Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-23 / 43. szám

I H E X. I. K N /. ■bimm (Rlsőoldiih cikkünk. folyMtásii.) T.z n megállapítás a japan légierőre is or­vén yies. A/, olasrorsvâiţi hadműveletek monöté­vel kapcsolatos csalódást Churchill »/ év­szakhoz mórt szokatlanul rossz időjárás- na 1c ós annak a ténynek tulajdonította, hogy a németek hatalmas erőfeszítéssel igyekeznek megvédeni Rémét, t hurchill ezután kiemelte, miért nem valósítható mos nagyobb kétoldalú átfogó mozdulat Olaszország keleti vagy nyugati * partvi­dékén. A katonai vezetőknek — mondotta — bizalmuk van a végső győzelemben és a hadsereg harciszelleme Jcitiinő. Hitlernek ama elhatározása, hogy Olasz­országban nagyjelentőségű második arc­vonalat létesítsen, nem olyan határozat, amilyent a szövetségesek nem fogadnának örömmel. Valahol harcolnunk kell a né­metekkel, ha csak nem akarjuk tétlenül nézni az oroszországi küzdelmet. Az európai politikai helyset Churchill ezután áttért az európai po­litikai kérdések vizsgálatára és ezzel kap­csolatban többek között ezeket jelentet­te ki: — Az olaszországi hadjárat kemény és hosszú küzdelem lesz. Ha mostani küz­delmünk sikerrel jár és bevonulunk Rómába, amiről meg va­gyok győződve, hogy meg is fogjuk valósítani, szaba­don áttekinthetjük majd újra az egész olaszországi politikai helyzetet. Rómában lehet majd csak a legjobban megalakíta­ni a szélesebb alapokon nyugvó olasz kor­mányt. — Jugoszláviában a partizánseregek megállják a helyüket a németekkel szem­ben — mondotta. Titóról Churchill úgy beszélt, mint ki­emelkedő szabadságharcos hadsereg ve­zéréről, akinek parancsnoksága alatt több mint 250.000 ember áll. Péten' király helyzetére, valamint a kairói jugoszláv királyi kormányra vonatkozóan Churchill kijelentette, hogy semmiképpen sem tudunk szakítani velük. Kétségtele­nül a partizánok nem jó szemmel nézik Péter király kormányának Mihajlovics- Csal való szövetkezését. A kairói, teheráni és moszkvai értekez­letről szólva Churchill ezeket mondottá: — Kevés nézetkülönbség lenne a há­rom nagyhatalom között, ha e hatalmak képviselői havonta egyszer összeülhetné­nek. Meg vagyok győződve, hogy később újabb Összejövetelre kerülhet sor. Churchill ezután elmondotta, hogy Len- gvelország jövőjének kérdését személye­sen felvetette Sztálin előtt, hangoztatva, hogy Nagybritannia a Lengyelországnak nyújtott biztosítás végrehajtásaképpen üzent hadat. Németországnak. A brit kormány és a parlament politi­kájában és gondolataiban a lengyel nemzet az első helyen áll ;— mondotta Churchill. — Nagy megelé­gedéssel értesültem, hogy Sztálinnak el­tökélt szándéka fenntartani a független, integráns és erős Lengyelországot Euro­pa egyik főhatalmaként. Meg vagyok győ­ződve arról, hogy ez a Szovjetunió meg­határozott politikáját képviseli. Nagyfokú rokonszenvvel viseltetem Lengyelországgal szemben — tette hozzá Churchill —, de ugyan­ilyen módon rokonszenvezek az orosz ál­lásponttal is. Oroszországnak oka van ar­ra, hogy biztosítsa magát nyugatról jövő támadás ellen és mi teljes mértékben he­lyeseljük azt, hogy Oroszország nemcsak hadserege erejével szerezzen magának biztonságot, hanem e célból megnyerje az egyesült nemzetek hozzájárulását is. — Nem tudom- elképzelni, hogy Orosz­országnál: a nyugati határokra vonat­kozó kívánságai túllépnék az ésszerű­ség és igazságosság határait. Sztálin és én megegyeztünk annak szük­ségességében, hogy Lengyelország észa­kon és nyugaton Németország róvására kárpótl ást k apj o n. — A feltéteinélküli megadás nem akar­ja azt jelenteni, hogy a német népet szolga.ságba vetjük, vagy kifosztjuk; ez csak azt akarja mondani, hogy a szö­vetségeseket a megadás pillanatában nem kötik majd a német néphez semmiféle megállapodások, vagy kötelezettségek. Pel velőd hetik a rí kérdés, vájjon Némol- orszagrn is a lkai ma-/.ható-e az Atlanti Charta, vagy megtiltsunk-e ellenséges te­rületen területi kiigazításukat. Most nem fogunk elfogadni olyan érveket, mint aminőket Németország használt fel az el­múlt világháború után megadása magya­rázatául, amelyet Wilson elnök 14 porit.ja következményiének 1 üntetett fel. Beszéde további részében Churchill roxs/alását fejezte ki egyes emberek te­vékenysége felett, akik régi ellen téteket próbáinak felszítani Nagy brit anniában. Remélem — fejezte be beszédért —, hogy a rettenetes erőfeszítéseknek és sulyoa áldozatoknak ezekbe^ a napjaiban nem 1 % i i lebt a ái J \. fogjuk cserbentyagyni a nem/ :, érzel/n- >. re valló egység gondolatát. Minden tőlünk telhetői legyünk itueg ér. teijesilsük kötelesuégünkel. Ha igy cselekszünk, a győzelem nincs olyan messzi- ét, az végeredményben •> miénk lesz. f Moszkvának adóit lengyel válasz részielei Stockholmból jelenti az Iivterinf: Illetéke*! lengyel körökből szerzett beható felvilágosí­tások alapján a lengyel orosz viszály jelen­legi állapota a következőkben foglalható Össze: í. Sztálin Churchillhez intézett levelében a Curzon-von.il elfogadását kérte tárgyalási alapul a lengyelek részéről, továbbá azoknak a minisztereknek és tábornokoknak a lemon­dását, akik nem oroszbarát hírben állanak és végül együttműködést a vörös hadsereg és a lengyel gerilla csapatokkal. 2. Az Observer közlése szerint Sztálin ugyanakkor Churchill- hez intézett másik levelében ismételten kife­jezetten hangsúlyozta, hogy erős és független Lengyelországot kiván megteremtem. 3. Február 13-án, vasárnap Mikolajczyk minisz­terelnök, Römer külügyminiszter és Raczinsz- ky gróf londoni nagykövet meghívást kapott a brit miniszterelnök nyaralójába, Chcqucsbe és ott. közölték velük az orosz feltételeket. Az elmúlt héten a lengyel kormány több ülést tartott, amelyeken drámai jelenetek játszód­tak le és Mikolajczykot arra indították, hogy kihallgatáson jelentkezzék Raczkievicz lengyel államelnöknél és benyújtsa lemondását. Racz­kievicz azonban meggyőzre Mikolajczykor és ezután eljuttatták az illetékes brit körökhöz a lengyelek javaslatait azzal a kérésül, hogy juttassák azokat Moszkvába. A lengyel javas­lat S7.erint * ' a) lengyel kormány hajlandó arra, hogy a földalatti lengyel szervezeteket utasitsa a vö­rös hadsereggel való tevékeny cgyüttmükö­Zágrábot légitámadás érte Zágrábból jelenni az MTI: Kedden délelőtt 10 óra 30 perckor erős re- piilögi praotot ziirús volt hallható a bérvát főváros felelt. Néhány másod­percre rá a légvédelmi tüzérség megnyitotta a tüzelésit. Tiz óra 55 perc­kor a repülőgépek zúgása még erősben lőtt és hirtelen a városra lecsa­pódó bambák robbanása volt hallható. Eddigi megállapítások szerint a bombák a főpályaudvar környékén hullottak le. Az együk ltomba a négy- emeletes munkád biztosi tó épületére esett. A bomba ék alak bárt átszelte a két felső emelet utca felöli falát. Eire az épületre még két másik bomba is esett. Másik bomba a Kumücsios-utcálmn az ut közepére esett és fel szá­ki-tattá az úttestet. A pályaudvar mellett, húzódó botanikus kertbe is esett néhány bomba. Ezen a környéked az összes ablakok betörtek a lakások­ban, (kivéve azokat, amelyeket a lakók kinyitottak. Az állomásépület kö­zelében lévő Esplamade-Sízálló ablakai is betörtek ott, ahol a bomba az épület sarkától távol esett le. Ezen a.z oldalon az épület kissé megrongá­lódott. Egy bomba a Haatz-Draakovics-utca sarkára - esett le. A Krezsi­ül irov-téren a honvédelmi minisztérium előtti parkba, rövid 25 méterre a minisztérium épületétől, szintén becsapódott egy bomba.A honvédelmi, minisztérium közelében egy nagyobb* bérházra két bomba hullott le. A Zvonimir-ütcát is találat érte. Az itt lévő repülőtér eléggé megsérült, a hangárok azonban nem. Eddig csak néhány emberáldozatról érkezett je­lentés, teljes adatok még nincsenek. Sem a magyar követség -épületében, sem a magyar kolónia tagjai kö­zött kár nem esett. A magyar követség épületéhez legközelebb 600—800 méterre esett le bomba. Amennyire az eddigi adatokból meg lehet ál la­pítani, a támadást kisebb mérejii bombákkal hajtották végre. Szovjet terrortámadás Vleshorg eden ilesre; b) a lenivel kormány azt javasolja, hogy a tulajdonképpeni fiat .ír- és terüleukérdeseket .1 békéiírgyalasokig halasszák el. Javasolja tovább.!, hogy egy ideiglenes és közigazgatási célokat szolgaló demarkációs vonal allapittav- sék meg. Az ettől a vonaltól keletre fekvő területek az orosz közigazgatás alá tartozná­nak, a nyugatra fekvő területije lengyel köz- igazgatás alá éspedig az AMGOT szervezet­hez hasonló bnt és amerikai résztvevőkkel alakult bizottság hatásköre alá. A vonaltól keletre fekvő területeket a vörös hadsereg foglalná el. A nyugatra levőket pedig g vö­rös hadsereg és a lengyel genilacsapatok szállnak meg; c) i kormány bizonyos tagjainak és tábor­nokainak, köztük Kvipinski és Leyda minisz­tereknek, valamint Sosnovszki és Kukiel tábornokoknak lemondatásába a lengyel emigráns bizottság írem egyezik bele, rrüvel ezt a követelést a lengyel belügyekbe való közvetlen beavatkozásnak tekintik; d) a lengyel kormány egyetlen feltétele, hogy a tárgyalásokat nem ,,fait accompli1,1 alapon kezdik, hanem azokon, mint egyen- logii tárgyalófél vesz. részt. MikJajczyk cs Römer foglalnak állást e mellett a gyakorlati beállításnak megfelelő engedékeny magatartás mellet, inig az. ellentábor vezetői, főleg Kvi­pinski és Sosnovszki szerint az illetékes brit körökhöz ^eljuttatott lengyel ellenjavaslarok után meg kell várni Moszkva legközelebbi lépését. Helsinkiből jelenti a DNB: A Finn Táv­irati Iroda jelentése szerint a február 22-re virradó éjszaka ellenséges terror- támadást intéztek ULesborg ellen. Hétfőn mintegy 40 ellenséges repiilő- n gép támadást intézett Ouli városa ellen. A városban a ledobott romboló és gyuj- tóbombák épületkárokat és számtalan tü­zet okoztak. A polgári lakosságnak kisebb veszteségei voltak. ’ I Tass feltűnő jelentése a Péter király eilen tervezett merényletről Zürichből jelenti a Búd. Tud.: A szov­jet félhivatalos Tass-iroda jelenti Kairó­ból, hogy a jugoszláv csapatok között nyugtalanság tört ki, mert Péter király kormánya vonakodik megengedni a tisz­teknek és katonáknak Jugoszláviából va­ló visszatérését és Tito csapataihoz való csatlakozását. A fellázadt csapatok között van Péter király testőrcégének 22 tagja is. A Tass-iroda egyben jelenti, hogy a testőrcég négy tagját letartóztatták, mert merényletet terveztek Péter király élete ellen. A Tass-ügynökség kairói híréhez hozzáfűzik, hogy a négy testőr elleni gya­núsítás Perics fasisztabarát Őrnagy kita­lálása. Ehvenroth nyilatkozata az MTI mun határ sónak JÁRJON lg enni, imil5 mulatni i „AHANYPÓKÉÍ-ba, B Unió-utca 14. Helsinkiből jelenti az MTI: Ehren- roth finn belügyminiszter többnapos stockholmi tartózkodás után az el­múlt hét végén visszatért a finn fő­városba és fogadta a Magyar Táv­irati Iroda helsinki munkatársát. Kö­zel egy ÓV áll át- tartó beszélgetés so­rán Ebrenroth belügyminiszter nyi­latkozott svédországi benyomásairól, az északi káMésről és Finnország belpolitikaitn^vzetérői, valamint an­nak várható* -további alakulásáról. Hangsúlyozta, hogy svédországi uta­zásának, amelyet mintegy háromhe­tes előkészítés előzött meg, egyetlen célja volt, hogy a finn kormány kép­visel ójukén t kifejezze Finnország há­láját Svédország emberbarát! támo­gatásáért Ehrenrotb belügyminiszter nyilat­kozata végén hangsúlyozta, jól tud­ja, hogy Magyarországon rokon- szenvvel és érdeklődéssel tekintenek Finnország felé, de biztosit hatjai a magyarságot, hogy a mélyen gyöke­rező kapcsolatok révén ugyanazok az érzelmek élnek a finn nemzetben is, amikor Magyarország sorsának további alakulását éber figyelemmel és a legnagyobb érdelkődéssel ki- sárik. A japán politika tel jenen ónálló — írja a DAZ Tokióból jelenti a DNB: Tozso minisz­terelnök kedden a kormánytanács ülésén valamennyi miniszter jelenlétében szá­molt ba a karmán yát’ala kit ás okairól. A Csendes-Óceán középső részén kiéleződött helyzet kívánta meg, hogy a kormány és a véderő főparancsnokság között még szo­rosabbá tegyék a viszonyt. A japán nép­nek és a kormánynak tisztában kell len­nie azzal, hogy elérkezett az a pillanat, amikor az egész népnek össze kell fognia, hogy közöe erőfeszítéssel győzedelmes­kedhessek az ellenség felett. A japán kormány keretében történt változásokról a Deutsche Allgemeine Zei­tung kelet ázsiai tudósítója a következő­ket irja: Békés és baráti változásról van szó és az események természete a legvilágosah- ban mutatja, hogy semmiféle alapvető, vagy külpolitikai megfontolás nem sze­repel a három régi miniszter kiválásában, és három uj miniszter kinevezésében. A nemzetközi politika terén sehol sem adódik olyan tényező, amely alkalmat szolgáltathatna alapvető változásra Ja­pánban. A japán háborús politika egv- szersrmndenkorra a végső győzelemre van alapítva és lényegében nem függ sem et­től, sem attól a névtől. A helyzet ismere­tében szinte azt állíthatnánk, hogy ez a politika teljesen önálló és meg kell való­sulnia, függetlenül attól, hogy kinek a ke­zébe van letéve. h oi»i m nn i»táh győztek egy goieborgi választáson Stockholmból jelenti a DNB.: Mint a FoL ke is Tagbladed jelenti, a Goeta-müvek Ciug üzeme elöljáróságának jnegvá’asztásánáH Gö­teborgban a kommunisták 1150, a ezociálde- mokirafák 618 szavazatot kaptak. Ezé Ital a kommunisták győztek a göteboigi össze* üze» mi választásokon. GÉLÉI JÓZSEF ELŐADÁSA BECSBEN. Géléi József dr.-t, a kolozsvári egyetemen a biológia professzorát a bécsi egyetem filozó­fiai kara tudományos előadás tartására hívta meg. Geleit ezzel a negyedük német egyetem tüntette ki azzal, hogy kutatásaiból közvetlen szó utján szerezzen tározódást. Géléi bécsi előadásának tárgya a véglényeken végzett vizsgálatai és a vele kapcsolatos tudományos szemlélődése volt. Az előadást a meghívást javasló professzornak, Buddenbrock bárónak, a németek világhírű éietbuvárának intézeté­ben előkelő közönség jelenlétében tartotta. Ott voltak a bécsi neves biológusokon kívül a magyar főkonzulátus tagjai, élükön Both- mer báró íőkonzullal és a Collegium Kunga- ricum fiatalságának élén Miskoíczy Gyula professzor, kollégiumi főigazgató. Geleit az egyetem és a bécsi biológiai társarsá-^ élén Pemkopf rektor üdvözölte. A hallgatóságban mély benyomást keltett Géléi előadása és Buddenbrock professzornak az a zárószavai­ban hangoztatott megkapó vallomástétele, mely szerint igen szeretne mentői előbb Géléi intézetébe eljutni azoknak a módszereknek megtanulására, amelyeknek segítségül Géléi kutatásai a biológusok világát nem sejtett eredményeivel bámulatba* ejtették. A SZT. VINCE ^ ^ZERETETEGYESO- LET. mint a szentpéteri plébánia A. C. szo­ciális szakosztálya ,*2 Erdély egyházmegyei A. C. közreműködésével -az egyesület javára a Piarista főgimnázium dísztermében február 27-én délután 4 órai kezdettel jőtékonycélu előadást rendez. Köz-remüködnek: Dákon y Margaretta moz->ásniiivésznő. Dárday Antal, Perénvi János,' a Nemzeti Színház tagjai és tasnádi Tulogyi Margit, Vass Magda. Móricz £va, á Katolikus főgimnázium énekkara és a szentpéter! óvódások. Minden érdeklődőt szívesen és, szeretettel vár a vezetőség. m ni ....ni 1----Ilii 11 ----------------------------­ELLENZÉK po’itikü aijó^ Felelős szerkesztő: zammzczky syulj; Felelős kiadós VTTA SÁNDOR IA■ Mmerva Ixcsd&ími m Nyomdai M&iaíézet HL nyomása.' Felelős vezet® MAJ0E €

Next

/
Oldalképek
Tartalom