Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-04 / 52. szám

■rniíiTüi—h r!. L r N 7. t.K I *H < ui 4 r <: I u ti 4. immCm  hosszú morzsái ) ' fllf1 >;ijnk t.’ávyuló román snjtn'had- j'i' 'I t n>fii mór liheg a h<v? •■»i (of. /V r masak jogiwla n követeléséi tcljesiilcs.tpu'k lehe­tetlensége izgatja a romon sajtót és kö véleményt, de hosszas tapasztalás után j bátrán mega1 lapíthat juh: az észszerű, el- • fogadható éritek tökéletes hiánya s'- Itt- | ti en van, hegy e sajtó utján elkövetett le- ! méntélén es sokszori förmedvévyekben és | I ágalmaztisokban oly sajú'.osun keveredd; j u tehetetlen diih es valami egészen kálón- I 'eyes zagyva költőiség hangja. Ebben a hangnemben tálalja jel a román sajtó mellünknek szegezve egészen lehetetlen, hajszálánál fogva előrángatott, észszeriil- len, <1 tényeknek meg nem felelő és igen sokszor komikus ,,érveit“. így a Timpul egyik legutóbbi vezércik­kében Moldovan Valér egyetemi tanár rántja le rólunk és múltúnkról a leplet". Nagy előkészületek után veki’tamodik a kedvelt tételnek és azt irja\ hogy valami­kor a régi Magyarországon nngy szaka­dék volt az uralkodó osztály és az elnyo­mott osztály között. A két osztály közti közeledés lehetetlen volt .,u feudálisok) dölyfje miatt“. A; elnyomottak, azaz a rowiánok papjai, a sok üldözés következ­tében úgy látszik, az átkozódáshoz voltak kénytelenek fordulni. Atkáik az egyetemi tanár — mire jó a tudomány? — szorc/os kutatásai szerint úgy látszik, meg is fo­gantak. mert a feudálisoknak törvényt kellett homlok, amelyben megtiltották, ho-iy az oláh papok átkozódhassavak Nos tehát: a szakadék. Minden bizonnyal oz uralkodó és alsóbb osztályok közötti tá’-olság nagy' volt mináhmk. Semmivel sem volt azonban nagr/obb. károsabb, vagy ha Moldoi'án Valér nah jobban tetszik: át- kcsabb. mint hasonló társadalmi rendben, bárhol másutt a világon. A feudalizmus, mint világnézet, államalkotó elv és tár- sadalmi szerkezet, világszerte uralkodó i'olt o maga korában és jelentéktelen el­tolódásoktól eltekintve. Európaszerte azo­nos helyzetet teremte’t s a helyzetnek megfelelően azonos kísérőjelenségeket váltott ki. Ennyit illene tudnia minden egyetemi tanárnak, még ekkor is, ha ka­tedrája nem „a feudalizmus kora“ cimü címkét inseli. Feltéve, ha egyetemi tanári címe és az igazi tudomány között nem tá­tong legalább is ekkora szakadék, amek­korát a révei Magyarország uráli;odó és elnyomott osztálya között az illusztris ur látni vél. Moldován maga irja, hogy ..valamikor a régi Magyarországon" ez volt a helyzet. Arra ugylátszik, nem gondolt, hogy nem valamikor és nem régen, hanem száza­dunkban, mennyivel súlyosabb és elké- pesztőbb veit a helyzet ebből a szempont­ból Romániában. Ugylátszik, elfelejtette az uralkodó román bojár-osztály és a va­lóban rabszolgascrsban élő román job­bágyság, később pedig „felszab«vdittt“ pa­rasztság közötti szakadékot. Megfeledke­zett az 1907. évi nagy román parasztláza­dásról, amelyet éppen Averescu, a későb­bi marsall fojtott vérbe. Ugylátszik, nem olvasta — pedig a történetin kiviül egy kis irodalmi tájékozottság is elkelne egy egyetemi tanárnál — Rebreanu Liviv.nak regényét, amelyikben éppen az említett ,,szakadék“ miatt lezajlott lázadást irta meg. Mindössze ennyit kívántunk volna meg a kiváló professzortól. Azt persze ezekután nem is igényeljük tőle, hogy az oláh papokat az átkozcrdástól eltiltó egy­kori magyar rendelkezéseknek, vagy tör­vényeknek hátterét ismerje, vagy éppen bevallja. Csak a tények kedvéért 'említjük meg, hogy a bojárok irtózatos elnyomása elől lassanként Eidélybe beszivárgott román parasztságot az egykori Erdélyben elég Női szabók! Ezek a zuj tavaszi kabát-kosztüm modell divatlapok! Correct Taylor 8.— peirg-ő Costumes & Manteaiix 9.— pengő Invention 15.— pengő Moderne Style Tailleur 17.— pengő Album für Mantel und Kostüme 5.80 pengő Kaphatók az Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vásárolja m«í) azonnal divatlapszük- ségletót, mert kis készlet van raktá­ron r Vidéki rendeléseket utánvéttel is azonnal elintézünk! mvgy fa mdságpnl és sokféle rendi . nbály- IyijI kellett legalább némileg civilizált életformára ranveelni. A vendeg-ncvel az átkozódástól > '#,* v» •-* , ... •’*' — csodálato«, hogy ezt Moldován nem említi — eltiltó rendsza­bályok tökéletesen beleillenek ebbe a ci- nlr.atorJzus tervbe. Ezeknek használ ma­ga a rcmári nép látta, hiszen körükben is köztudomású, hogi/ uz erdélyi románság bevándorlásuktól számított igen rövid időtől ke dve, sokkul magasabb és embe­ribb élet- és műveltségi színvonalon ál­lóit és áll mind a mai napig. Tények ezek, kedves Professzor ur! Elbukik ezekkel szemben a e érv, hogy az oláh jimpokat azért tilt Aták el az átkozódástól, mert az árok megfogant. Ugyan, ugyan! Hiszen mi nemcsak ma tudjuk, de régen is tudtuk, hogy a kutya ugfMt s a karaván halad... ' * Jellemző arra néznie, hogy a babonás hitben fogant s a miiveltésg legpa.rányibb elemeitől is tárul ál léi bős: ti átkoz Údás lói semmi féle rendszabállyal (i románsá­got leszoktatni nem lehelen ■ uz.. Aradon megjelenő Sírna cvmü lapnak egyik cik­ke A huss. utol lihegő, áthcizódó ex rágal­mazó hadjárat egyik ismerétim ,,hőse“ írja Vingiuu) Goyáéról, u. olns fnsirinu: nevezetes közírójáról, „aki inkával suk- batu hozzájárult Románia megc-onk'fásá­hoz", hogy a fasizmus összeomlása annak köszönhető, hogy uz olyan fasisztáknak, mint Gayda, túlságosan is sok ~ abudsá- guk és tekintélyük volt az olasz éleiben. Ámde ..uz olasz nép biráni keress töd ítél­kezni fog". „.4 román nép eme áruló ösz- szeomlásában nem lát egyebet, mint. az isteni iga'.ágs zol g áltat ás meg n y 11 v ár villá­sát.“ Ciano után tehát most Gan/dába mrjnak bele. Micsoda hősi elvre és gyakorlatra vall az olasz nép vezetőn elleni gyulázko- dás?! Vájjon nemsokkal ezelőtt miért idézte a román sajtó napról-napra és év- ről-évre hasábokon keresztül a kiváló olasz köziró cikkeit? Miért dörgölődzőit vezetőin keresztül „latin nővéréhez“?... (ón) Százéves az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület Irta: VENCZEL, JÓZSEF dr. 1844 január 4-én gróf Teleki Domokos felhívással fordult Erdély birtokosaihoz s e felhívásban mindenekelőtt sí; jnálMát, sőt bámulatát fejeli ki, hogy a ,.kis ha­zádban, Erdélyben, még nincs gazdasági egyesület, holott minden más, csak nemi műveltségű országban ily egyletek nem­csak lé'eznek. hanem legtöbb helyeken külön tartomány okbon felállított fiókegy­letek is munkálkodni k: ezért felhívja honfitársait egy gazdasági egyesület ala­pi á-ára s e óéiból 1844 január 4-ére e!ő- értekezletet hiv össze, mert egy gazda­sági egyesület felállítása — szavai szerint — ..sehol sem mutatkozik hl -sznosabb, sőt sürgetőbb alakban, mint honunkban, melynek eddigelé csaknem egvetlen ipar­ágát a földművelés és az ettől elválha- totlan állattenyésztés teszi“ s ez „cly <any- nyira hátra van“. E felhívást 38-an irták alá s a sorozatos előkészítő értekezlet u án, 1844 március hó 3-án negyvenen jöttek össze a kolozs- vá i Kaszinóban t rtott alapító n gygyü- "'é^re. E’ső főbb táryvsorozaíi pont az alapszabályok megvitatása. Ez átnyúlik a következő r. ipra. március 4-re is. amikor sor kerül o vés1 eg.es megalakulásra, meg­választván az Erdélyi Gazdasági Egvlet első vezetőségét, élén ifj. gróf Bethlen PéJ elnökkel. 1944 márc’us 4-én tehát egv’etünk ala­pításának s7ázéves jubileuma* ünnepel­jük és emlékezünk a mögöttünk maradó évszázados mu’tira. melynek kibontakozá­sa az ifj. gr. Bethlen PáÜ követő, dicső emlékű gróf Mlkó Imre fi854—1877) s a későbbi elnökök: gróf Tisza László (1877— 1882), báró Keménv Gábor (1882—1889), esi kszen tanért on i Szabó József (1889— 1907), báró Bánffy Ernő (1907—1916). bá­ró Jósikái Gábor fl916—1931), dr. gróf Bethlen Gvörev (1932—1936). illetve 1936 óra dr. Szász Pál. És7ak-Erdé1vben pedig 1942 óbai gróf Teleki Béla nevéhez kapcsc lódfik. Tehát éppen tíz elnök követi egvmást az elmúlt száz esztendő alatt. A célkitű­zés azonban rmnden időszakb-n változat­lanad az. sm.it száz évvel előbb a bölcs óla piték leszögeztek az első alapszabály első cikkében: ..Az Erdélvi Gazdasági Egylet célja ugyan idővel honnnkrflak oly annyira alant álló gazdaságát egész ki­terjedésében mozdítani elő“, azonhtm ..most egyelőre munkálkodását csak a szorosabb értelembe vett földműveléssel és ezzel szoros kapcsolatban lévő marhá­ién vésd éss el kívánja megkezd ni“. Eve- got* kitanulni törekszik a g\ zdaság ezen ága a í an ti állá ónak szülő okait, el távol i- tani azon akadályokat, melyek kifejlését gátolják, módokat találni és szolgáltatni, melyek gyarapodását eszközük s az erre vonatkozó hcsvnos ismereteket, találmá­nyokat nemcsak pártolni, terjeszteni, ha­nem ereje szerint életbe is léptetni. * Bölcs alapítókra s időszj-kbah nehéz., küzdelmes múltra emlékezünk e jubileum alkalmával. Első időszrk: az alanitás és nagyrészt gróf Mlkó Imre időszaké: küz­delem a korszerű mezőgazdaság és állat- tenyésztés elveinek elfogadtatásáért és a h znos technikai újítások népszerűsíté­séért. Második időszak: a századvég és a századforduló időszaka: küzdelem az „el­adó erdélyi földnek magyar kézben való megtartásáért. Harmadik időszrk: a ro. mán megszállás első évtizede: küzdelem az igazságos földbi rtokrefcrmért és a föld­be rtokreform méltányos végrehajtásáért. Ne gyed’k időszak: a román megszállás utolsó fél év tizede: az egyleti reform idő­szaka, amikor dr. Szász Pál érdemeként .-7. Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület hatalmas népi szervezetté alakul át. És i ötödik időszak a mi mostani időszakunk. ■ melv a bécsi döntéssel indult s amelvnek feladatni semmivel sem kisebbek az előb­bi kp'szakok feladatainál: meg kell va­lósítanunk Erdély gazdasági újjáépítését, \róvro kell haitanunk a rp gyarság törté­neti jóvátételé*.. Gondok között idézzük -se alapítók és a későbbi EGE-munkásck emukét. Gondok azonban voltak még az egylet százéves múltjában, de még mennyi. És mégis megértük — hála ez Úrid ennek — ezt a mostani ünnepet, az aüoitásnak századik ford ülői át. Mert a gondok me1 lett rmodig volt vezető, akinek előrelátása, tábor, amelvnek szívós kitartása jövőt épített a. legnagyobb nehézségek árán is- Bizonyá­rai igy van ez ma is! Ma délelőtt 10 órakor az ElfGE alapításának századik évfor dulóján ünnepi ülésre ii!t össze az E1GE igazgatóválasztmánya KOLOZSVÁR, március 4. (Az Ellenzék munkatáirsától.) P*z EMGE alapításának századik évfordulóján, ma délelőtt 10 őrs­kor, a Vármegyeház disz termében ünn epi ülésre jöttek össze az EMGE igazgató vá­lasztmányi tagit«, amelyen a földműve­lésügyi kormányt Bárányos .Károly dr. államtitkár képviseli. Budapestről eljött még Imrédy Dezső dr. miniszteri osztály- tanácsos, a földművelésügyi minisztérium érdekképviseleti osztályának vezetője. A választmányi ülésen többszáz kisgazda, birtokos és faluvezető, továbbá Erdély közéletének számos vezető egyénisége és az ország fal ui-nt ózonén veinek több vezető személyisége jelent meg. Az ülést gróf Teleki Bélái, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke nyi­tottja meg, aki bevezető szavaiban üdvö­zölte az ünnepi ülésen megjelent vendé­geket és a választmány tagjait. Majd fel­kérte Venczel József dr. egyetemi inté­zeti tanárt, az EMGE statisztákat osztá­lyának vezetőjét, hegt7 mondja el az ÉMGE-ről szóló történelmi visszaemléke­zését. Venczel József dr. beszédében rész­letesen ismertette az EMGE alapításának körülményeit és száz éves munkásságá­nak fontosabb mozzanatait. . Lapzártakor az ülés még tart. KOLOZSVÁR SZENZÁCIÓJA a budapesti Hungária (Angol)-park európai hirü irásmeg-fejtője. Az élő agyrébusz! Erről beszél mindenki. Okvetlen keresse fel ön is Bánhidai grafológust. Hozott* írást is analizál. Fogad naponta vásár­os ünnepnapokon is reggel 9-1 öi este Î óráig Buza-utca 7. sz. alatt* (Piaiisták templománál.) IJJ« I» I* Jiei.-t u miig Vitrioll>ói v; *»*.*. nnrvjli-gcio ita/ilúk Ugy^lM ii KOD )/ S\ Alt, ma re in 4. A to vé 11 y /.( ■k melb tt rnuk ödő uz­/>ral rósiiff < K. yesbi.fftja u. In lek >1 a 1 ín­, miig y ni nix'll {■- né hát \y k(; ‘11V ék be 1 g ;i /.' 1 :i 1! 1 !\ g;ib ma f e j 11 eel é* ti Ug V­Imii i J dl; b i 1 e etet Ik /.< 1 {1. 1 /. 11 b 1 1 lorvfi t ti Gyula gépé*z e - a gé­1111 a doiio-o \ ! Pu/v Illés v ílarn ni ' á r *. Zdmba 'I ivada 1 íjé úgy ében m< unió r. Ítéletet Az ou V ev 11/ < rabi rn i ia b;í rom V idiótt c vei ke vfick rn jn/lo ta ki a I p rhükrf rótt (}6 renc bel i Imii Té-Z,.v< ben év ezért 1 ‘urv Ilié- gé, >1 1 ti I aj dón os ÜOOÜ pegnö, tulajdono-Ltárl Zdrobe Ti\a iatniét i >00 pei Horváth (lynla pf-fii '/J pedig 1 <üi > ţ pengő pónzbürntetésre iitélte. \z itélefl jogerős. Tűz") pusztított el Budcp;sten egy műszerész üzemet BUDAPEST, március 4. Pénteken» délelőtt há.romnegye>d 10 órakor celluloidrobbanás történt a Szent- ! királyi-utca 32 b. számú házban lé­vő müszerészüzemben, amely \\ enekheim Antal gróf tulaj ] dona. Két munkás fémanyagot ál Ir I iott elő, amelyet azután celluloiddal* vontak be. Körülbelül 30 kiló celluloid a kipattanó szik- j rától felrobbant és majdnem telj«- 1 sen elhamvasztotta a berendezést. A tűzoltók 8 kocsival vonultak ki c-« I csak megfeszített munkával tudták 4 a tüzet megfékezni. A tűz átterjedi í az üzem mellett lévő padlásra is, va- | lamint a raktárra, ahol igen sok bo­tor volt elhelyez ve. Ez mind a Ián- 1 gok martaléka lett. A tulajdonos hozzáv'e-tőleges becslése szerint a kár 50—60 ezer penge. Sérülés nem történt. A robbanás j ügyében a rendőrség megindítót la a | nyomozást. A Szamosba vetette magái egy éSetunt lány KOLOZSVÁR, március 4. Vári Margit, Eel leg vári -úti 21 éves munkáslány csütör­tök este 10 őrsikor a Fellegvári-ut felől lévő vaskorláton keresztül a Szamosba vetette magát. Előzőleg az egyik Felieg- ván-uti korcsmában nagyobb mennyiségű italt fogyasztott el s azzfi! hagyrii el a korcsmánelyiséget. hogy mindjárt vi!sz- szatér s akkor fizet. A közelben tartóz­kodók kihívták a tűzoltókat s azok ki­mentették a vízből Vári Mergitot. A men­tők az életunt lányt •"/ sebészeti kliniká­ra szállították, esés közben ugyanis ge­rince eltörött. Vári Margit szerelmi csalódása és nyo­mora miatt akarta eldobni magától az életet. Életbenméiradásához alig van re­mény. * Clark szemléül ja a aeíiunm fronton Chiassoból jelenti a Búd. Tud.: Mint Wilson tábornok főhadiszállásáról jelen­tik. Clark tábornok a nettunói hídfőál­lásban egyhetes szemleutsit tett. Útjáról csütörtökön este visszatért a tábori főha­diszállásra. Visszatérése után kijelentette, hogy a helyzettel meg van elégedve. * LÓÁRVERÉS. Az alsózsuki ménes folyó hé 8-án, szerdán délelőtt 11 órakor árverez el a kolozsvári vásártéren kocsiban és részben nyereg alatt használható 4 darab kancát és 5 darab heréit lovat. ~APRÓHIRDETÉS NEMZETI Színház közelében 3 szoba konvhás családi ház sürgősen eladó do.ccc pengőért. Görög ingatlanforgalmi iroda, Deák íerenc-utca 1. — Telefon: 29-29. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom