Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-16 / 134. szám

1 9 í 4 J u n 1 u s 1 6,

Ember és származás

Irta: MIKÓ LÁSZLÓ

Természetes jelenség, hogy kormány-változás, vagy amint azt ma divatos jelzővel illetjük, „rendszervál- tozásfí, uj embereket, uj neveket hoz felszínre. Az is természetes, bár nem életbevágóan lényeges jelenség, hogy a sajtó az uj embereket igyekszik bemutatni, megismertetni a nagy' közönséggel. Szükséges és érthető az is, ha a bemutatás az illető személyiségek rátermettségét, az elért pozícióra való érdemességét domborítja ki és éppen ezért szükséges — esetleg destiuáló félreértések elkerülése végett — tisztázni azt, mi is az az érdem, ami valakit egy magasabb pKnzició betöltésére alkalmassá tesz.

Mi, akik a kétévtizedes kisebbségi sorsot átéltük, vagy mondjuk hangulatosabban, végigküzdöttük, meggyőződtünk arról, hogy érdem kizárólag csak a fajtánkért; végzett önzetlen és becsületes munka lehet. Munka, amit a maga élethivatásában legjobb tudása szerint végzett valaki és amire a fémjelzést az elért eredmény ütötte reá. A kisebbségi scrs, amely ténylegesen társadalmi válaszfalakat rontott le, különböző világnézetted rendelkező és különböző származású embereket kovácsolt össze, megtani- tctt arra, hogy nem érdem és nem tehertétel a származás magyar emberek között, valamint arra, hogy nem érdem és nsm tehertétel az, hogy valaki azelőtt milyen hivatást vallott magáénak — érdem csupán az, hogy azt a hivatást milyen rátermettséggel és lelkiismereti el töltötte hr. Szükségesnek látom ezzel a kérdéssel pár sorban foglalkozni, mert í■■vVfV'n, bőrtv fogalomzavar burjánzót! el, egyszer érdem, ha vale',kinek elődjei magasabb társa! látná pozíciókat foglaltak el, viszont ugyanaz a tény más esetben hibapontnak számit és kizárólagosan a len egyszerűbb népi származás jelent előnyt, A végén a józanitéletü emberek sokasága is zavarba jön annak meg állapit ásónál, melyek azok a tényezők, amelyek a mai e;lŐ- és összetett nevektől hemzsegő világban valakit magasabb pozíció betöltésére alkalmas magyar emberré avatnak és bogy az ilyen emberek alkalmasak-e egyáltalán arra, hogy az uj magyar életben magasabb posJ&iót betöltse« ek.

A kcmiányváltozás alkalmával egyik vidéki újság különös érdemként említette meg azt a tényt, hogy az uj főispánok a négy székely megyében ezúttal végre székely származásúak, tisztakeaüek és nem születési előjogok alapján foglalták cl helyüket, — ezt a tényt az uj idők »agy eredménye gyanánt könyvelve el. Józan ésszel mérlegelve, vitán felül megállapítható, hogy az azelőtti főispánok ezeknek az első feltételeknek tökéletes mértékben szintén megfe<- leltek és art csupán mint természetes jelenséget vettük igen helyesen tudomásul. Egy igen tiszteletreméltó fővárosi lap néhány uj főispánról közöl arcképet, akik már személyükkel valóban rendszerváltozást jelentenek. Egyik főispánról megírja a lap, hogy dédnagybátyja fiatalon nagy karriert csinált, pénzügyim-' niszter, koronaőr, rövid ideig miniszterelnök volt. Édesapja még 12M I holdon gazdálkodott, a család azután anyagilag leszegényedett, az ifjú főispán nehéz sorsból küzdötte fel magát. Sajnos, nem uj és örökké fájdalmas jelenség, hogy régi nemesi családok anyagilag tönkremennek — és ugyanez a lap egy másik főispánnál kedves és ugv látszik származást | előnyt jelentő epizódként említi meg, I bery mikor először ment fel a me- 8 oyeházára, hosszasan parol ázott en? öreg megyei hajdúval, aki atyafia volt, nagyapáik unokatestvérek voltak. Sem a miniszterelnök ős, sem a megyei hajdú rokonság nem érdem és nem tehertétel, célzatos megemlítése pedig ilyenformán legíennebb fogalomzavart teremt — melyik is hát a fémjelzésre alkalmas szárma- i zás, vagy megfelelő politikai nézet 1 cselén esetleg mindkettő az? Sem | mostan sem régebben a kinevezett főispánoknál nem az volt az értékmérő, hegy azelőtt milyen hivatást töltöttek be az életben, hanem az, hogy hivatásukban hogyan állották meg a helyüket. A dolgok ilyen módon való beállítása tehát nemcsak | fogalomzavart okoz, hanem alkalmas arra, hogy ismét társadalmi válaszfalakat emeljen ott, ahol azok már leomlóban voltak.

Térjünk tehát vissza a józan és okos megáUapitáshcz. Nem a származás fontos és lényeges, hanem az ember. Lehet a magyar közéletnek j éppen ugv becsületes munkása az | egyszerű, földműves ember gyermeke, mint a fejedelmi vérből származó. Ne akarjunk kizárólagossággal sem népi, sem fejedelmi származású embereket fémjelezni, adja meg a be- j csülettel végzett munka a magyar embernek az érvényesülés előfeltételét és akkor Jolán remélhetünk | tisztult ab b életet az ősi magyar rö- 1 gön.

iiwiii —rmmir i immmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm

, Ötszázezer zsidó IrSnyv került mádigm

Kóláivá rv* lloreaa Mihály is megjelent d papír üzem ben

as első őrlési nupan

BUDAPEST, juni'us 16. (MTI). A m, kir.

momsztériuim. rendeletéire az egész országban megindult a magyar szellemiségtől idegen zsidó szellemi termékek beszolgáltatása, illetőleg összegyűjtése és azoknak mint h.uUadékpiaipirO'knnk nemzetgazdasági célokra való feldolgozása. Junius 15-én kezdődőit, meg a beküldött könyvek első résziének felthaszmálása, illetőleg feldolgozása. Az első raagyvu: kar Ion-le- mezgyár ipartelepeiül, az idegen szellemi- séiget terjesztő müvekből, mint hulladék-okiból fontos nemzetgazdasági termékek készülnek. Az első zsidó könyviek papír- zúzó malomiba vetése -alkisjmából megjelent ipar. el epem vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály államtitkár, kormányibiztos, Dalin Etek máruszterelinökí'éígíi miniszteri tanácsos, Gáspár Jenő, az Országos Magyar Sajrtókaroara igazgatója, Kurt Brunhoff, a budapesti némát követség sajtóa-.taséja, valamint a magyar és külföldi sajtó igen sok képviselője, akiket az ipartelep bejáratánál a vállalat katonai és polgári vezetőd fogadtak. Vi-ée Krlosviá/ry-Borcra Mihály a zsidó szellemi termékek meg- seramáöntésének megkezdésié alkalmával a követöoező sz&vnkiat intézte a magyar és külföldi sajtó képviselőihez:

— EaaoL az ünnepi aktussal, amelynek ht tanúi vagyunk, egy több rakat félévszázadáé egóeMségteien folyamat ér véget.,

a zsidó siaeltemiiség elhatalmasodása a

magyar szellem felett. Hogy a zsidó szellemi termékek kiküszöbölése alkalmával dzsungelbe nyúltunk, azt legjobban hivatalom tudja bizonyáénál, ahová naponta százával érkeznek jelentésiek a zsádó müvek elterjedésiéről. Zsidó irodalmi müvekkel voltak telve a leánymtézete-k, magyar iskolák. nacijnaUS'ta egyesületek, hit- buzgaimi testületek könyv'árai. Voltak

; vidéki könyvtárak, amelyek állománya ; kögjQitt 5—600 követettel szerepeitek a zsi- i dó szerzők. j

I — Amikor a március 19-1 események j • bekövetkeztek, első kö.elesisiqgemnek tar- j I toltam, hogy a mérgező zsidó betűt ki- j kü-zöiböljem a magyar irodalomból. Én ■ vállaltam a könvvég-stő. liberálissá oldal- '

! ról annyiszor elítélt és barbárnak minő- , s'ite.t szerepét, mert ezt az irodalmat ki '

. kell tépni a magyar szellemi életből. Az ; ideérkezett könyvek szétzúzása az elsiő lé- , pés és első felvonásként ötszázezer zsidó könyv fog megsemmisülni. Ezzel a tény- : nyel együtt komoly nemzetgsizdasági fel- j adatei. is teljesítenek, amikor újból, nyers.- j ! anyaggá válnak, papírrá, a magyar szel- .

lem? élet nyersanyagává. «A zsadó köny- I j vsik megsemmisítéséről kiadott rendelke- | í zés-, mint ismeretes, kizárólag tudo-má- j ny-os kutatás céljaira engedi, meg köz- j

I könyvárakban zsáatelt anyagkeiü a zsidó

irodalom .termékeinek megtartását, a többi megsem misül. Természetesen ez iae első lépés még nem jelent befejezést. Az első alkalommal kiadott jegyzéken mintegy 120 magyarországi és 35 külföldi zsidó tró rmtveat foglaltuk le mogoemmós/ités oéljá- öo]. Az akciónak ezt az első részét követik cn újabb sorozatok. A magyar szellemi éternek tökéletesen meg kel] tisztuiln.ia és e®ext akarjuk, 'hogy rmndern magyar ember szolgáltassa be a könyv: éráiban lévő zi-rdó munkáikat vagy 2j gyűjtőhelyre,

vagy a zsidókérdést kutató miagyar intézetbe.

A beszéd után vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály ál l amt jók ár bevetette az első kötegelt a több mázsás súlyú zuzóhengerek közé és ezzel ünnepélyesen elindította; act a folyamatot, amelynek révén a magyar nemzeti gazdálkodás a papírhulladékként kezelt zsadó stzsellemi tennéfeeklből hasznos gyártmányokat álkt elő, a magyar szellemi élet pedig nagyszabású megújhodása felé halad.

Kormányzó Urunk látogatása a hadiakadémiában

A Magyar Távirati Iroda jelem ti: Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója kedden délelőtt megszemlélte a m. kir. honvéd hadiakadémiát. Az épület bejáratánál vitéz Vörös János vezérezredes, a honvéd vezérkar főnöke és vitéz Kovács Gyula vezérőrnagy, a hadiakadémia parancsnoka fogadta az államfőt, aki f©hadsegéde, vitéz dálnokí Miklós Béla vezérezredes kíséretében érkezett a hadiakadémiára, A Kormányzó Ur először a hadiakadémia hallgatóinak lovaglását tekintette meg, majd a délelőtt folyamán az elméleti kiképzést hallgatta meg. Az akadémia valamennyi hallgatója harcteret járt tiszt, aki az elméleti kiképzésen szükséges alapokat a most folyó kemény, létért való küzdelemben mint csapattiszt fegyverrel a körében szerezte meg. A szemle befele« zése után a Kormányzó Ur ŐfÖméltósága résztveft a hadiakadémia ebédjén. Az ebéd végén megszólításával tüntette ki a legszebben kitüntetett ©s többször megsebesült hallgatókat.

Őt nap alatt hajtják végre a budapesti zsidók összeköltöztetését

BUDAPEST, joHiiius 16. Budiapest lakásügyi bizottsága dkés’Zi'tette a zsidók eiköíitöztetiásóröl, illetve elkóilöai-tóséről tstzóló végrehajtási utasítást. Budiap-estem 2681 házat jrelöliruek ki a zsidók lakhelyéül ess az étkö4u töztetést, illetve elkiilönitóst ót nap alatt hajtják végre.

Az USA Anglia rovására

nyíltan világuralom

STOCKHOLM, junius- 16. (TP). Az ei- muíLt napokiban n-agy feltűnést keltett az amerikai lapokban megjelent az a, cikk, amely az Egyesült Államok, háború utána időre vonatkozó igényeit taglalja. A cikk nyájam, követeli, hogy a háború tatáin. Ame- ; rike szálljon meg minden fontos támasz- ‘ pontot a kontinenseken. A criMc, amely az . United States Neweben látott napvilágot első ízben, később azonban átvette az amerikai »ajtó nagy része, magas politikai személyisé git öl számruazok . A cukik meg ái- lapátja, hogy az USA hivatalos magatartását a föld létfontosságú. pontját érintő Háború utáini elrendezést szem előtt tartó jövendő hadászat szempontjai befolyásoljak. Rooeevel nek gondocübodnia kell tehát arról, nehogy kizárják az USA-t aaokból a kulcséi!ásókból, amelyek valamilyen módon érintik az USA. védőimét. Vezető állami tisztviselők véleménye szerint az USA-t döntő szó illeti meg abban a kérdésben,mi legyen* az olasz impénum sorsa. A kérdés részben Saudi Arábiát érinti, amely máris az Egyesült Államok é rd.ekzónáijiává kezd átalakíüní. A korábbi afrikai olasz, bírt okú kát természetesen •

nem csatol iáik vissza Olaszországhoz. Az Egyesült Állnmoknak — a cikk szerint — ragaszkodnia kell ahhuz. hogy része legyen az. afrikai tengerészeti és légi támaszpontok birtoklásában. Az amerikaiak meggyőződésük szenin;! tetrtdisan érdekelve lesznek az újfundlandi, bermudai, nyugstindiiai és a hrittguyanai tá- nfaezpontokiat is. Hongkong, Szingapúr, Burmia. éppen olyan fontos távolkeleten Araerika biztonsága szempontjából, mint Anglia számára. Éppen ezért meg kell találni a módját annak, hogy ezeke. az amerikai érdekek1?! elismerjék. Az USA cselekvői eg védelmezte Ausztráliát és Uj- Zélandot s garantálta Kanada védelanéü Ezek a domíniumok ma már inkább az USA felé tekintenek, mint az anyaország felé, ha katonai segitségiet várnak. Grö**- land és Izlamd az Atlanti-óceán északi részén az USA védelmi láncolatának nélkülözhetetlen tagjai. Az Aziorok, amelyek Portugáliához tartoznak s amelyeket

most brit eiők tarcanok. megszállva, <u> Aitlxmti-óceánon délfelé vezető amerikai Uítánpótlán vonal szempontjából igen fcpv tos hadászati jeíentőségüek.

A cikk, 3l továbbiak során togíatkozk Churcbilteek azzal a ce-rvével. amely egy nyugateurópai b'okii megteremtését javasolja, an rd yben Nagy bmann-ián és a dorrúniumokeí kívül Franciaország. Belgium. Hollandia, Portugália. Dánia és Norvégja egyesítenék ér- ckkdket. Roosevelt elnök és Hall külügyminiszter erélyes ellenzéket tömörítettek ezzel * brit tervvel szemben, amely tKiajdxmképpen .,egyensulyblokk'" megteremtésére. törekszik. A brre—francia—belga—holland és portugál impénum számos olyan zónából szorítaná ks az USA-t. kereskedelmi, és katonai téten, ha egységesen lépne fel, amely zónákat ma Amerika védelme fontos hadászati pontjainak tekint, Az angolok befolyási Övezetek alapjai részesedni szeretnének a világ kereskedelmi légi forgalmában is. Az amendai kormán«1 v kzorw: biztosítani akarja a maga számára, hogy a nemzetközi légi forgalomban min denütt Isonknrreysként léphessen fel. Roosevelti a brit gyarmatbirodalom eg vés részei ia támogatják, mivel Kanada is szembehelyezkedik minden ohm tervvel, amely megzavar“ hatná az USA-vaj és Oroszországgal kap- esotetos viszonyát. Ausztrália es L' jzéland sem hajlandó magceva tenni a brit eszméket. Az USA ragaszkodik ahhoz, hogy a jövőbe*» a világ tsberhajózásában is nagy része legyen Az amerikai kábeltársaságok a táviró és a kábelforgalom terén akarnak komkurrálni. Ezek a tervek teljes összhangban vannak Hullnak az általános nemzetközi szervezet fel áll Írására vonatkozó törekvéseivel. Amennyiben >or kerülne egy il ven szervezet felállítására, ugv ott hadászati téren felhasználhatnák az USA biztosítása javára. Roosevelt és Hull mindenesetre ragaszkodik ahhoz, hogy ezen a réren döntő szó illeti meg az USA-r.

Hagyományos erdélyi szellemben* bátran* megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogulásáért az Ellenzék,

Az Első Magyar Általános Biztosító

Társaság

.,..^1 mmmmmammmmeemm ordélyrészi aligazgatósága ezúton is tudatja ősziéit feleivel, hogy az Első Erdélyi Biztosító Részvénytársaságtól átvett sorsolással kapcsolatos é elbiztositásoknak Í944. junius 14-én közjegyző jelenlétében megtartott nyilvános sorshúzásán a következő betűcsoportok sorsoltattak ki.

Ö,. T, Y. TI, O, m* H, F® Q, J, P. K, D* U. V,

BMMKMBMSHWBWMgHHBW. BiOBWHHIBBWír—lH!l_lii!IIMM^»g^^' i '■■‘H