Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-24 / 44. szám

riportfa a/.: olasz ősszéoralásrtl «eé ÁRA 16 FiMÉM IkXV. évfoíyam, 4L szám CSÜTÖRTÖK, 19U február 21. Szerke^íÓBÓg és kiadóhivatal: Kolozsvár, jókai-ü. 16-, I. Telefon: 11—09. Nyomda: Égve- terii-u. 8. Telefon: 2:7—23. Csekkscimla: 72056 nl*pitoui Bit RTHA MIKLÓS Kiadóttilájdortoe: „PALLAS SAJTOT ALLALÄT* Rt. Kolozsvár. EÍóíixetési arak: I hóra AJ© tZ» saegy&'lé'sve 12.,40. félévre 24.80, Î 4&-JJ& P„ wUäuuismwM <mr*m MTI JELENTÉS ItERLlNBŐLi $ I SZOVJET VJ OFFENZÍV ÁJ A BÁRMELYIK NAP MERINDE A szövetséges repülőit tegnap a cseh pro telit ova (us ipartelepeit támadták „Szélrózsa^ „csavar“, „liba sar“ es „ék** taktika London ellen Eden: Fontosnak tartottak; hogy bizonyos dolgokra felhívjak a spanyolok figyelmét A külpolitikai '.események hivatásos 'kommentátora gyakran kerül olyan hely­zetbe, hogy nem tudja, a beérkezett je­lentések közül melyiknek tulajdonifson nagyobb fontosságot. Ez a kétség rendsze­rint azért van, mert sokszor valamelyik kérdést a propaganda szénnek irányítása, alatt álló hírügynökségek és sajtóorgánu­mok azért merítik ki minden részletében, hogy más, kifejlődésben lévő problémák­ról eltereljék a figyelmet. Az utóbbi idő­ben. megszoktuk, hogy a diplomáciai ese­mények élén Finnország helyzetének ala­kulása és a szovjet—lengyel határviszály álljon. A két kapitális fontosságú kérdés mellett azok a tünetek, amelyek a kis­nemzetek szolidaritásának és egyre jobban mutatkozó reálpolitikájának, cáfolhatatlan jelei, látszólag elhomályosulnak, de a fi­gyelmes szemlélő számon tartja az evolú­ciónak nap mini nap mutatkozó szimpio- mcdit és arra a meggyőződésre jut, hogy a szándékosan, vagy kényszerből háborúba keveredett kisállamok helyzete fokozato­sán javul s a hisnemzeteket a nemzetközi diplomácia tőzsdéjén egyre jobban jegy­zik. Tegnapelőtt Ehrenroth finn belügymi­niszter nyilatkozott á-z. MTI helsinki mun­katársának Finnország feladatairól f ez­zel kapcsolatban utalt árra az érdekközös­ségrej amely a térbeli távolság ellenére is fennáll Suömi és Magyarország kozott, • Jftl I I îl I M, 1 l.jjí.í í f 1 I I 1. I 3 1: I < ) M J 11 iP rt /O * * 5 sí I i I; l ! I Á i ţ I i ] l a s! nők il ,s s M 1 )f * ifi, < it. i Z\ i 11 i'i > $> i *. t h j, ÍJ i II A finn köz­vélemény jóleső érzéssel könyveli el á ma­gyar sajtó rokonszénvét, ugyanakkor fi­gyelemmel kíséri Magyarország sorsának alakulását. A török kormány ffűncíanyetvü félhi­vatalosa, a La Turquie, szintén hosszú cik­ket. szentel rt kisállamok ügyének s ecse­teli azokat ă nehézségekéi, amelyek a nüovhatnímák árnyékában és érdekszfé­rájában háborúskodó kisnémzetek őszinte akaratának kibontakozását meggátolják. A nehézségek azonban néni jelentik egy­úttal a kisállamok által kő-vetett, célok hely­telenségét, mert ezek a célok olyan jogok­ban gyökereznek, amelyeket eddig min­den átfogó értékű nemzetközi béketerv a jobb Világrend alapfeltételeinek nevezett. A svéd és a portugál sajtó szintén ter­jedelmesen s egyré intenzívebben tárgyalja a kisnemzetek különleges helyzetét, sót még a semlegességhez visszatért Spanyol - ország sajtóorgánumai is a kimépek jo­gainak lelkes zászlóvivői lettek. Az ébredő öntudat és p nymáéra utalt *áa legszebb példáját kétségtelenül Svájc mu­tatja. A zürichi, genfi, berni és basell új­ságok állandóan napirenden tartják azo­kat az eseményeket, amelyek a kisv.emze- tek szellemi harcának előrehaladását jel- íik. Magyarországon a sajtó a kormányzat-| alapelveinek leszögezése után indította él azt a munkát, amely eredményesen sora­kozik a legműveltebb kisállc m-ok felvilá­gosító hadjáratának eredményei meVé. KálUy Miklós miniszterelnök 1943 máju­sában mondott beszédében: (rmug-ya r fcití- politikáról szólva a következőket állapí­totta meg: ,,Minden magyar ember egyet­ért abban, hogy a magyar külpolitikának csali égy célja lehet: követni azt az utat, amely a nemzet boldogulásához rézét. Külpolitikai feladatunk lényege az, hogy Magyarországot a háború megpróbáltatá­sai és áldozatai után ismét visszavezessük az igazságos békéhez, a békés épitőmun- kához“. A miniszterelnök megállapításai magukban foglalják a kisnemzetek kül­politikájának két leglényegesebb pontját. Először: a kisállam külpolitikája öncélú kell legyen, vagyis a határozatokat kizá­rólag G helyzet józan, reális szemlélésé­ből önként adódó valóságuk irányíthatják; másodszor, érvényre juttatni érdekeinket és a minket megillető helyet elfoglalni ekkor, amikor a háború megpróbáltatásai véget érnek és az ujjárendezés nagy mun­kája megkezdődik. Azóta többször elhang­zott magyar részről a megállapítás, hogy külpolitikánk iránya változatlan s ha- ez az élv a mai -rendkívüli időkben fokozótő mértékben érvényes, külpolitikánknak ez a céltudatossága még a természeténél fog- v>a borúlátókat is megnyugtathatja. Érdekes,' hogy a nagyhatalmi álmaiból kijózanodni sehogy sem tudó Románia sajtója ti legkisebb megerőltetést sem te­szi, hogy bár látszólag belekapcsolódjék ebbe a kialakulófélben levő nemzetközi harmóniába. A nevesebb rótrtán publicis­ták közül egyedül Gafe net, volt külügy­miniszter foglalt állási d kisállamok szoli­daritása mellett, ő is m,esszé hazájától, Genfben, a Journal de Génévé hasábjain. Nincs jogunk kételkedni Gafencu jóhisze­műségében, de az a körülmény, hogy kom­promisszumra hajlamos kijelentései a na­pi eseményektől távol hangzottak el s hogy abban az időben, mikor a román külügy­minisztériumot Vezette, sohasem célzott a mostanihoz hasonló elvekre, sőt, ha előtte élekre hwatköziak, kV!'ért' előlük; iiioo­kolttá teszi' részűnkre a kijelentésekkel szembeni közömbösséget il. Churchill keddi alsóházi beszéde annyi­ra Világos és részletes volt, hogy a nem­zetközi sajtó kommentárja színtelen és egyhangú. Némert részről még a Wilhelm­strasse szóvivőjének szokásos megjegyzé­sei sem hangzottak él. A semleges lapok arról írnak, hogy a premier bezámolójái a szövetséges, köziiélemény osztatlan he­lyesléssel fogadta. Kiemelik Churchilinek azd a nézetét, hogy a háború 1944-ben nem ér feltétlenül véget s a túlzott derűlátás­nak nincsen megfelelő alapja. Ehhez az állásponthoz csatlakozott Ro-osevelt elnök is, aki a Fehér Ház sajtókonferenciáján szint.ért óvatosságra és tartózkodásra inti az Egyesült Állútnyk népét. Az alsóházban derültséget kelted Ghurchillnek egy válasza, amelyben egy interpelláló képviselő kérdésére felelve megállapította, hogy a vetivnói hídfőállás kritikus helyzetéről érkezett jelentések Algírban és Szicíliában keltek szárnyra s a haditudósítókként működő újságírók nem vétkesek az álhitek miatt. A brit miniszter ein ok elismeri., hogy kedvezőtlen hírek terjesztése, ha azok nem felelnek még a valóságnak, célszerűtlenek, de a rossz hírek propagálása még károsabb, kivált ha azok a valóságnak megfelelnek. Ebben az utóbbi paradoxális meg állapítás­ban Churchill arra célzott, hogy á hösrmló hitek át e'lénspg segítségére Íéheínéki Á%- MTI berlini munkatársa jeleni* t 111. jStockhoImban pesssvmisziikusm itélir: meg a finn—szovjet különbékakötés lehe­tőségeit. A borúlátás annak tulajdonítha­tó, hogy Paasikivi konkrét javaslatok nél­kül utazott vissza Helsinkibe s a szovjet- körök nem túlsók hajlandóságot mutat­nak arra, hogy a finneket jobb belátásra, bírják. Hangoztatják a svéd fővárosban, hogy ä halogatás csak kényesebbé teheti .Suomi helyzetét., mert a hadiesemények fejlődésével a szoi'jet feltételek súlyosab­bakká. válnának. Egyébként Paasikivit ui utasításokkal és széleskörű meghatalma­zással á közeli napokban visszavárjálr, Stockholmba. IV. Sír Arthur Harris légi-marsail repülőez­redei 99 órája szakadatlanul támadják a. német iparvárosokat. Négy nap óta — mint Berlinből is jelentik —* rt háböíu, legelkeseredéHebb ' légicsatái folynak a néniét légitérben s. az összecsapások már olyan méreteket öltöttek, hogy azoknak tu I szárnya lásd a jelenlegi erőviszonyok, mellett alig képzelhető el. A légihábóru. mostani stádiumának célkitűzése szoros Összefüggésben van Churchillnek azzal a. megállapításával, hogy „meglátjuk, mit fog tenni Németország vadászt épülő gé­peinek csaknem teljes eliminálása esetén“« * V. A keleti hadszíntér legjelentősebb em­ué nye KfiVoj Rag városának a némétek Ital történt kiürítése. A német hadVéze- hég az orosz acélipar központjából elke- iredett utcai harcok Után vonta ki csa- átait. \ . 1 H t i * ? * f v * f N i‘ r n . > ó ff \*i * t fel í * /) flffl ' t 1 * * 4 4' f r fi f ? i%i\ e/ljAl. . ... ^ NAGY JÓZSEF; i * tb, «i * * L As aj ftpfíH* affen siva barin vív ih ór ti ban Berlinből jelenti az MTI: Tájéko- •zotit katonái körök véleménye'Szerint keleten, mosft csupán helyi jelentősé­gű hareok folynak, ameiyék a tálén a Nikopol feladásával meg-kezdett német visszavonulási hadműveletek követkoírtéhen most Krivoj Bog ki­öntését vonták fnaguk után, inig északon (holm városának keddien jelentett feladása az ottani, ftrevo- nalrészeh foyama-tháni lévő are va­na [rövidítés és az elszakadó hadműveleteknek szükségszerű követhezménye. Ha ílémet részről a mostani harco­kat csupán helyi jelentőségűnek Íté­lik meg, ezt a kfiszűhöh álló nagy szovjet, offenzív.«, szemszögéből te­szik. Valószínű ngyonis hogy a mostani viszonylagos harctéri csendet nz oroszok tijahb Pagyará* nyn offenzivájuk előkészítésére használják fűk amely nagy támadás megindulásá­val német részről bármelyik napon számolnak- V volt kauyevi katlan te­rében még mindig harcok folynak', miután itt at ellenségtől való elszakadás harc nélkül Hóm történhetik meg, Bt azonban — jelentik ki német ka­tonai részről •— a harcok jellegét a német támadások adják m<-g. Fnko- yobtöbb ínért ékben .‘ll ez a volhiniai hárömsZögre. Lűrk—Bovon—Dubuó- ra von-atkoziaiVa is. ahol a németek Ismét elérték t.nnk városát­(Cikkünk folytatása az. utolsó oldalon,]

Next

/
Oldalképek
Tartalom