Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-02 / 123. szám

9 ELLENZEK Megegyezés Angliával, vagy kibővített Schlief len-terv 7 Magántársaságok és kávéházak ,,katonai szakértői" Euröpu.s/crte fcless/ámmul ugv okos kodnak, hogv Németország biztosabban és ma rudéktalannbhul ■nyerheti in eg a hálxirul. ha kii- lönbékét kölnr Angliával, ha n nyugati arrvo nalat fölszabadítja í-s teljes erejével a Szovjet ellen fordul. Meg kell adni, hogy az okosko­dás valóban logikus és reális alapjai vannak, hiszen hosszú évtidezedek óta törekvése a né ruefségnek az összefogás megteremtése az an gólokkal, hogy ez a kél magasrendii gennán faj közösen védelmezze a kelet barbarizmusával é* más földrészek hatalom-politikájával szemben az európai kontinenst Ez a német világpoliti­kai törekvés azonban már a múlté, az elgon- dolás meghiúsult, a hatalomhoz görcsösen ra gaszkodó és abban senkivel osztozni nem akaró brit politikán. Ennek nagyobb ereje van, mint I azoknak az érveknek, amelyek amellett szól­nak, hogy Angliának is. amely most a Szovjet és az Egyesült Államok törekvéseinek malom­kövei között őrlődik, hasznára válna, ha be­kapcsolódhatna a kontinens életébe. A brit bel­politikai élet hullámzásai is tulajdonképpen ebbe az irányba sodorják a szigetországot, de. .. a helyzet túlságosan elmérgesedett és belátható időn belül aligha lehet kilátás a brit politi kiinak ilyen nagyszabású irányváltozására. A háborút Németország nem kereste és soha­sem gondolt arra, hogy a brit birodalmat meg­semmisítse. A német törekvések pontosan kö­rülhatároltak voltak a második világháború ki­törése előtt és a versaillesi tragédiából újjáéledő német nemzet számára túlságos erőpróbát je­lentett volna egyfelől a brit világbirodalom szét­húzása, másfelől és főleg annak gazdasági, po­litikai és hatalmi pótlása a világpolitikában. Bár tagadják, Churchitlék tisztában vannak ez­zel. A churehilli■ politika Németország teljes megsemmisítését tűzte ki céljául, megalkuvás nélkül kívánja végig folytatni a háborút és — egyáltalán nem gondol különbékére. De ezen túlmenően, német megítélés szerint, ha Angliá­nak rnég szándékában is volna felszámolni ed­digi magatartásával, az már aligha sikerülne neki, miután oly mértékben ki van szolgáltatva szövetségeseinek, hogy azok egy ilyen brit ..ki­ugrást” könnyűszerrel meg tudnának akadá­lyozni és egyben megsemm>sifH»ák az angol vi­lágbirodalmat. De ezen túlmenően, tisztában kell lenni azzal is, hogy a brit politika kulisz- szái mögött a világ zsidósága áll, páratlan ha­talmi eszközeivel, amiért csak egy forradalmi mozgalom sodorhatná el a zsidók járöszálagjára került Churchilléket a kormányzástól. Ha a probléma másik oldalát nézzük: mit szólna Európa egy ilyen angol közeledéshez, úgy szintén meglehetősen érdekes megállapitá sokat tehetünk. .4 brit „garancia-politika”, ta­lán nyugodtan mondhatjuk, hogy csődöt mon­dott és súlyos lelki megrázkódtatást okozott mindazoknál a szerencsétlen népeknél, akik sorsukat Anglia Ígéreteihez kötötték. A lengve leket, hollandokat, belgádat* norvégeket, dáno­kat, franciákat, görögöket, szerbeket, Anglia a nagy háborús sakkjátszmában lényegtelen elő­nyökért használta fel, majd szemrebbenés nél­kül dobta áldozatul. A brit birodalom politikai presztízse egyik csorbulást a másik után vaccn- vedi szövetségeseivel szemben és mig a nyugati féltekén az Egyesült Állanok szorítják vissza lépésről-lépésre a brit impériumot, addig kele- , ten, sőt, sajnos, Délkelet-Euröpában és a Fölei közi-tengeren is egyre fenyegetőbben hódit tért a Szovjet. A kontinens népei megdöbbenve jöt­tek tisztába azzal, hogy Anglia különösebb lei- kismeretfurdalás nélkül, kizáróan saját, egyre szűkülő érdekeit tarva szem előtt, engedett át európai kulturterületeket a bolsevizmus pusztv tásainak Ezzel a skrupulus-nélküli politikai magatartással párhuzamosan véglegesen elidege- nitette magát Anglia kontinenstől, azzal az ember- j leien és minden keresztény elvvel ellentétben álló j terrorral, amik iégitámadhsai során a védtelen j polgári lakosággal és az évezredes európai kul- 1 túrával szemben elkövetett. A fehér fajnak, kul- túrájának és az emberi érzéseknek iiyenfoku semmibevevése elfordította Európa népeit Nagy- brilanniától, amelyre oly hosszú időn keresztül a távoli csodálok tekintetével pillantottunk. Ilyen körülmények között, mint látjuk, a helyzet úgy politikai mint pszichológiailag mindbát részről teljesen alkalmatlan arra, hogy a háború folyamán együttműködés jöjjön létre Anglia és az európai kontinens között. Európa elsőszámú közellensége ugyan ma kétséget ki­záróan a bolsevizmus, de viszont hogy a bol- sevizmustól megszabaduljunk, annak előfeltétele, í hogy Európát egyszersmindenkorra felmentsük Î az angol gyámság alól, amelynek hatalmi (y:p- \ viselete mögött ugyancsak az erők huzódmik meg, mint a Kreml mögött. I Ezt a kérdtsl a jelenlegi helyzetben kizáróan jegyveresen lehet mego' Urni. Ezzel a kemény ténnyel mindenkinek tisztában kell lenni, sőt j be kell látnia és fel kell készülnie arra, hogy j ,lSy Londonnal, mint Moszkvával szemben a í faáborut katonai eszközökkel kell megvívni és j eldönteni. Aki egyebet tesz és politikai illúziók . ban ringatja magát, az önámitásba esik és kő- ! íösségének ellenállóerejét is csökkenti. Hinni í kell tehát fegyvereink erejében és győzelmünk j bizonyosságában. Ha azonban a megbékélés politikai és pszi- i chológiai feltételeit részletes tárgyalás során j mondottuk lehetetlennek, ugv szükség van arra, | hogy a probléma katonai vonatkozásait is ugyanígy taglaljuk. Ha a második világháború katonai menetét i tekintjük, ugv nagy vonásokban arra a meg- i állapítására kell jussunk, hogy Németország illetve a háborúba későbben beavatkozott szö­vetségesei az első fázisban páratlan ' lendülettel vették birtokukba az európai kontinenst, Afrika lénveget pontjait és óriási veszteiéaeket okoz­va a; ellenfélnek, törtek elvre keletre. A háborö második fázisa természetesen a védekezésé volt, az olasz árulás következtében Afrika elveszett, viszont az Olaszországgal kapcsolatos ellenséges tervek nem sikerültek és a front az ofiisz fél­szigeten bosszú időre megszilárdult. Keleten az orosz páratlan méretű előtöré.sét a német és szövetséges haderő halogató harcokban fogta fel és rugalmas taktikával a; ellenségnek állan­dó és alig felmérhető károkat okozva, vonult vissza a jelenlegi urcvomilig. .Nyugaton az euró pai erödvonal mögött áll felsorakozva a német véderő készen, bármilyen támadásra. Stratégiai szempontból az elmúlt világhálxiruvai szemben mindössze annyi a különbség, hogy itz erők kölcsönösen fokozottak és a központi hutai mák mik. illetve utódaiknak ezúttal két arcvonal he lyett hármon kell küzdelmet folytatni, de vál tozatlanul övék az előnyösebb belső arcvonal. Sehlieffen grófnak nagyszabású és örökérvényű stratégiai megállapítása, amely a világhírű ugy- nevezett Sehlieffen-tervben kellett volna megva­lósuljon 1914-ben, ina sem vesztette érvényéi. A Schlief/en-elmélel lényege az, hogy több are vonal esetén a: egyik arcvonalon kell nagy erők bevetésével a döntést kicsikarni, inig u többin GENF, junius 2. (MTI) A Nemet Távirati I Iroda közli: Newvorkból jelentik: A Time cimü CKzakameriikai folyóirat részleteket kö­zöl az április 14-i bombayi hajórobbanásról, amelynek 36 halálos áldozata volt és 1813 ember megsebesült- A robbanás egy 8000 ton-4 nás. Kanadában cpitett Hajó fedélzetén volt- i Rengeteg hajómunkás éppen a többrmlliárd ; dollár értékű aranyrud, faáru és sörét'tziUit : mányt rakta ki, valamint körülbelül 300 tar- 1 tályban rendkívül robbanékony anyagot szál- 1 litoljt a partra. Váratlanul: tűz támadt, úgy- I hogy a kirakodó munkásoknak félbe kelleti ; hagyni a munkát. Néhány perccel később kö- I vetkezett be a robbanás, mégpedig olyan erő- ; vei, hogy a hajó közelében horgonyzó 4000 tonnás másik hajót is a levegőbe dobta és fel hajtotta egy hajó fedélzetére. A hajó min­den berendezésével együtt, többek között hét Budapestről jelentik: Egy horvát bank fő- tiszviselőnő utazott Budapestre és hogy 10 ezer pengő értékű bélyeggyiijteményét a határon el ne kobozzák, átadta egvr ismeretlen fiatalember­nek, akivel a vonaton ismerkedett meg. Egyez­ség szerint a fővárosban kellett volna ismét ta­lálkozniuk, de a várt „randevún” nem jelent meg, mire feljelentést tettek ellene. A nyomo­zás kiderítette, hogy a tolvaj Teodorov Zsivftov Janov bolgár álhirlapiró, aki közismert nemzet­gyenge erők igénybevételével ázatott az idő alatt csupán tartani kell a helyzetei. Sehlieffen terve uz első világháború idején m volt, hogy mig keleten csuk lényegtelen erőkkel tartaná fel Németország az oroszt, addig nyugaton a né­met jobbszárny fokozott felerősítésével Belgiu­mon át le kell rohanni a francia tengerpartot, majd egy átkaroló mozduluttal Svájcnak, illetve a balszúrnvnak szorítva a francia angol haderői, azt megsemmisíteni. Sehlieffen lendületes clgőn (tolását II. Vitjnos császár és a‘fiatal Mnltke cl- vizenyősitették, de a gondolat változatlanul megmaradt és alapja lett Hitler nagy katlan­csatái stratégiai elképzelésének. Mint a német budijelentések illetékes magyarázataiból és a német államféril'ak nyilatkozataiból értesülünk, H háború második fázisa »amely nemet rész­ről a védekezésé volt , szintén a végéhez kö­zeledik és küszöbön áll a harmadik nagy fázis, amely egy ni német támadásban fejeződik ki. Hogy ez a támadás hol, mikor és milyen körül­mények között történik meg. azt természetesen senki sem tudhatja. Kétségtelen azonban, hogy a három front egyikén történik és bizonyos, hogy olyan erővel, amely megfelel a Schlieffen- elmélet nek. nagy tüzoltóvonat mindenesről eltűnt a viz színéről. Egy aranyrud például a szerencsét­lenség helyétől több mint 1500 méternyire esett le egy ház udvarára. A tűz nagy gyor­sasággal terjedt és mindenütt uj tűzfészkek I keletkeztek. Félórával az első robbanás után újabb rob bánás rázkódtarta meg a levegőt. Hasonló erejű volt cs utána a tűz a másfélmillió lelket számláló várost megsemmisítéssel fenyegette. Amerikai, bnt és indiai csapatok öt napig oltották a tüzet. Utászkatonák robbantotta* fel többszáz épületet, hogy igy gátolják meg a tűz terjedését. A hivatalos veszteség jegyzék szerint 360 ember halt meg. 1813 pedig meg­sebesült. A kikötő vizében több holttestet ta­láltak. Valószínű, hogy az ádozatok teljes számát sohasem sikerül megállapitani. ötven­ezer ember vált hajléktalanná. közi kalandor. A detektiveknek kihallgatásakor bevallotta, hogy Pozsonyban már leadta a bé­lyegalbumot 3200 szlovák koronáért. Házkuta­tást is tartottak a lakásán és bőröndökben és más helyeken elrejtve 150 ezer pengő értékű arany és ezüsttárgyakat találtak. Ezeknek az eredetét nem volt hajlandó megmondani. A rendőrség letartóztatta a nemzetközi kalandort, de tovább nyomoznak, mert az a gyanú, hogy más bűncselekményt is követett el. \Sítág>altbakciá!!! pMiius a Hcw-lfai jüw&tzeuí ámUiüf, Hfiiás wie B-U&á­A gyilkosok visszatérnek gaztetteik színhelyére — irjn a Petit Párisién a franciaországi terrortámadásokról szóló beszámolója b n PARIS, junius 2. (MTI—-DNB) A szerdú nap folyamán az angol—amerikai terrorbom­bázók, újabb erős támadást intézitek Rouen lakónegyedei ellen. Az eddigi megái lapé tások szerint a lakosság 1000 halottat vesztett. Romboló- és gyujtóbombákat dobtak le és a város központjában nagv károkat okoztak Szétromboltak egy templomot h a régi piac­teret teljesen el pusztító itták. Mint a Petit Párisién jelenti, a székesegyházat cs az érseki palotát ralálac érte. Rouen érseke kiköltözött 3GD h~lotlja, 1815 sebesültje, 50.000 hajléktalanja van a borrtbay-i hajórabban ásnak a palotából. Az ..Aujourdhu’“ az ,,1411— 1944*’ évszámok alá a következő cimet fűzi: ,.A gyilkosok visszatérnek gaztetteik színhe­lyére“. Mint az Interinf. jelenti, a német légvéde­lem májusban a mrodalom és a nv.'gszállt te­rületek felect 1839 angolszász repülőgépet lőtt le. közte 1026 négvmotoros bambázót. Ennek alapján az angolszászok vesztesége 10.000-nél több ember. A lelőtr gépek 75 szizál lka éxzakamerikai volt. Másfélszázezer pengő értékű arany- és ezüst tárgyakat találtak egy nemzetközi kalandor lakásán 1944 janin« 2. SZAMOSIVAL VI HIDEG FÜRDŐ JUNIUS 4-IKÉIM, A MELEG 8-ÁN, ŰRNAPJÁN NYÍLIK MEG!!! Anyaghiány miatt für­dőruhát, lepedőt nem adhatunk, kér jük, a ven­dégeket, hogy hozzanak magukkal. 0Í832 A miniszterelnök a balatonfüredi választókerület képviselője Budapestről jelentik: A balatonfüredi tapolcai választókerületben ma járt le az ajánlás be­nyújtásának ideje. A miniszterelnökön kivül más nem nyújtott tie ajánlásokat, tehát a miniszter- elnök a mai nappal a kerület egyhangúlag meg­választott országgyűlési képviselőjének tekint hető. Állategészségügyi okokból hadműveleti területről csak azon­nali vágásra szabad állatokat elszállítani BUDAPEST^, junius 2. Jurcnek Béla földművelésügyi miztszter állategészség­ügyi okból e'rendelte, hogy hadműveleti terűiéiről mindaddig, mig azt a hadmű­veleti terülrM állategészségügyi viszonyai md.kocttá teszik, csak azonnali levágás céljából stzabad állatokat, éspedig lova*, szamarat, ossz vért, sza r vas marhát, bi­valyt, sertést, juhot és kecskét az ország más réczeire szállitani. A rendelet értel­mében a szállitás kizáróan vasúton tör­ténhetik. Az állatbirtokosnak az állatok els:állitását, valamint azoknak a rendel­tetési helyre való érkezését a községi e’ ől jár óságnál, városokban a polgármes­ternél kell bejelenteni. A rendelet a hi­vatalos lap pénteki számában jelent meg. (MTI) Subasics dr. a londoni jugoszláv kormány designált elnöke ZÜRICH, június 2. (TP) A Reuter- ügymökstóg, valamint a Daily Express megerősítette, hogy Subasics dr. ka­pott megbízásit Péter királytól kor­mány alakításra, miután Jovanmdcs és Milanrov szerb politikusok ilyen­irányú kísérletei hiábavalónak bizo­nyultak: Subasics a' horvát paraszt- párt tagja votlţ. Horvát bánná annak­idején Pál régensherceg nevezte ki. Subasics tehát nem a kormánynak, hanem a koronának volt a bizalmi embere. Az emigrációban tevékenyen nem kapcsolódott be a politikai élet­be, de amióta állást foglalt Tito mel­lett, a figyelem ismét ráteirélődött. Kormányától remélik, hogy sikerül kapcsolatot teremtenie Tita és Péter király között. EMLÉKIRATBAN AJÁNLOTTÁK FEL SEGÍTSÉGÜKET ZSIDÓ ÜZLETEK LEL­TÁROZÁSÁNÁL A NAGYVÁRADI KE­RESKEDŐK. Nagyváradról jelentik: Nagy­várad kereskedő társadalmát ;s érthetően fog­lalkoztatták azok a kérdések, amelyek a zár alá vett zsidó, üzletek és árukészletek leltáro­zásával kapcsolatban merültek fel. ügy a Kereskedelmi Csarnok, mint a többi érdek- szervezetek. már töbhizben tanácskoztak \ kérdésről, s javaslatokat is terjesztettek úgy a város vezetősége, minit a kereskedelmi ka mara elnöksége elé. Egyben a pénzügyigazga­tósághoz iis emlékiratot juttattak el, amelyben összefoglalták kívánságaikat és a kereskedők felajánlották segítségüket a leltározás nagy szaktudást igénylő munkájához. Az emlékirat javasolja, hogy a pénzügyigazgatóság hívjon össze értekezletet az ügyben, amikor is tisz­tázhatják a felmerült kérdéseknek a helyi vi­szonyokra alkalmas megoldását. BELVÁROSI REFORMÁTUS ASSZO­NYOK ÖSSZEJÖVETELE. A belvárosi református asszonyok legközelebbi össze­jövetele folyó hó 2-án, pénteken délután 6 órakor lesz a Farkas-utca 21. szám alat­ti tanácsteremben. Biblia órát tart László Dezső lelkipásztor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom