Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-02 / 50. szám

* •1 MY-lSr /I h u s. on id éve halott Ady Endre hal- hnuitlfí' Si.f/iiua': hódolt Kolozsvár közön­éi yardé I este a 1Mátyás Knaly pitik- hazbtt " rend' el! e ni / cl: a UUCjté’l //»' i i. .1. c.v| 7Ki/.s'O)'(if /'• ' ('), i;I János, a kolonnán Ncm- :i‘!t $ ihá:. tagjának Ad]/: ..Cári es Ma­gog' citnil vers-tolmácsolása vezette be, majd Mukká; Sándor tartotta meg magas ;r'dalni: színvonalú és nagysikerű elő­adását ,,A halottak -’lén' címmel. .4; illusztris előadó a tna emberének szemszögéből tekintett Adgra és korara e,s a ma emberének lelkiségével kérdezte: m eg esak 2ö éve, hogii letűnt Ady és ve­le az a kis magyar világ vagy m ára mult, amelynek tanulságai 100 én távlatá­ból szűrödnek hozzánk? Költészetének ■mélyreható boncolása után Makkal Sán­dor- megállapította, hagy sem kora, sem az utokor nem sajátíthatja ki; nem mond­hatja csak magáénak, mert az, aki ,,a ha­lottak élén " )ár, mindenkinek ad és jelent valamit. Általa értette meg a magyarság hogy sírba hullt- a délibábos hazafiság korszaka, elmúlt a magyar pá'riárkáUs cletszeinlélet, az idealizmus, a polgári életforma és általa világosodott meg. mi a magyar sors és sorsszerűség. Koiának halálfélelmét testesíti vxeg s mégis a ,,vér és arany1' árnyékában szavakban kifejez- hetétien racionális gőggel akarja ezt nem­zetéből kihazudni. Ebből a költői szemlé­letből származott áthidalhatatlan ellenté­te maca és kora között. A magyar köz­élet önmagától borzadt meg és az Ady költészetének tükrében nem akarta szem­lélni önönmaga tükörképéi A költőtől a valóság megszépítései várta. Ezt pedig Ady felbomlott élete nem szolgálhatja, uj nyelve és a szolt vány tói elütő kénéi in­kább riasztottak, mint toboroztak abban h társadalomban, mely még a múltban sze­retett volna élni. Kudarcot vall minden esetben az a kí­sérlet is, amely ki akarja sajátítani osztá­lya költőjévé. Ady nem i'olt radikális szo­cialista. sem forradalmár, de még prole­tár költő sem: szilágymegyei nemes és Dózsa György köUöge'öje volt; költő, akit a látott nyomor csupán fellázított. Akkor Ady botránkozárt jelentett az Apa szá­mára; a Fiú pedig zöiszlóra irta nevét. Ma elsimultak ezek a~ ellentétek, mert — kérdi Makkal — melyik magyar ifjúságé lehet Ady: a neobargké, a helyezkedőké, vagy a tehetetlen szorgalmasoké? A halottak élén járó ébresztgetője ma már rf ind annak, ami örök. Száz év múlva eltörpülnek a most zajló, jelentéktelen viták és kiteljesedik élményvilága, mely­ben egy beteg kor humanizmusa az alap­pillér. Ady ouevréjének fejtegetései során ki- ; tért Makkai Sándor a rokontalan költő • tragikus látásmódjára: csak tragikus sor- j su magyart hitt és látott és kitért az örök ! vágyódásban kiégő szerelem-kultuszára. I Végső következtetéseiben a magyarság j létezését és értelmét a „szépbe szőtt hifi­ben s az ebből eredő magyar feltámadás­ban és felemelkedésben találta meg. Alakkai Sándor mély gondolatoktól sú­lyos előadását szűnni nem akaró taps ju­talmazta, majd Janesó Adrienne Ady-köl- teményeket adott elő. Senk&lszky Endre és Perényi Jánost a kolozsvári Nemzeti Színház művészei tolmácsolták Ady ver­seit,, majd Bcdó György a költő prózájá­ból olvasott fel igen szépen és értelmesen. Török Erzsébet Ady—Bartók-dalokat adott elő Maczalik Gabriella zongorákisé- rete mellett, őszinte sikerrel. Azt est mű­sorát Janesó Adrienne szavalata zárta le, aki ma az ország legjobb Ady-el őad ój án a k bizonyul. Az emlékünnepélynek őszinte és nagy sikere volt. » Egy pár szót a rendezésről: ime az Ady- est tanúbizonyság arra, hogy komoly és szakértő kezekben a legsúlyosabb iroda­lom is vezethet sikerre és von táblás házat odxi, ahol néha a giccs és ízléstelenség ül orgiát , . . r Ti T. V. N 7 T K „ f Icirilláború Illet“ len*** mérlege** — (,«'ííaIn-Is viLlie a Dús Hcichhan Göbbels <11 ,1 D.1S Reich omii hetilapban mn;j Imi legújabb cikkében megvonj.« .i Jé -iImIhmu ul.Mi-.leiK’tv mérlegel " dühhel' dr. nvilran kiielenti, hogy az ellen«'-» rí /é'ü] a német ln>ru lakosság ellen uuhuni hg terror ,t\ouosz dologi' 1 ondonbnn és Washingtonban valóban a/T hí zik irja a miniszter hogv repülő­éi ^termelésünket ami) ma szétverték. hogy alig képes már említési eme! tó mennyiségű gépet előállítani. Ugyanez a véleményük pan­elos, iövog és lős/.eitcrmelc Tűikről.. Itt van az ellenség sarkalatos tévedése. I égiterrorájvai nemcsak, hogy nein sújtotta hadi’gazdálkodás sunkat gyökerében, hanem még csak azt sem tudta megakadályozni, hogy fegyver és lő- szertermelÓM év programunkat teljesen meg­valósítsuk, sőt részben örvendetes módon túl h lépjük a tervezett termelést. A jövőben ez még sokkal inkább igy lesz. Az angol népnek lassan tisztába kell jön­nie azzal, hogy kezdünk erélyesen vissza­vágni. A brit kormánynak most be kell ismernie a német ülések kéméin sé .í; A lomlomal nak bizonyára kevesebb ürömét okoz. majd, mint például a berlinieknek, hamburgiaknak, zagy kölnieknek, ba látják, bogy nemsokára műi­den angol-amerikai támadási német városok ellen német támadással viszonoznak an- gol város ellen. Közben az. angolok és ameri­kaiak veszteségei százalék arányban rendsze­rint három-négyszeresét, sőt néha tízszereset is teszik a mi veszteségeinknek. Mit szólnak azonban az angolok ahhoz, hogy ez meg egyáltalán nem a tulajdon­képpeni megtorlás. hanem annak még csak előjátéka. , 11a a légiháboru majd kétoldalúvá válik, •— már pedig ez belátható időn belül bekövet­kezik —. akkor egészen megváltozik a iieiy- zet. Xémet bombák elpusztították a greenwichi es illa gr i zsgá I á t Stockholmból jelenei az- MTI: Lon­don hé, i megér kőzet t az eNö hiteles helyszíni jelentés a l>iit. főváros el­lem intézett német I ég itá niad ások ha- ♦ ásáról. Egy szemtanú kijelent ott e, hogy az első német támadások nagy rombolást vittek véghez. Így a gre- enviehi kerület a nagy Thomze-ka- nyantlatttál délre különösen snlyo san szenvedett. A királyi haditenge­részeti kollégium, amely közvetlenül A Themze partján van. egyetlen izzó vulkánhoz vált hasonlóvá, amelyből magasan felcsaptak a lángok és még napokon át füst gomolygott elő. A híres greenwichi csillagvizsgálót robbanó és gviijtóbombák el pusztí­tót ták. Sajnos, a nevezetes greenwi­chi park is nagyon megsínylette a támadást. Mos-t olyan, mint forgó- szélpuszlitotta erdő. A haditengerészeti arzenál é* * * a ki­terjedi kikötői telepek épületei, a ki­kötői raktál é-pületek Üti órán át egyetlen lángtengert alkottak. A tiiz megfékezése csak két nap múlva si­került. A tűzvész után a romok olyan benyomást keltettek, hogy Green- v ich lakossága ezt a városnegyedet Pompejként emlegette. A Cityben az Angol Bank épülete már csak rom- ţ halmaz. I gyanúsak, romokba,n van a központi postahivatal js. A távbeszé­lő forgalom a város több kerületé­ben teljesen, más kerít let ekeibn rész­ben megbénult. A Szent Pál székes- egyház sértetlen maradt, mig a fő­posta annak közveden közelében, nemkülönben az Angol Bank a temp­lomtól csak néhányszáz méterre por­rá égett. Hogyan szállítják a szárított vért a frontkórházakba? Alig egy év óta működik a Magyar Vörö6- keresz. Véradó Központja, de már is felbe- csti hetetlen eredné nyékét mutathat te. Euer és ezer súlyosan sebesült katonát mentett meg az életnek olyanokat, akik a szárított vér nélkül 6oha sem gyógyulhattak volna meg... Hetenként kétszer van véradás a Barosß- utcai székházban. Képeken, filmen sokszor bemutatták már a' Véradó Központ működé­sit, de mennyivel színesebb. érdekesebb és meghaitóbb igy a valóságban, nem is újság­író. hanem iró tollára kívánkozó téma ez, akt nemcsak1 a szemévé', hanem kicsit a lelkivel is lá'tja a töiténéseket Megjelent a felhívás, egészséges nők és férfiak jelentkezzenek vért adni a seb&sü’l katonáknak! Óriási visszhangja támadt ennek a felhívásnak, ezrével jelentkeztek a véradás­ra öregek és fiata ok. Orvosi vizsgálat alap­ján kiválasztják a megfe’élőkét s könyvecs­két kapnak, mellyel jelentkezni kell a Véradó Központ behívására. Csoportonkint hívják be őket s egy-egy alkalomkor 70—75 véradó ke­ltül: sorra. Délután négykor kezdődik a vérvétel, ak­korára már minden e ő van készítve a hófe­hér mütőszobában. A Véradó Központ vezető­je fehér köpenyben várja az érkezőket, kö- rülöt'e két segedorvos és az önkéntes ápoló­nők csoportja sorakozik. Azok. akik a vér­vételnél személyesen működnek közre, az arcuk elé is vásznat kötnek. Mig névsor sze­rint beszolitják az. előszobában várakozó­kat, a Véradó Központ testve r_veze; őnője el­mondja., hogy az itt segédkező ápolónők mind önkéntesen, fizetés nélkül do’goznak. Előke­lő családok gyermekei, akik nemcsak itt, ha­nem a külső munkák elvégzésénél is közre működnek. Gyárakat, nagy üzemeket látogat­nak végig, hogy megszervezzék az utánpót­lást. Mert egy.egy véiadó, egészségi szem- pontbó’ csak kétszer-háromszor jöhet, aztán hosszú pihenőt kel' ’artania, hogy pótolhas­sa az átadott vérmennyiséget. Négyesével vonulnak be a véradók 6 az ápolónők segítségéve! felíeküsznek a műtő­asztalra. Ekkor már ott áil az orvos, a másik oldalon pedig a testvér egy üvegfiolával. Pár percig tart a vér kiszivattyuzása, a véradók sem izga'mat, 6em fájdalma;»- nem éreznek, mert a nyugodt és barátságos környezet meg- i menti őket még a szorongástól Í6. Véradás után átsétálnak a szomszéd szo­bába, ahol a hófehér abrosszal megtérített asztalok melletti mát várja őket a pároi-gó *ea keksszel és az egyheti éiemiszerjegy a tejjeggve! együtt. — A háborút nemcsak a férfiak nyerik meg, hanem a nők is — mondotta az o’asz király­né, mikor vagyontérő ékszereit a többi asz_ 6zonytársával együtt odaajándékoztai a líbiai hadjárat érdekében. És most, mikor végig­nézzük a vérüket adó, kipiraltarcu és lelkesen csillogó szemű nőket, a drágabundás, finom- vonásu főúri hölgyeket és az almaképü kis gyárimunk-'síányokaiti. igazat adunk Elena ki­rálynénak. Ezek a, nők tisztában vannak a fel­adatukká', tudják, hogy itthonról is segíte­niük kell a harcoló katonákat, akik a hazát védik. Ha mással nem, háj. a vérükkel! Sok­sok kiömlött piros vért kell pótolnunk, friss, fiafal katonavert, amely értünk ömlött a de;mész ően hideg orosz hómezőkön. A Magyar Vöröskereszt Véradó Központ­jából a szérumterme’ő intézetbe szállítják a fiolákba felvett és jelzésekkel elLá'tott vér­mennyiséget. Innen, megfelelő előkészítés után poralakban, kerül ki a frontmögötti kórházakba, ahol a fe’oldás után éppen olyan hatással alkalmazzák, mint a friss vért. (S. M.) A magyar kereskedelem fejlődése és célkitűzései Ä nagykereskedelem, az import és a gyári termelés még nincs átállítva KOLOZSVÁR, március 2. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata által rendezett előadások keretében a tagozat Farkas-utcai helyiségé­ben tegnap este Bereczky Ernő dr., a ko­lozsvári kerületi Kereskedelmi és Iparkamara ! miniszteri. biztos-főtitkára ,,Kereskedelem és politika“ címen tartott érdekes előadást. Az előadás megkezdése előtt Botos János, az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának fő­titkára üdvözölte az előadót, méltatta annak munkásságát, amit Erdély keresztény és ipa­ros társadalma érdekében tett. Bereczky dr., miniszteri biztos meghatott hangon köszönte meg az üdvözlést. B^-eczky dr. előadásának bevezető részé­ben elhatárolta a kereskedelem és politika fogalmait s hangoztatta, hogy a kereskede­lemnek, mint politikai tényezőnek jelentősé­gével kivan foglalkozni. Az emberi társadal- ! mák életformáinak kialakulásában a kereske­delem mint univerzális hatóerő jelentkezik. A kereskedelem egyenlíti ki a gazdasági, politi­kai és intellektuális élet különbözőségeit. A háborúkat a hadseregek vívták meg, de eredményeit mindig a kereskedők értékesítet­ték. A középkorban, a kereskedelem minden gazdasági hatalmát és politikai befolyását arra használta, hogy az áruforgalom bizton­ságáról jó úthálózatok, megbízható hitelvi­szonyok formájában • gondoskodjék. 1 1 íU m .'íréin* 7. JtZMlMt I'HHMiUmMHíMMUÍHI i ■ ■ — A /.il>:ul> ere l.rdrlrm gondolat a ., d< . i»* 1. 1, 1 gondola'hó/1< » • , uh’*' iele termeié',1 roid-zcrck na;» a» in/a f.,j^ j , (!(".(' íolyt.ili U) ko. /..d.ol ti) Moll Hiry ,1/ rI:j bcriség életében .1 kereskedelem /imára kei ctikedelrni egyezmények ncm/i-tkö/i |- i o l. Íj.» tudemájnnji .1 ■ 1 lei • ■ lrgh.iralma.ibb tényező/évé fejlődött. V»., ege v; >1» ' .1, hog s modern boiu oka is ebben j gazdaságpolitika uh c- /ol>eii gyökere/!!, <• leggyakrubbau 1 ere ,. • dciini küzdelem robbantja ki a külövr.ó'/ő íeg\ veres konfliku, k.aurán Berec/.k•. dr. ligzári. mng\ ar • kedőinek fejlődéstörténetét s/nertcitc, m.v- kans módón mutatva rá, hogy a magyar ban minden korszakban elevenen cLt a k. re ­kedő, szellem, melyet még a nagy ázna! k.t- ravánutak mellett eltöltőt fejlődés korszaká­ból hozott magával Európába. A magyar ke­reskedelem virulá'nak is indult minden olyan időszakban, mely a nemzet számára gazda1 ági függetlenséget biztosított. A/ Árpádok, a I íu- nvadak és az Anjouk virákorától kezd-e azonban t-gcsz Trianonig a magyar keresKede- Icm ezt a gazdasági függetlenséget nélkülözni volt kényleien és a Trianon utáni Magyar­ul szág kereskedelme is a liberáliz.mjis aha- ilál y talan érvényesülése köve lisez.: ében idegen elemek kezében maradt, holott ezen elemek­nek kereskedelmi, erkölcsi és politikai felfo­gása mindenkor idegen maradt a magyarság nagy rétegének felfogásával é' történelmi v - lágszemlélevével szemben, tz. magyarázza azt a körülményt is. hogy a magyar politikai közvéleményben Széchenyi, Ko-suth és Wes­selényi Miklós br. úttörő tevékenysége elle­nére is kimondottan kereskedelem-elle r.s-s irányzatok nyilatkoztak meg. Ez olt miatt a keresk.-delem nálunk nem szerepelt irányító erőként politikai közéletünkben. A forduló pontot az 1939:1 V. te. törvéntbektatása hoz­ta meg, melv az átállítás korszakalkotó pro­gramját hozta az u. n. ki jelölé-i rendszerrel együtt. Egyidejűleg a kormány hitelforrá-o- kar teremtett, amelyeken kivül Erdély részére még kétszer tízmillió pengő hitelalapot állított rendelkezésre. A nagyobb problémát azonban nagykereskedőink hiteligényeinek kielégité-e jelenti. A nagykereskedelem, az import és n gyári termelés ma sem tekinthető átállitott- nak, még annyira sem. mint a kiskereskede­lem, amíg áruforrásaink vonalának átállítása gyökeresen meg nem történt. Ezenfelül a 1 e- tesztény magyar kereskedelem úttörő erőfeszí­téseinek vannak keresztény magyar konkur- rensei is szövetkezeti vonalon, amelyekkel egyenlőtlen viszonyok között kell tartania a versenyt. A mai háborús viszonyok között a magyar fogyasztóközönség kell támogassa az uj honfoglalás nagy küzdelmét vivő magyar kcreskedőtársadalmat. melyet ma ezzel éppen ellentétben felelőtlen divattá vált minden háborús nehézségért a közvélemény vádlot­tak padjára ültetni. Számos gyakorlati pél­dával világította meg ezt az áldatlan es ma­gyar poLirkai szempontból sokféle vonatko­zásban egyenesen káros helyzetet a kolozs­vári kamara miniszteri biztos-főtitkára, aki szerint a kereskedelemellenes irányzat, sajnos, még ma sem érte el csúcspontját. A magyar kereskedőtársadalom Önszelekció utján, ta­pasztalatokban és szaktudásban egyre izmo­sodva birkózik meg rendkívüli feladataival és ez a fejlődési folyamat mindenkeppen oda­vezet, hogy végülis a magyar kereskedő elfog­lalhassa az őt megillető, méltó helyét az. egész magyar közélet megbecsülésében. Hangos tetszésnyilvánítások között fejezte be érdekes és korszerű előadását Bereczkv Ernő dr., akinek értékes munkájáért az elő­adás rendezősége hálás köszönetéi feiezte ki. NYILT-TEft Ezen rovat a'att kö*idttek-s*t vá'.'a? te-ieió«aéf»>it a «erhasításéi. Feleségemért. György Jánosné sz. Verestói Ilonáért, semmiféle felelősséget nem vállalok Kolozsvár, 1944 március hó i-én. György János, 421 MÁV géplakatos, kolozsvári lakos. * NŐISZABÓK FIGYELMÉBE! Szabó­ipari textilárubevásárlási könvvbe való be' jegyzés végett minden szakosztályi tag a saját érdekében jelentkezzék Költő Károlynál, Wesselényi Miklós-utca 25. — Vezetőség. 826 Hirdessen Erdély legelterjedtebb napilapjában, az Ellenzékbaw Száraz, jó! zárható, fö.dpadló -kivételével bármilyen pado­zattal ellátott k^. 10X15 nr területű fő dszinti vagy pince- he'yiséget reklám«! Ül keresünk. — Ajánlatokat „IPA EV ÁLL ALA T,é jeligére kérünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom