Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-30 / 145. szám

ÁRA 16 FILLER SaetioBsafoíg é* kiadóhivatal: Kolera vár, IlLfiPlTSÍTfi" Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTOVALLALAT* Jókai-«. 16-, I. Tedefo®: ti—09. Nyaradé: Egye- _ «VUM «* SUB A «, Kt. Koioswăr. Előfizetési irak: 1 hóra 4.30 P tem-o. &■ Teîefo&i 29—23.. Caekkes^aila:. 72056 li 2$ n I U M KÜ I « L ö S negyedévre 12.40, fé&évoe 24ÜQ, 1 évre 49.60 P. M1NSZK ELFOGLALÁSÁRA HADOSZTÁLYT ÉS IS PÁNCÉLOS­HADTESTET VETETT BE A SZOVJET Az emigráns norvég kormány az ország megszállásét hérte Újabb némái titkos íegymmweh be&etéséí helyezték kilátásba-—ta —arau»— — A német nép többéi tesz és tett ebben a háborúban a kötelességnél — írjaGöbbsls ptrm&rszág a szőrűjét ellen elfoglalt ál­láspontjával újólag kunvta a világ csodá- látóit. A finn Dávid- s a szovjet Góliát har- cábám újra felcsendül a reménykedés jel­mondata : Kaikki taJcasini javakén lis-.J — mindent vissza és még valamit hozzá. Ez a kiáltás a ied.ek erejét tükrözi, amely az évszázados firm—orosz küzdelemben soha ci nem lankadt. 1944 jtmius 27-e — állapítja meg a svéd Svenska Dagbladet a német birodalom küávtfymrámiszieTérnek hehsmki látogatásá­val kapcsolatba — sorsdöntő dátum lesz Fitoauyrsaág történelmében. E megá.llapi- Sdfr helyességében nem kételkedünk; rövid I vtsszsipYlilanttás az utóbbi évek eseményei- : re kétségtelenül meggyőz erről. Az 1939 ' decembérébein- fellángolt szovjet—finn há- \ ború a világ együttérzését és rokovszen- vét állította oldalukra. Az egyenlőtlen küzdelem 1940 március 12-én a moszkvai békediktátmm.h:z vezetett, amely koránt-' sem vésivfyt „örök időkre“ véget az ellen­téteknek. A szovjet urai ezután is céltu­datos ártani akarással, merev ridegség- ~ gél és ciitnikus kegyetlenséggel viseltettek a „bélcea iránt és a finn sors drámai ere­jű rnegnyüatloozásait tartalmazza az em­lékezetes Kék-Fehér Könyv, amelynek dokumentációs anyagából kiderül, hogy a szovjet kormányzxEűrmk egyáltalában nem , <$Üobt szándékában a békeszerződésben ki­fejezésre jut At jó-szomszédi viszony el­vernek követébe. A felszabadulás vágya és lehetőségének megcsi11an-ása végül 1941 junius 25-én újból felvétette a finnekkel a fegyvert. Ekkor jelentette bie Rangell miniszter elnök, hogy a szovjet ismét terv­szerű hadműveleteket kezdett Suorru el­lem. A győzelem istennője a finn fegyve­rekhez szegődött és egymás utón hódí­tották vissza a moszkvai szerzSdéssei el­vesztett területeket. A most két hete meg- indAt'Yt szovjet offenziva a gyengülő finn ellenálld', miatt rövidesen, tért nyert. Vii- pwri, elfoglalása újabb alkalmat adott a szovjetnek arra. hogy követeléseivel elő­lépjen és a m.rh ismerteted mégy pontból álló feltételeket, elfogadásra felajánlja Ribhentrop lát-entása és a német fegyve­rek hathatós támogatásának felajánlása matt! végleg meghatározta a finn maaa- tartást': végsőkig küzdeni a szabad létért és ön,állóságért. Ezt az álláspontot szögezi, le világosan a finn tájékoztató szolgálat képviselője a sa.j*ó képviselőinek tett nyi­latkozatában. amely eövben 1944 junius 27-e jelentőségét is összegezi: „A legutóbbi napok eseményei szüksé­gesebbé tették a finn helyzet rediu*, meg­ismerését. Finnországnak csak két etet között leh&íefil vMasztani. nevezetesen: vagy leteszi a fegyvert, vagy pedig min , dev, raiielkezésre álló eszközzel védel­mezi függetlemégét és értékes évszáza­dos régi jogait. A finn kormány a helyze­tet minden oldalró megvizsgálva, a má­sodik esetet választóvá. A finn hadsereg tehát harcolni fog és Finnország fegyve­res segítséget kért Németországtól Ez a segítség Ribbentrop látogatásával a megvalósulás u-tjára lépett. A berlini kormány képviselője és a finn államférfiak a segítség minden részletében meg is egyeztek. Hogy mi­lyen nagy jelentőséget tulajdonit a német sajtó Ribbentrop birodalmi külügyminiszter és a finn kormány megbeszéléséről kiadott hivata­los nyilatkozatnak, már külsőleg is kitűnik ab­ból, hogy a szerda reggeli lapok nagy címek­kel, első oldalon közük azt* Megjegyzéseikben különösen kiemelik, hogy Németország fegy­veres segítséget ígért Finnországnak és rámu­tatnak arra, hogy ezzel ismét megpecsételték a fegyveres barátságon alapuló törhetetlen né met—finn együttműködést. A Wilhelmstrassen különösen hangsúlyozzak, hogy ez a látogatás a hagyományos német—finn barátság diadalát jelenti a Finnországgal szemben ellenséges, félig ellenséges vagy álbarátságot mutató hatalmak minden fenyegetése. beavatkozása és sugahna- zása felett. Ugyanúkkor a közös veszedelem ellen küzdő európai népek együttműködésének bizonyítéka is. A I svéd sajtó eddigi beállitottságának meg­felelően a legkisebb megértést sem tanúsítja Finnország hősi elszántságával szemben. Var lamennyi i-ap 'megállapítja, bog: Finnország most világosan Németország oldatára állt. A Wilhelmstrassen erélyesen visszautasítják a finn ellenállás miatt nyilván bosszankodó svéd jAftontidningen“-nek azt a beállítását, mint­ha Németország politikai tekintély vesztésének jele lenne az, hogy Ribbentrop utazott Finn­országba, és nem valamelyik finn államférfi, például Mannerheim tábornagy jött Németor­szágba. A külügyminisztérium szóvivője hi­vatkozott a megbeszélésről kiadott közlemény­re, amely határozottan utal arra, hogy a né­met—finn barátsági viszony újabb megerősíté­se a firm segélykérés nyomán, tehát finn kez­deményezésre jött létre. Azt, hogy Ribbentrop utazott Finnországba, a két állam belpolitikai rendszerének különbözősége megmagyarázza. Mig a totális Németország képviseletében Rib­bentrop teljhatalommal felruházva -vehetett részt a megbeszélésen, a demokratikus Finn or • szag képviseletének egy emberre való Átruhá­zása nem lett volna, lehetséges. Minthogy u helyzet. sürgőssége nem tűrt halasztást, ilymó- d,on a német megbízottnak kellett Finnország­ba utaznia. A szóvivő végül hangoztatta, hogy Németország nem szokta cserbenhagyni szövetségeseit, mert Németország szövetségeseit úgy védelmezi, mintha a saját földjéről lenne- szó. Német katonai körökben szintén kitértek a finn—német megbeszélésre s megállapították, hogy a közeljövőben nagyobb német erők siet­nek a finnek támogatására. Ezek a német erők természetesen német parancsnokság alatti állnak, míg a legfelsőbb hadvezetés valószzmk leg finn kezekben lesz. Martin Hallensieben úgy tudja, hogy márts erősebb német csapatkontingensek Minők Fbm- ország rendelkezésére. A birodalmi főváros ka­tonai köreiben abban a készségben, amellyel s német hadvezetés éppen jelenleg bocsát csa­patokat a finnek rendelkezésére, annak jelel látják, hogy milyen erős a Btrodcdóm összké­pessége és milyen nyugodtan ítélik meg az általános helyzetet a vezető német katonai kö- rkben. Területi veszteségük, főleg Viipttri fel­adása, csak átmeneti jellegű. Az erősödő fmn helytállási akarat mellett most; érvényre jut Németország támogatása is. A Stockholmba érkezett moszkvai jelenté­sek kiemelik, hogy a finn ellenállás erősen megszilárdult. A szovjet, rádió ismételten a V tipuri körzetben tanúsított fanatikus finn el­lenállásról beszélt. A svéd esti sajtó azt je­lenti Helsinkiből, hogy a Viipuri környékén alkalmazott uj finn eljárás nagyon bevált. Ennek az a lényege, hogy a finn gyalogság engedi a szovjet páncélosokat áttonú a vo­nalakon, azután a részeket elzárja és igy üt­közik meg a gyalogsággal. A szovjet páncélosokat a finn páncélosok és a tartalékosok semmisítik meg. Ez az eljárás nagyon merész és próbára teszi az idegeket, de mindenesetre nagyon eredményes. Az arcvonalakon folyó elhárító csatákról és külpolitikai eseményekről alábbi jelentéseink számolnak be szbáltetes számolnak be részletesen: Hmímhmas erők bevetésével Minssh birtoklásáért a harc BERLIN, ftmtns PR3I) Az lateriiií, jelenti; A keleti arcvonal középső szakaszán junius 23. óta dúló súlyos elhárító karcok egyre világosabban bizonyítják az ellenségnek art a szándékát, hogy páncélosainak és gépesített keteíékeniek a legnagyobb mértékben történő harcba,vetésével Minszket elérje. E messzemenő t^ry megvalósítására a bolsevisták legalább 80 lövészhadosztályt é® mintegy 15 páncétasthadtestet vetettek harcba. A páncéloshadtestek közül a németek ötöt már megsemmisítettek, vagy Legalább is olyan súlyosan szétvertek, hegy azoknak már nincs értékűk A londoni norvég kormány a% ■ megszállását kérte OSLO, junius 3G. (MŢ1) A Német Távirati Iroda közli: Az egyik londoni lap jeüentésa szerint a nor­vég emigráns kormány érintkezésbe lépett a szovjet kormánnyal Norvégia szovjet csapatok álltai tSrténö megszállása érdekében. Ez a 'bír Norvégiában nagy visszhangéi keiá-óu A lapok egyöntetűm}. metjáHapitják, hegy ez a Szovjetuniónak aa észak felé irányuló hatalmi igényeire! áfl össxef&ggésben és Anglia, valainmt az Egyesüli Államaik asak mfiKAtaBUepläfc « hátt&hoa, atsriä as •© ku ismskea. Sr.níiu akarata feHebbezhetet- len ítéletet jalßßl

Next

/
Oldalképek
Tartalom