Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-17 / 12. szám

°*a*a5häzt ;.r ^ J 1 P r * * n ^ v> 4. %--Wat HÉTFŐ, 19 £4 január 17­Mihály László riportja az clasz összeomlásról LXV. évfolyam, 12. szám. AHA Sít l $LLLll Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolo:«vár, Jókai-u. 16-, I. Telefon: 11—09. Nyomda: Lgye. teiA-u. 8- Telefon: 29—23. Csekkszámla: ?2üa6 iUPIIOII«: BfRTKfi MIKLÓS K.iúdóiuiajtlonos: ,,1JALLAS SAJ IOV ALLA LAT Rl. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4.30 ?. negyedévre 12.40, fé,év: e 24.80, 1 évié 49.60 P. LeningrádnáI is offénsivát u% oroszok A hosszú keleti front minden pontján elkeseredett%kiisdelem tombol NAGY HARCOK AZ OLASZ HADSZÍNTÉREN Alengyei kormány kérésére London és Washington közvetít as orosz-lengyel határvitában A L T A L A N OS R A Z X A K A G R A B Sí A N At események összefüggő ismertetése szük­ségessé teszi, hogy szombati jelentéseket is reprodukáljunk.' A régóta vajúdó szovjet—len­gyel vitában ugyanis szombaton ismét jelen­tős esemény történt: Mikolajczyk londoni kormánya hivatalosan válaszolt arra a mosz­kvai kommünikére, amelyben a szovjet kor­mány a két állam közötti határvita elrende­zésének alapjául a Curzon-vonalat ajánlja, ami azt jelenti, hogy Lengyelországnak le kell mondania Nyugatukrajnáról és Fehér­oroszországról. A Curzon-vonalról manapság sokat be­szélnek, de aránylag kevesen tudják a törté­nelmi tényeket. Ezért nem lesz hiábavaló munka, ha röviden rávilágítunk a probléma leglényegesebb pontjaira: A cári Oroszország összeomlásakor a ha­talmas birodalom határai védtelenek marad­tak. Oroszország nyugati szomszédéi, elsősor­ban az antant-szövetségesek siettek évszáza­dos ellenfelüknek ezt a gyengeségét azonnal kamatoztatni és régi igényeiket haladékta­lanul megvalósítani. Előmozdította törekvé seiket a központi hatalmak veresége is, úgy­hogy a keletről és a nyugatról gátat vető erők megszűnése után követeléseiket kiter­jeszthetnék, Így jutott Románia is abba a soha nem remélt helyzetbe, hogy legirreáli- sabb nemzeti álmai keleten a Dnyesztert, nyu­gaton pedig majdnem a Tiszát érték el. Amennyire vitatható Románia egészségtelen megduzzadásának történelmi, földrajzi, gaz­dasági, néprajzi és kulturális alapja, annyira jogosnak és igazságosnak tűnt jel és tűnik fel ma is a régi lengyel nemzeti aspirációk meg­valósulása. A német, osztrák és orosz meg­szállás végén Lengyelország 1918-ban ismét független állam lett s ezzel a történelem elég­tételt szolgáltatott annak az országnak, ame­lyet 1999-ban a francia forradalom eszméinek megcsúfolásával szomszédai feldaraboltak. 1918 november 1 i-én Pilsudszki állott a lengyel szabadságmozgalom élére, amelyet a nyugati győztes nagyhatalmak is támogattak abb an a reményben, hogy a független és erős Lengyelország útjába áll a kelet felé irányuló nemet törekvéseknek. Ezt a feltevésüket az idő nemesük igazolta, hanem a kommunista Oroszország megerősödése a feltevés helyessé­gét és jelentőséget. meg is hatványozta. Így lett Lengyelország akaratán kívül s csupán történelmi véletlen folytán egy cordon sank- tear, egy egészségügyi kordon kelet és nyu­gat ütközőpontján. A balance of power alap­tétel szerint dolgozó brit diplomácia hamar átlátta Lengyelország egyensúlyozó szerepé­nek fontosságát s minden tekintélyét latba- vetette, hogy a győztesekkel az önálló Len­gyelországot elismertesse. A Eorreign. Office fáradozásait siker koronázta, amennyiben az antant-bizottság 1919 december 8-án megál­lapította Lengyelország keleti határait, nagy­jában a Niemen és a Bug vonalán. Az ekkor meghúzott határvonalakat Curzon, Lloyd George külügyminisztere terjesztette a nem­zetközi fórumok elé s elfogadásuk után róla nevezik röviden Curzon-vonahak. A Cur- zpn-vonal a litván határtól, Grodno mellől indul ki és délkelet felé haladva megkerüli Bialystokot. úgyhogy ez a város Oroszország­nak marad, Bialystoktól egyenesen dél felé lan és Ereszt-Litovs/knál ín cl a Búgot. A német—orosz világháborús béke .színhelyétől délkeletre fordul es mindenütt a Bug mentén húzódva, Lémbcrgtöl keletre onv ‘lég, y 60 ki- Ioné térre érinti a Bug torkolatát, intim pe­ng délre fordulva, Csernovic felett végződik a Dnycszternél. illetve Bukovina határánál. A Szovjetunió belső zavarai azonban módot nyújtottak Pilsudszkmak arra, hogy a de­markációs vonalat keletre kitolja. A későbbi lengyel marsall hadserege egymásután ragad­ta el a legnyugatibb orosz támaszpontokat és 1919 végén a Duna, Beremia, Novograd—l 0- linszk, Proskuron és Kamitmce—Podoiszk-vo­nalon a lengyel csapatok: állottak, vagyis" Lengyelország tcruIéTe keld felé átlag 200— 290 kilométerrel bővült. A forradalmi láz. azonban Leningrádban és Moszkvában lecsil­lapodott, s Trockij Lenin utasítására hadsere­get szervezett „a lengyel hódítók vissz aüzé- sere1 Buti jetin i tábornok vezényelte az orr>■ ellentámadást. /I küzdelem egészén fá'p'szóéP kits képet mutatott. Délen Pilsudszki tört előre Kievig, északon pedig az oroszok fe­nyegették Varsót. A legváiságosabb pillanat­ban Pilsudszki északi irányba oldaltámadást kezdett (itt segitkezett Weygand francia tá­bornok) és a négyéves kataklizmában a végső kimerülés szélén álló orosz csapatok meghát-- ráliak a lengyel nyomás elöl, majd fegyver- szünetet kértek. A fegyverszünetet és a békét Rigában kötöték meg, amely szerint Len­gyelország megkapta a két világháború kö­zötti keleti határait, A megállapodást C sic se­rin szovjet külügyi népbiztos és Sápiéba len­gyel külügyminiszter írták alá. 1920 és 1999 között Moszkva a sajtóban és illetékes nyilatkozóin keresztül többször han­goztatta, hogy a hódítás utján kitolt keleti lengyel határokat nem tekinti véglegeseknek c< eljön az idő, amikor ezt a problémát új­ból vizsgálat alá kell venni, A néniét—len­gyel háború kitörésekor a Kreml elérkezettnek látta a pillanatot, hogy sérelmeit orvosolja. Egyrészt vindikált területeinek visszaszerzés sere, másrészt a 'német előnyomulás feltartóz­tatására indultak el Timosenko tábornagy gé­pesített hadosztályai 1999 szeptember 18-án nyugat felé. Az egyre lankadó lengyel ellen- r:hlást’ napok alatt megtörték és néhány pon­ton. különösen délen, a régi Curzon-vonalat több helyen átlépték s a Szovjetunió határait a Kárpátok vonaláig vitték előre. A háború ki sí árni'.hatatlansága folytán a kél ellenfélből, Lengyelországból és a Szovjet­unióból 194r junius 22-én szövetséges lett s igy a régi határkérdést most diplomáciai útra tereitek. A nézeteltérés azonban olyan mély volt. hogy a két kormány megszakította ■ a kapcsolatokat s csak azután keresik ismét a megbékélés lehetőségeit, miután Moszkvában. Quebecben és Teheránban a szövetséges világ Vezetői leszögezték az uj világrend felépítésé­nek alapelveit. A közelmúlt fejleményeit a figyelmes új­ságolvasó ismeri. Moszkva konciliáns javaslata ismét a Curzon-vonalat helyezi előtérbe s er­re az ajánlatra válaszolt most szombaton a, felelős lengyel kormány. Mikolajczyk kabi­netje azt indítványozza, *bogy a vitás határ­kérdéseket Anglia és az USA bevonásával közvetlen lengyel—Orosz tárgyalásokon ren­dezzék. A közlemény megállapítja, hogy a lengyel kormány komolyan igyekszik biztosí­tani a szövetségesek teljes szolidaritását és ezért előnyösebbnek tartja, ha eltekintenek minden további nyilvános vitától. Kiemelke­dik a lengyel deklarációból az a rész, amely­ben Mikolajczyk kormánya tiltakozik az egy­oldalú határozatok és a befejezett tények el­len. A nyilatkozat végül megismétli a kérést Ndgybritanniához & az Egyesült Államok­hoz, hogy tanácsaikkal és közvetítésükkel mozdítsák elő a probléma elrendezését. A lengyel kommünikét mindenütt nagy megelégedéssel. fogadták és tárgyilagos, békii- lókcny javallatnak tekintik, amelyet mindert izében álhat az Atlanti Charta közjogi szel­leme. NAGY JÓZSEF. Szovjet roham a leningrádi sárógyűrű ellen Berlinből jelenti az Interínf.: A már három hét óta tomboló téli csata súly­pontjain a bolsevisták ismét ahhoz a módszerhez tértek vissza, hogy roham- csapataikat egészen keskeny vonalakon vonják össze és igy erős tüzérségi előké­szítés után, csata-repülőik támogatásával, valamint minden műszaki eszköz felhasz­nálásával legalább egyes helyeken mé­lyebb betörést érjenek el. Az ilyen be­fő, ési helyeket kellene azután a készen­létiben tartott tartalékaiknak kiszélesíte­niük. A német ha-d vezető--ég azonban az ellenséges csapa (mozdulat okból és a fá­radhatatlan német • elhárítás által létesí­tett készenléti állásokból idejekorán ér­tesült a készülő támadásokról, úgyhogy megfelelő intézkedéseket tehetett, a meny­nyiben védőfegyvéréit, elsősorban a gé­pesített tüzérségi kötelékeit és a nehéz gránátvető osztagokat, valamint az uj- * NÉMET ÍI4Df JELENTÉS: szerű páncéloselhárító eszközöket megfe­lelő helyen összevonta. A Leningrad tói a Krim-f él-szigetig hú­zódó arcvonalon a bolsevistáknak sehol sem sikerült kezdeti sikereken túlmenő eredményeket elérniök, amelyek ez álta­lános helyzetre nézve nem döntőek. Az ellenség rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett emberben és anyagban emel­lett a támadási mód mellett és vesztesé­geit fokozzák a mindenkor és mindenütt hatalmas erővel végrehajtott német el­lentámadások. Ezek mindig olyan helye­ken indulnak meg, ahol a boLsevisták a legkevésbé várják. Az északi szakasz uj harcité/sógeiben folytatódtok a súlyos elhá.r'«1 harcok-a négy számbeli fölényben levő szovjet tá­madó* kötelékek ellen, amelyeknek az ál­landó megerősítésf-k ellenére \s.em sike­rült a német atcvonalat átszaki-taniok, noha néhány kisebb betörést kierőszakol­tak. Ezeket azonban a németek elrete* szelték. Eddigi jelentések szerint a novg-orcdi harcban 18 harckocsit tettek a németek ártalmatlanná. Körülbelül egy órányi és szokatlanul nagy tüzérségi előkészítés után a bolsevisták szombaton sok lövész, páncélos és harci repül őgépköteí éket ve­tettek harcba a Leningrád körüli záro- gyürü ellen. A német csapatok többórás elkeseredett küzdelem után ezt a nagy kitörési kísérletet is teljes sikerrel elhá­rították. Ónk egy keskeny helyen, ahol a bolsevistáknak sikerült a német körül­záró gyűrű Legelső övezetébe behatol­nak. foiy+ak a harcok még a késő dél­utáni órákban is. A bolsevisták a súlyos emberveszteség mellett még 23 páncélost vesztettek. Az Oranienbaum térségében egyibsjükg elindított támadás meg a né­met állások előtt összeomlott a németek jól megszervezett elhárító > iüzében. Leningrad térségében is támadást as oroszok Berlinből jelenti az MTI: A véderő főparancsnoksága közli: Kéréstől északkeletre és a nikopoli híd­főnél a szovjet megismételt támadásai összeomlottak. Kirovoyrádtól északnyugatra az ellen­ség újból támadott. Támadásait elkeseredett harcokban fel­fogtuk. Az utóbbi napokban az ellenség egy helyen betört, de ezt a betörési he­lyet ellentámadással elzártuk. Saskovlól keletre meglepetéseze-rü tá­madásainkká1 sül vas veszteségeket okoz­tunk az ellenségnek. A bolsevskak sók tehermentesítő támadását vissz?vertük. Pögr-eb kesétől délnyugatra eil érni áina- dásuhik újabb területet nyert. A Berdicsevtol nyugatra folyó harcok­ban pz ellenség a, .ké* utóbbi nar során 116 lovagét, sok páncélost és egyé'b hadi­anyagot vesztett. A Novogirad-Voliwszktól nyugatra eső területen és Sarny tői nyugatra élénk helyi harcok folynak. A Rjiecáicától nyugatra levő területen csapataink visszavetettek egy szovjet csoportot. Kricsevtől nyugatra a bolsevisták tá­madásai meghiúsultak, Vitebszktől délnyugatra a bolsevisták újból nagy erőkkel támadtak. E-;y betörést elrotesze'tünk. Itt 27 ellen­séges páncélos pusztult el. Neveitől északsn és északnyugattá, va­lamint az Ihnen-tótól északra a bolsevis­ták folytatták támadás "ika.t, Az ellenség néhány helyen betört, de silent ámad ássál visszavertük, Levingrádtól délre a bolsevisták táma­dásba kezdtek. Visszavertük őket. E szakaszon még foly­nak a harcok a betört ellenséges csopor­tokkal. Or anionba um területéin szomba­ton is meghiúsult minden szovjet táma­dás. Január 15 én a keleti arcvonalon 72 el­lenséges repülőgépet lőttünk le. Sajá veszteségünk három gép volt. A délolasz országi arc var, álon Cc-vmrőtó észokra kemény harcokban erős éllé::: séges támadásokat vertünk vissza. Egy helyen az ellenség betört. Elkeseredett harcok dúlnak. Néhárv rpmtt nmülögte swmb-a •on r esti órákban dé,kcUtanyluu célokat tá­madott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom