Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-17 / 12. szám

o rUTN7fK aarya i»fi7. dfv I (íttxlá írja: Hogyan láttam az olasz összeomlást 1 9 < l j a n u ií r I 7. ■ —ífc.ifromM—,«n»A. r.<>i XI. Kolozsvár, 1944 január l>o. „JULIUS -20. A vihar utáni szörnvii csend... Most kezdünk lassan*l.i'san rcá- döbenni arra. hoi;y mi is zúgott cl felettünk tegnap és halát adunk a Gondviselésnek, no v — élünk ... A római magyarok körében meg­indul a telefonálgatás; bál' Istennek, egyi­künknek se történt komolyabb baja. A gaz éi \ illanvszolgáltatás már működik viz sok­helyütt még mindig nincs s az autóbuszok és villamosok is megindulnak la-an... A mentés, a halottak elszállítása is tart: sok a teljesen felismerhetetlcn emberi tetem. S.rr- ge<től keresik újságban és más »rutén v/. el­tűnt hozzátartozókat.. . A lapok a latin; ág elleni reci cny létnek fogjak lei Róma bombá­zását és kiemelik XI1. Fiús pápa tecnapi mi- gátartasat# amellyel teljesen :/.padár; mák mu­tatta magát megprópált ucpével. A „Gornala d Italia“ azt írja, hogy az el! er ség lábbtl u­p.'ita az emberiesség legelemibb íratlan tör\é- nve't. A tengely repülőgépei nem bombázták Atucnt és Alexandr a:, hol az. elmúl: korok emléké! vannak, s legalább u^Vanezt a kímé­letet megérdemelte volna a „Örök'* V iros is... A ..Tévére“, radikális fasisznk lapja, vezető helyen, kövérbetüs címmel közi:, hogy egy Le „in nein, amerikai zsulóstárma/ásn tábor­nok volt a Rónia: bombázó legikóte1 Lek pa­rancsnoka. A lap követeli, hogv „rnrid nt m el kell intézni a zsidókat, a buikálókat, a S’a- bot. rókát'1 és idézi a Ducének máitis j-én mondott szavait; „...golyót az árulóknak, rangra és származásra való tekintet nélkül'1... Hol az árulók? ../riMPíi httv.í meneküljek, signore ?** Délelőtt a via JVltone-n kap el a légi­riadó. Bekerget a via Nazionale-hoz vezető alagútba, amely most ,,r;covero‘-vá van át­alakítva. Ezren és ezren szorulunk össze itt. Most már mindenki komolyan veszi a dolgot. Sovány, szegénye en öltözött, feketeruhás asz- szony kerül mellém. Reszketve szorítja ma­gához bambino-ját, fohászokat rcbeg. s tőlem és másoktól minduntalan kérdezgeti: ,.Lőnek-e odakün. signore?'- Látom, hogv nem idevaló. Kérésemre elmondja, hogy Szicíliából mene­kült kevés holmijával, itt Rómában a San Lcrenzo-negyedben telepítették le, amelyet teg-' nap letaroltak ai amerikai bombák. Csak a rajtavalója maradt meg. ,.Innen hová mene­küljek. signore?“ — zokogja. Igen nehéz erre a válasz. Mi ment itt végbe, nem is egészen 24 órá- val ezelőtt! . .. Az amerikai repülőrajok, nrnt a villám, uey értek Róma fölé a tenger felől, s mire a légiszirénák felzugtak, azzal egyidőben — sőt néhol pillanattal előbb is — már zuhogtak le a bombák is. Egv római magyar szobrászt éppen a temetőben, amelvet végigtaroltak az angolszász bombák, ért a ve­szedelem. Alig szólalt meg a sziréna, már borpbák zuhantak íe és robbantak köröskö­rül. (Elpusztult a pápa szüleinek a síremléke ic.) Hirtelenében, ösztönösen egv félig beom­lott kripta márványfödele alatt vonta meg magát és három órán át ott kuporogva várta ,be a vész elviharzását. A kiállott izgalmaktól szinte jelig őrülten támolygott haza és siró- górcs tört ki rajta . . m Az ellenséges gépek olyan rettentő gyorsasággal jöttek, hogy me­nekülni se lehetett azon a területrészen, ame­lyet ők bombáikkal,‘mint egy szőnyeget bete- reeetrek . . . E^gyik helyütt az utcai fontaná- nál mosó asszonyok és körülöttük játszó gyer­mekek közé fröccsent a bomba . . . Másut. a teherpályaudvar körnvékén a szaladókban vágtak rendet a hirtelen le-lecsapódó ameri­kai repülők gépfegyvereit... A ,.boliettino’‘ szerint az ötszáz tarn adó gépből összesen csak hetet lőttek le a vadászgépek és légelkáritás, azonban ezt az eredményt is némelyek fejcsó- válássa! és hitetlenkedve veszik tudomásul. Szicília? Az ellenséges partraszállás már — hogv a Duce szavait használjam — ..behato­lássá“ vált. A tengelycsapatok kiürítették Ennát és Caltanisettat. A rád’ónál a reggel és délutáni magyar hír­szolgáltatás egyelőre szünetel. Ez is a tegnapi bombázás következménye . .. Sátortábor a Satt Pietro mögött JULIUS 22. Az elmúlt éjiéi megint légi­riadó volt. (Ezentúl, úgy látszik, minden nap .számihatunk kettőre-háromra.) Az események középpontjában kétségkívül a pápa fájdalmas és erélyes tiltakozása áll, amelyet megfelelően emelnek ki az összes lapok. A bombázás ál­dozatainak a száma, hivatalos jelentés szerint, eddig; 777 halott és 1599 sebesült, ez azonban minden bizonnyal még emelkedni fog. Fan­tasztikus számok vannak errenézve fogalom­ban. A mai külföldi sajtóértekezleten találgat­ják a kollégák: '„Háromezer?“ „Hatezer?“ Sőt az egyikük nyíltan nekiszegezi a kérdést az Oljy. kormány ‘Z.óc.süvénrk. ,Jga/, hogy ti- (Hűi . ti feleli ( I sen .1 „portavove’’, de ö *,c mondja mr’„ hogy menm i. Hozzáteszi még, hogy kora: lenne az adatok teljes megállapítása előtt számadatokat kikürtölni. 'S ebben tökéletes igaza van . .. Ji Lli S Délelőtt a Vatikánban voltam. Cikket vittem Leone (é estinek, az „O erva- tore Romano“ részére, s éppen a Vatikán belső területére szóló belépési engcdélvt nyúj­tottam át az egy k svájci gárd stának, amikor kibőgött a légisziréna... (Még sohase talált ennyire biz.ro-- helyen, a San Pietro mögött!) I Szent Péter-tér és a ( olonnádok olyan, >>:o:t egy sátortábor. A tegnapi bombázás hajléktalanjai — de olyanok is, akik retteg­nek a további bombázásoktól sokan ide húzódtak, a San Pietro ^elé, megmentett, sze­gi nyes cókmók/aikkal: szalmazsákjaikkal, ser­ptnyuikkcl, !máii-kahtl 'oldal. Itt hü öluak a is^r. szökőkút vizének c/ü .tö.en fcllövcló /u- li.itag.íhan; itt siiinc!t-fő/iick, diskurálnak, \ tatkoznak, e .znek-is/nak, alu znak, gitároz." n.:k, én. kelnek .. . Bizonyos tekintetben olyan olaszos és groteszk ez a kép de annyira szi- vetfaesaró! (Bár ők cg\áltáléul nem veszik olyan nagyon tragikusan.) A Duce és a Führer találkozójáról a legcl- fer.tétesebb hírek s/édlonganak. I gyevck sze­rint a Dues ..üres képzel“ tért vissza a talál­kozóról, ami azt jelenti, hogy ,,végc minden­nek“ . . . Mások viszont — s éppen a pesz- szimista és nein fasiszta milánói mérnök isme­rősöm azt erősítheti, hogy tekintélyes erő­sítőik érkeztek a szicíliai arcvonalra. A mér­nök állitólag ma is látott Rómán keresztül egv körülbelül 30 kilométer hosszú oszlopot elvonulni; teherkocsik, pémcélkocsik, ágyuk, tankok . . . Vájjon, kinek van igaza? „Belső ossseomláH“-ról beszél egy olasz előkelőség Vezető olasz személyiséghez nézek be. hogy hitelesen informálódjam a mai helyzetről, de amit hallok, az. mégjobban megzavar. Barát­ságosan beszélgetünk a Ducc —Fiihrer-találko- zóról (ő sem mond egyebet, ' mint amit a ró­mai utca) és másról is, amikor látszólag nvn- den átmenet nélkül, a legnagyobb nyájasság­gal megkérdezi: .,Signor Mihály, mondja, nem s. ándékozik-c hazautazni? Igen ajánlanám a saját érdekében . . Kicsit niegütodve tekin­tek reá, mintha nem jól hallottam volna és félig tréfásan annyit mondok, hogy talán a személyem már nem kívánatos a fascista Olaszországban. ..í gy fass ista Olaszországban’ ige:'' . . . válaszolja, a mondatot azonban így csonkán hagyja. „Miért ad jel nekem talányo­kat?'' — kérdem, mire kereken clujságolja, hogy bizonyos követségek már előkészületeket tettek az elutazásra és értékes holmijaikat if részben már elszállították. Nekem jóakaratu- lag ajánlja az elutazást, áriig meg lehet, s erre virágnyelven olyféle okot hoz fel hogy könnyen szerezhetek •.fsán tapasztalatokat, mint szegény Kuncz Aladár halhatatlan „1c- kete Kolostorá*‘-nak a mi gulkutasához. . . t Magyarán; internálás, esetiig .még súlyosabb dolog i? várakoznék reám Róma esetleges el­lenséges megszállása esetén. Itteni munkássá­gom nem titok, sem otthon, sem Olaszország­ban! Fölényes mosolygással próbálom vissza­verni ezt az aggodalmaskodist; „Róma ellen­séges megszállása? Ugyan? Hiszen Szicília, egyes parti erődök kivételével, még erősen a tengelycsapatok kezén van . . . Csak nem hi- , i, hogy aUgmz.tusban vagy szeptemberbe>1 már itt lesznek az angolok es amerikaiak? . . . Ig\ válaszol: . l.s ha bekövetkezik a belső összeomlás?! . . . Holnap délután ül össze a fasiszta'nagytanán >. hogy (.öntsön a továbbiak 10I...“ „Belső összeomlás?*1 — ismétlem da­dogva és ijedten kétszer-haromszor egymásután Most hallom először igy nyíltan kimondva azt, am:mk nem mertem magamban hangot adni. Az cmlcrt nem annyira a tény rémiti meg, hanem a puszta szó: S ez.t nem bohóckodó kedvű nápolyi ligaró rnoncüa. S mit hallot­tam még? Ülésezik a fasiszta nagytanács. Két éve, hogy nem hívták össze. Mi jó szár- mazhatik a döntésből? „Utazzék cl, amíg lehet*' — ismételi bú­csúzóul előkelő olasz hivatali ismerősöm, A feleségemnek erőltetett derűvel és némi eny­hítéssel leadom, hogy kitől és mit hallottam, de azt feleli, amit én gondolok: „Csak ‘nem bolondultunk meg. hogy ittnagyjuk szépen megteremtett római otthonunkat?“ . . . „Belső összeomlás" — táncol előttem ez a két szó. Valószínű, sőt bizonyos, hogy pár napon be­lül történik „valami“, de most már minden mindegy!“ Svers Hsdfri nyilatkozata Berlinből jelenti a DNB: Németor­szág ma egyetlen hatalom*, amely abban a helyzetben van, hogy nem­csak Európát, de az egész emberis-e­get megmentheti a legnagyobb sze­rencsétlenségtől, amelyet a világ va­laha is megélt: a bolsevizmustól — mondotta Sven Hédin, az ismert svéd kutató a Lckalanzeiger munkatársá­nak adott nyilatkozatában. Sven Hi­ldán különösen az angolszászoknak és a Szovjetnek az európai száraz­föld ellen irányuló közös megsemmi­sítő terveivel szemben foglalt állást és kiemelte, hogy az európai száraz­föld bctsevizálása esetén Anglia könnyű zsákmánnyá válhat a bo-lse vizmusnak. Ila a Szovjetuniónak si­kerülne Németországot megdöntenie, akkor nyitva áll előtte az ut az At­lanti-óceánra és a Földközi-tengerre. A svéd kutató azt a szilárd meg­győződését fejezte ki, hogy a német vérierő fel tudja majd tartóztatni a bolsevista áradatot és megmenti Eu­rópát. 0 közeljövőben helyreállítják a kereskedelmi és iparkamarák önkormányzatát MAROSVÁSÁRHELY, január 17. Zsin­dely Ferenc kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter két hónappal ezemtt — mint ismeretes — a szegedi ipai ka­mara ünnepségéin • mondott beszédében bejelentette, hogy a közeljövőben meg­teszi az első lépéseket a kereskedelmi és iparkamarák önkormányzatának visszaál­lítása érdekében. A kamarák mmiszteii bbtesai az elmúlt évben értekezletet tar­tottak és értekezletükön az önkormány­zat vissza-állitása mellett foglaltak állást. A törvénytervezet ennek alapján készült el es az elmúlt napokban értesülésünk szerint az ország -kereskedelmi és ipar­kamaráinak miniszteri biztosai Budapes­ten értekezletet tartottak és azon meg­tárgyalták a közeljövőben megjelenő tör­vénytervezetet. A kiszivárgó hírek sze­rint a törvényrendelet olyan módon ál­lítja vissza az iparkamarák önkormányza­tát, hogy vidéken 80, a fővárosban 120 tagit vezetőséget neveznek ki a kereske­delmi és iparkamarák élére. A miniszter ugyanis a háborús időkre való tekintet­tel nem tartja célszerűnek a választások bevezetését. A kijelölt 80, illetve 120 tag azután önmaga kebeléből választani meg az ipar és kereskedelmi kamarák veze­tőit. A kamarai önkormányzatok beveze­tésének érdekes háttere van, amennyiben dr. Biró József miniszteri biztos, a ma­rosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparka­mara volt főtitkára még a múlt év ta­vaszán' az Erdélyi Párt marosvásárhel/i tagozatának ülésén emelt szót az önkor­mányzat bevezetése mellett. Annakidején az ő javaslatát az Erdélyi Párt magiévá tette és megtette a szükséges lépéseket ebben az irányban a kormányzatnál. Ki­szivárgó hirek szerint a kamarai önkor­mányzat bevezetése a közeljövőben meg­történik. mivel a tervezet rövidesen a kormány elé kerül jóváhagyás ,végett. A kamarai önkormányzat bevezetésének hí­rét a székelyföldi kereskedelmi és ipari érdekcsoportok és testületek örömmel fo­gadják, mert az Erdélyi Párt elmúlt évi ülése után már írásban is kifejezték óha­jukat az önkormányzat bevezetését ille­tően. * 2 * * * * INGATLANÁRVERÉSEK KOLOZS- VÁRON. Házak és házhelyek Kolozsvá­ron: Györgyfalvi-ut 36 szám alatt 12.000 P., Attila-ut 14 szám. 2.600 P. Ásó-utca 2 szám "1000 pen-oő. Ady-u. 25. szám 3000 P., Káldi György-u. 10. szám 2000 P. és Vörösmarty-uitca 35 szám alatt 32.500 pen­gős kikiáltási árban április 13-án 9 óra- | kor a kir. járásbíróságon­Bíós Károly Abból a/ alk^lrmih íl, lioj/ ., \> < ' Mc/ovj/i/drt .«wt I üKIiól* l(inAriiVr< nevc/li k ki Amikor egy évi ze'Mri »•/ •löt 1, ö*v<­nid k szüld és napja alkdmdJól : róL sai és tisztelői megemlékezi'’! r»V a K Vacs Lá.'./ló „Viharul: áyi/iiökú 11 >'l:" w vezíe S valóban, Kós Károlyt «v tudjuk má kén! 1 dza n t lobo- p j hajj'* 1. egész testével, m nd n moz­dulatával magyarázva, örökk- /' . ■. •/. > nyuglalarutáaban, amint t-1 c-rni öv'-l hatol Be a fegkülönbözőbh munkaterü­letekre, vitatkozva-, harcolva s m;nd g uj eszmék magvait hintve el maga kö­rül. A világháború előtti időkben a sz '-ke v népi faépitkezésekhől kiindulva, uj mi- gvar házépítő stiluri i-m'Ptt, rnel’é- kesen ősi széke’y néni -!!adast:!u'-Han megjrta az Attila királyról szóló) ének't és egymaga irta és .szerkesztette a Ka­lotaszeg c mü folyóiratot. A forradz!- már szellemű építész a kri'-h1'élet­ben egyszerre m:nt iró, irodalomrze - vező és politikus tűnik fel és hogy pá­lyája különösségét még jobban érzé­keltessük, említsük meg még őzt is, hopv a transzüvan: 7mus harcosa, 3 Ka­lotaszeg népének Írója tulad^nkóory .1 bánsági születésű és csak férfikorában Llep'Dett le Sztánán. Az ilyen szervező, ép:‘ö. a cselekvés örök lázában élő e?v én őségnek c-~ k egvik kiélési formája az írás. Talán csak a sorsfordulat, a k^rláto ott tevé­kenységi levetö-égnk, az önmagunk fe é va’ó fordulás kénysg?”e szólhatta mrjg benne a huszas évrkb -n az irc-t. Ami­kor az építész nem éoitheto't. megszó­lalt helyette a vérbeli iró. aki egy táj­egységet, a Kaloiaszeget vitte be az iro­dalomba. Kost magaválasztotta hazája, a Ka­lotaszeg, fiává fogadta és íróvá formál­ta. Kós ennek az ősi izeket őriző fáj­nak nem társadalmi életét, néprajzi különlegességeit vitte be elbeszélőiro- fda’-murikba, hanem elsősorban a havas életét és a havason élő szilaj, ha. ct'S. a haláTal szembenéző embereket eleve­nítette meg. A Varjú-nemzetség meg­megszakadó, majd ismét viharosan ne- kiiendülő cselekménye, zordon, szűk­szavú alakjai fölött ott tornvosodik az időtlen idők ót? egyforma havas. A ha­y's a maga védtelen erdőségével. m:n- den életnek ö ök táplálója és nevelő­je. de félelmetes, titokzatos hatalom is egyúttal, amely könyörtelenül lesújt azokra, akik hütelenek hozzá. A havas roppant hátterével eg^benő- ve az ember alakja leegvszerüsödik, de ősi egyszerűségében keménnyé és ha­talmassá is válik. A PIós embereit csak egy pár alapérzés kapcsolja egymáshoz. Küzdelmeiket a kevélység a gyűlölet, az otthon, a szülőföld, a család és a hagyományok féltő szeretete váltja ki. De Kós a keményen, csak pár vonás­sal felvázolt jellemzéssel mégis életet tud önteni alakjaiba. Időtlen idők ó‘a élnek a Kós alakjai a Kalotaszeg föld­jén. Erdély titokzatos havasai között. Élnek és őrzik az ősi erdélyi életét s nyugodtan és dacosan néznek szembe a körülöttük ólálkodó halállal. A havas levegője, a nagyságnak és a férfias erőnek a lehel ette é.zik a Kós írásai­ban. A Varjtí-fiuk és a Rákóczi György hívei, a Kalotaszeg és a tatár csapatok közöt+i összecsapások a Varjimennzeţ- ség balladai tömörséggel folvillanó, to- vaszáguldó drámai jelenetei. A cselek­vés, a küzdelem, a féktelen harc Kos Károlynak valósággal életeleme, amely harcosaival együtt őt magát is tovara­gadja és belevegyiti a véres tusakodás­ba. Nincs e?y erdélyi Írónk sem, aki annyira gyönyörködne magának az elei­nek folytonos hömpölygő áradatában, a képek gyors változásában, egy eszmé­ért az egész életét a küzdelembe vető és a harcban elbukó emberben. Az em­ber elbukhatik a harcban, de az eszme tovább él. a küzdelem tovább folyik. Ami igazság, az nem hal meg bizo­nyára. A végtelen természet nyugalma és a maga ősi otthonát és szabadságát vé­delmező ember balladái gyorsaságú élete a közöttük levő látszólagos ellen­tét ellenére is csodálatos egységet, har­móniáit alkot. Amikor a havas élete, a természet titkaival együttélő magános ember komor nagysága, az élet mozdu­latlanságának nekifeszülő társadalmi eszme és a száguldó, balladai cselek­mény összetalálkozik, akkor remekmű születik. Kós Károly a Varjú-nemzet­ségben és a Budai Nagy Antalban fe­lezte ki maeáí egészen. írói feladatát "mejíoldotta és most., ugv látszik, végleg visszatér régi szerelméhez, az építészet­hez V. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom