Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-16 / 134. szám

ULEN7.ÍK 1*H<S Janin* It Miért pu?z!i!ják az angolszászok Olaszország művészeti emlékeit Sok vftro.v mint Palermo. Messina. Nápoly. Milánó, Torino (ieuova es Bologna helsft lakot' területei romokban hevernek. Ma.s varosokat mint pl l oggiát, fűidig leromboltak. Vs.szonvo kát és gyermekeket géppuskaztak le. T zek a borzulncis tények napnál világosabban mutat iák. hogy mi a hadicélja ezeknek a gvilkos an­golszász légitámadásoknak: el akarják pusztí­tani Komát és ha tőlük függ, el is pusztítják ■ Mint ahogy eddig is Komat pusztították Italia legkülönbözőbb tájain. Mert ahol nagyszerű mii vészi emlékek vannak, mint amilyen a montv- c issinoi apátság, ott mindenütt Roma van. kárba vés zott fáradtság azt bi/onyitgutni > hogy Róma az emberi civilizáció fellegvára ( Olaszországban van es ez. már elég hogy az el­lenség ezért pusztulásra ítélje. Roma azt jelenti, hogy Itália (eremtette meg az uj Európát, jelenti a renaissnnee-ot a/t a kort, amelyhez hasonlót csak Görögország lu dotl nyújtani és ami miatt Roma páratlanul áll széles e világon. De nem szabad elfelej­teni hogy az ellenség amikor Olaszország in váziojármk előkészítése végett partraszállt Afri kában, nyíltan világgá hirdette: elérkezett a pillanat amikor az olaszok léjéből kiverjük .* római álmokat, megszüntetjük a klasszikus irányzatot és az. olaszokat a mesterségek és a kereskedelem iskolájába tereljük Ezért, az olasz művészetet pusztítva. el akarják pusztitnni ar olasz töriénelean hagyományait, sőt még azoknak az emlékeit is. Az olasz nemzet Dante költeményéből szüle tett meg és a költészet maradt férfias jellé mének örök forrása. De az ellenség elsősor­ban éppen' férfiasságától szeretné megfosztani Ebben nyilvánul meg olthatatlan faji gyűlölete. Ez a gyűlölet nem mái keletű, csak most mu­tatkozik meg a maga valójában. Az olaszok szemében Shakespeare mindig Angliát jelentette. Megszoktuk, hogy az idegen népeket költészetük tolmácsolásával pr dijuk megismerni. makacsul a költészet tükrében I akartuk meglátni, még Amerikát, is. Talán az olasz történelem legragyogóbb időszakára gon­doltunk pl. Masaccio es Michelangelo korára, amikor a művészet és a/ élet tökéletes össz­hangba olvadtak. De nem gondoltunk arra a gyakran kegyetlenségig menő közönyre, amely Ível ezek az országok költőiket kezelték, nem gondoltunk pl. Poe kétségbeesett életére. Soha­sem tettük fel a kérdést, honnan ered a mű­vészet meg nem értésének ez az egészen inai jelentősége, az a tény. hogy a nagv művészekéi csak haláluk után méltányolják, életükben pe­dig csak néhány lelkes ember hisz bennük. Akkor nem eslünk gondolkodóba, amikor Dickens naivul megmutatta nekünk az angol elet igazi, visszataszító kepét. Fantáziátlanul ne­veltek bennünket és el sem tudtuk képzelni, hogy ezeket a — majdnem azt mondottuk — keresztény országokat nem költői lelke vagv népeik géniusza képviseli, hanem tisztán és kizárólag csak egy' politikai osztály. Bevan munkáspárti képviselő, az öreg bá nyász. nemrég az alsóház nyílt ülésén a Chnrc/n7/-kormány szemébe vágta, hogy ,.nz rgyej minisztériumokat megrontják a nagy űzi­tek, a képviselöházat pedig megrontja a kor­ilány. Az interpellációk egész sora bizonyítja — mondotta még —, hogy a brit kormány és a brit politika lassanként a: amerikai politika és v régi francia politika színvonalára süllyed ’ sokan, mikor ezt olvasták, azt hihették, hogy csak jelentéktelen epizódról van szó, amelynek nincs semmi összefüggése a brit közélettel Hi- vzen. ugyebán Anglia a puritánok hazája. Ugyauazoké a puritánoké, akik mint uj honfog­lalók, vitorláztak át Amerikába és utódaik ré­vén még mindig uralkodnak, ami — amint látjuk — gyakorlatilag azt jelenti, hogy a sze­gényeknek csak tűrni és szenvedni van joguk, a közvélemény pedig nem más, mint a gazda gok megnyilatkozása. Az angol törtnelem, de a modem .Anglia ki­alakulása is azt bizonyítja, hogy Angliában bevett srokás az egyéni érdekek ist ápolása j mellett kormányozni az or­szágot. Valóban VIU. Henrik szkizmájától egészen Er- . zsebet uralmáig egyre mélyebbre süllyedtek az egymást követő kormányok. Nem tetiek mást, csak elrabolták a néptől a közföldeket, meg­fosztották az egyházat azoktól a javadalmaktól amelyek közcélokat szolgáltak s ezeket meg- kaparitva megalakították az úgynevezett nagy családoknak azt a körét. amely változatlanul ugyanazokat a családi neveket viselve uralkodik még ma is Anglián. Ezt a rablóhadjáratot az első Cromwell kezdte, a : Tamás, bki hivatására nézve pénzkölcsönző uzso- j rás volt, majd Robert Cecil tökéleíesitette, aki j tisztviselőből lett kormányfő. Ez a Cetil minél tovább kormányzott, annál feltűnőbben gyara­podott vagyona de azért a hízelgők lángelmének merték kikiáltani. A legszebb pedig a dologban az, hogy mindez vallási forradalom leple alatt történt. Kormányparancsra gyilkollak meg. mind azokat, akik hittek vallásukban és azt meg i- akarták tartani, mint pl. a kenti szent leányzó és követői, mint Fischer püspök és Thomas More, Erasmus barátja. Az angol nép becsületes volt., mert bár meg­fosztották mindenétől és kényszeríteni akar ták egy uj vallás elfogadására, amelyet kor­mánya terveit ki, inkább a halált. választotta mint az áttérést. Cecil is csak az ifjabb ném zedékek feledékenységére és tudatlanságára számítva merte bevezetni uj liturgiáját. A nép alap iában egészséges voit de politikai vezető­osztálya a leprások k< /e lökte és érzéseiben meg rontotta. Ettől kezdve azokat a lakóhelyeket at»ol a nyomorgó nép meghúzódott. ..rothadt községek nck" nevezték De az olaszaiknak még h szocia lizmtis ;10 esztendeje alatt sem nyílt ki a sze­mtik és nem is sejtették meg, hogy Marj- ,,Ka pital"*jn tulajdonképpen nem más, mint az angol kegyetlenségnek bizonyítékokkal alátá­masztott története. A vezető politikai osztály, miután « nemzet kifosztásával végzet!, első kapitalista szövetségét a gazdag hollandusokkal kötötte meg. Ar üzleti kapcsolatok hehá'ozlúk az egész liatalmns birodalmat. De tulajdonképpen mi más volna is a rendeltetése ennek a birodalomnak? .logokat adni ti külön Ixiző népeknek.' 1 j lehetőségeket nvitni meg előttük' Vagv pedig megalapozni a biztonságot az egész világon’’ Dehogy is! Egyszerűen csak birtokolni akarják az emberiség számára fontos anyagokat. Nem tettek mást az. amerikai ti) honfoglalok sem. Ar 8*>ri"lrk és cmoT:ka:nk fel­osztották egymás közt a két félgömböt, hogy tetszésük szerint scahha' • k meg a termi- l -t es az emberiség szükségl leit. Voltaképpen itt van a magyarázata annak, hogyan lehet a gazdagságot egészen a csillagos égig fokozni. Közben rájöttek arra hogv sokan vannak, akik velük egy húron pendülnek - akiket pénzzel lehet kormánvoMii Es min! olyan emberek, akiknek nincs fantáziájuk kormányozni szeret uék a többieket és szeretnének elsők lenni kó /.öltük Vagyis arisztokraták akarnak lenni Rangjukhoz tartoznak a díszes külsőségek, a kastélyok, hölgyeik káprázatos ékszerei, siti Ezekért élnek, halnak. Mi más is lelkesíthetné őket? De azért, amint mondani szokás, van magukhoz való eszük. Szellemi alvjai ök viliig szerte a köpenyegfuígutóknak azoknak, kik csak saját önzö érdekeiket in zi. Ezek alkotják az an golszászok engedelmes nyáját mindenütt széles e világon. Es most kérdezzük, bot van ebben a/ egész, históriában valami költői és az ilyen fajta em bér hogyan tudna felemelkedni arra a magas latra ahonnan tisztelettel és kegyelettel tudná nézni a művészet nagy alkotásait. Ez a nép tel jesen hitetlen, annyira az. bogy hilehagybttságn kát már maguk sein veszik észre. Mindebből inár látható, hogv mi Íven veszedelem* fenyegeti az egész olasz, művészetet. A művészi képzelet a nutga eredetéhen voltaképpen nem inás. mint vallásos állitat, gyakran maga a vallás a forrása az igazi vallásos művészetnek és Isten arculatát tükrözi, mint ez az egész renaissane művészet ben történt. Tehát csak az érezhet tisz.tr-letet a művészet iránt, akiben magában is van legalább egy parányi ebből a vallásos áhítatból. Most pedig tessék elképzelni, mennvire tisztelhetik ezek annak a népnek a művészeiét, amely a köl té-zet nyelvét beszéli. Mi/elges lenne barbároknak nevezni őket Rar bár volt Uarík. aki az Ak ropolis/.on ktassziku*- költeményt szavaltatott magának és aki mélysé ge-eii fájlalta Róma kirablását. Ok egyszerűen: romlottak. Ei'ppn szervezeti romlottságuk erejével törek­szenek arra hogy Olaszországban lerombolják a v ilág szépségét. Ha pedig .ez sikerülne nekik, ak­kor az egész müveit világ soha el nem apadó könnyekkel siruthatná a pótolhatatlan veszte­séget. ( m—j ) Vgyetom Mozgó Cttak pár nap w vafifi a legkedvesebb maijy«i íenés, énekes filmet: Te vagy a dal l/íqU läz&cf-: AtniiM C&i&nU iUti... Htunlcí svédeit m Nagy szik dsv rádióbe-zó-dben ismertet­te Szász Lajos ipariígyi miniszter a kor­mányzó. uj mtcnkárszvc/áUr intézkedéseit. A munkáskérdés. meg idd a azok közé a reform-ok köré tartozik, amelyeket nem lehet a háborít uiánra halasztani. Az or­szág egész közvéleménye tisztában van azzal hogy itt igazán alapvető váJtozta- •ás Ikra van szükség, mert az uj népi és szociáli -• Magyarország felépítésének elő­feltétele a munkástömuegek sorsának meg­javítása. Arról természetesen nem lehe szó. hogy a mai rendkívüli időkben olya: mu-nkatö vé yt terjesszenek az ország gyűlés elé, amely egyesíti a viu.nka.sker­dősben eddig kíado-tt tömeges re n del ke- zéeket. szabály erű a munkás és munka­adó viszonyának minden ágazatát és vég­legesen rendezi a munkásság helyzetét. Ilyen átfogó és nagyvonalú jogászi mun­ka elkészítéséhez hosszú évekre van szük­ség, most tehát arra kell Törekedni. hogy a legégetőbb pr btémákat a gyakorlat­élet követelményeihez alkalmazJzodva. rendeleti udon lehessen kedvezően elin­tézni Mi okozta azt, hogy a munkások a múlt­ban ki voltak, téve a p iitikai pártok ver­sengésének év jelszavainak? Valljuk be, hogy a munkásság azért hajlott a külön­böző politikán. ígérgetésekre és jeíszavak- ra, mert verejtékes munkájával még a legszükségesebb életlehetőségeket sem tudta családja számára biztosítani. Ezt a helyzetet használták lei a politikai pár­tok kortesei, akik jobb megélhetést, em­beri elhelyezkedést ígérgettek a munkás­ság számára és így történhetett meg, hogy a termelés zökkenőmentes folyto­nosságának hátrányára a munkás tömegek is különböző világnézetű ■árnyalatokra szakadtak. Az iparügyi miniszter minde­nekelőtt azt kívánja biztosítani, h gy a magyar munka és a magyar munkás ne legrren a politikai pártok j& ékszere. Olyan helyzetet kell tehát teremteni a munkás­ág számára, a,mely már gleve kizárja a politikai korteskedést. A hatásos és eré­lyes mutnkásvedelmet a gyári munkaügyi előadók és a nyári munkaügyi válasz> mán-" életrehivásával biztosítják. A mun­kaadók és az alkalmaz ttak közös érde- Iceit szolgálják az uj munkásvédelmi in­tézkedések, amelyek egyben a munkafe­gyelmet erősítik és fejlesztik a munhaer- koUyöt. Az uj munkásszociális intézkedé­sekről szóló rendelet a híva alós lap csü­törtöki számában jelent meg és rövide­sen az egész országban életbelép Azért rag ii jelentőségű ez az újítás, mert leket ö- 'érp.T ad arra. hogv a, munkásság a mun­kaadókkal egyetértőleg barátságos tár­gyalások utján intézz? el az egyes válla­lat k kebelében felmerülő problémáit. A' most bejelentett munkásvédelmi in­tézkedések természetesen csak a kezdetet jelentik. Ahhoz, hogy nagy általánosság­ban javíthassunk a. munkástömegek hely­zetén,. pvjsndene ke lőtt a Munkabérek ■‘or­szágos rendezésére van szükség. Meg kell szün-tetni axoka: a Szerencsé len intéike- désekel, amelyek különböző kategóriákba sztották az orseág munlzásságát és nem vették tekmte be a he^i megélhetési vi­szonyokat. Olyan munkabér?ke: kell biz­tosítani a mun káo Imák, hogy keresmé- n-ipi.kből tisztességeden megélhessenek. Változtatni kell a szabaddá idővel kap­csoló' .sran érvényben levő elavult rendel­kezi eken és tekintetbe kell venni a seer- ze l jogokat. Mindezek olyan kérdések, amelyeket rendeleti utón könnyen szabá­lyozni lehet és a magyar munkásság bi­zalommal várja, h oy az iparügyi kor­mányzat továbbhaladjon a reformok ut­ján és a mai éle'v-isznyokuak m eg felelően gond skodjék a munkások megélhetéséről. 4 twaqlas&á} it* péken . - . A külföld is felfigyelt a magyar lova­giasságnak és b jbaíbn jutottakkal szemben megnyilvánuló hagj/ományos részvétnek és együttérzésnek azokra a bizonyságai­ra. amelyekről a Székelyföld népe tett tanúság it az Erdélyen á'utazó romám me­nekültekkel szentben. Egyik török lap na^y cikkben foglalkozik a romén mene­kültek erdélyi átutazásával. Megjegyzi, hogy a Székelyföld népe mindenben segí­teni igyekezett a menekülteken és ebben a magyar-román fel&zült'ég enyhülésé­nek egyik jelét Iá ta. Valóban olyan idő­ket élünk, amikor az egymásrauiah két nemzet, nem engedheti meg magának az ellenségeskedés fényűzését. Mindkét nép Német trszá.g oldalán harcol a bolseviz- mus ellen, amely elnyeléssel fenyegeti Európáit és ebben a határainknál folyó küzdelemben minden áldozatot meg kell hoznunk, hogy a jobb jövendőt kiérde­meljük. Románia lak óságának egyrésze kénytelen volt otthagyni otthonát a bol­sevista cápátok beözönlése miatt. Az k a menekültek, akik Magyarországon keresz­tül utaztak át Románia belsejébe, tapasz­talhatták. hogy a magyar nemzet tökéle­tesen átérzi a közös veszedelmet. Sehol sem találkozlvaftak gyűlölködéssel és el­lenséges pillantás k helyett baráti jobbot nyújtott feléjük Erdély magyar népe. Az állomásokon meleg ételt szolgáltak ki a menekülteknek, és úgy a hatóságok, mint a közönség azon igyekeztek, h pii feled­tessék velük azoka? a borzalmakat, ame­lyeket a bolsevista veszedelem, miatt kel­lett ál szenvedniük. A menekültek fogad­tatása annak a lovagiasságnak jegyében történ’, ame'y ezer esztendő óta nemze­tünk legszebb tuba jdón - ágai közé tart i- z’k és amelyet ellenfeleink is mindig elis­mertek. Még nem jött el ánnqk az ideje, hogy a ma gyár-román vitát a négy töme­gek \s lel jesen hyyadt szemmel figyel­jék és mérlegelhessék. Hisszük azonban, hogy a román menekültekkel tanúsított megértő és együttérző bánásmód uj áll i- má,s a helyes utón, amely a közös érde­keket, az egr/másrautaltságot és a békés kibontakozást jelzi: Reméljük, hogy ro­mán. részről is kellően.- fogják rnéláásiyjbii. Szereplők : S&RDY J., Szab > K éri, Vaszari Piri és M i h á I y f f y Béla. Rendelte: Rodr-iguez Endre. Zene: Dolecskó Béla. Vasárnap d. e. Ilikor matiné! Mi Dürer Albert emlékezete KOLOZSVÁR, junius 16. A Magya.r- Kérmet Táisa-sug kolozsvári c-.oportja ab­ból az alkalomból, hogy 450 éve induh ci szocszági uljára a némel-óg legna­gyobb rajzmüvésze és a germán, lélek leghit leeebb képviselője. Dürer Albert, nagysikerű emlékeztei rendezett a Má­tyás Király D ákház dász érmében. A megjelent magyar és német katonai, va­lamint polgári előkelőségeket Várady Imre dr., egyetem: tanár üdvözölte ma­gyar és német nyelven és mu atott rá Dürer Albert művészetének idősz'-nis'égé^ ' re majd felkérte Felvivczi TaJcáts Zol­tán ár egyetemi tanárt előadásának meg­tart ására. Az előr.dó német, majd ma­gyar nyelven foglalkozol* e nagy mü- vési é elével és alkotásaival. Kiemelte, hogv személyében a ma is közösen küz­dő három nemzet — magyar, német ér* olosz — alkotni vágyása egyesült. Magyar származása ellenére a gótikus lélek meg- te lesitőjévé válik, olyannyira, hogy az olasz újjászületés ha'almas művelődési ehme't is korához és szellemiségéhez Tomitja. Az olasz h-hások ellenere min­den1. von kiütközik müvé-zeteből a ger­mán gótika. Felvinczi Takáts Zoltán dr. re-zleteiben sok egyéni meglátást és ér­dekes megállapítás: tartalmazó előadását taossal jul -.1 mázt a a közönség. A Magyar- Német Társaság kolozsvári csoport;ánaJt Durer-emJék est Várady Imre dr. záró­szavaival ért véget. Szojnörf délig vehet* nek tel gyorssegélyt & hom^akárosultak KOLOZSVÁR, junius 16. A város polgármestere felhívja azokat az iga­zéit brmfcakárcsultaJíat, akik akár személyi kárt (egészségromlás, sebe­sülés), akár dologi kárt (kizárólag fcufórban, lakásberendezésben, ruhá­ban) szenvedtek és gyorssegélyre igényt tartanak, hogy igényüket fo­lyó hó 17-én déli 12 óráig a népjóléti ügyosztálynak (Tarkas-utca -L) je­lentsék be, mert s e határidő után gyorssegélyt senkinek sem folyósíta­nak. ÜNNEPI ISTENTISZTELET AZ UNI- T.4RIL1SOKNÂL. Folyó hó 18-án, vasárnap a délelőtt; egynegyed 11 órakor kezdődő isten- tisztelet keretében hazánk Fő méltóságú Kor irányzójáról lesz megemlékezés születésének évfordulója alkalmából. Egyházi beszédet Ürmösá Károly eb. esperes mond. AGYONVERTE IVÓTÁRSÁT — NÉGY­ÉVI FEGYHÄZRA ÍTÉLTÉK. Nagyvá­réiról jelentik: Lukács Gábor és Lukács Lőrinc biharmegye-i gazdálkodók a mult év hús vét j ám együtt boroztak Patkós Ka­rácsony és Pa kos György szőlőiértoko- srkkal. Mulatozás közben Lukács Gábor leütötte Patkós György fejéről a kalapot. Patkós Karácsony a fivére pártjára kelt é? a? inzultusból a két testvérpár között paráz- verekedés támadt. Verekedés köz­ben a négy embsr kisodródott aíz utcára, majd Patkósék közeli szőlőjébe folytatták a veszekedés . Itt végül is Lukács Gábor felragadott egv szőlőkarót és azzal agyon­verte Pi tikos Karácsonyt. Lukács Lőrinc és Patkós György eközben egymással ve­rekedtek és így egyjkük sem akadályoz­hatta meg a gyilkosságot. Lukács Gábor elfen '-zánriékós emberölés büntetne miatt bünváidii eljárás in du.lit. A nagyváradi "tör­vényszék a vádlo ttat háromévi fegyház­ra déllé, mag a nagyváradi tábla súlyos­bító körüűrnétnyn/e k vette, hogy a vádlót* a földön már lehetet Jenül fetrengő -sér­tettet kegyetlenül tovább bántalmazta s ezért a büntetést négyévi fegyházra sú­lyosbította. A Kúria a tábla i'eLeieit jog­erősein helytbeanitagyta. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom