Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)
1944-06-30 / 145. szám
ÁRA 16 FILLER SaetioBsafoíg é* kiadóhivatal: Kolera vár, IlLfiPlTSÍTfi" Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTOVALLALAT* Jókai-«. 16-, I. Tedefo®: ti—09. Nyaradé: Egye- _ «VUM «* SUB A «, Kt. Koioswăr. Előfizetési irak: 1 hóra 4.30 P tem-o. &■ Teîefo&i 29—23.. Caekkes^aila:. 72056 li 2$ n I U M KÜ I « L ö S negyedévre 12.40, fé&évoe 24ÜQ, 1 évre 49.60 P. M1NSZK ELFOGLALÁSÁRA HADOSZTÁLYT ÉS IS PÁNCÉLOSHADTESTET VETETT BE A SZOVJET Az emigráns norvég kormány az ország megszállásét hérte Újabb némái titkos íegymmweh be&etéséí helyezték kilátásba-—ta —arau»— — A német nép többéi tesz és tett ebben a háborúban a kötelességnél — írjaGöbbsls ptrm&rszág a szőrűjét ellen elfoglalt álláspontjával újólag kunvta a világ csodá- látóit. A finn Dávid- s a szovjet Góliát har- cábám újra felcsendül a reménykedés jelmondata : Kaikki taJcasini javakén lis-.J — mindent vissza és még valamit hozzá. Ez a kiáltás a ied.ek erejét tükrözi, amely az évszázados firm—orosz küzdelemben soha ci nem lankadt. 1944 jtmius 27-e — állapítja meg a svéd Svenska Dagbladet a német birodalom küávtfymrámiszieTérnek hehsmki látogatásával kapcsolatba — sorsdöntő dátum lesz Fitoauyrsaág történelmében. E megá.llapi- Sdfr helyességében nem kételkedünk; rövid I vtsszsipYlilanttás az utóbbi évek eseményei- : re kétségtelenül meggyőz erről. Az 1939 ' decembérébein- fellángolt szovjet—finn há- \ ború a világ együttérzését és rokovszen- vét állította oldalukra. Az egyenlőtlen küzdelem 1940 március 12-én a moszkvai békediktátmm.h:z vezetett, amely koránt-' sem vésivfyt „örök időkre“ véget az ellentéteknek. A szovjet urai ezután is céltudatos ártani akarással, merev ridegség- ~ gél és ciitnikus kegyetlenséggel viseltettek a „bélcea iránt és a finn sors drámai erejű rnegnyüatloozásait tartalmazza az emlékezetes Kék-Fehér Könyv, amelynek dokumentációs anyagából kiderül, hogy a szovjet kormányzxEűrmk egyáltalában nem , <$Üobt szándékában a békeszerződésben kifejezésre jut At jó-szomszédi viszony elvernek követébe. A felszabadulás vágya és lehetőségének megcsi11an-ása végül 1941 junius 25-én újból felvétette a finnekkel a fegyvert. Ekkor jelentette bie Rangell miniszter elnök, hogy a szovjet ismét tervszerű hadműveleteket kezdett Suorru ellem. A győzelem istennője a finn fegyverekhez szegődött és egymás utón hódították vissza a moszkvai szerzSdéssei elvesztett területeket. A most két hete meg- indAt'Yt szovjet offenziva a gyengülő finn ellenálld', miatt rövidesen, tért nyert. Vii- pwri, elfoglalása újabb alkalmat adott a szovjetnek arra. hogy követeléseivel előlépjen és a m.rh ismerteted mégy pontból álló feltételeket, elfogadásra felajánlja Ribhentrop lát-entása és a német fegyverek hathatós támogatásának felajánlása matt! végleg meghatározta a finn maaa- tartást': végsőkig küzdeni a szabad létért és ön,állóságért. Ezt az álláspontot szögezi, le világosan a finn tájékoztató szolgálat képviselője a sa.j*ó képviselőinek tett nyilatkozatában. amely eövben 1944 junius 27-e jelentőségét is összegezi: „A legutóbbi napok eseményei szükségesebbé tették a finn helyzet rediu*, megismerését. Finnországnak csak két etet között leh&íefil vMasztani. nevezetesen: vagy leteszi a fegyvert, vagy pedig min , dev, raiielkezésre álló eszközzel védelmezi függetlemégét és értékes évszázados régi jogait. A finn kormány a helyzetet minden oldalró megvizsgálva, a második esetet választóvá. A finn hadsereg tehát harcolni fog és Finnország fegyveres segítséget kért Németországtól Ez a segítség Ribbentrop látogatásával a megvalósulás u-tjára lépett. A berlini kormány képviselője és a finn államférfiak a segítség minden részletében meg is egyeztek. Hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonit a német sajtó Ribbentrop birodalmi külügyminiszter és a finn kormány megbeszéléséről kiadott hivatalos nyilatkozatnak, már külsőleg is kitűnik abból, hogy a szerda reggeli lapok nagy címekkel, első oldalon közük azt* Megjegyzéseikben különösen kiemelik, hogy Németország fegyveres segítséget ígért Finnországnak és rámutatnak arra, hogy ezzel ismét megpecsételték a fegyveres barátságon alapuló törhetetlen né met—finn együttműködést. A Wilhelmstrassen különösen hangsúlyozzak, hogy ez a látogatás a hagyományos német—finn barátság diadalát jelenti a Finnországgal szemben ellenséges, félig ellenséges vagy álbarátságot mutató hatalmak minden fenyegetése. beavatkozása és sugahna- zása felett. Ugyanúkkor a közös veszedelem ellen küzdő európai népek együttműködésének bizonyítéka is. A I svéd sajtó eddigi beállitottságának megfelelően a legkisebb megértést sem tanúsítja Finnország hősi elszántságával szemben. Var lamennyi i-ap 'megállapítja, bog: Finnország most világosan Németország oldatára állt. A Wilhelmstrassen erélyesen visszautasítják a finn ellenállás miatt nyilván bosszankodó svéd jAftontidningen“-nek azt a beállítását, mintha Németország politikai tekintély vesztésének jele lenne az, hogy Ribbentrop utazott Finnországba, és nem valamelyik finn államférfi, például Mannerheim tábornagy jött Németországba. A külügyminisztérium szóvivője hivatkozott a megbeszélésről kiadott közleményre, amely határozottan utal arra, hogy a német—finn barátsági viszony újabb megerősítése a firm segélykérés nyomán, tehát finn kezdeményezésre jött létre. Azt, hogy Ribbentrop utazott Finnországba, a két állam belpolitikai rendszerének különbözősége megmagyarázza. Mig a totális Németország képviseletében Ribbentrop teljhatalommal felruházva -vehetett részt a megbeszélésen, a demokratikus Finn or • szag képviseletének egy emberre való Átruházása nem lett volna, lehetséges. Minthogy u helyzet. sürgőssége nem tűrt halasztást, ilymó- d,on a német megbízottnak kellett Finnországba utaznia. A szóvivő végül hangoztatta, hogy Németország nem szokta cserbenhagyni szövetségeseit, mert Németország szövetségeseit úgy védelmezi, mintha a saját földjéről lenne- szó. Német katonai körökben szintén kitértek a finn—német megbeszélésre s megállapították, hogy a közeljövőben nagyobb német erők sietnek a finnek támogatására. Ezek a német erők természetesen német parancsnokság alatti állnak, míg a legfelsőbb hadvezetés valószzmk leg finn kezekben lesz. Martin Hallensieben úgy tudja, hogy márts erősebb német csapatkontingensek Minők Fbm- ország rendelkezésére. A birodalmi főváros katonai köreiben abban a készségben, amellyel s német hadvezetés éppen jelenleg bocsát csapatokat a finnek rendelkezésére, annak jelel látják, hogy milyen erős a Btrodcdóm összképessége és milyen nyugodtan ítélik meg az általános helyzetet a vezető német katonai kö- rkben. Területi veszteségük, főleg Viipttri feladása, csak átmeneti jellegű. Az erősödő fmn helytállási akarat mellett most; érvényre jut Németország támogatása is. A Stockholmba érkezett moszkvai jelentések kiemelik, hogy a finn ellenállás erősen megszilárdult. A szovjet, rádió ismételten a V tipuri körzetben tanúsított fanatikus finn ellenállásról beszélt. A svéd esti sajtó azt jelenti Helsinkiből, hogy a Viipuri környékén alkalmazott uj finn eljárás nagyon bevált. Ennek az a lényege, hogy a finn gyalogság engedi a szovjet páncélosokat áttonú a vonalakon, azután a részeket elzárja és igy ütközik meg a gyalogsággal. A szovjet páncélosokat a finn páncélosok és a tartalékosok semmisítik meg. Ez az eljárás nagyon merész és próbára teszi az idegeket, de mindenesetre nagyon eredményes. Az arcvonalakon folyó elhárító csatákról és külpolitikai eseményekről alábbi jelentéseink számolnak be szbáltetes számolnak be részletesen: Hmímhmas erők bevetésével Minssh birtoklásáért a harc BERLIN, ftmtns PR3I) Az lateriiií, jelenti; A keleti arcvonal középső szakaszán junius 23. óta dúló súlyos elhárító karcok egyre világosabban bizonyítják az ellenségnek art a szándékát, hogy páncélosainak és gépesített keteíékeniek a legnagyobb mértékben történő harcba,vetésével Minszket elérje. E messzemenő t^ry megvalósítására a bolsevisták legalább 80 lövészhadosztályt é® mintegy 15 páncétasthadtestet vetettek harcba. A páncéloshadtestek közül a németek ötöt már megsemmisítettek, vagy Legalább is olyan súlyosan szétvertek, hegy azoknak már nincs értékűk A londoni norvég kormány a% ■ megszállását kérte OSLO, junius 3G. (MŢ1) A Német Távirati Iroda közli: Az egyik londoni lap jeüentésa szerint a norvég emigráns kormány érintkezésbe lépett a szovjet kormánnyal Norvégia szovjet csapatok álltai tSrténö megszállása érdekében. Ez a 'bír Norvégiában nagy visszhangéi keiá-óu A lapok egyöntetűm}. metjáHapitják, hegy ez a Szovjetuniónak aa észak felé irányuló hatalmi igényeire! áfl össxef&ggésben és Anglia, valainmt az Egyesüli Államaik asak mfiKAtaBUepläfc « hátt&hoa, atsriä as •© ku ismskea. Sr.níiu akarata feHebbezhetet- len ítéletet jalßßl