Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-30 / 145. szám

o ELLE WTtK 1ÜU Ionian 3 0. *"* ■! I UM III —11II—MU ■ II111 IM Ml UTI i—IW »■III IU11 WITH—II lâv&tţ: C'CcLC'ft%€^S fahl, ## A feldúlt tcfnctä Mely mtydóbbttitanul olvailuk a föra- n>>'i lap k bev-u/.voío;f u Budapest elírni Ugutobbi u..gjisza : Lerrortamudasról kincsen olita-n joér.est. elitä r, a Kr in n ne kelterte tn:t,si.,rs lelhuoorodusi, hnytj a hátország ellen indiTor* heggntlen és kí­méletlen t am a dús ok a legs uabb embert erssést: a ke.rveieret sem kímélik. A leg­utóbbi hombárom idust fényes unt mai haj­tattak végre a föváris ellen a levegő lel­kiismeretlen k-alazm. Nem vedekeJu tnék rehat azzal, hogy a itétbou ne n tudtuk jól tájékozódni és katona1, célp jíí helyett találták a legnagyobb budapesti teinotőt a bombák. T udztosa n és kiszámító ti go­it scssőLggal dúltak fel a sírokat gombáik­kal. Azt is megfigyelték, hogy a kornyék polgári lakos* ja közül is nagyon sokan kerestek menedéket a temetőben. Ezeké: sem kímélte a támadók terrorja. Néh íny ellenséges repülőgép alacsonyra száll tt és. géppuskát űzet arasztól- azokra a pol­gári lakosokra, akik az örök nyugalom, rvthoiiaban kerestek oltalmat. Régóta porladó halottak csontjair friss vérrel ön­tözték meg az uj áJ do tatok. Sebesüllek ketségbeesen jajgatása töltődé m g a te­metőé, ahol a magyar nemzet legnagyobb­jai aludtak örök álmuknz. Olyan sire.n- lékekket pusztít;‘tt el a bombatámadas,, amelyeket a nemzet kegyelete emelt és olyan halottak sírját dúlták fel ű bom­bák, akiknek emvét az er. ág keg ye le titél őrzi. Mit várhatunk ellenségeinktől, aktk el­vakult gyűlöletükben mindent megáld'- nak, ami szent előttünk és a kegyeletet ts porba tiporják, amelyet pedig az em­beriesség ira lan törvényei szerint a mult- baa m-ég a legádázabb küzdelmek idején is tiszteletben tartották, a szemben álló ellenfelek? A nemzetközi jog szabályai és megállapodásai félredobott üres. szóla­mokká váltak épren azoknak szemében, akik előszeretet: el hang zt at jak a világ közvéleménye előtt, hogy ,.a kultúrát akarják megmenteni“. Védtelen asszo­nyok és gyermekek géppuskatüzzel való legyilkolása nem első esz? a Magyaror­szág elleni terrortámadások során, ügy látszák, az angolszász pilóták .sportot“ csinálnak a gyilkolás! szenvedélyből és mindent elkövetnek, h - pánikat idéz­zenek elő. Ae c céljuk, h :gy megtörjék a belső front ellenálló erejét és barbár gyűlöletükben nem válogatnak az eszkö­zökben. Az ország közvéleménye kegyeleté ze­kében mélyen megrendülve értesült a bu­dapesti eseményekről. Nemzetünk leg­szebb erényei közé tartozik a kegyelet és életrehivaiottságunkat bizonyítja, hogy a késő utódzk megőrzik azoknak emlékét, i akik életüket a magyarság összességének í szentelték. A terrortáinadók megsem tud- ' jiák rm?gi elemi iteni a nemzetet. A kegyet­len merényletek erősebbé teszik az ellen­állást és éLetrehivják az egységes nem- zetlelket. Ebben a hazában mindenki tisz­tában van azzal, hogy a mosd folyó világ- küzdelemben a magyarság létéről, vagy nemlétéről van szó. Akármilyen megpró­báltatások zúduljanak is ránk, ezeréves múltúnkhoz méltóan, erős lélekkel és tör­hetetlen hittel felkészülünk a polgári la- kosság ellen irányuló támadásokra. Így lehetünk méltók azokhoz a nagyjainkhoz, ' akáknizk nyugalmán, most feldúlta az el- lefnséges bombázók terrorja es ob szenve­dések árán kiérdemeljük méltó helyün­ket a megujhod 'M keresztény és szociális Európában. Jáza* Uanfyok Országszerte felemelte szavát az öntu- daitos magyar közvélemény a besúgók és névtelen feljelentés rágalomhadjárata el­len. Legutóbb Milatay István, a legna­gyobb magyar publicista irta meg az Vj M-agyarság hasáb fai n leplezetlera őszinte­séggel, hogy gyökereibeki kell irtani közéletünkből az ha a járványos tünete­ket, mélyek nem méltóak a magyarság őst hagyományaihoz és olyan udökb\i\n akadá­lyozzák a teljes nemzeti egység kialaku­lását, orrúkor mindennél fontosabb, h gy lehulljanak a válaszfalak magyar és ma­gyar között. Sajnos, a besvgák és névte­len feljelentők eléggé el nem it élhető ak- Xiamwnlcája nem szórványos jelenség. Er­délyben is felütötte fejét a hétben buj­káló rűgaiomhhtdjárat és veszélyezteti azt a magyar egységet, amely a kisebbségi sorsban gyönyörűen kialakult és -amely­nek azt köszönhettük, hogy az anyagiak­ban le szegényedett erdélyi magyarság kvMuráját és a jobb jövendőbe vetett hi­tét maradéktalanul átmentette a felsza­badult. magyar hazába. Sepsiszentgyörgyi laptársunk, a Székely Nép egyik leyu'oobi ■aniában magáién-a teszi azokat nz elgon­dolásokat, ant>elyvk.et mi mar annyiszor hangoztattuk. Jutó szózattal fordult a székioly tömegek he , hogy nsák ki szi­veikből a gyűlöl éger r; közösítsek ki so- nukből a k. nkolyiiintőket és rúgalma- cők.it. Hisszük, hogy a x.ckely lelkekben nsszhavyra ta'.al ez a felhívás. Kisebbségi sorsunk idején ». a székelyséy képviselte azt az erőt. ameli/re mindenk r számít­hattunk és most. is a legnagyobb eréllyel kell szembeszdllnunk mindazokkal, akik cţry&n.i érdekből széthúzást akarnak kel­teni a székelyek között. A névtelen feljelentők ellen emelte fel ■zárát Szilágyi Ferenc országgyűlési kép­viselő is a szol ttok-dob komeyi/ei alispáni be iktatón Szükségesnek .artoiöi, hogy a me.’-i közigaz‘/a ta.s uj vezetőjének beik­tató, ára összehívott ünnepi közgyűlésen a ma gye tárva dalműnek szvne-java előtt megbélyegezze man (hazakat, akik felelőt­lenül vádaskodniuk és gyengéik a ma­gyarság ellenálló erejét. Ley szomorúbb az a tény hogy a feljelentők és névtelen vádaskodóJc e rpeni.| bosszúvágyukat akar­ják kstöltem a rágalom mü-rgezeu nyilai­val. Legtöbbször megsértett hiúság, tit­kos gyulákéig, vagy anyagi érdek uz indí­tó rugója >z> <knek a feljelentéseknek, amelyek btznhrw lansoy t keltenek a mi- gjfarsáy soraiban és akadályoznák a zok- kcviőmentes épitőmwnkát. ölömmel üd- vö öljük az okin a józan hangoka-, ame­lyek az erdélyi kösn>élemény lelkiismere­téhez szálának és reményt nyújtanak ar­ra, hogy nálunk meg a kezdet kezdetén sikerül mecáUiűtn<i a rágalornJundjArai el­harapódzóját. A be ugrik és névtelen fel­jelentők ellen az volna a leghatás sabb kigyruer, ha a~ összes h'ttÓ!*á>jok olvasa;- lanu] fxirnrlrwcrba dobnák a c/yülölettnl sütött ránalmakat, mert ezzel talán egv- szr mindenkorra el lebe/'ne venni aTrok- nwk kcdvH a konkohihinté*től, akik htok­ban azt remélik. hogy ..a vem zö'öc, a hnraszt. ha a szél nem fújta“ eliv> alap­ján mégis kierőszakoljfik a hatásági vizs­gálatot. Hova fordulionk a légo’ta’mi panaszokkal, elulazhatnak^e a parancsnokok, hogyan kell yiselkfdai az óvclislyen? Időszerű légoltalmi tudnivalók KOLOZSVÁR, június 30. \ honvédelmi mi­niszlérium légoltalmi csoporti duók sebének Ic^;- uté>bbi rádioköxleménve időszerű légoltalmi kér­désekkel foglalkozott. \ lakohá/.on belül fetmeríilt panaszokat első­sorban a háztömbparancsnoknak kell jelenteni, aki az őrségparancsnokok közvetlen felettese. Az óvohelvépitési miniszteri kormánybiztoshoz kizárólag az óvóhelyi anyagkiutalással kell for­dulni. Ha az óvóhelyen valamilyen anyaghiány lenne, akár valamilyen felszerelési, akár mű­szaki vonalon, akkor azt jelentsük az önvédelmi, alkörzetvezetőnek. A légoltalom területén fel­merülő mulasztások ügyében például riaszló- ügyeletesi szolgálat megtagadása, vagy valami­lyen légoltalmi felszerelési tárgv beszerzésének elmulasztása) közvetlenül az elsőfokú rendőr­hatósághoz, tehát ott, ahol rendőrség van. a rendőrkapitánysághoz. Rudapesten a kerületi rendőrkapiianvsághoz. inig ott, ahol rendőrség nincs, a főszolgabíróhoz kell a feljelentést be­nyújtani. A kiürítési, kártalanítási ügsek elin­tézése nem a kiürítési kormánvbirtcushoz tarto­zik, hanem általában városokban a polgármes­terhez, a községekben az elöljárósághoz, míg Budapesten a kerületi elöljárósághoz. Ha valakit különleges légvédelmi szolgálatra, vagyis hato­said légoltalmi szolgálatra besoroztak és halasz­tást, 'agy felmentést akar kérni, e kérelmét szintén a polgármesterhez. Budapesten a fává- m.< polgármesteréhez. községekben pedig az elöljárósághoz kell benyújtani. Ha pedig már behívták hatósági légoltalmi szolgálatra, akkor kéret m ét a város, vagy község légoltalmi pa­rancsnokának nyújtsa be. Különösen fontos az elmondottakból megjegyezni, hogy egyéni pana­szaink mindig ott intézendök el. ahol lakunk. Az idevonatkozó kormányrendelet és honvédel­mi miniszteri rendelet azért ruházta fel meg­felelő jogkörrel a háztömbparancsnokokat és a háztömbcsoportvezetöket, valamint az alkörzet- vezetökH hogy ők intézkedjenek, ha a háztöm­bön. vagy az alkörzeten belül egyes őrségpa­rancsnokok túllépik hatáskörüket, vagy a la­kok ellenszegülnek a kiadott parancsoknak. Elutazhatnak-e a parancsnokok ? Sokszor merül tel az a kérdés, hog> elutaz­hatnak-e az őrségparancsnokok és parancsnok­helyettesek? Szükségük van-e valamilyen enge­délyre? E kérdésben a honvédelmi miniszter még április végén remdeletileg intézkedett és eszerint a lakóház három parancsnoki személye közül egy minden engedély nélkül elutazhatik. ha a másik kettő otthon marad. Azt kell tehát biztosítani, hogy legalább két parancsnoki sze mély maradjon minden lakóházban és háztömb­ben. Ha ezután a két otthonmaradt parancsnok közül is el kellene utazni valamelyiknek, akkor ezt csak úgy teheti meg, ha maga helyett meg felelő pótlásról tud gondoskodni, aki átveszi a parancsnokságot, vagy a helyettesi szerepet. V> esetben engedély kell az elutazáshoz, amit a lég­oltalmi ligacsoporttól, Budapesten a légoltalmi liga kerületi kirendeltségétől kell kérni. Az en gedélykéréssel egyidejűleg be kell jelenteni az* a személyt, aki a helvettesitést arra az időrs «át­vállalta, mig az illető parancsnoki személy lakó­házától távol lesz. Ilyen esetben az elutazni kívánó parancsnok, vagy parancsnokhelyettes köteles az őt helyettesítő személyt a ..Lakó­házak légoltalmi cimii tansegédlet”, III. kiadá­sával ellátni, hogy az illető abból megtanulhassa tennivalóit és ahban utánanézhessen a felmerülő légoltalmi kérdéseknek. Ar elmondottak vonat­koznak arra az esetre, ha csak rövidebb idő­tartamú elutazásról non szó. Ha azonban a la kóházi parancsnoki személyek közül valaki ki- üirtés céljából hosszabb időre el akar utazni, akkor végleges helyettesítéséről kell gondoskodni és ezt szintén be kell jelenteni a légoltalmi li­gánál. illetve Budapesten a légoltalmi liga ke­rületi krendeltségéoél, ahonnan Írásbeli enge­délyt kap a/ elutazásra. Ez esetben az ói must már hosszabb időre helyettesítő személy kikép­zésének diját is be kell fizetni. . Az az őrségparancsnok, vagy parancsnokhe- lyettes,* aki a felsorolt feltételek megtartása nélkül hagyja el lakóhelyét, a honvédelmi tör­vény alapján súlyosan büntetendő cselekményt kosét el. A felsorolt feltételek természetesen nem vonatkoznak azokra, akik kenyérkereső foglal­kozásuk miatt, \agy egyéb hivatalos okból kény­telenek lakóházaikat hosszabb-rövidebb időre elhagyni. Ugyanígy nem vonatkoznak ezek a megkötések azokra az őrségparancsnokokra és parancsnokhelyettesekre, akiknek lakóháza el­I Dr. JANCSÓ ELEMÉR sserkesztésében megjelenő & m % Oaifl r uj sorozata állandóan kapható: Wesselényi Miklós: Szózat I—II. — — — — — Pengő 16 Benkő József: Udvarhely megye leírása—-------Pengő Î0. Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek 1—II. — — — Pengő 22, Bölöni Farkas Sándor; Az uj Erdély hajnaián -*■ Pengő 8. Kanhaló a% könyvesboltban Kolozsvár. Mátyás k.irálymtór 9c szám HA már mugurită a sok pró\>á\koza-tt, nüsg e-ry uol-sió kJ ser leteti! Rend- s/fMv- arak,<k. Otthoni foly- t. a Vásár a is megtanítja mai az el- ti> kexcdtenél. „IUA“ KOZVIKTIKA Mátyás király-tér 27 I. emel*--. Telei.m szám: szám. 33-26. pusztult és a hatóság másutt utalt In számukra lakást. Panaszok a lakók ellen Számos paras/, iütött be hivatalos helyre a lakókkal szemben. Például valaki a/t irta mi képpen lehel megkövetelni tőle, aki egvetemel végzett, hogy négy elemit végzett őrségparancs nokiiak ngedelmeskedjék. Eltekintve attól, Irogy a légoluloin honvédelem, ahol a szakképzett-cg számit rá kell mutatnunk arra, hogy annakide jén, amikor az őrségparancsnokokat kinevezték, mindenki húzódozott ettől és minden összeköt­tetését latbavetette. csakhogy ne őt nevezzék ki. Így tehát ma, amikor nem ő a parancsnok *é* neki csak engedelmeskednie lehet, emlékezzék vissza arra. hogy módjában lelt volna annak­idején elvállalni az örségparancsnokságot. Az őrségparancsnokok állal kiadott rendelke­zések során igen sokszor kérdezik, hogy ezt, vag\ azt a rendelkezést melvik rendelet ir;a elő. Ne keressük mindig a rendeletet' Ne azt kérdezzük, hogy milyen büntetés ér, ha neu» hajtjuk végre ezt, vagy azt a rendelkezést,, ha­nem nézzük az intézkedés célját és akkor b* fogjuk látni, hogy igen is, szükség van arra. IP en például a víz tárolása lakásban, vagy » függönyök, térítők, szőnyegek ósszeszedése. Ei nincsen rendeletben kötelezői n előírva, d< viszont mindenki saját jól felfogott érdekében cselekszik, ha végrehajlja. Már sokszor haiv gozlattuk, hogy vizet soha nem tudunk elegei tárulni. A vízvezetéki vízszolgáltatás légitáma­dás idején, hosszabb-rövidebb időre felmond­hatja a szolgálatot, és egy újabb támadás id» jén mivel fogunk oltani lakásunkban? A be­csapódó gyűjtőeszközök viszont elsősorban « könnyen gyulladó térítőkét, függönyöket, sző nyegeket lohbantják lángra, tehát csak a saját holmijainkat védjük, ha minden könnyen gyul­ladó díszt leszedünk. Ar óvóhely takarítása a házfelügyelő köte­lessége. Ezért senkitől pénzt követelni nem le­het, ba csak a lakok önként nem adnak errt a célra. Az óvóhelyen levő tárgyakat, felszerelt seiet úgy helyezzük el, hogy azok a tzabaf mozgást ne akadályozzák. Különösen ügyeijün akár az óvóhelyen belül, akár az óvóhelyen ki vül a vészátjáróhoz, valamint az óvóhtlyi kk járatokhoz és vészkijárókhoz vezető útvonalak/ nak a szabaddátételére. Előfordulhat, hugj g\ orsan kell menekülnünk az óvóhelyről él ezért a szabad utat feltétlenül biztosítani kell. Szabad-e rádiózni az óvóhelyen ? Az óvóhelyen szabad rádiót tartam és azot a riadó ai dl i uuapest I. hullamhosi .an a to­vábbi riaszt ásol at is feloldásokat hallgatni ha azonban ne jelentse azt, hogy mindenki kötele? csendben, szinte ntcgdermedve a féle’vnitől csak a rádiót és a korhol behallatszó -mrrméstkrt figyelni. Igyekezzünk éppen azt elérni, hogy el­tereljük figyelmünket a külső eseményektől. Le­gyünk nyugodtak, úgy sem tudjuk megkülön­böztetni a bombarobbanás hangját a légvédelmi tüzérség lövéseitől. Jobb tehát, ha beszélgetünk, társasjátékokkal szórakozunk. Az óvóhelyi iá- dióhallgatással kapcsolatban fel kell hívnunk * figyelmet arra lényeges körülményre, hogy- ha a rádióban el is hangzik a riasztás feloldása. vagyis a .,Légoltalom pihenj! szavakkal a ad riasztó körzetünk nevét be is mondják, ez uuíg I nem nekünk. hanem csakis or arra illetékes lég oltalmi szerveknek, nevezetesen a városi, vagy községi légoltalmi parancsnoknak szól és csak akkor hagyhatjuk el végleg az óvóhelyet, ha a hatósáai riasztóeszközök, például a szirénák, megszólalnak. A város légoltalmi parancsnoka ugyanis csak azután oldhatja fel a riadót, meggyőződött rról, hogy valóban meg lehet in­dítani áz utcai forgalmat, nincsenek-e a város területén fel nem robbant bombák. Előfordult az egvik halármenti városban, hogy a határ­idői újabb ellenséges gépek törtek be. amelyek­ről az országos légvédelmi központ még nem értesült, viszont a város légoltalmi parancsnoka errevaló tekintettel nem oldotta fel a riasztást, a lakosság viszont ny-omban a rádióban elhang­zott feloldás után elhagyta az óvóhelyet és igv sokan az újabb támadás áldozatául estek. A SÜKET ÖREGASSZONY ES A BOMBÁ­ZÁS. A legutóbbi bombázás alkalmával Bu­dapest egyik külterületén, ahova számos bom­ba hullott, egy süket öreg nénike bandukolt. Nem hallotta a szirénázást. Ar öreg nénitől ötven méterre bomba csapódott be: a süket anyóka földre vágódott a légnyomástól. I-el­kelt és folytatta utjai: még mindig'nem tudva, mi történik körülötte. Néhány másodperc múlva újabb bomba esel le közelében ki­mét elesett. Leült tehát a közeli porira és leverte a port a ruhájáról. Közben észrevette a rendőr, ölébe kapta a nénikét és elsifetetl vele a legközelebbi óvóhelyre. Ott megmagya­rázták neki, milyen veszélyben forgott. — Jaj, de örülök, — válaszolta a jelenlevői nagy csodálkozására a süket asszony —, már <tzt hittem, hogy szédülök. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom