Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-02 / 50. szám

iS S?erjces^t5s?g é5 kád-óhi vajai: Kohwpvâr, Jókaüii. 16-, I. Telefon: 11 —09. Nyorjuia: dgys- u^n-u, 8 Ţşeioi): 2$—23. CgekkAzánLő: 72056 li Li PIT QUA: BA RT HU MIKLÓS Kiad-átuiajdonoa: „PALLAS SAJTOVALLALAT*' Rt- Koioz^vái. Eiőfi/eíéjsi árak: 1 r.ór* 4.30 F. negyedévbe 12.40, félévre 24 80, 1 év;e 4&6Ö P, mái HIVATALOS SZOVJET FELTÉTELEK FIN NOII SZAG HOZ HELSINKIBEN MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜL FOLYNAK A TANÁCSKOZÁSOK BERLIN MÉG NEM FOGLALT ÁLLÁST A finn kérdés rohamosan közeledik a veg- kifejlődés felé. Néhány nappal ezelőtt mond­ták Helsinkiben, hogy elérkezhetek a pilla- nat, amikor nincs többé viszakozás. Most éppen a szovjet követeléseknek hivatalos for­mában történt nyilvánosságra hozatala vitte annyira előre az immár négy lsét óta világ­szerte feszült érdeklődést keltő ügyet, hogy a meghátrálás, a kitérés, a tartózkodás és a további halogatás lehetetlenné vált. Moszkva a Szovjet-Unió állás pontjának leszögezését akkor tartotta a legalkalmasabb­nak. amikor Helsinkiben a finn parlament zárt ülésen tárgyalta a szovjet követeléseket. Ezzel nyilvánvalóin nyomást akar gyakorolni a finn képviselők i döntésére, s egyúttal a Szovjet-Unió közvéleményei is előkészíti, olyan eseményekre, amelyekről eddig nem tá­jékoztatták. A moszkvai rádióban beolvasott hivatalos kommünikében a külügyi népbiztosság min­denekelőtt utal azokra a hírekre, amelyek a finn probléma állását különféle megvilági- ! táskán tüntették fel. Ezután ismerteti az I előzményeket, amelyek a szovjet követelések j átnyujtásáíjoz vezettek. Február 16-án Paasi- j kivi finn államtanácsos megjelent a stockhol- j mi szovjet követnél, Kollontay asszonynál, I s hivatkozva a finn kormány által adott megbízatásra, kérte őt, hogy ismertesse azokat a feltételeket, amelyeknek alapfán a Szovjet- Unió hajlandó békéi kötni Finnországgal. Kollontay asszony érintkezésbe tépett Molo­tov külügyi népbiztossal, s a moszkvai utasí­tások nyomán átnyújtotta Paasikivínek a szovjet békefeltételeket. Az orosz követelések nagyvonalakban ugyanazok, mint amelyeket a Dagens Nyhe­ter néhány nappal ezelőtt londoni tudósítójá­nak értesülései alapján ismertetett. Vagyis Moszkva követeli Finnországtól: 1. A '■Németországgal való kapcsolatok meg­szakítását, a Finnországban tartózkodó német csapatok és hadihajók internálását. Amennyi- | ben a finnek úgy találnák, hogy ezt a felada­tot a maguk erejével nem tudnák végrehaj­tani, a Szovjet-Unió készen áll, hogy csapa­taival és légierejével megadja a szükséges se­gítséget. 2. Az 1940. évi finn—szovjet egyezmény helyreállítását, a finn csapatoknak az 1940. évi határra való visszavonását. ?. A szovjet és a szövetséges hadi fog! vök, valamint a szovjet és a szövetséges koncentá- c:os táborokban levő polgári személyek azon­nali repatriálását, amelyet a finneknek kell végrehajtaniok. 4. A finn hadsereg részleges vagy teljes demobilizállójának kérdését a moszkvai tár­gyalásokban szabályozzák. A Szovjet-Unionak a katonai hadműve­letekkel és a szovjetorosz területek elfoglalá­sával okozott károk helyreállításának kérdé­seit, valamint Petsamo vidékének kérdését a moszkvai tárgyalásokon fogják eldönteni. 6. Amennyiben a finn kormány kész elfo­gadni ezeket a feltételeket, a szovjet kor­mány hajlandó a finn kiküldöttek moszkvai fogadására. befejezésül a deklaráció megállapítja, hogy azok az egyes külföldi újságokban terjesztett hírek amelyek szerint a szovjet kormány a finnektől feltételűé küh megadást követelt vo! .a és az. hogy a Szovjet-Unió Helsinki és .lás fontos finn városok megszállására törek- ak, minden alapot nélkülöznek. Bobrujszk és Mogilev a keleti harcok középpontjában Egyizben már részletesebben foglalkoztunk a szovjet követelésekkel es hangsúlyoztuk, hogy néhány feltételnek a végrehajtása olyan ne- ézségekbe ütközik, amelyek meghaladják a finnek teljesítőképességét, Elsősorban a finn­országi német hadsereg leszerelése és interná­lása az a követelés, amelynek sima lebonyolí­tásában mindenki, aki figyelemmel kísérte az olaszországi eseményeket és tudatában van a német hadsereg potenciáljának, joggal kétel­kedik. Berlinben előre felhívják a figyelmet egy ilyen eshetőségre. hangsúlyozva, hogy Die ti vezérezredes csapatainak lefegyverzése nem kisebb feladat, mint Kesselring vezér­tábornagy olaszországi hadseregének likvidá­lása. Ezzel rá akarnak mutatni német- illeté­ke, körökben arra, hogy amint a múlt év február 8-a után az olaszországi német had­erő felszámolására irányuló kísérlet csődöt mondott, úgy, ha az események úgy fordul­nának, Dietl vezérezredes is megakadályozná a finnországi német hadosztályok helyzetének bármilyen befolyásolását. Az első pontban a szovjet vezetők kilátásba helyezik az orosz segítséget is, ha a finnek megpróbálnák a német csapatok leszerelését és szárazföldi csa­pataik, valamint légierejük teljes támogatását ígérik. Felvetődik a kérdés, ha a Szovjet- Unió kételkedik a finnek ezirinti képességé­ben, miért nem számolta fel eddig a Finn­országban állomásozó német haderőt, a finn hadsereg közreműködése nélkül? Nyilván azért — legalábbis ezt diktálja a logika —, mert Dietl vezérezredes jól felszerelt és meg- edzett hadserege eleve megakadályozott min­dé,: szovjet kísérletet, hogy a Petsarnócói Karé- liáig húzódó német arcvonalat benyomja. A második pontban az 1940 március 13-i moszkvai finn—szovjet béke paragrafusainak azonnali hatályba helyezését kivonja a Szovjet-Unió. Ezt a feltételt Londonban és Washingtonban igen méltányosnak tartják, hangsúlyozva, hogy a Szovjet-Unió Finnor­szág második háborúját nem tekinti egy Oroszország elleni önkéntes es minden külső befolyástól mentes támadásnak. A harmadik követelés, a hadifoglyok és az internáltak ' szabadon bocsátása, részleges je­ienroségi:, úgyszintén a negyedik feltétel, a finn hadsereg demob, lizációjának kérdése is beleülik a szokványos fegyverszüneti felté­telekbe. A legtöbb és a legindokoltabb aggodalomra az ötödik szovjet követelés ad okot. A Szov­jetunió ugyanis a háborús károk megtérítését kívánja, de a jóvátétel mértékét későbbi tár­gyalásokon döntenék' el. Ritkán fordult elő a világtörténelemben, az elmúlt világháború kivételével, hogy nagyhatalmak háború; ká­rok megtérítését' követelnék a szegény és a háborús mepróbáltatások következtében a végsőkig el gyengült kisállamoktól. Ha a Szovjetunió most Finnországtól az elpusztított orosz értékek megtérítéséi követeli, ez nyil­vánvalóan figyelmeztetés mindazoknak a kis­államoknak a elmére, amelyek a mostani há­ború folyamán a Szovjetunióval ellenséges táborba kerültek. A feltételek közzététele után, London és X< a shin gţon is azonnal vindikálja az érde­meket. A T intés erélyesen szembefordul az­zal az állítással, amely szerint a szovjet kor­mány a fegyverszüneti feltételek megszöve­gezésénél Londont és Washingtont teljes fi­gyelmen kivid hagyta volna. A valóság ezzel szemben az, hogy Oroszország Angliát és Amerikát állandóan tájékoztatta a tárgyalás menetéről. A Times szerint a moszkvai kor­mány szigorúan ragaszkodott az 1942-ben Moszkvában kötött szerződés rendelkezései­hez, amelyben a szerződő jelek kötelezték magukat, hogy nem kötnek különbekét, vagy fegyverszünetet, ugyanúgy, ahogy Anglia és Amerika is ragaszkodott ehhez a megállapo­dáshoz Olaszország esetében. Hogy milyen kilátásai vannak a feltételek elfogadásának, arranezve a Suomen Sozial­demokrat! cirnü helsinki lap véleményét idéz­zük. , Fia a fegyverszünet; feltételek elfogadha­tóak, akkor véget kell vetnünk a háborúnak. A fmn nép most a következő választás előtt áll: vagy fegyverszünetet kötünk elfogadható feltételekkel, vagy pedig folytatjuk a harcot a bizonytalan befejezésig.­NAGT JÓZSEF * Szovjet hlvutidosközlemény « Finnországhoz intézeti fegyversxiineti feltételekről Stockholmból jelenti az MTI: A moszkvai rádióba kedden este a kö­vetkező hivatalos nyilatkozatot ol­vasták he: ,,A sajtóban mostanában különbö­ző hírek és találgatások keringtek azokkal a tárgyalásokkal kapcso­latosan, amelyek, mint állították, a Szovjetunió és Finnország között folynak arról, hogy Finnország- befe­jezi a,z ellenségeskedéseket a Szov­jetunióval és megszűnik hadviselő lenni. A valóságban a Szovjetunió és Finnország között eddig még nem kezdőditek hivatalos tárgyad ások, de tettek ilyet 1 értelmíi előkészu 1 eteket. Hivatalos találkozó során, amely Paasi kivi finn ál lám tanácsáig kérésé­re február 16-án folyt le, a finn po­litikus kijelentette Koű 1 on t a y ass zon y ■előtt, Finnország részéről meg van bízva azzal, hogy feltételeket kéijen a szovjet kormánytól az ellenséges­kedések megszűnte kése és Finnor­szágnál; a háborúból való visszavo­nása érdekében. A köveikező tanács­kozásokon Kollontay asszony át­nyújtotta Paasikivinek a moszkvai kormány válaszát, amely a fegyver­szüneti feltételeket tartalmazta. Ezek a feltételek a következők: 1. a Németországgal való kapcso­latok megszakítása, a Finnország­ban tartózkodó német csapatok és hadihaióik internálá<a. Amennyiben a finnek úgy találnák, hogy ezt a feladatot a •maguk erejével nem tud­ják végrehajtani, a Szovjetunió ké­szen áll, hogy csapataival és légiere j é ve 1 m cgad ja a sz ü k s ég es seg i t sége t; 2. az 1940. évi finn—szovjet egyez­mény helyreállítása, a finn csapa­toknak az 1940. évi halálra való visszavon ásía; 9. a szovjet és a szövetséges hadi­foglyok, valamint a, szovjet és a szö­vetséges koncentrációs táborokban lévő polgári személyek azonnali te- patriálása, amelyet a finneknek kell végrehajtaniuk; í. a finn hadsereg részleges, vagy teljes demobi lizációjának kérdését a moszkvai tárgyalásokon szabadyoz- zák; 5. a Szovjetuniónak a katonai had­műveletekkel és szovjetorosz terület Stockholmból jelenti a DNB: Mint a Svéd Távirati Iroda jelenti, a szovjet kor­mány elutasította a Stockholmra dobod bombák miatt átnyújtott svéd tiltako­zást. A szovjet válasz jegyzék, kijelenti, elfoglalásával okozott károk helyre­áll i fásának kérdéseit ugyancsak a •moszkvai tárgyalásokon szabályoz­za. Petsamo vidékének kérdését a moszkvai tárgyalásokon fogják el­dönteni. Paasi kivit tájékoztatták, hogy amennyiben a finn kormány kész elfogadni ezeket a feltételeket, a szovjet kormány hajtandó a finn ki­küldöttek moszkvai fogadására a már jelzett esemény megtárgyalásá­ra. Azok az egyes külföldi újságok­ban' rerjesztőU hírek, amelyok sze­rint a szovjet kormány' a finnektől' feltételnél k üli m egad á.s I követelt volna é.s az., hogy a Szovjetunió Finn­országtól Helsinki és más fontos finn városok szovjet csapatokkal va­ló megszálló-át óhajtana, minden alapon nélkülöz.'“ A fenti nyilatkozat szövegét az FESS külügyi népbiztossagá-nak tá­jékoztató hivatala tette közzé. hogy az említett időben Szovjet repülő­gép nem tartózkodott Sve: orszá 2 felett, így tehát a svéd kormáriv t, habozása tárgytalan. Moszkva Visszautasította a svéd tiltakozási

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom