Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-02 / 123. szám

i § í 4 J u n i g s 2f„ Szomorú jelensége nâpja-mkn-ak., hogy •egyre többe:, kell vitatkoznunk la/ közéleti erkölqs kérdéséről. Az ország egész tár­sadalma azt érzi, hogy ezen a téren gyö­keres változtatásokra van szükség. El­tompult az utóbbi évtizedekben az ön bí­rálatnak az a kétségbevonhatatlan érték- ítélő képessége, 'amely a közéletet való­sággal kínai fallal választotta el a ma- gjánérdekek határ ve na Iáitól. Az utóbbi napokban agy konkrét esetből kifolyólag Kolozsváron is sajtónyilatkozatokra és különböző megnyilatkzásokra adott al­kalmat a közéleti erkölcs kérdése. A magyar közvélemény valamikor na­gyon kényes volt a közéleti tisztaságra. A fórumon csak olyan emberek szerepel­hettek, akik sohbsem keveredtek üzle­tekbe. táv olt ártották magukat a gazdasá­gi érdekeltségektől és egész életüket tisztán a köz,ügyek szolgálatának szentel­ték. Ha visszakaiondozunk a múltba, két olyan esetet is felemlíthetünk, amelyek annakidején az egész országot megmoz­gatták és bizonyságát szolgáltatták an­nak, hogy a magyar közvélemény hogyan gondolkozik a közéleti tisztaságról. — Lónyay Menyhértet megvádolták azza1, hogy miniszterelnöki pozíciójában tül so­kat foglalkozik a maga vagyona gyara­pításával, birtokokat és házakat vásárok „Ebben az országban mindenkinek joga van gyarapodni, vagyonosodra, gazda­godni, de a minisztereknek nincs ehhez joguk“ — mondta a képviselőháziban a Lónyay-iiggyel kapcsolatosan kipattant pa í’ázs botrány során m egyik képviselő. Később kiderült, hogy a miniszterelnök ellen emelt vádak nem voltak egész ala­posak, de a közvélemény mégis mar asz- t aló ítéletet hl: zott. Lónyayh a saját párt- j/s, a kormánypárt buktatta meg, mert > összeíérhetetlennek találta, hogy az or- ’ szag miniszterelnökét üzlfeteskedéssel és jogtalan gazdagodással vádolhassák. Hasonló arányú politikai szenzáció volt Lukács Láczló botránya, ajki ellen azt a vádat emelte az ellenzék, hogy a sójöve- dók koncessziója fejében agy banktól pártja kasszája részére négymillió koro­nát vett fel. Lukács László tisztázta ma­gát a képviselőház é’őtt. Bebizonyította, hogy semmilyen magánérdek nem ve­zette, a négymillió koronából egyetlen fülért sem tartott meg magának, hanem befizette a pártkasszába, tehát egyéni jellemén &em a jogászi, sem a parlamen­ti, sőt még a kaszinói erkölcs szemponi- jávói sem esett csorba. Mégis- voznla kellett a miniszteri bársonyszékből, mert nelyzete tarthatatlan lett a közvélemény élőit abban a pillanatban, amikor kide­rült, hogy egy állami jogosítványért el­lenszolgáltatást fogadott el a kormány­párt számára. Hol vagyunk ezektől az; időktől? Némi rezignációval sóhajthatunk fel, ha aerra gondolunk, hogy hiteles adatok szerint napjainkban -a közéletben szereplő fér­fiak legnagyobb része igen tevékeny s -befolyásos szerepet játszik az üzleti élet­ben. A bankok, vállalatok, gyárak és egyéb kereskedelmi részvénytársaságok igazgatóságai teie vannak „spékeLve“ po­litikusokkal, akik nevükkel fémjelzik a vállalatot és cserébe munka nélkül hatal­mas jövedelmeket vágnak zsebre. Hány­szor felhördült már a közvélemény olyan visszásságok láttára, amelyek a trianoni tragédia óta eltelt idő alatt egyre gyak­rabban ismétlődtek, hogy a bukott mi­niszter olyan vállalat vezérigazgatói, vagy elnöki székébe k/erült horribilis fi­zetéssel, amely évekig közvetlen ellenőr­zése alatt állott. A közéleti erkölcs kér­dése aj törvénynozást már Gömbös Gyű- la, Teleki Pál és Bárdossy László mjniszr ierelnöksége alatt is sokat foglalkoztat­ta. Alapvető tétel, hogy biztosítani kell a közéletben szereplő emberek — legyen az illető törvényhozó, főispán, tisztviselő ktb. — politikai és erkölcsi függetlensé­gét. Hogy ezt a kérdést intézményesen megoldhassuk, arra a legdrákóibb szigo- ruságu jogszabály som elegendő. A köz­éüti tisztaság nemcsak jogászi, hanem társadalom-erkölcsi kérdés is és elsősor­ban egészséges és tiszta társadalmi köz-’ szel'emeo kíván. A közéleti tisztaságot nem lehet a tör­vényhozói összeférhetetlenség körére szűkíteni. Az természetesen elsősorban fontos, hogy a törvényhozásban erkölcsi­leg tiszta, gondolkozásban független, tu­dásban felkészült, jellemezi.1 árd emberek foglaljanak helyet, akik a köz ügyét min­denek fölé helyezzék és függetleníteni tudják a magánérdektől. De meg kell kö­vetelnünk a magasabb erkölcsi érzéket minid emlőitől, aki a közéletben szerepel, bármilyen őrhelyen is álljon. Nem vár­hatunk hasznos szolgálatot a nemzet szá­mába azoktól, akik nem képesek a nem­zeti élet jelenségeit magasabb szemszög­ből nézni, akikben az ország ügyének való odaadás, a szolgálat szelleme nincs meg Ui népi és szociális Magyarérszagot f akarunk életre hívni. Jobb rendet azon ban csak jobb emberekkel lehet teremte­ni, egy clyan embertípussal, amely még a magánérdekei ellen is szívesen cseLk- • szik, ha ezzel a köz ügyét szolgálja. Az egészséges közéEeti szellem azt követeli meg, hogy azok, akik a közéletben .->ze- r:pet vállalnak, ne akarjanak pozíciójuk­ból sem anyagi, sem más előnyöket. Ál­dozatkészség, önzetlenség, felelősségválla­lás é& legfőképpen a mély erkölcsi érzék éppen úgy szükségesek a közéleti szerep­léshez, mmt a tudásbeli felkészültség, a szakértelem és hozzáértés,. Feltehetjük azt a kérdést, hogy Vájjon mindönkii, aki felelős helyen van, való­ban viseli-e a felelősséget azért, hogy a leg ért ékesebb embertípust segíti elő az irányításhoz. Nem hisszük, hogy nyugodt lelkiismereti el igennel válaszol valaki, mert anakronizmus volna azt. állítani, hogj- nálunk minden csoport, vagy párt tisztán csak az arra valóság szempontjából E h L E N Z t E bírálja el a hozzáfordulók ügyet. Az uj magyar társaidalom tehát rme: életre kell hr-, a régi v: ág tiszta közéleti er- K in csér, mely a népi és szociális elvek • kel felfrissülve, kitermeli a megalkuvást nem ismerő, gerinces uj magyar típust. Milyen legyen tehát a közélet megtisz­tult erkölcse? Vegyük először az anyagi vonatkozást. Ez.en' a téren a sokat csaló­dott és nemzeti bálványokból keservesen kiábrándult magyar társadalom feltétlen tisztaságot és megközelíthetetlenséget követel. Magának a; közéleti munkának, terén pedig azt várjuk, hogy a közéle. ember tegyen félre minden p árts,ze rop ón­tól, egyéni érdeket, rokoni, vagy baráti összeköttetést stb. Egyetlen irányé v ve­zetheti a közélet embereit: a tiszta igaz­ság szolgálata. A közéleti ember azon. a területen, • amelyre befolyása kiterjed, érvényesítse teljes mértékben az erkölcs és jellem szempontjait. Így azután el ér­hetjük, hogy az egész közszedem megújul és kilközöivitd mindazokat, akik az egyéni érvényesül és és, meggazdagodás Lehetősé­geit keresik a közszolgálaton keresztül. VÉGH JÓZSEF. A K ţvţ- CTAAAAETTLArrA: L O 1 SI I ■»BBBBaaBginawnfgiBw tn^cs^aKí^^naa'aac&vsss-ís. ■ ■■ S F V 1) Vitéz Endre László államtitkán Augusztus végére megszűnik a. lakásínség az egész országban Budapestről, jelentik: Iöbbször számoltun be arról, hogy vitéz Endre László belügyi állam - titkár, aki a zsidókérdés megoldását irányítja, vidéki körúton volt. Az államtitkár sorra láio- gatta a nagyobb vidéki városokat és mindenütt a helyszínen Szerzett tapasztalatokat arról, hogy a legutóbbi kormányrendeleteket a helyi ható­ságok milyen formában hajtják végre. Körútját a Délvidéken fejezte be és onnan most tért vissza Budapestre. Vidéki körútja után az államtitkár kijelen­tette, hogy a helyi hatóságok munkájával min­denütt teljes mértékben meg van elégedve. Vitéz Endre László kijelentette, hogy a kö­zeljövőben a lakáskérdés megoldásával foglal­kozik. Ismeretesek azok a nehézségek, ame­lyek ezen a téren nemcsak Budapesten, de az egész országban felmerültek. Az volt a helyzet, hogy nemcsak Budapesten, hanem a vidéken sem lehetett lakást kapni, illetve ahol nagy ­ritkán akadt egy-egy lakás, ott valóságos csil­lagászati összeget uzsoráznak ki burkolt leiépé sok formájában. — Ezzel szemben viszont — fejezte be nyi­latkozatát az államtitkár — a lakáskérdésben most teljesen uj átrendezés készül. Nem szeretek terminusokat mondani, de azt felelősségem tuda tában kijelenthetem, hogy augusztus végéig a helyzet gyökeresen megváltozik. Nemcsak meg­szüntetjük a lakásínséget, de biztosra veszem, hogy mindenfelé az egész országbari latásböség mutatkozik majd. " Hadműveleti területen megszüntetik: az előzetes letartóztatást és a vizsgálati íogs&got Budapestről jelentik: A hivatalos lap mai száma közli a minisztériumnak ma életbelépte- tett' 1910—1944 M. E. számú rendeletét, amely igy hangzik: A polgári büntetőbíráskodás körében az igaz­ságügy mini#/tér, a honvéd büntetőbíráskodás j körében pedig a honvédelmi miniszter, a had­műveleti területen és az országnak ahhoz kap­csolódó egyéb területén levő letartóztató inté­zetben őrzött személyek előzetes letartóztatását és vizsgálati fogságát megszüntetheti, illetőleg szabadságvesztés büntetését félbeszakíthatja és az ilyen személyeket — amennyiben a közbiz­tonság érdekében szükséges — a közigazgatási hatóságnak (rendőri hatóságnak), illetőleg a közbiztonsági szerveknek adja át. Ugyanez a rendelkezés irányadó azokra a fiatalkaruakra is, akik az előző bekezdésben megjelölt területen fogházi őrizetben vannak, fogházbüntetésüket (államfogházbüntetésüket; töltik vágy javító nevelés alatt állanak. A magyar művészet teljesíti ma is kötelességét — mondotta Tasnády°Nagy András a képzőművészet! kiállítás megnyitásán Budapestről jelentik: Többévi szünet után csü­törtökön délelőtt ismét Budapesten- a háborús viszonyoknak megfelelő szerény, de mégis ünne­pélyes külsőségek között nyílt meg a Műcsar­nokban a VII. Nemzeti Képzőművészeti Kiállí­tás. mintegy 300 művész 500 képével és szob­rával. A magyar festészet, rajzoiómüvészet és szobrászat remekei sorakoznak a termekben.- Tasnádi Nagy András, m. kir. titkostanácsos, az Országos irodalmi és Művészeti Tanács el­nöke nyitotta meg a kiállítást. A magyar művé­szet ma is teljesíti kötelességét - mondotta. Kérte a művészeket, hogy ha meggyőződésük ér­dekcsoportokra is osztja őket, a nemzeti mű­velődés szolgálatában álljanak egymás mellett. Végül rámutatott arra, hogy a kiállítás rende­zésében a nemzeti művészet támogatásának gon­dolata volt az irányadó. Minden művészeti irányzat, amely a magyar mü\ elődést segíti, a legteljesebb támogatásra számíthat, de a pusz­tító, a nemzetközi és a romboló művészeti irá­nyoknak el kell tünniök. (MTI) Ragályos betegségek veszélye miatt TII@s ö m@n@kfili©k tébi irtát iálsssisti KOLOZSVÁR, június 2. A polgármesteri hiva­tal közli: A mind gyakrabban előforduló rugá lyos betegségek, valamint állatbetegségek ‘ elter­jedésének megakadályozása céljából újólag fel hívjuk a lakosság figyelmét, hogy a menekülte két és a menekültek állatait a lakosságtól és azoknak állataitól szigorúan el kellett különí­teni, hogy az újonnan jött menekülteket és azoknak állatait szigorú egészségügyi felügyelet alatt tartsák és az esetleg magukkal hozott ra­gályos betegségek terjedését megakadályoz ák. Az egész városnak közös érdeke ez. Éppen ezért a menekültekkel és azoknak ál­lataival érintkezni szigorúan tilos. Ennek értel­mében természetesen újabb intézkedésig a me­nekült táborokban levőket nem lehet meglá* fogatni. s 2 en z á c i ó s újdonságaira előjegyzéseket már elfogad az I jun. 4-én3 vasárnap f I megnyílik ! j &**•&&**&**}' wt*KttnrivnaM.LKmámi*asmaR*xm**mvamKXKBivmwr-Ji A.% iparügyi államtitkár megtekintette a komlói koszén hányd i Becsről jelentik: Yasváry Lajos iparügyi ál* iamtilkár szerdán a komlói állami kőszénba» nyál nézte meg. Bányászruhába öltözött és 1*. szállt a munkahelyekre, aho! meghallgatta « bányászok panaszait. Válaszában hangoztatta hogy a kormány célja: a haza minden dolgoz) polgárának munkája alapján a tisztes megélhe lés biztosítása, de fejében azt kéri, hogy fe­gyelmezetlen és az idő megkövetelte áldozat vállídással végezzék munkájukat a jobb ma­gyar jövőért. Utána a kőbányát nézte meg fU is a munkások és a bányászok közé vegyüli és meghallgatta panaszaikat. Késő délutár, Pécsre érkezett, ahol u szénmosót és a szénpo vos palát tekintette meg. amelynek felhasználá savai évente az ország léglászükségletének több mint háromnegyed részét lehet kiégetni. Ezzel a módszerrel körülbelül 7000 vasúti kocsi sze­net lehet megtakarítani Az államtitkár késr este tért vissza Budapestre. (MTI) Cig árvitáé® kosokból A:# » készített orgonái az Atlanti* fal egyik katonája Az Atlanti fal egyik német katonája közép,- kori hangszert utánozva, orgonát épített, még pedig cigarettadobozokból. Az érdekes hangsze­ren gondosan egybeállitotta a 'billentyűkéi, sí pokat és az egész regisztert, mig a hangszei homlokzatát művészi metszettel díszítette, játékasztaltól nézve a kis szállítható orgona mindössze 80 centiméter és ötodfél oktávát öle jel. A bemutatón a hangszerkészitö-katona né hány számot játszott is csodálatos hangszerÂş. Egy Bach-fugárt, egy népdalt és egy koráit szó laltatott meg és zeneértők sz/erint az organe nagyon finoman és gyengéden szólott. A sza kaszvezető nem hivatásos zenész, hanem érett­ségije után önkéntes szolgálatra vonult be ét a zenét csupán mint műkedvelő műveli. A* SrtíéW Párt wéfglzef Wenezel Antalnak KOLOZSVÁR, junius 2. Mint egyik legutóbbi számunkban jelentettük, az Er­délyi Fárt fegyelmi bizottsága Wenezel Antal ország-gyűlési képviselőt, kizárta a párt tagjainak sorából. Az esettel kap- csolatban egyik kolozsvári laptársunkban közlemény jelent meg, amellyel kapcso­latban Wenezel Antal országgyűlési kép­viselő helyreigazító nyilatkozatot tett közzé. Nyilatkozatának utolsó pontjában Wenezel Antal kijelenti, hogy kizárását politikai és személyi ha joga eredményé­nek tekinti, és a part fegyelmi bizottsá­gának kizárási határozatában foglaltak­ért a bizottság tagjai mentelmi jogának felfűggieszírés-ét kéri és ellenük a bűnvádi eljárást megindítja. Wenezel Antal nyilatkozatával kapcso­latban lapunk munkatársa felkereste az Erdélyi Párt országos központját, ahol azt a felvilág ősi tás-f kapta, hogy a párt Wen­ezel Adatai nyilatkozatával! kapcsolatban, közelgőről tájékoztatni fogja a .közvéle­ményt. könyvesbolt Kolozsvár, Mátyás király = tér 9. sí 0 Tekintse meg az ELLENZÉK könyves-sátrát szemben az üzlettel« BIZTOSÍTJA A KORMÁNY A REPÜ­LŐI? ARI TERMELÉS EREDMÉNYE S - SÉGÉT. A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy a repülőipari termelés ered­ményességének érdekében kormánybiz­tost jelölnek ki, aki a gyárakat, éa üze­meket közvetlenül üzembeveheti. Kor­mánybiztossá vitéz Hellebrondt Vilmos vezérőrnagyot nevezte ki. KIK KAPHATNAK MUNKÁT? A ko­lozsvári Állami Munkaközvetítő Hivatal kimutatása szerint foglalkozást kaphat helyben: 3 asztalos, 88 cipész, 18 gépla­katos, 1 kovács. 1 köszörűs, 5 lakatos. 10 műszerész, 2 sütő, 3 férfiszabó, 1 szállo­dát szakmunkás, 11 fénnesztergályos, 1 magántisztviselő, 1 éjjeli őr, 1 kocsis, 1 szolga. 1 ipari tan one, 2 háziipari gép- munkás, 1 ernyőkész,itö. Vidéken 3 asz­talos, 2 cukrász, 1 kerékgyártó. 1 süfő 4 szűcs, 1 vasesztergályos, 1 villany? re- relő, 2 házi-cseléd. Foglalkozást keres. 3 asztalos, 1 géplakatos, 2 gyári betanított munkájs, 1 _ kádár, 1 kőfaragó, 3 kőműves, 1 szállodai szakmunkás és 1 segédmun­kás nő, 5 mágián tisztviselő és 10 magán t-isatviaeiönő, 5 férfi és 3 női üzleti alkal­mazott, 1 kertész, 1 gazdatiszt. 4 szolga, 2 házi cseléd, 1 betonozó. A munkaközve­títő hivatal crane: Hitler Adolf-té- sz. A közvetítés teljesen ingyenes tt.Á ásás jar II Ä ®o l'Á <3!cajS Itözéáeii erkölcs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom