Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-24 / 141. szám

15 4 4 } ii »in s 2 4.

m

E L L E N Z t K

a

Bárdossy mandátuma

A napokban az erdélyi képviselőknek egy népes csoportja ianicku.lt útnak Szombathelyre, hogy elkísérje Bárdossy Lászlót szülő városába, ahol vasárnap, mint a kerület egyeben képviselőjelöltje fog bmuitankozm. Szombathelyen találkozót adott egymásnak a Danán túl, a Délvidék és Erdély a ott lesznek az ország többi részeinek követei is. Mindazok, akik az elmük két esztendő folyamán is kapcsolatban állottak a volt miniszterelnökkel s akik a mai pártpolitikától vészes időben kivezető utat keresnek és egyedül a nemzet ügyét akarják szolgálni.

Páriticnikiivüli képviselőjelöltnek, lépett fel Birdossy László Szombathelyen, s ezt úgy ra mondhatnék, hogy pártok feletti jelöltnek, hiszen jelöléséhez valamennyi párt hozzájárult azok közük akik a közelmúltban éppen

kérték fed az egységpárt megtet emté'íérnek előkészítésére. Nincs pártja és nem tudjuk, hogy meg választ asa után nőt szándékszik tenni? De éppen azért, mert egyedül áll éts szabadon . választhatja meg politikájának eszkör zeit, nagyobb erkölcsi súllyal jelenhet meg az országgyűlés színe előtt, mint amikor az ország két legnagyobb pártjának volt az együttes vezére. Akkor a hatalom adna meg neki a képviselőhöz túlnyomó többségének támogatását s elődjétől átvette a . szilárd parlamenti kormányzást biztosító többségnek minden tehertételéit. Nem ő választotta meg munkatársait, hanem készen kapta ő-k-ot örökségül. Ma a hivatalból való pártvezér ség nem köti meg a kezét. Oda állhat, ahova érzése diktálja, azzal működhet együtt, akivel akar.

Ha képviselői munkája elé tekintünk, mégis úgy látjuk, hagy két tényező befolyásolhatja elhatározásait. Az egyik az, hogy mandátumát szülővárosától egyhangúan kapja, tehát nem az egyik vagy másik párt szavazóinak köszönheti, hanem Szombathely egész válasz- tóközönségének. Már pedig ott is vannak, minit mindenütt Magyarországon, különböző osztályokhoz, pártokhoz, nemzetiségekhez tartozó emberek s ez a tény a partialis érdekeken túl az egyetemes, a nemzeti lét egész problematikáját felölelő program követésére kötelezi cl a pártok felett álló képviselőt. A másik tényező az ország mai súlyos, majdnem tragikusnak mondható helyzeté, ami mindenkitől áldozatot követel, de leginkább azoktól, akik az élen járnak. Ezzel a két körülménnyel Bárdossy már bizonyára számot vetett, amikor a képviselői jelöltségei elfogadta.

A nemzet életében a politikus csak eszköz akinek a Feladata egy adott szerep betöltésére tefjed. Bárdossy Lászlót diplomáciai küldetésének befejezése után a magyar politika az elé a feladóit elé állította, hogy betöltse azt az űrt, ami Csá.ky István és Teleki Pál halála után 7— a kelleti nemét előretörés csúcspontján s az órsziggyarapodások Lehetőségeinek korában —. külpolitikánk folytonosságában, beállott. Hogy alig egy évet* miniszterelnöksége alarfjt miként tniljesiittette ezt a szerepet, arról a történelem fogja kimondani a maga Ítéletét. Nem voim a méltó hozzá, ha éppen ma, amikor perc-emberek önigazolási dáridója tata, arról beszélnénk, hogy mit tett, vagy milyen veszélyeket háláit,ott (cl, miben igazolta őt és miben cáfolt raá az idő? Ma inkább az a kérdés az időszerű, hogy végét ért-e az ő küldetése, vagy pedig vannak-e még feladatok,, a melyeiket csak ő -tud elvégezni, amelyeknek a betöltésére egyedül alkalmas? Erre a kérdésire azok, ak'k őt a szombathelyi mandátum elvállalására felkenték s akik őt útjára elkísérik, határozott igennel válaszolnak.

Amikor 10-41 tavaszán Bárdossy minlsztier- elnökségi dezignálása megtörtént, az „Ellenzék0 hasábjain a következőket irtuk; „ . . . uj világ küszöbén állunk és Bárdossy helyzete hanoii ló a miniszterelnökből k ü 1 ügy nrn i szţerr é lett Andrámsy Gyuláéhoz, akinek a bőm arcki uj Európába keíiett beleillesztenie a kettős monarabiat s benne az ezeréve? magyar államot“. Bárdossy kill politikái a valóban teazdlet- től fogva annak felismerésén alapult, hogy Magyarország sorsára kizárólag két nagyhatalom gyakorol döntő befolyást: a német és- az orotz A kettő között nem lehet semlegesnek maradni, nem lehet harmadikra spekulálni, nem lehet mindig az erősebb mellé sciPenkedKOLOZSVÁR, iunrtus 24. A hivrtalos lap pénteki spaima koizellatasuigyi miniszteri rendese te1 közöd a sertés é? zsiradék beszolgáltatásának és fe-rgalménak, valamint a s-Tia'rv'.ísrhiarh.a és juh f-orgalmáhak, levágásának és fiedhiasanálá. árnak szabályozás ánrók

A sertés és zsiradék forgalmának szabály ozásáról' szóló rendelet értelmében a beetzelgsáiltiatásinsi köteles gazdálkodó 7-sir- beszolgáltató kötelességének tekjiesRésére szánt hizoitsertésit 1945 február 28-ig köteles a vásárlásra jogosult kereskedőnek vételre .felajánlani, vagy szállj fásra lekötni. A kötelezőién beszolgál' a tan1^

zsirt a vágástól számit ott nyolc nap cilsttt kell beszolgáltatni, de a szabadvála'Z-:úsy be&zfylgéM-atás teljesítésére szánt mándea

Vitéz Imrédy Béla:

Számunkra nincs más go:nclolatf más akarat és más törvény, csak. egy : a harc

BUDAPEST, j-unkis 24. A. boA-s-e vfermis elletii háború megiiiditá. á- ■na.k hitrnicidik évlorHÉdoján s, Ke* feti Ajrevctualt Bajíátisi cizrófe nagy táboimást wl Geriet! Bu.da.pe>- tiein. M egjicll eittek a baráti álla ja ok

budapesti képviselői is, a Némehbiro- dalom budapesti követe, 01.ai3iz.or- saság budapesti, követe, a liorvát ügyvivő, a követségek fő tié-zíávasioi, ezenkívül a Budapesten élő német és ola.sz' állampolgárok közül sokan. A magyar elokeloşdgek közül megjelent S-ztoj.ay Döme minlsíztereTtök. T.cüsnáidi. Nagy And tűs, a. króvÁfeö- báz elnöke, vitéz Báfz Jenő mini.-;z- terel nők helyettes, vitéz Jaroiss Andor beiiügyrniniszi er. K. midair' Antal és Antai István miniszterek. / Ney Károly országo* ügyvezető nyitotta, meig a nagy Táhoa-c-zást.. Kegyeletiestül megemlékiezett a keleti harctéren hőéih>&l'ó.]t bari,, hcn-vé etekről. A közönség: felállva hallgatta szavait. Amikor a Kormányzó Ui nevét kiejtette, a tömeg percekig lelkesen ünmépielte az államfőt.

Ambrus József dr. felolvasta a Keleti Arcvonat 'Bajtársi Szövetsége kiáltványát, amely szerint az Európát -és tál ám elsősorban bennünkeit, magyarokat fenyegető bolsevizmus elten fegyverrel a kézben szálltunk harcba, mert nem játszhatjuk ki a két világ kapujában az érdektelen harmadikat. Tudjuk, hogy számunkra csak egy igazság van ós az Így szól: győzelem, vagy halál.

A közönség viharos leIkieisedi’issei és helyeslései fogadta a kiáltványt.

Utána vitéz Imrédy Béla emelkedett szólásra.

— Harmadik évforddlóija annak a napnak, amikor Hitler gránátom! megindultak a végtelen keleti puszták felé. hogy népük és Európa, feje felől elhárítsák a keleti rém fenyegetéseit. Alig néhány papra rá pedig elihang'zdtt. a budai várból Kormányzó Urunk harcbasizállásit hirdető szava. Nincs ma a világon ember, aki rózsás heteket., hónapok at jósolhat népének. Mi sem fe.slünk délibábokat, die egyet tudunk. Élni aukírniuk, élmj kell és élni fogunk. A katona helytáll hsának nincs biztosabb záloga, mintha gondolata meg- nvug’vá- al pihenhet;' otthpjnán, A mi feladatunk a kettős frontnak: az arc- vuinatuiak és az otthonnak az egységét kiépíteni. Ebben a munkában pedig, egyembement kiáltjuk odia a milliók hangján a. híres hárem magyar szót: Nein, nem soha! Nekünk nem kell a hol rév Izmus világa.

Majd a továbbiakban igy folytatta,- Megyünk előre a magunk becsületes utján, a magyar nemzet saját életformájára szabott közösségi rend még valósi fásának az utján. Nem az'éit. mert magunknak akarunk valamit, hanem mert tudjuk, hogy a nemzet életének ez az egyetlen biztosítéka. Ezért kell küz- denünk, ezért keli* győzelemre vinnünk harcunkat, mert külőben csak az anarchia, szétporlasztó enyészet vagy a keleti vörös zsidó barbárság 1 z aruoksá.ga által való halál lehet a I sorsunk. Ezért küzdünk Európa, l minden uj élőiért harcoló népével együtt. Tudjuk, hogy ennek az életnek el kell jönnie, ide míg a kezünkben nincs, számunkra nincs más gondolat, ni pcs» mus akarat, niincs amis tön:my, csak egy: a harc.

Beszédéit többször szakította meg a lelkes taps és éljenzés. A táborozás a Himnusz hangjaival ért. véget.

FELHÍVÁS A SERTÉSHIZLALASRA VÁLLALKOZÓ GAZDÁKHOZ. Az Állat- forgalma Központ felhívja mindazokat a hizlaló gazdákat, akik hajlandók legalább 10 hüó sérié'üiket 2.5 mázra akarmány j kiutaláea mellett, zz ÁHa.tforg tlmi Köz- i pontnál nyári hrótalásira lekötni, e szándékukat az mríal jelentsek be. Egy sertésre száz kilogram árpa és .száz kilogram májuyi morzr-o-lt kukáneM, to-váibbá 50 kilogram korpa ma ha tó ki, amely mennyiség az aláirt szerződés elfogadásékor a .hfeLaló-igiazdn rende-lkerésére áll. Az Állat forral mi Közipont csak olyan hizlalás! ajénlankut fogad el, emelyekbe.n v hizlalók kötelezik magukat, hogy folyó évi j.uilius 1—toil licsl'rérőhb sziept .mibe-r 30-ig legalább 140 kMogrsmos' hízott -'értést B>ud apes őre leszáll li tan Jk. A hizUIAn*

vállalkozó gardák sértésüket a híz1 Tasi szerződés megkötésié «U' ’’.SÍ, vagy köz- vetlehiü'l az Allatfiorg - o > K '• •, vnt cimr- ne (Budapest, Aulkf i-ü -c . ÍT. emel & v-gy köeíve-bve jogo, .ütött kymikodák u jáír iielentsék be.

ni, mere ennek csak az lehat a következne nyé, Hogy mind a két elkerülni szándékol veszélyt felidézzük. — amint ezt a mohács rész litóLnii magyar politikáról szóló könyve nek epilógusában a kor tanulságaképpen ki mutatta. Bárdosán'- ebben a háborúban kezdet tői fogva a német birod'alom malié áldott ezt a külpolitikát meggyőződéssel, méltósággal önérzettéi ts kiiärtassaj képviselje árban é apályban egyaránt.. A közös, győzelemtől var ta Magyarország kiegészülését és uijászüleicoet

De szerepe annyiban is hasonlított az An drássyéhoz. hogy nála. a nagy szövetséges kö zeiisége külpolitikai és katonai., de mm belpo litikai kapcaoiatot jelentett. A német—magva. TOrsközössiógon alapuló 'külpolitikát csinált mert hazája, jövőjét csak ebben a keretben látta bizrehtortnak, de belül a magyar éieitet a nemzet sajátos egyéniségének, népi és tana dalmi viszonyainak, önként meg.nyilatkoz< akarlatánalv megfelelőm akarta ári ormi lni. r magyar múlt önálló kutatásán csiszolt törté nelmi tudata sohasem engedte, hogy az orszá got egyszerű’kísérleti talajnak engedje át nem zetkezi eszmék. vag>" idegenben megforduii teóriák megfogantacására. Teleki Pád polite kaját akarta folytatni, az ő politikája pedíj abban összegezhető, hogy i> > agyarországot ma gv-arii] kell kormányoz m!

De BáridósiSiynak ezt nem is kellett mástó tanubu, amikor felmenői között még véletlen ségből sem akadt egyetlen idegen nevű s ami kor hosszas külföldi tartózkodása ellenére i olyan mélyen belecekintett a magyar viszonyokba. A magyar tájak, közül szülőföld> után Erdélyhez közeledett: a legnagyobb sze retetted s bukaresti követi küldetése után búit ran kijelenthette., hogy ta-zok közül, akik má országrészben nevelkedtek, alig- van valaki aki jobban ismerné az itteni magyarság szivének dobbanását, eimcjének csüttógó ragyog a ■tát és álmait. Erről kétizben is tanúságot tat Kolozsváron.

„Mi tudjuk azt hogy az itt élő magyarság a magyar törzs egyik ága — mondotta 194; január 12-én, mint miniszterelnök —. engedjétek. hogy megmondjam nektek, mi, dunántúli magyarok min,d.g úgy tudtuk, hogy s legdusabb ága: az az ág. amelyen a leggazdagabb színekben nyílik a virág, amelyen legtöbb, a legizesebb gyümölcs terem, ivíi tu a Dunáról mindig úgy néztük Erdélyt, mini egy tündérkdftet. Ez a tündérkert az elmúl huszonkét év alatt megváltozott: gyom é öudva nőtt virágagyaiban. Bozótos kert let: belőle amelyben minden ag a magyart tépte minden tüske a magyart szaggatta. Nekünk ay a kötelességünk, hogy azokért a szenvedésekért, amelyeket -,a sors ' teátok mért.. . amennyire képcsségeiiik és lehetőségeank azJ megvíalosithatóvá teszik, megadjuk . .nektek az-r a kárpótlást, amelyet megérdemelték^ Majd 1943 február 2,9-én ugyancsa,k Koiozs- vart mondta, már minit magánember, a megszállás alatt felnőtt ifjúságnak: „Én latta.tr ezt a küzdetniot és szivem azóta örökre a 1 iCfc-ek!“, A román uralom alatt: egyiittlét el- szakidiáratl-an kapcsolá/tot fűzött Bárdossy- a Erdély közönt: s Teleki Pálon kiv-ül csak ó ér- tette meg azt a történelmi szelleipet, arrieh itt a megszállás alatt újjáéledt. „Sei;ki mi: jobban nem tudja mint én — mondotta —, hogy u; magyar életfomtá-t alakítottatok ki ez aaatt az idő alatt, olyan uj magyar életformát. amelynek értéként mi. bélé akarjuk mo.1t építeni az egész magyar életbe! A huszonkét évi megpróbáltatás után ajándékképpen hoztátok nekünk ezt a m agya rab b, együtt- erzőbb, szociálisabb szallemet, amelyet ti képviseltek!4'.

Hisszük, hogy a nemzetnek ezekben a- létét vagy nem-létét eldöntő óráiban nagyobb szüksége yán, mint valaha a pUtoskodás helyett egyrnás jnegértésére, a törtetők togtalan gazdagodása helyett a szociális vzellem alázatárz. a szomszédba denunciálók gyávasága helyett magyarságunk kemény megvallisára. Reméljük^ hogy ha ezt raj,tünk kívül más is mondja. és erdélyi széliemnek nevezi, akkor több hitelre fog találni 'fev,n és lenn egyaránt. S a keleti végekről üdvözöljük Bárdossy Lászlót, rnrnt Szombathely képviselőjét, akit Erdélv éppen úgy szivébe zárt, minit ő Erdélyt.

Magánháztartások Is vágathatnak sertést

egyiétb zisdradiéiko-t 194-5 jximius 30-ig lehet bármikor beadni. A rendelet megengedi hogy azok a igpjzdáJkiod'ők., akik engedMv alapián kon vénei ós cseléidieik é:v> sem más miu-kásáik svalonnazsiruzüikséiglétének fe- -dez:ésiére siertékt vágnak, a levágott sertés holtat husbes-zolgáJtatás teljesítésére ferdíts,ák. A rendelet a magá;niv.ágá‘'lr,3i vona^ ko-z-óan úgy intézkedik, hr-gy magánháztartások vágási engedély alapján vághatnak sertést, nmaely legalább 100 kilogram súlyú sertés lehet.

Minden négy személyből álló hiztovtás ebben az évben is- egy sertés vágására kaphat engedélyt. A rendelet értelmében 40 kilogramion aluli élő-sertést beszámítás meOkül bárki eladhat illetve ilyen; bárki vátarolbat. A rendelet juL elején 'lép éiLetbe