Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-04 / 52. szám
■rniíiTüi—h r!. L r N 7. t.K I *H < ui 4 r <: I u ti 4. immCm  hosszú morzsái ) ' fllf1 >;ijnk t.’ávyuló román snjtn'had- j'i' 'I t n>fii mór liheg a h<v? •■»i (of. /V r masak jogiwla n követeléséi tcljesiilcs.tpu'k lehetetlensége izgatja a romon sajtót és kö véleményt, de hosszas tapasztalás után j bátrán mega1 lapíthat juh: az észszerű, el- • fogadható éritek tökéletes hiánya s'- Itt- | ti en van, hegy e sajtó utján elkövetett le- ! méntélén es sokszori förmedvévyekben és | I ágalmaztisokban oly sajú'.osun keveredd; j u tehetetlen diih es valami egészen kálón- I 'eyes zagyva költőiség hangja. Ebben a hangnemben tálalja jel a román sajtó mellünknek szegezve egészen lehetetlen, hajszálánál fogva előrángatott, észszeriil- len, <1 tényeknek meg nem felelő és igen sokszor komikus ,,érveit“. így a Timpul egyik legutóbbi vezércikkében Moldovan Valér egyetemi tanár rántja le rólunk és múltúnkról a leplet". Nagy előkészületek után veki’tamodik a kedvelt tételnek és azt irja\ hogy valamikor a régi Magyarországon nngy szakadék volt az uralkodó osztály és az elnyomott osztály között. A két osztály közti közeledés lehetetlen volt .,u feudálisok) dölyfje miatt“. A; elnyomottak, azaz a rowiánok papjai, a sok üldözés következtében úgy látszik, az átkozódáshoz voltak kénytelenek fordulni. Atkáik az egyetemi tanár — mire jó a tudomány? — szorc/os kutatásai szerint úgy látszik, meg is fogantak. mert a feudálisoknak törvényt kellett homlok, amelyben megtiltották, ho-iy az oláh papok átkozódhassavak Nos tehát: a szakadék. Minden bizonnyal oz uralkodó és alsóbb osztályok közötti tá’-olság nagy' volt mináhmk. Semmivel sem volt azonban nagr/obb. károsabb, vagy ha Moldoi'án Valér nah jobban tetszik: át- kcsabb. mint hasonló társadalmi rendben, bárhol másutt a világon. A feudalizmus, mint világnézet, államalkotó elv és tár- sadalmi szerkezet, világszerte uralkodó i'olt o maga korában és jelentéktelen eltolódásoktól eltekintve. Európaszerte azonos helyzetet teremte’t s a helyzetnek megfelelően azonos kísérőjelenségeket váltott ki. Ennyit illene tudnia minden egyetemi tanárnak, még ekkor is, ha katedrája nem „a feudalizmus kora“ cimü címkét inseli. Feltéve, ha egyetemi tanári címe és az igazi tudomány között nem tátong legalább is ekkora szakadék, amekkorát a révei Magyarország uráli;odó és elnyomott osztálya között az illusztris ur látni vél. Moldován maga irja, hogy ..valamikor a régi Magyarországon" ez volt a helyzet. Arra ugylátszik, nem gondolt, hogy nem valamikor és nem régen, hanem századunkban, mennyivel súlyosabb és elké- pesztőbb veit a helyzet ebből a szempontból Romániában. Ugylátszik, elfelejtette az uralkodó román bojár-osztály és a valóban rabszolgascrsban élő román jobbágyság, később pedig „felszab«vdittt“ parasztság közötti szakadékot. Megfeledkezett az 1907. évi nagy román parasztlázadásról, amelyet éppen Averescu, a későbbi marsall fojtott vérbe. Ugylátszik, nem olvasta — pedig a történetin kiviül egy kis irodalmi tájékozottság is elkelne egy egyetemi tanárnál — Rebreanu Liviv.nak regényét, amelyikben éppen az említett ,,szakadék“ miatt lezajlott lázadást irta meg. Mindössze ennyit kívántunk volna meg a kiváló professzortól. Azt persze ezekután nem is igényeljük tőle, hogy az oláh papokat az átkozcrdástól eltiltó egykori magyar rendelkezéseknek, vagy törvényeknek hátterét ismerje, vagy éppen bevallja. Csak a tények kedvéért 'említjük meg, hogy a bojárok irtózatos elnyomása elől lassanként Eidélybe beszivárgott román parasztságot az egykori Erdélyben elég Női szabók! Ezek a zuj tavaszi kabát-kosztüm modell divatlapok! Correct Taylor 8.— peirg-ő Costumes & Manteaiix 9.— pengő Invention 15.— pengő Moderne Style Tailleur 17.— pengő Album für Mantel und Kostüme 5.80 pengő Kaphatók az Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vásárolja m«í) azonnal divatlapszük- ségletót, mert kis készlet van raktáron r Vidéki rendeléseket utánvéttel is azonnal elintézünk! mvgy fa mdságpnl és sokféle rendi . nbály- IyijI kellett legalább némileg civilizált életformára ranveelni. A vendeg-ncvel az átkozódástól > '#,* v» •-* , ... •’*' — csodálato«, hogy ezt Moldován nem említi — eltiltó rendszabályok tökéletesen beleillenek ebbe a ci- nlr.atorJzus tervbe. Ezeknek használ maga a rcmári nép látta, hiszen körükben is köztudomású, hogi/ uz erdélyi románság bevándorlásuktól számított igen rövid időtől ke dve, sokkul magasabb és emberibb élet- és műveltségi színvonalon állóit és áll mind a mai napig. Tények ezek, kedves Professzor ur! Elbukik ezekkel szemben a e érv, hogy az oláh jimpokat azért tilt Aták el az átkozódástól, mert az árok megfogant. Ugyan, ugyan! Hiszen mi nemcsak ma tudjuk, de régen is tudtuk, hogy a kutya ugfMt s a karaván halad... ' * Jellemző arra néznie, hogy a babonás hitben fogant s a miiveltésg legpa.rányibb elemeitől is tárul ál léi bős: ti átkoz Údás lói semmi féle rendszabállyal (i románságot leszoktatni nem lehelen ■ uz.. Aradon megjelenő Sírna cvmü lapnak egyik cikke A huss. utol lihegő, áthcizódó ex rágalmazó hadjárat egyik ismerétim ,,hőse“ írja Vingiuu) Goyáéról, u. olns fnsirinu: nevezetes közírójáról, „aki inkával suk- batu hozzájárult Románia megc-onk'fásához", hogy a fasizmus összeomlása annak köszönhető, hogy uz olyan fasisztáknak, mint Gayda, túlságosan is sok ~ abudsá- guk és tekintélyük volt az olasz éleiben. Ámde ..uz olasz nép biráni keress töd ítélkezni fog". „.4 román nép eme áruló ösz- szeomlásában nem lát egyebet, mint. az isteni iga'.ágs zol g áltat ás meg n y 11 v ár villását.“ Ciano után tehát most Gan/dába mrjnak bele. Micsoda hősi elvre és gyakorlatra vall az olasz nép vezetőn elleni gyulázko- dás?! Vájjon nemsokkal ezelőtt miért idézte a román sajtó napról-napra és év- ről-évre hasábokon keresztül a kiváló olasz köziró cikkeit? Miért dörgölődzőit vezetőin keresztül „latin nővéréhez“?... (ón) Százéves az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület Irta: VENCZEL, JÓZSEF dr. 1844 január 4-én gróf Teleki Domokos felhívással fordult Erdély birtokosaihoz s e felhívásban mindenekelőtt sí; jnálMát, sőt bámulatát fejeli ki, hogy a ,.kis hazádban, Erdélyben, még nincs gazdasági egyesület, holott minden más, csak nemi műveltségű országban ily egyletek nemcsak lé'eznek. hanem legtöbb helyeken külön tartomány okbon felállított fiókegyletek is munkálkodni k: ezért felhívja honfitársait egy gazdasági egyesület alapi á-ára s e óéiból 1844 január 4-ére e!ő- értekezletet hiv össze, mert egy gazdasági egyesület felállítása — szavai szerint — ..sehol sem mutatkozik hl -sznosabb, sőt sürgetőbb alakban, mint honunkban, melynek eddigelé csaknem egvetlen iparágát a földművelés és az ettől elválha- totlan állattenyésztés teszi“ s ez „cly <any- nyira hátra van“. E felhívást 38-an irták alá s a sorozatos előkészítő értekezlet u án, 1844 március hó 3-án negyvenen jöttek össze a kolozs- vá i Kaszinóban t rtott alapító n gygyü- "'é^re. E’ső főbb táryvsorozaíi pont az alapszabályok megvitatása. Ez átnyúlik a következő r. ipra. március 4-re is. amikor sor kerül o vés1 eg.es megalakulásra, megválasztván az Erdélyi Gazdasági Egvlet első vezetőségét, élén ifj. gróf Bethlen PéJ elnökkel. 1944 márc’us 4-én tehát egv’etünk alapításának s7ázéves jubileuma* ünnepeljük és emlékezünk a mögöttünk maradó évszázados mu’tira. melynek kibontakozása az ifj. gr. Bethlen PáÜ követő, dicső emlékű gróf Mlkó Imre fi854—1877) s a későbbi elnökök: gróf Tisza László (1877— 1882), báró Keménv Gábor (1882—1889), esi kszen tanért on i Szabó József (1889— 1907), báró Bánffy Ernő (1907—1916). báró Jósikái Gábor fl916—1931), dr. gróf Bethlen Gvörev (1932—1936). illetve 1936 óra dr. Szász Pál. És7ak-Erdé1vben pedig 1942 óbai gróf Teleki Béla nevéhez kapcsc lódfik. Tehát éppen tíz elnök követi egvmást az elmúlt száz esztendő alatt. A célkitűzés azonban rmnden időszakb-n változatlanad az. sm.it száz évvel előbb a bölcs óla piték leszögeztek az első alapszabály első cikkében: ..Az Erdélvi Gazdasági Egylet célja ugyan idővel honnnkrflak oly annyira alant álló gazdaságát egész kiterjedésében mozdítani elő“, azonhtm ..most egyelőre munkálkodását csak a szorosabb értelembe vett földműveléssel és ezzel szoros kapcsolatban lévő marháién vésd éss el kívánja megkezd ni“. Eve- got* kitanulni törekszik a g\ zdaság ezen ága a í an ti állá ónak szülő okait, el távol i- tani azon akadályokat, melyek kifejlését gátolják, módokat találni és szolgáltatni, melyek gyarapodását eszközük s az erre vonatkozó hcsvnos ismereteket, találmányokat nemcsak pártolni, terjeszteni, hanem ereje szerint életbe is léptetni. * Bölcs alapítókra s időszj-kbah nehéz., küzdelmes múltra emlékezünk e jubileum alkalmával. Első időszrk: az alanitás és nagyrészt gróf Mlkó Imre időszaké: küzdelem a korszerű mezőgazdaság és állat- tenyésztés elveinek elfogadtatásáért és a h znos technikai újítások népszerűsítéséért. Második időszak: a századvég és a századforduló időszaka: küzdelem az „eladó erdélyi földnek magyar kézben való megtartásáért. Harmadik időszrk: a ro. mán megszállás első évtizede: küzdelem az igazságos földbi rtokrefcrmért és a földbe rtokreform méltányos végrehajtásáért. Ne gyed’k időszak: a román megszállás utolsó fél év tizede: az egyleti reform időszaka, amikor dr. Szász Pál érdemeként .-7. Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület hatalmas népi szervezetté alakul át. És i ötödik időszak a mi mostani időszakunk. ■ melv a bécsi döntéssel indult s amelvnek feladatni semmivel sem kisebbek az előbbi kp'szakok feladatainál: meg kell valósítanunk Erdély gazdasági újjáépítését, \róvro kell haitanunk a rp gyarság történeti jóvátételé*.. Gondok között idézzük -se alapítók és a későbbi EGE-munkásck emukét. Gondok azonban voltak még az egylet százéves múltjában, de még mennyi. És mégis megértük — hála ez Úrid ennek — ezt a mostani ünnepet, az aüoitásnak századik ford ülői át. Mert a gondok me1 lett rmodig volt vezető, akinek előrelátása, tábor, amelvnek szívós kitartása jövőt épített a. legnagyobb nehézségek árán is- Bizonyárai igy van ez ma is! Ma délelőtt 10 órakor az ElfGE alapításának századik évfor dulóján ünnepi ülésre ii!t össze az E1GE igazgatóválasztmánya KOLOZSVÁR, március 4. (Az Ellenzék munkatáirsától.) P*z EMGE alapításának századik évfordulóján, ma délelőtt 10 őrskor, a Vármegyeház disz termében ünn epi ülésre jöttek össze az EMGE igazgató választmányi tagit«, amelyen a földművelésügyi kormányt Bárányos .Károly dr. államtitkár képviseli. Budapestről eljött még Imrédy Dezső dr. miniszteri osztály- tanácsos, a földművelésügyi minisztérium érdekképviseleti osztályának vezetője. A választmányi ülésen többszáz kisgazda, birtokos és faluvezető, továbbá Erdély közéletének számos vezető egyénisége és az ország fal ui-nt ózonén veinek több vezető személyisége jelent meg. Az ülést gróf Teleki Bélái, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke nyitottja meg, aki bevezető szavaiban üdvözölte az ünnepi ülésen megjelent vendégeket és a választmány tagjait. Majd felkérte Venczel József dr. egyetemi intézeti tanárt, az EMGE statisztákat osztályának vezetőjét, hegt7 mondja el az ÉMGE-ről szóló történelmi visszaemlékezését. Venczel József dr. beszédében részletesen ismertette az EMGE alapításának körülményeit és száz éves munkásságának fontosabb mozzanatait. . Lapzártakor az ülés még tart. KOLOZSVÁR SZENZÁCIÓJA a budapesti Hungária (Angol)-park európai hirü irásmeg-fejtője. Az élő agyrébusz! Erről beszél mindenki. Okvetlen keresse fel ön is Bánhidai grafológust. Hozott* írást is analizál. Fogad naponta vásáros ünnepnapokon is reggel 9-1 öi este Î óráig Buza-utca 7. sz. alatt* (Piaiisták templománál.) IJJ« I» I* Jiei.-t u miig Vitrioll>ói v; *»*.*. nnrvjli-gcio ita/ilúk Ugy^lM ii KOD )/ S\ Alt, ma re in 4. A to vé 11 y /.( ■k melb tt rnuk ödő uz/>ral rósiiff < K. yesbi.fftja u. In lek >1 a 1 ín, miig y ni nix'll {■- né hát \y k(; ‘11V ék be 1 g ;i /.' 1 :i 1! 1 !\ g;ib ma f e j 11 eel é* ti Ug VImii i J dl; b i 1 e etet Ik /.< 1 {1. 1 /. 11 b 1 1 lorvfi t ti Gyula gépé*z e - a gé1111 a doiio-o \ ! Pu/v Illés v ílarn ni ' á r *. Zdmba 'I ivada 1 íjé úgy ében m< unió r. Ítéletet Az ou V ev 11/ < rabi rn i ia b;í rom V idiótt c vei ke vfick rn jn/lo ta ki a I p rhükrf rótt (}6 renc bel i Imii Té-Z,.v< ben év ezért 1 ‘urv Ilié- gé, >1 1 ti I aj dón os ÜOOÜ pegnö, tulajdono-Ltárl Zdrobe Ti\a iatniét i >00 pei Horváth (lynla pf-fii '/J pedig 1 <üi > ţ pengő pónzbürntetésre iitélte. \z itélefl jogerős. Tűz") pusztított el Budcp;sten egy műszerész üzemet BUDAPEST, március 4. Pénteken» délelőtt há.romnegye>d 10 órakor celluloidrobbanás történt a Szent- ! királyi-utca 32 b. számú házban lévő müszerészüzemben, amely \\ enekheim Antal gróf tulaj ] dona. Két munkás fémanyagot ál Ir I iott elő, amelyet azután celluloiddal* vontak be. Körülbelül 30 kiló celluloid a kipattanó szik- j rától felrobbant és majdnem telj«- 1 sen elhamvasztotta a berendezést. A tűzoltók 8 kocsival vonultak ki c-« I csak megfeszített munkával tudták 4 a tüzet megfékezni. A tűz átterjedi í az üzem mellett lévő padlásra is, va- | lamint a raktárra, ahol igen sok botor volt elhelyez ve. Ez mind a Ián- 1 gok martaléka lett. A tulajdonos hozzáv'e-tőleges becslése szerint a kár 50—60 ezer penge. Sérülés nem történt. A robbanás j ügyében a rendőrség megindítót la a | nyomozást. A Szamosba vetette magái egy éSetunt lány KOLOZSVÁR, március 4. Vári Margit, Eel leg vári -úti 21 éves munkáslány csütörtök este 10 őrsikor a Fellegvári-ut felől lévő vaskorláton keresztül a Szamosba vetette magát. Előzőleg az egyik Felieg- ván-uti korcsmában nagyobb mennyiségű italt fogyasztott el s azzfi! hagyrii el a korcsmánelyiséget. hogy mindjárt vi!sz- szatér s akkor fizet. A közelben tartózkodók kihívták a tűzoltókat s azok kimentették a vízből Vári Mergitot. A mentők az életunt lányt •"/ sebészeti klinikára szállították, esés közben ugyanis gerince eltörött. Vári Margit szerelmi csalódása és nyomora miatt akarta eldobni magától az életet. Életbenméiradásához alig van remény. * Clark szemléül ja a aeíiunm fronton Chiassoból jelenti a Búd. Tud.: Mint Wilson tábornok főhadiszállásáról jelentik. Clark tábornok a nettunói hídfőállásban egyhetes szemleutsit tett. Útjáról csütörtökön este visszatért a tábori főhadiszállásra. Visszatérése után kijelentette, hogy a helyzettel meg van elégedve. * LÓÁRVERÉS. Az alsózsuki ménes folyó hé 8-án, szerdán délelőtt 11 órakor árverez el a kolozsvári vásártéren kocsiban és részben nyereg alatt használható 4 darab kancát és 5 darab heréit lovat. ~APRÓHIRDETÉS NEMZETI Színház közelében 3 szoba konvhás családi ház sürgősen eladó do.ccc pengőért. Görög ingatlanforgalmi iroda, Deák íerenc-utca 1. — Telefon: 29-29. F.