemziedéfc elindítását rendkí­vül nagymértékben nehezítette meg az utóbbi éveikben a Laíkiá:(hiány. Orvosi ren­delőnek megfelelő helyiséghez aranyért sem leheted hozzájutni s nemhogy ma­Zavarójellegü volt a kedd éjszakai berepülés BUDAPEST, július 27. (MTI) Ju­lius 25-én a kora esti órákban egyes ellenséges gépek lépték át kelet felől a magyar határt, amelyek a Székely­föld átrepülése után délnyugat tel© távoztak» A keleti berepülés után délről szintén berepültek egyes gé­pek. amelyek a Duna-Tisza körét és a Mátra vidékét átrepülve észak felé távoztak. A késő éjszakai, illetve a kora hajnali érákban valószínűleg ugyanezek a gépek ellenkező irány­ban ugyanezen az utón távoztak. A fee- és kirepüés alatt egyes légvé­delmi egységek működésbe léptek. Bombázásról és anyagi kárról nem érkezett jelentés. Á berepülés zavaró jellegű volt. £2 Kyomtfai mnnkák "BT kbayvkötések ~ m 4» luaubéiy egse ők szép kivitelben és gyorsan az ELLENIEK k tiny résből t pn piros*iályáb*•» K j­iozérár, Mátyás Uir.-tér ß» TaL ll-ßß gánrendelők céljaira al aráim as lakás nem volt Kolozsváron, hanem még a hivatal­ból idehelyezett orvosok jórésze is rtosz- szu ideig volt kénytelen bútorozott szo­bákban meghúzódni. Nem egy orvost is­mertünk, aki bútorozott szobájában ren­delt s váiróstaobája a ház folyosója, vagy lépcsőháza,. volt. Most aztán ez a helyzet megváltozott, miért a zsidók kitelepítés? köve kéziében igen sok orvosa rendelő ürült meg. Ezekért a megüresedett lakhelyekért az orvosok körött valóságos versengés indult meg. Az orvoskamara azonban, amely a rendelőnéiküli orvosok elhelyezésére vál­lalkozott, t 'ipíntiat al és hozzáértéssel agy oldotta meg a kérdést, hogy azzal min­denki meg lehet elégedve. A kolozsvári lakáshivatal az elmúlt napokban hatvan orvosi rendelőt u alt ki. A rendelőket el­sősorban. azok a fiatal ' orvosok kapták, akik a kisebbségi sorsban Kolozsváron végezték tanulmányaikat. Egyébként a rendes kiutal ásnál alkalmazott szociális irányelveiket vették figyelembe. A rende­lő kin.aiásá.t megelőzően külön, bizottság leltározta a gazdátlanul maradt orvosi rendelőik ossz.es tárgyait s azokat a ren­delők uj tulajdonosainak felügyelete ala:t hagyták. Az orvosi rendelek berendrzé- sie addig, mág a zsidó vagyonok értékesi- íés’ére nézve döntés nem történik, termé­szetesen a kincstár tulajdona s azokat el­idegeníteni semmi szán alatt sem lehet fl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom