Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)
1944-06-24 / 141. szám
uracs Egy lépés a megoldás leié Munkások a két ui munkaügyi rendeletről KOLOZSVÁR, június 3i. (Az Ki lonzók inunkat ácsai ól. A miunikíuidó < s az ipari munkás vk^zonyának tór- tériPtRlMvn kőtiségkivüi uj fegoz/ntei ielunt az iparűgyi nniviszrt'uri^L jc- 1 pillog végrehaj tás alau álló köt. rendeleté*, amely a gyári ammkaóigyi előadók kinevezéséről s a gyári í mii 1 k angjű v ál asztma 11 yiak foki U irt á- sarnl intózktxiik. A tőke és a munka lianca olnuiraulhaUulan velejárója a magningazd'asagi rendnek. A modlern kapitalizmus. amikor a gazdasági s/jaba/d-ság jel szavául teljesein háttérbe szorította a közületi, olsöscit- ban állami beavatkozás szerepét, a szabad verseny kiélezésével torért nyitott a termelésben el I entities érdekű töke és munka harcának. Kíméleti közgazdák, politikusok és mozgalmi férfiak rájöttek an a, hogy a magánkapi tál ist a remidben és ez áll a félig kötött gazdaságra is — a 'munkásság szempontjából az életszínvonal tartósan csak a termelékenység növelésével javulhat. Ez a körülmény és az a megtanítod.as, hogy a munkát mint. termelési tényezőt nem lehet külön választani •az embertől, indokolttá tette a szó ciápolitikai intézkeöéseket. A növekvő társadalmi termelés és a w/vciél- politikai vivmáinyok eredni-myezték azt. hogy az elmúlt század második felében Werner Sombart megállapi- tása szerint a munkások életszínvonala körülbelül 50 százalékkal javult. Hogy ez a javulás tartós maradjon é- állandóan emelkedő irányzatai. mutasson, a mai európai gaz- dasáiri ren-db ni a nemzeti jövedelem fokozása mellett aszámte és mélyreható szociálpolitikai intézkndKÁáisek' re van rtükrség. amelyeket megvalósítani csupán akkor lehet, ha az állam hat aloní erős és megvan az egyetértés a vezetők és a széles néprétegek között. Mit ielentenek ax ui rendeletek A két uj iparúgyi nunászteri rendiét nem tekinthető szorosabb értelemben vett szociálpolitikái intézkedésnek. hanem a már eddig megvalósult vívmányok védelmét és fenntartását célozza. Világosan utal erre az első rendelet gerincét képező szakasz, amely a rendel etek célját. és értelmét foglalja világos szavakba. „A munkaügyi előadó köteles a vállalatnál alkalmazottak munkaviszonyára vonatkozó jogszabályok és rendelkezések megtartását — ide értve a balesetek megelőzése, alkalmazottak éleiének, egész" ségének, testi és lelki épségnek védelme, közellátása, általában jóléte érdekében és a társadalombiztosítás tárgyában kiadott rendekezések megtartását is — különösen pedig az alkalmazottaknak a munkavi- szcaryból folyó jogai teljes érvényesülését állandóan ellenőrizni, az al- kalmazoUak panaszait meghallgatni és kivizsgálni.“ A mun-k aügyi vár- íaiszt-mány ezenkívül a munkamenetre, a munkaeszközökre, a munkaié 1-tét Jeliekre és a gyári rntinik a- rendire., valamint a munkai egyelem fetnudairtá s, ár a és a inunkaerköles fejlesztésre vonatkozó változtatáisio- kat és újításokat tárgyalja. Különösein liáhambaini, amikor a mindenkire hâramailo t e/hokiért. elsősorban és fokoziett mértékben a munkásság és a fix jövedelmű tisztviselőre'-g viseli, az ilyen rendeilke- zé-volcei a 'Uiunkábtság érde-k-ébern ho- zottakrak kell tekinteni. A munkás- kérdés a magyarság egyik legfontosabb 1 eer^ ürgetőbb p>nob{! émája s méltán tarthat az egész társad ál orn érdeklőd»bűre számot az, hogy miként vélekedik a megvalósulás előtt álló intézményekről a magyar munkás. Egy lépés meg* oldás leié megái lapíthatjuk mi in k asm:'íizgalraj vezető —, liug> kiiUuiosen a munka ügyi \ akt v/tmaip lét* sité-se egy lépést jelent « munkás kérdések megoldása felé. fis mindnyájan oróiry mol üdvözöljük a rendeletik alapgondolatát, amely - úgy véljük — nein egyéb, mint a muüikás jogvédelmének biztosítása. \ munkaiigyii eilőadók kijelölése möist van folyamat bau, a munkaügyi választmányok megv ál ászt áisá'f a a közeli napokban kell hogy sor kerüljön, ezért nem vághatunk elébe a,/ esiera/nyekinuk, de. reméljük, hogy a végrehajtás során is ez az alapgondolat fog érvéfnyesülni. Erre kölönictsen akkor van szküség. amikor a munkaadót is nevelni kell és fel kellett oszlatni a kapitalista vállalkozók legnagyobb rd.ckképviseleti szorve- zetét. Ilyen körűimé nyék között kétséges, hogy a munkaadó metr telelőm). tiltja e védeni és nevelni a munkás»!. Ivziért aggal vas az a ren- djelkeaés, amely szerint a gyári mtrn*kaügyi előadót a munkaadó nevezi ki a vezető állásiján lévő ai- kal.mazji'utai, tehát irrazvami, osvTálvveaetui, cégvezetői közül, de oruma- gát is k ijedő Hue ti. A gondolat, amely a rendtől eteket él etneh Ívta, jó volt: ez a közösségi gondolatnak a*fjy*k°T' latba való átvitele, a munkaadó ás a munkás együttműködése. Kérdés, hogy adott légkijTben a gyakorlatban miként valósul ez meg. Munkaügyi előadót kijelölni es mujiukaügyi válaszitmányt öxs/jehivni a rendeletek értfdnv be»rv olyan ipari, bánya és kohóvállaltnál kell, ideért,v** hz á.'/lami üzemeket is, ahcl legalább 25 alkalmazódat foglalkoztatnak. Valóban előállhat az a helyzet., hogy ha a munkaadó magát je- l<j 1 i imu h kaügy i el őex tói * a k, ak kor három nehezen összeegyeztethető szerepet vállal es meg . Idhatatian fela/la.tok elé k "ül. Mint munkaadó a saját érdekét képviseli, nirvánáikkor mint a munkaügyi választ- má,’.v elnöke a miuskásóknak, saját alkalmazottainak érdekeit köteles ve, beim ezni. végül mint munkaügyi előadónak neki .kellene megoldani, áthidalni az összeütköző érdekeket •. A kiielölés módii a — Az a-z érzésünk — halljuk tovább —. hogy indokolatlanul mellőzték a munkás érdekképviseleti szerveket. Hissten a munkaügyi választmányba választható munkásokat i< mind aduig, amíg a munkások „hivat akisem élismórt érdekképviseleti j. -rvt -uek megalakul a útról jogszabály neun rendelkezik“.a munkaügyi előadó, tehát esetleg éppen a munkaadó jelöli ki. különben Î9 maga 'jelöli ki a választmány tagjaira k egy r szét. Nem 'tinijük, hogyan történik majd az egyes válla- látóknál a rendel etek végrehajtása., ez a két rendelkezés azonban úgy feut. hogy túlságosan nagy hatáskört ad a munkadónak. Az érdek- képviseleti szerveknek nem maiad más feladatuk, mint az ellen őrzés. A rendelet alapgondolata — ez kétségtelen — a munkásság jogvédelmének biztositása, a háborús időkben azonban fokozottabban érv - nyes ült az a követ el many, hogy megóvják a termelés folytonasságát és fokoznák a produktivitást. Ez tűnik ki a rendeletek megfogalmazásából és ez a szempont szorítja némiképpen háttérbe a munkásság érdek i’ édel mének, szempont j a i t. — Átér ez zu k annak fontosságát, hogy ma a termelés folytonosságát biztosítani kell. A-zonhan meg keli mondanunk — halljuk a választ a felvetett kérdésre —, hogy ez a céh kitűzés azt i® megköveteli, hogy először a dolgoz» társadalom létfenntartási minimumát kell megállapítani és bizt sitani. Nem is beszélek a szociális minimumról, csupán azt mi' : lom, h<*r> ma egyetlen munkás som tartja továbbra is fenntarthatónak a 3.fj:K)-as bér rögzítési rend hetet.. Ma az a helyzet, hogy ha egy munkás kiváltja csupán a jegyre járó élelmiszere'két, úgyszólván senuni pénze -um marad. A mimkáskénlés nemeink bérkérdés, de ma, az ötödik háborús esztendőben, mindenekelőtt az. Ha a bérkérdés alapom és -ürgős rendezése megjavítja a mai kedvezőtlen lé-e kört. akkor több bi; zakódé.-«-’a 1 nézbetüok az uj rendel e- tek végrehajtása eb Addis- azonban érthető a munkásság tartózkodása. —• f.rt csak annyit akarok mondani — sgc-1 közbe egy munkás —. hogy a mi kérdéseinket hatalmi sawal elintézni nem leltet, mert eze.k nem ruidészgti kérdések. A munkáskérdést megoldani a munkás nélkül, hiába való kísérlet lernte. A gyári műn ka ügyi előadókról és a műnkaügyi választmányokról szóló rendelet a kormány első jelentős lejtése a mun-ká «kérdés áf men éti rendezése terén. \ munkássággal s-zólva, az az érzésünk. hogy az elgondolás szép, a gyakorlat pedig megmutatia. hogy megfelelő légkör megteremtése esetén társadalmunk az államhatalom támogatásával elegendő érzékkel rendelkezik-e saját égető kérdéseinek rendezése* iránt. KAKAiS ISTVÁN. Jurcsek Béla a mezőgazdasági munkások iparcikkekkel való ellátásáról — -Mindnyájan- mondja egy BUDAPEST, jurcíus 34. Az Országos Magyar Gazniasági Egyeisüliet tanácsának legutóbbi ülésén mag'- jelent Jurcseik Béla földníftvelésügyn * rniniisztier, aki az egyosülatá tanács tagjaiiniak felszólal ására válaszolva, a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről I nyilatkozott. Utalt arra, hogy egyre ’• jobban belekeiülünk a világégésbe, i Bátran szembe .kell néznünk a kö- j veikezsményiekikel, ! — A.magyar gazdatársadalom már j triddig if mindent megtett az ország I közeli áfásának biztosítására, mert a száz holdon felüli tórtűkeseportba ! tar+"zó gardák kötelezettségükiöu felül tettek eleget a beszolgáltiatás- rak s a kisebbek t eljárót idénye is feilülmmlta a váraivozáist. A gazda *á- ei év végűn az ej számoláskor derül ki hogy a gtazdáik járdák jó>l, akik minden term ónjaikét az előirt, módon bet íz olgált attak, mert nemcsak iu i s lomban részesüli!nek, hanem a szükségleti cikkek jntt a tájaikon’ is kedlvezjőbb helyzetben lesznek, mim azok, akik zugpíacon kíséreltek meg az értékesítést. A mezőgazdaság iparcikkekkel való ellátásának kérdésével _ foglalko- ZO'U ezután a -miniszter. Biztosította a gazdákat arról, hogy a termelő gazda és a mezőgazdasági munkás teljesítménye arányában kap majd ilyen közszükségleti tárgyat. A lue»- lyes munkaerőgaz'dá.lk.odási a hívta fel ezután a figyelmet. Vizsgálatok úgy amis bebizonyították, hogy a munkaerő megfelelő fel ha sznál ásaval már tartalékai, i.s állhatnak rendelkezés/ /. Az árkéndé&ről azt mondóit a, h/^gy az árkiigazításnak járható útja az ái'ktegészáü'- rendszerének kidorn borítása, amely a termelés jutalma val együtt hivatott fedezni azt a >á fizetést, amely a gazdái egyes nenru jöv.edeilmező termelő agak fenntar- lá-áhan érinti. Á zsirl>eszc»lgúltatá-^ .-al összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hog\ az olajosmaga ak ter- melésémeJ lehet a legtöbb zslrpontot te/melni. Az ál lati génybevételt szükséges rossznak kell tekinter/á, die joggal reméli, hogy a helyzet j<avui. JIMIS 2H — UOXVÉDSAI' Mint .minden esztendőben, az idea is a honvédségnek áldoz a magyarság junius 28-ám, szerdán, amifior hitet tesz fegyveres- erőnk törhetetlen akarata meLlett. Ez a nap, a honvéd'nap a katonai Srzellem és a had- «üreg belső erejének ünnepélyes megnyittkozása a nemzet színe előtt. E napon gondoljon minden magyar a honvédségre! Emlékezzünk az első és a most an f vi lágháború hős honvédéire, emlékezzünk arra az ezeréves múltra, amelynek hagyományai évs tanul-sagai a napnál fényesebből világítanak rá az otthonáért, hitééit és Nyugat-Európáért küzdő magyar katona nagj- eszményeire. Emlékezzünk a mostam világégés magyar hőseire, akik életüket, családjukat és egészségüket áldozzák ma Is a hazáért és akiknek mag ászt-os útmutatása minden, magyarnak irányt szab. Élte helytállni ott, ahova a haza, a nemz-ert. a család és a kereszténység megvédésének érdeke állította. Junius 2&-ám az egész ország lakossága szerető melegséggel öleli keblére a honvédet. A honvéd nap legjelentősebb ünnepi mozzanata 28-an reggel fél 9 órakor kezdődik Budapesten a Hősök-teren, ahol a budapesti első honvéd hadtest parancsnoka.* diszszá- zad, polgári előkelőségek és tiszti küldöttségek jelenlétében megkoszorúzza a Hősök emlékművét. A POLGÁitMESTERI HIVATAL, INTÉZI A BESZÁLLÁSOLÁSOK UTÁNI TERÍTÉST. Az. Erdély -hadműveleti ierület m. kir kormányb;ztosa közli; Adó t esetből kifolyólag a k: imán y biztos tudó mására jutott, iKvy a német, katona egyének, illetve alakult ók besizállásoláaa következtéiben keletkezeti iiéritések és egyéb költségek megíize'tése tekintetében az érdekel te nincsnek élőre tájékoztatva. - Ezért a kormánybizts elrendelte, hogy a szállásadók az egyének vagy alakula'ok eltávozása alkalmából a beszállásoláskor elismervényt kérjenek. Az elismervénynek tartalmazaiia kell ^ beszállásolás időtartamát és annak feltüntetését, hogy hány fő nyert beszáll ásol ást. Kolozsvár területén a szállásadónak az így kepo-t elismervényt a város polgármesteréihez kell benyújtani s jelenteni kell az esetleges vi- lágitágd áram folytán fölrnzrült költségét is. Minden esetben me,gtör;éinik a szükséges kivizsgálás és a hadtestparamcs- nokság intézkedik a térítési dijak megfi- zeté-re iránt. Az érdekeltek kérdéseikkel ne forduljanak a- Hadtesi.parancsnokság- hi:z hanem kizárólag a polgármesteri hivatalhoz. amely a kormánybiztos rendel- keizésének megfelelően intézkedik. Kjfflmdai űjuskátí m Eőnyvk ütések " m A tíjaiiüéiyegzük szép kivitelben és gyorsan az / ELLENZEH könyvesbolt papirossbálfába* Ki* iösszár3 Mátyás kir**tér 9* feh
