Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-04 / 52. szám
1 $ 4 ( î« ă t c i o s 4. ELLENZ£W mm»sm :s ^eeaes DÓZSA ENDRE j Régi jó és régi zord időkről emlékezeti ' meg ennek a lapnak hasábjain a kisebbségi i időkben Dózsa Endre, aktiul most örökre 1 búcsúzunk. A régi Erdélyt elevenítette meg színes írásaiban az idegen uralom alatt, azt az Erdélyt, amelyet töretlen lelkesedéssel és teljes ‘ munkaerejével ,szolgált, mint; közélett vezető és amelynek minden problémáját igyekezett megismertetni a magyar közvéleménynyel a nyomtatott betű erején keresztül. Dózsa Endre neve összeforrott az erdélyi történelem fél százados korszakával. Koiozs- inegye alispánja, a neves író, a fáradhatatlan szervező, egyik legrégibb nemesi famíliánk leszármazottja: személyében képviselte a trianoni összeomlással múltba hullott erdélyi korszak minden célkitűzését és jellegzetességét. Erre a régi Erdélyre gondolunk most, amikor meghatva állunk meg ravatala előtt. Érezzük, hogy feltartóztathatatlanul rohan felettünk az idő és nincs hatalom. amely szembe tudna szálLmi a múlandósággal. Lassan-/as sau mind elköltöznek’ közülünk azok, akikre szerétette!jes tisztelettel tekintettünk fel a kora gyermekkortól kezdve. Ha a há- zsongárdi temetőben barangolunk, egyre több olyan névvel találkozunk a sírfeliratok között, amelyeknek viselői a mi életünk egy- egy darabját is jelentették. Leiedbe te ti en emlékek jutnak eszünkbe, cl mait idők epizódjait idézzük, amelyek talán egész létünk alakulására kihalással voltak és ahogy a múltban kalandozunk, mégis az a meggyőződésünk, hogy nem halnak meg azok, akiknek emlékét megőrzi az élők kegyelete. Dózsa Endrét, Kolozs-megye Trianon előtti utolsó magyar alispánját az erdélyi magyarság sohasem fogja elfelejteni. A hálás kegyelei a szivekbe véste emlékét. Legyen akár-, milyen küzdelmes az életünk, következzenek akármilyen megpróbáltatások sorsunkban, jövendőnknek legbiztosabb záloga éppen az, hogy nem veszhet el az a nemzet, amely megbecsüli a mult érdemeit és sohasem hálátlan azokkal szemben, akik életük egész munkáját a magyitr közösség érdekében végezték. A fáradt test örök nyugalmat talál az ősi erdélyi földben, de a szellem túléli az embert és a becsülettel végigharcolt életküzdelem eredményei irányt mutatnak a késői utódoknak. Dózsa Endre élete olyan élet volt, amelyről joggal mondhatjuk, hogy például szolgálhat. Mint tisztviselőnek a lelkiismeretes és szorgalmas munka volt legfőbb jellemvonása. De ugyanakkor azt is el kell mondanunk róla, hogy sohasem volt a rideg pardrafusok emlőére. Az akták hivatalos sorai között a való életet kereste, megtalálta az utat. a szivekhez és ezért érdemelte ki kortársainak szeret etet és becsülését. Különös figyelemmel kísérte a nemzetiségi kérdést és az első világháború legkényesebb korszakában is gondosan őrködött azon, hogy ennek a kérdésnek harder éjét az erdélyi ember nézőszögén keresztül ismertesse meg a mindenkori kormányzattal. Érdemes feljegyezni ennek a közéleti pályának állomásait, nemcsak a halott iránti kegyelet jegyében, hanem az érdemek méltó elismeréséért... - • • ■ Dózsa Endre ? 8 57. január rj-an született a maros-tor dame gyei Páka községben. Középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen, a jogot Budapesten végezte. Diplomájának megszerzése után a S. es. és királyi huszárezrednél szolgált és mint huszárhadnagy szerelt le. ügyvédnek készült és két éven keresztül a budapesti ügyvédi kamaránál, mint ügyvédjelölt bejegyeztette magát. iSPi-ben Maros- Tor da vármegye tb. aljegyzővé választotta és ezzel végleg^ eljegyezte magát a küzigazgatási pályával, Nyolc éven ál állott a marostorda- megyei közigazgatás szolgálatában, mint szol- gabirö és később főszolgabíró. 1890-ben Ko- lozsmegyei tekei járásának fő szolgaibb ája lett. 1896-ban. a milleniurrü évében a tekéi járás országgyűlési képviselőjévé, választotta, I90T- befi a közbizalom Kolozsnegye alispáni. székebe emelte. Ezt a tisztséget megszakítás nélkül. közel 18 esztendőn át. 1919-ig viselte, amikor a román hatóságoknak megtagadta a husegesku tej ételét és a? idegén hatalom eltávolítottá állasából. Közéleti pályáján számos kitüntetés' erte. A Vaskoronatrmí lovagja volt-és több érdemrend tulajdonosa. M inti az egyik legrégibb magyar nemesi család leszármazottját, 1906*01 art az uralkodó cs. és kir. kamarássá nevezte ki. A címekkel és rangokkal azonban sohasem hivalkodott, az ősi hagyományok szellemében megmaradt egyszerű, mindenkihez egyformán kedves, igazi erdélyi embernek. Kora fiatal Agától kezdve foglalkozott a? irodalommal. Regényei országos viszonylatban-is feltűnést keltettek. Leghíresebb munkái a „Czmka Panna“, „Tiéd a hatalom „Czine mintye"- és „Egy uj világ felé“ c. regényei. Ezenkívül novellái is kötetben jelentek meg, amelyek égytvl-egyig az erdélyi életről adtak tükörképet. Az Erdélyi Irodalmi Társaság 1908-ban elnökévé válastotta, Huszonhét esztendőn keresztül, 1933-ig vezette az Irodalmi Társaság ügyeit és amikor magas kora miatt lemondott elnöki tisztségéről, érdemei elismeréséül örökös diszelnökké választották. A kisebbségi sorsban minden munkaerejét az ElT felvirágoztatására fordította és bátran mondhatjuk, hogy elsősorban neki lehetett köszönni, hogy a társaság csaknem minden héten felolvasó Ülést tartott és a lobbi kisebbségi intézményeinkkel együtt ébren tartotta a magyar öntiidatot. Állandó cikkírója volt a kolozsvári napilapoknak. Az Ellenzék olvasók mindig szereti ítél fogadlak írásait, amelyek ct régi Erdélyt idézték vissza és arra nevelték közvéleményünket, hogy a magyar hagyományok- ról egy pillanatra se feledkezzek meg. Meg“ hatva és mérhetetlen fájdalommal bttcsüz.unk tele, akiben az erdélyi közélet és irodalom egyik legnemesebb harcosát vesztette el. VÉGŰ JÓZSEF * Dózsa Endre nyugalmazott alispánt vásárnap, március 3-én déli 12 órakor kísérik utolsó útjára a házsongárdi temető halottas kápolnájából a református egyház szertartása szerint. Halálát gyermekei: Ugrón Jenőné, Dózsa Judit, Dózsa Andor főszolgabíró és kiterjedt előkelő rokonság gyászolja., akiknek fájdalmában az egész magyar közvélemény osztozik. Az Erdélyi. Irodalmi Társaság örökös diszelnókének halála alkalmából gyász- jelentést adott ki. í»3rai«íftté«y! A Kolonnát és Vidéke Kereskedőinek Egyesülete a tulajdonát képező fils zer kereskedői üzletberendezését elădju. A berendezés tölgyfából készült és kitűnő állapotban van. All: 1 drb. 11 méter hosszú vitrines áru- szekrényből, 1 drb. 9 méter hosszú pultból és 1 drb. 3 méter hosszú pultból, Érdeklődők a berendezést megtekinthetik munkanapokon 9—1-ig és délután 4—8-ig az Egyesület Hunyadi-tér 18. szám, alatt lévő helyiségében. Ugyanott errevonatkozólag mindennemű felvilágosítás megkapható. Német hfidijelentéit .* Nevef síéi tora bhtart a na a súlyos elhárító-harcoh Berliniből jelenti az MTI: A véderő főparancsnoksága közli: A keleti arcvonal déli szakaszán csütörtökön csak csekély hiáncitévékénység- volt. Csatarepülő kötelékek a Polo mho je és Sepetovkri köze térségben eredményesen támadták a bal- se vist áik csapat összevon ásai t. Rogacsevtől északon 1 az ellenség további hadosztályok od(iv>onásáv-o.l folytatta makacs áttörési kísérleteit. Csapataink súlyos harcokban újabb elhárító eredményt értek el, miközben 20 páncélost kilőttek. Viitébszk mellett a szovjet gyalogsági és páncélos kötelékekkel két szakaszon tárna dósra in du It. Az eredményes elhárítás során Vitebszk- től délkeletre 18 támadó páncélos közül tizennégyet szétlőttünk. A várostól északkeletre 17 áttört páncélost rohamtüzér- séggel és páncélos elhárító fegyverekkel egytől -egyig megsemmisít ettünk. Neveitől északnyugatra továbbtartanak a súlyos elhárító harcok. A bolsevisták eredménytelen támadásaik sarán nagy veszteségeket szenvedtek. Pszkovtól délkeletre megindultak az ellenséges támadások és Narva mellett heves harcok vámnak folyamatban. A nettunói hídfőállásban csapataink szemes roham váll alkcxzást hajtottak végre jó eredménnyel. Harci repülőgépek és rrtesszehoröó ütegek Arizz o és Nettiino mellett két rombolót és egy 7000 tonnás szádlitóhaijot súlyosan elíadádtifk. Az adriai parton végrehajtott rchamcsapatvál- lalkozás alkalmával megsemmisítettünk három ellenséges páncélost és levegőbe röpítettünk lőszer- és üzernicmyiagra'ktárai- kat személyzetükkel együtt. Könnyű német tengerészeti egységek megfigyelt eredménnyel lőtték a Korzi- ka-szigetén lévő Bastia kikötőjét. Északameríkai bombázókötelékek március 2-án a déli óráikban zárt felh öt-akaró mögött, erős v|- ríászvéd elemmel terrortámadást intéztek nyugat és dél- nyugatnémetországi helységek ellen. Noha az időjárás az elhárításra kedvezőtlen volt. 19 ellenséges repülőgépet lelőttünk. Néhány ellenséges zavaró repülőgép az elmúlt éjszaka bőm,batet dobott le a rajna-wes tfal iái _ térségben. Amerikai partraszállás az Admiral» szigeteken Tóidéból jelenti a DNB: A japán kormány sajtótájékoztatója pénteken a külföldi sajtó képviselői előtt kijelentette, hegy az ellenséges részről terjesztett híresztelésekkel kapcsolatban, amelyek szerint amerikai csapatok szálltak partra aZ Admiral-szigeteken és ott egy repülőteret már elértek, hivatalos értesítés még nem érkezett. Illetékes japán katonai körök a kellő időben kétségkívül áll ást foglalnak a hír ügyében. MacArfhür tábornok főhadiszállásának jelentése szerint pz Admiral-szigeteken paitraszállt amerikai csapatok jelentős •erositéseket kaptak. Az első amerikai partraszállásnak céljai tulajdonképpen csak tájékozódás volt, miután azonban kiderült, hogy a japánok csak cseké’y ellenállást tanúsítanak, a b'övezet őség elhatározta, hegy a szigeteket teljesen megszállja. Csütörtökön egyébként az amerikai légihaderő bombázó kötelékei heves támadást intéztek négy mrirshallszigeti japán repülőtér ellen. A nemzetisig! kérdésről mondott e’özdást vitéz Boga Alajos az Erdélyi Párt marostorda megyei tagozatának íntézőbizottsági ülésén KOLOZSVÁR, március 4. Az Erdélyi Párt marostorfsmegyei tagozatának intézőbizottsága most tairtctta rendes havi trését, amelyen a pártközpont részéről vitéz Boga Alajos dr. prelátus, felsőházi tag is megjelent. Az ülést gr. Teleki Arc- túr tagozati elnök nyitotta meg, majd vitéz Boga Alajos „A nemzet ellenségei és az önvédelem“ címen, mondott előadást. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a m ű sorsdöntő időkben szükséges, hogy tisztán lássunk és őszintén beszéljünk egymással. ne színezzünk álmokat és ne kergessünk délibábokat. A továbbiakban a mult tanulságaival foglalkozott. A nemzetnek meg kell fontolni?», mit cselekszik, mert arról van szó, hogy fennmaradhatunk-e szabad és független nemzeti életet élő népként, vágy pedig elveszünk a körülöttünk dúló hatalmas küzdelemben. — Múltúnk vizsgálatánál, de f?i jelenünket elemezve is, két olyan kérdéssel kell számolnunk. amely döntő fontosságú A magyarság életében — mondotta. — Az egyik kelet, felől támad és nem egyéb, mint a nyugati irányban érvényesülni törekvő szláv aspirációk, d másik pedig Ukigytrészt belső kérdés, a nemzetiségek kérdése. Az a veszély, amely most kelet felől fenyegeti Európát, még akkor is súlyos ránk nézve, ha a boisevizmus közvil’amos motorok. ímeFényképezőgépek, legitők, orvosi, fogászati. sfb. gépek átdolgozását é3 javítását vállalom: MEDVÉSST LAs&RIJ villamosság! műszerész, Jókai-u. 9. Tel. 11—83 vétlenül nem is törne ránk, hiszen hatalmas tömegével és súlyával könnyen ősz- szer oppan that ja* a mi létünket. Vitéz Boga Alajos dm. ezután a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott. Rámutatott azokra az okokba, amelyek annakidején indokolttá tették a nemzetiségek Magyarországon való letelepítését. A mt's- gyár népnek, h.a ,aiz őt körülvevő ellenséges gyűrűkben meg akarta állani a helyét, nem volt más választása, mint a szentistváni politika. A kereszténvség felvétele érdekében hittérítőkre volt szükség. így jöttek Magyarország.^' olasz papok. Katonai természetű okok tették szükségessé akkor a germán népcsoportok betelepítését, mig a városok építését, ipart és kereskedelmet franciák, vallonok és egyéb nemzetiségi csoportok betelepítésével kellett biztosit? in i. Hitéles ad etek szerint ezeknek a nemzetiségeknek száma nem is volt nagy, hiszen az ország 4.000.000 millió lakosságából a magyarság 3,200.000 tett ki és csupán 800.000 betelepít fiiét Ől lehetett beszélni A hiba ott volt, hogy a nemzetre szakod t történelmi megpróbáltatások során kiesett kezünkből e vezetés, á magyarság számaránya csak az utóbbi évszázadban j'?<vult és éppen a rövid idő akiit. tapaszt álható lémkszárn- gyarapodás igazolja nemzetünk életképességét. Ezután befejezésül cr> nemzetiségi kérdés meg oldás ándk módjaitól beszelt az előadó, akit az intézőbizöttsági tagok lelkesen ünnepeltek. Ad előadáshoz Fekete János, dr Horváth László. F-ülöp Zoltán, Pá'jfy Károly 'és Török Mihály intézőbizottsági tagok szóltak hozzá. Dr. Boga Alajos válasz után az inté- zőblzottsági ülés gróf Telelei Arciur zá- r ósza vai v al hefejeződött. (wirmsd látogatása Clari: tábora ol: nai Lisszabonból jelenti az MTI: A brit hir- sz-olgálat jelenti, ...hogy Girauő tábornok, az észak-afrikai francia csapatok parancsnoka, megtekintette a dél olaszországi hi dohntéren harcoló francia csapatokat és meebészélést folytatott Clark tábornokkal, írz 5. hadsereg parancsnokával. Farrel tábornok nyilatkozata Anvsztérdainból jelenti az- MTÎ: Az angol hits.''©Igáiéit jelentése szerint Fatrel tábornok sajtóképviselők előtt egyebek között kije’en- tette, hogy kormánya alko mányos módon I hajlandó tovább vezetni a belpolitikai ügye- j két és kiirja a nyr.váno'S v íasztásokaf. Kifej- ! te+te továbbá a tábornok, hogy nem kíván } tovább ültében maradni, csak amig feltétlenül szükséges, de helyre ke"e+t igazítani azokat a hibákat, amelyek belpolitikai téren icr- téntek. A junius 4-i forrada’om ezzeţ most elért végső fokozatába. Egyetlen je’szó lehet csak érvényben: visszatérés a rendezett viszonyokhoz. ilárntttióti Nagy ellen Fa ViM Parisból jelenti a DNB: Az OF1 iroda jelentése szerint a péntekié virradó éjszaka angolszász repülők bombázták Nayy-Páris környékét. A támadás több községet sújtott. Ma&var Éle 1 könyvkiadó újdonságai: • KalPVftla A finn népi hősköltemény Vikáf Béla fordításában, Gulyás Pa iánümányá- vai V. kiadás. Ara fűzve 16 P kötve 22 pengő. áóettik. íi»jos i A közéi» Dunanit*déiif& köstga sda sttga Á~a fűzve 18 P, kötve: ganda kiadásban kötve: 24 P. 12 P. ProoaEalá/s Ferenci Rög a!í*tt Az eídélvi Szövetkezeti aporío' megdöbbentő önéletrajza, fii. k.síád. Ara fűzve 13 P, kötve 18 P. Szabó Pál í Harangoznak Regény, II. kiadás. Ára fűzve: !5 P kötve: 20 P. Kapható: Budapest, IV. Szerb-utca t" Te' : fsö—0^8 ec könyvesbőltokbzn
