Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)
1944-06-17 / 135. szám
juniuH 17. 6 «LtEííZÉá ■ «RHPVPI m fi s u a R A HAJNAL EMBEREI Berdt* Marua keukatctcvs történelmi regénye viseli ext a vonzóan sxép címet. A hajnal az 1848-as nagy erdélyi virradatnak: az uniómk es a reformoknak, az elö- készüJbtie. A hajnal emberei: Szász Károly nagyenyedi profé-szór, Wesselényi Mi-klós és eszamjebaráiaik. .Az előkészületnek a regényben megelevenkett korszaka 1848—49 fényében eddig j bbára homályban maradit. Mindenkit jobban érdekeltek az eredmények és áldások, a nyílt küzdleleTn és a nyomában járó tengernyi szenvedés, mint az előkészület zajtalan, csendes, de egytre forrósodó évei. Beide Mária könyve világosan fölvázolja az.- kát a vonalakat, amelyek között elindult a nagy erdélyi reform Úgy láíjuk, hogy az Írónak sikerült megragadni azokat a törvényszerűségeket, amelyeknek tiszteletben tartásától lényegileg függ műiden átalakulás előkészítése és sík:re. A bajnial emberei be»i két tapasz alat találkozik: átalakulóban van Európa és nyomorúságban Erdély. Nálunk minden tesped romiak és züll.k. Európa népei pedig Mjtdnak. A magyar nemzet két háziéba éli élőitek lekkel t eljes, megcsontosodott, szomorú éle ét. Ugv kell mozdulni idehaza, rogy az itthoni Sk't az ■egész. Európát á-f gó korszakos átalakulás keretében a mi megerősödésünket szolgája. A könyvben kibontakozó erdélyi reform korszerű volt és magyar. Nem másolás vagy u'ánzós. hanem a k~r óén vonalán és erővonalai között haladó önálló alkotás. Igen, mert a magunk szükségére keresték a nekünk megfelelő segítsége*. Nem hunytak szemet az akkori ujuló Európa, -de a saját magyar világuk fölött sem. Széles körben, mély magyar öntudattal. magasbanéztek. Erdély egének hajnaloriása .-.zzal kezdődik, hogy Nagyonyeden egy Eur’ópá*- járt fiatal professzor elmélkedni kezd hazája sorsa fölött. Keres: a bajok okát és a szabadulás lehetőségeit. Tudományos és nevelői munkáját nemzete szolgálatába állítja. Történelmi és j gi alapot keres a tudós, és ui nemzedéket nevel a tanár. Jelene tehát kétfelé: a mult é3 jövő felé tágul. A szeliern. embere csak a hosszas és alapos előkészület után lép ki a nyilvános poliúkai élet küzdőterére. Előbb elveket tisztáz és alapokat rak le és eszmet áriakat keres. Az bizonyos, h gv az az ut hosszú és nehéz, de az egyedül eredményre vezető, tehát jé. Szász és Wesselényi találkozása és közös szolgálatai ékes jelei az ideális nemzeti együ'tmunkálkodiásTiak. A profes zo" és a gyakorlati politikus kiegészítik és kölcsönöséé inspirálják egymást. A hajnal embereit foglalkoztató kérdésok előbb a legszűkebb tanítvány és rokoni kört, majd az ifjúság és társadalom egyre szélesebb rétegei, kezdik érdekelni és át is alakítani. Ez a társadalmi reform organikus útja és módja. Nem egy pár elme öncélú- szellemű foglalatossága az ország megújulásának nagy ügye. hanem egyre inkább az összességé. A hajnal emberei fiatalok és maguk köré fiatalokat gvüjtenek. Igazában egy .fiatalemberekben és emberek közül elindult '-zéHeaThi er jiediés iképe ez a könyv de az idősebbek közül is csatlakoznak a mozgalomhoz és hozzájárulnak annak sikeréhez. 1848 megértéséhez nemcsak a pesti, hanem a ragyenyedi, ille ve erdélyi re- fonrofjusáigot is ismernünk kell. Különösem megrázók a könyvnek azok a részei, amelyek ar ellentábor minden jósraándékot elgáncsolni akaró orakt-káí- ról szólanak. Az akkori Érdé1 v a pletykáiban. lauisámlásban. hátmegetti csaodák fötLállátásában 'alán még • mait is felülmúlta. A hajnal emibereinek. a sötétség számtalan jelenségeivel kellett szmfce- nézniok. Egyfelől az öntudatos konrzerva- tsiviamos. ma felől az ?sztrólk összbiro- d-alrru politika s véffül az égvéni önzés, butaság ő- rtTS'sz.i.nd.uíl'at vo-nu] föl velük szemben, ők azonban edzett emberek. A sötéten túl hiszik a napfelkeltét és annak az irányába fe—bik testüket-.lelkűket Kern jámbor ideális fák. hanem mindennel számoló. d-oVre férfiak, akik tudják bogy a saeTem által lelkiismeretesen vállalt -igaz ügvnek d-ad-lmas-kódmiét kell Hűség szellemünkhöz! Ez a leghatalmasabb politikai fesei tő erő. Nem a nagy megalkuvók, hanem a 'ényeík ellenére i- hinni tujJők adják a nemzeti élet öröl lendületét. Bemnök éu a nemzet. Szomorúan kettős világ volt Érdék akikor is. .Nyugati mértékeket megütő magas szellemi élei mellett babona és varázslás. Nuy, közös célok szolgálatúinak látszata mögé nu\gbu.vó kedvenc egyéni oélok. Haladás a p.Igár asodásban, mérhetetlen elmaradottság és satnyaság a művelődésben. Maga a nép még nem j.ua szóhoz, nug .. mellék sine: eplö ;s alig kerül/ -lénk egyik-miásik ki ţwivelője. A ,népe.rt szolgUók és maga a nép közóit akkor még kevesebb volt •- kapcsola1, rrunl napjainkban. Erdély élete bár: m fókusz körül ren- deződék. Kolozsvár a nagy politika. az előkelő társadalmi élet váróra.x Marosi vásárhely > jogit-'zoké. fölöttük mes<Z-e magasan áll a szellem h piozőja: Nagyér, vöd. Ebből a legtks bb ér leg*vldu"rot- tabb városkából indul el a mozgialom, amelyik m'nd a politikát, mind a jog-"t előbb csv-k rí góbi e-zbi. majd tettekre készteti és át is alakítja. Nem c uf lódás- szeavísp. híiivm igazán, akkor valóban Eny.ed a viliig, az erdié'y világ közepe. Mivé Ehet e?y vidéki kis város, ha az ősöktől ö ököl intézményeiben elsőrangú szedem ver tar vét és ke/d otthonosan mozogni é- sz !gáini' Ez a könyv ünnepélyes bizonyságtétel a szellem elsőbbrervdüségé es teremtő erej mellett. A nagy sz Ilem kis városban és kis körülmények közöt v agy tud lenni és maradni. Nem is lehet más, hiszen éppen azért szellem, mert ma va teremi i az önmagához méltó környezetet és eszlküii. kot. N.m szellem az a valami, nevez; t'i ezerszer i- szellemnek, ami fölöt' úrrá lesz a por és pózok, a hatVbáág é brmcfuitság, a tér és az idő ezer korlátja. O'.yvn jó főben a könyvben benne élni és egynek latnii ú> érezni Erdélyt. . # • , I r .. j J.w-A. Ai _ i u I t , 1 • *»J •• 1 , új .... A hajnal emberei keresték azt az í’t-'t. am,"ily an Erdélybe szí Jcadi és különzárt magyarokat úgy tudja visszavezetni a törzsmagvarsáéhoz, hogy mindkét nemző'-Klar b c-ak nyerjen az igvbekap- cs> lfii-ás által. Várjuk, hogy uj napfölkelte támadjon a .sö-élro borult magyar égen. Kik és hol vjr>mak a hajnal mdi emberei? Tanuljanak a hajnal egykori embe^-eüől: látni, gon dóik zni föilkéGzüíni és cselekedni! B?He Máriának hálásan köszönjük e"t az erőteljes, érett é szép könyvet, fór- fiús bizonyságtételét, határozót: útmutatását. LÁSZLÓ DEZSŐ. KÉT KÖNYV MÄRGOJÄRÄ /, Lr e yben régtől Íogí a megl anultuk. hOk> az inis: cselekedet. Azokban az időkben amikor minden más fegyverünk már eltöröli, megró/-- dásodof vagy kicsavaródott a kezünkből, híég mindég i*.s valamiképpen megmaradt szinte ma gában, de bátran: a toll. Megtanultuk tehát tisztelni a tollat, s azokat, akik vitézen forgatlak Megismertük az írott szó erpjét. az újságcikk könnyű rohamainak erejétől kezdve, a versek megtartó lendületén át. a könyvekből épült védővárakig. Ha visszapillantunk égj negyedszázadnyira. ugv azt látjuk, hogy az erdélyi magyar életben mindenütt ott voliak. mindenütt az élen voltak, mindent vállaltak a toll bajnokai, kezdve a fiatal riporterektől, akik kicsiny magyar sor sokat mentettek, az első vonallieli újságírókon át, akik nap. mint nap. sikraszálHak népükért az Írókig, ak k helikoni egységbe és köz *.vségl>- töinöriilve rázták fel a magyar lelkeket, mondottak örökérvényű igazságokat, mutatták meg . ’.épüket önmagának és másoknak, megteremtették és élő valósággá tették az erdélyi magyar történelmi tudatot, amelv mindenek fölött I magyarrá, keresztényié. szociálissá és népivé tette az erdélyi közgondolkozásl. Korszerűek voltak ezek az irók, mert a mindennapban éltek. a jelen égető és fájó kérdéseire kerestek és adlak választ, s mutalták a messzeség!« nyíló magyar utat, amely mindég elöltünk van. Virrasztó tak. Idle! ud'ak és reménységet vezettek és bátran mondották ki az igazságot. A visszatérés boldog révületében, majd forrongó közélet zajló rohanásában elhallgattak az erdélyi irók. Reményik Sándor mondotta: ..nfin tudok tnbbstyi költővé lennT. A többiek megpróbálkoztak vele... nekik sem igen sikerült. Szent kötelességnek tartották és tartják az Írást, küldetésnek, amelyen álok. vagy áldás van. Nézték az ors/.ágol. hallgatták a hang zavarl. figyelték a hullámverést és.. . vissza- I tértek Erdélyhez. Az Erdély bej sajgó problé ! mákhoz. A magyar élei erdélvi velőidéhez. Es most. hogy szabad és lehet, hozzányúllak ■ a legfájóbb erdélyi magyar kedéshez: a n»a- • gvarság pusztulásához. Időrendben Wans Albert irta meg az első ,,szórványregényt". A „Kastély árnyékában“ a Mezőség csodálatos világát nyílja meg. lágy hátú dombjaival, csillogó tavaival és... magyar nyomorúságával. KINCSKERESŐ Sézek egy tenyérnyi földet cnodálkozva, r ,'ú l szemmel csupán annyit, mint amennyit befödök a tenyeremmel. Gondolom: — ha rám kerülne amit takar kezemlapja. dombbá válna testem felett — s nézem, hogy mi minden lakja . j Rajta van a tegnap s a ma, szüli a Jövőt a Jelen. Zajlik rajta élet, halál: ezer apró történelem. Látásom nem képes mérni mikor több a föld mint anyag hol kezdődik ami nem föld, s mikor lesz élet az anyag. Moha tövén gomba, száz is. Gomba felett moha erdő. Moha felett fűszál, virág s felettük vadmVrok-crnyő. Avar között halott bogár, füvei keltem: de nem éled és egy meggymag bus koporsó, csirája a halálé lett. Kicsi hely egy tenyérnyi föld s mégis mily nagy hozzám mérten, nem tudom egyszerre látni, nem ismerem és nem értem . . . Ho azt a kis férget nézem, mely miként egy piros porszem sürgődik a moha tövén, mellette azt a hernyót sem láthatom, mely virágsiárat mér arasszal elébb, elébb, a hangyát sem veszem észre, amiu nem apróz közelebb s mikor látom: setét teste, már a kis pirosra dobva . . — Egy karban szól, egy intésre, élethárfa, halál dobja. Míg egyik magasba csendül, másik rá u mélyben kontráz. Nézem a kis bogár vesztét s megzördül bennem a csontváz. Ujjam pusztitásrd pattan, büntetni a bűnös hangyát. . . . Fölém is egy kéz nyúl: érzem s hallom az enyészet hangját A piros is, tán épp’ gyilkolt... Mért fűzzem tovább a láncot? villan egy parányi sugár s iátom a nagy haláltáncot. Halált, nem bosszulhat halál, csak a bűn és és fájdalom nő. Nem bántom a hangyát, futhat. Én sem vagyok különb mint ő. Büntessb a fűszál, boglár, szirom, csira és a moha: ők ha kiizdnék is egymással nem gyilkolnak, ölnek, soha . Tenyérnyi- föld, tengernyi köd, áthatolhatatlan szemmel A világot ölelném és ezt sem bírom, értelemmel Hol az alja s mit rejt addig, míg itt fent életté gerjed? Hol a bűn s a bosszú ágya? mert belőle r* is gerjed Ha egy porszemet tekintek távolabb attól a másik, mint attól a láthatár, ki magas sziklacsucsra mászik . . , Hason fekszem és a lelkem: érzem fulladoz a mélybe. Kincset keres s ha felhozza, gyémántport repít a szélbe HORVÁTH ISTVÁN Nem a románság ellen íródott ez a könv\ hanem a magyarságért. Nincs benne harsoná zás frá/ishulmaz hazafias körítés. Nem tá mndja a terjeszkedő románságot, d< támadja a kor hazug illúzióba, puszliló esz Iliéibe hullott magyar urakat, akiket magával i a adóit a meggondolatlan politikai korszak esz mevilága akik hittek a liberalizmusban, mint a mindent ajándékozó legfőbb jóban, hittek ah hun, hogy e honnak minden idegen ajkú pol gára hű polgár lesz, ha a közműveltséget emel jiik, ha megadjuk a jogokat •saimára. ha erőss, és boldoggá tesszük. A szr#ik csak ezek felé fordult és nem látták a Jiberólizmus áldásai köd elvesző, pusztuló magyarságot. Nem lát Iák meg a kopott .szórványpapok apostoli mun Kaját, nem vették észre a „Bezirkerek utódai nak gyökértelen életét, nem vették észre, hogy az. élei papirosra írott szavakká változott kö riilöttük, amelyet az első tuvalom széjjeltép. Három nemzedék arcképét festi meg IVoss Albert ebben a könyvben, a negyvennyolcas hős töl. népe igazi atyjától a. méltóságo.s főispán- fiún ál az unokáig, akik Becsben verik el a családi vagyont és nem riadnak vissza a zsidó házasságtól. Pusztulásról szól ez a könyv, de mégis hi:et adó. Hitet ad. mert ime, van már aki igy látja és így meri megírni a magva’ sorsot. Hitet ad, mert vulkáni erővel robban ki benne az erdélyi magyar nép ereje. Vész kiáltás a könyv, hogy ragadjuk meg erősen az! ami még megmaradt és állítsuk uieg legalább ma a romlást. \ másik könyv nemrégiben látott napvilágot. Nyíró József irta. A nagy erdélyi elbeszélő ez úttal az iiüs elolt elmerült a statisztitkák rideg t-s döbbenetes száinoszlopaiba. A birtokos ur i „Néma küzdelem”-ben sem rosszakaratú. De csak élete alkonyán, elkésve veszi észre, hogy az ö magyar birtoka fojtotta meg a dulások uluii megmaradt magyarságot. Nem vele. ha nem o nagvhirtokkal küzd a ialuszelre szorul! nvomorgó szórvány magyarság. Es küzd a köz igazgatással, amely egyformán oszt igazságot küzd a törvényekkel amelyeket nem szárúira szabtak küzd a társadalmi renddel, amelyen o kivül esik küzd a bankkal, amely nem isrnei csak proli:űt, gróffal, aki csak urakat, a jegy zővel, aki csak polgárokai, 'a csendőrrel, ak csak törvényt, a pappal, aki csak nyomorúságot és Krisztust ismer. A magyarság szétszóródik csak az ősök csontjait sikerült megmenteni a diiledező templomból, amelyet az uraság a ro mánoknak ad el és magyar földcsíkokkal együt. a bécsi rokonság, a reprezentálás, a formák tar ta.-.a következtében széthulló birtok is román kézre kerül, bankon át, nagydobon át, romín szervezetiseg román töke, román céltudatosság állal. Pe. ig az esett, nyomorult magyarok, akiket a föld éhezése megszéditett s a keserűsé:’ egyrészüket idegen hitre, idegen szóra vitt. éle tes küzdelmet viv a megmaradásért, a magyar- sőgáért. Élettel fizet a megtévelyedésért s vál 1, Íja hősi módon a mártiromságot. De egyedül rettenetesen egy-edül, mindenki által eltaszitvi kelleti vállalja a kilátástalan harcot. Mindkét könyv apoteozisa ennek a magyar küzdelemnek, amely némán folyt hosszú évtizedeken ái, élelre-halálra. Nemzedékek hibái éí bűnei torlódtak fel s lettek állatuk szinmagya? vidékek románná. Elnémult harangokat kongatnak az erdélyi irók s hívják a nemzetet segítségre. Törvényekre a törvényhozót, magyarságra a hivatalnokot, nemzetépitő munkára a gazdasági világot. Mert az elhulló szórványuia ?var. k elsokasodhatnak egy nap s bizony senki más, hanem csak őáltaluk lesz ismét magyarrá az. ami apáik idején magyar volt. Bizony cselekedet ez a két könyv is. Cselekedet. mert felrázza a lelkeket, megvilágositja a koponyákat s utat mutat mindenkinek a magyarság felé. Erdélyben, mint mindenkor, ma is igy „csinálják“ az irodalmat. * HÁZTULAJDONOSOK FIGYELMÉBE! A Ttz és Csatornamüvek igazgatósága az érdekelt ház tulajdonosok tudomására hozza: 1. A polgár- mesteri hivatal rendelkezése értelmében nem b katonai kincstár által bérelt magán- és középületekben elhelyezett német katonai alakulatok vizfogyyasztásának dijait a szállásadók a beszállásolást díjból tartoznak fizetni. Céltalan tehát a dijak törlését vagy' a német parancsnokság terhére, történő kiszámlázását igazgatóságunktól kérni. 2. Zsidók hatóságilag lezárt lakásai vii- dijnira a vízmüvek szabáh'rendeletének eddig 1% érvényesen volt rendelkezései iránvndók, mely szerin! átalánydíjak jóváírása csak abban a/ esetben engedélyezhető, ha a lakás teljesen üres és ebben az állapotában legalább három hónapon át — megszakítás nélkül — maradt. Miül án pedig e lakások iakásigénylőknek való hatósági átadása előreláthatólag három hónapon belül meg fog történni, e lakások vizdij- törlé-v, céljából való bejelentése szükségtelen. 3. Légi ámadás folytán megsemmisült, valamint részben vagy átmenetileg lakhatatlanná vált épületek dijainak törlését a vízmüvek igazgatósága a mérnöki hivatal hivatalból történt megállapítása alapján a háztulajdonos bejelentése mellőzésével fogja eszközölni, miértis ilyen esetekben igazgatóságunkhoz külön beadvány- nyal fordulni szükségtelen. A KOLOZSVÁRI FÉRFIAK KONGREGÁCIÓJA felkéri összes tagjait hogy junius i S>-án, vasárnap -este 7 órakor jelenjenek meg a Szent Mihály templom személyében foga- áalomujitásra és tagfelvételre. A tagfelvételt Sándor Imre püspöki helytartó végzi
