Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-22 / 17. szám

r f.T, F N ZÉK újként 19 4« ) a u u A r 23. LEGDRÁGÁBB KINCSÜNK: aZ EGÉSZSÉG Rz egészséges alvás Ha az egészséges társi da lom tagjai kö- '/.iiU kó: döivi kot os " -mának szét, mo!v bon az alvásukra vonatkozó adatokat kér mmk — a fi leletekbe! c.*< ál kozva lát­nánk, hogy milyen sokan alszanak rósz szül A megfelelő méxion ki nem pihent ember pcckg ke ránt.som tud munkájának olv rmxton megfelelni, V. 'Hit energáival helyt alhu, nmet az — különösen a mai időkben, úgy egyéni, munt a köz szem­pontjából — ki vájt .tus volna. Mindnyáj'n tapasztaltuk, bogy mily vidámnak, nkciókopesnek, erősnek érzi miagáit az ember, ha ogs.-séges, jó alvás után, fáradalmait kipihenve kel fel ágyá­ból. Ml IS AZ ALVÁS? Mindezt turiv tegyük fel a kérdést. Mi is az. alvás? A felelet reá korántsem könnyű. A legsze nibes aök öbb tünete, hogy az alvó nem kulija felfogni a külső környezetből érkező ingereket s így meg­szűnik az ezzel kapcsolatos szellemi te­vékenység, sőt a többi szerv állapota is megváltozik. A vérkeringést és légzést fenntartó izmok működésben murádnak, csupán ütemük lassul. Ugyancsak csök­ken 3 vérnyomás is alvás közben. Körül­belül két órai alvás után lassan emel­kedni kezd s ébredéskor hirtelen fel­szökik. Ugyancsak érdekes biológiai tény az is. hogy a vér összetétel? is megváltozik al­vás közben; cukor- és calci umt art alma növekedik. A tudományos világban időnként más és más feltevés vetődik fel. mely az al­vás fontos élettani jelenségét igyekszik megmagyarázni. Az egyik ilyen feltevés az. hogy a szer­vi vet ben a napi munka és ébrenlét után bizonyos bóditó hatású veevi anyagok halmozóénak fel — ezek a fáradsági ter- rr 'kek bálnán-k kábátólag a központi idegrendszerre — előidézvén az egészsé­ges alvásnak nevezett áHapotot. Ezit a hipotézist két kiváló kutató. Legendre és Pto.'O'n kutyákon végzett kí­sérletekkel is megpróbálták igazolni. A nagy találékonysággal végzett kísérlet alapjában véve a következő egvszerü módon folyt le. Az első kísérleti állatot huszonhárom napig egyfolytában ébren- tartották. míg az a kimerülte égtől össze nem esett. Ezután elpusztították az álla­tot s agyát kivéve, kipréselve — az igy nyert levet egy másik teljesen kipihent, egészséges állat agyába fecskendezték be. Etem a második állaton rövidesen a fá­radtság jjrleit lehetett megfigyelni, sőt rövidesen el is aludt. Más kutatók viszon+ az elfáradt álla­tok vérében mutattak ki bizonyos hypno- toxin anyagokat. Ezen állatok vérsavói a pihent ál latok vérébe fecskendezve ugyancsak altató hatásúnak bizonyult. KÉMIAI MAGYARÁZATOK Tehát a kísérletek meglehetősen meg­győzőnek látszanak, mégsem lehet a fel- teve-t teljes egészében bébi zo nyit ott na k venni, mivel jól tudjuk, hogy ha semmit sem dolgozunk, egyáltalán el nem fá­radva, teljesen kipihentek lévén — mégis csak elá1 mosodunk. Exner sznrinf az alvás o>ka az, hagy az az agy velőben (a kéregállományhan), il­letőleg annak működésében — időszakon­ként kiesés áll be, amikor az öntudat időlegesen megszűnik. Ezt a feltevést vi­szont Gcl'tz strassbuirgi anatómus kísér­lete cáfolta meg, aki egy kutya nagy­agyát kioperálta. A kutya a műtét után még több mint egy évig életben maradt és a normálisnak megfelelő szabályos időközökben aludt el s ébredt fel. Ugyancsak kémiai magyarázatát adják az alvás szabályos jelentkezésének azok a kutatók, akik ezt a folyamatot az agy­alapi mirigy brómtart almával hozzák összefüggésbe. Tudniillik a megfigyelések azt mutatták, hogy alvás közben a belső­éi választású agyalapi mirigyből bróm vándorol ki, melv viszont az ébredés után egy-két órával ismét teljes egészé­ben megtalálható a mirigyben. Ma legvalószínűbbnek látszik Economo hires bécsi elmegyógyász hipotézisé, mely szerint az agyban külön alvásköz- ponf van, mely az alvásit és ébredést sza­bályozza. Ennek a feltevésnek első kísér­leti bizonyítékát 1932-ben Hess szolgál­tatta. Hess kísérleteit macskákon vé­gezte, melyeknek agyát bizonyos ponton e ‘tromos árammal izgatta. Az elektro­mos izgatás után a macskák el álmosod­tól: és elaludtak. Economo az alvási centrum mellett egy u. n. ébresztő köz­pontot is feltételez. Ennek a két központ­Irta: ZATHURLCZKY ZS. LÁSZLÓ DR. nak a vetélkedése biztosítaná tehát a normális egészséges alvást. Az eg-azoéges alvás ellentéte — az ál­matlanság. Az áJm IHanságnak háromféle fajtáját különböző etjük meg. Ezi k az el- alvás, az alvás s az ébredés zavarai. Leg­kellemetlenebb falán a legelső, mikor a fáradt ember csak [ormiunk s nem jön álom a szemére. Sőt minél jobban telik az idő, annál .1 bbe.n bosszankodik álmat­lansága miatt s annál inkább nem tud elaludni. HOGYAN ALUDJON A ROSSZ ALVÓ Az Uyen m he zen elalvómak nem sza­bad még az ágyban is napi gondjaival foglalkozni és eiulvás előtt izgalmas tör­tem tokét olvasnia, h nem kikapcsolódva, esetleg rövid ideig valami megnyugtató olvas nvánnyal szabad foglalkoznia. A második csoportba tartoznak a fj l- szinosen, fel-lelriödva alvók, akik a leg­kisebb zajra is üveg ébrednek. A harma­dik csoportba pedig a tulkorán ébredők tartoznak. Ez főleg idősebb korban je­lentkező alvászavar, mely nem kevésbé ártalmas, mint a két élőm. Dacára, hagy a szeri ez<*t még nem pihente ki m,jgát teljesen — az álmatlanság ilyen formá­jában s/l nvodő felébred két-három órai alvás után és újból aztán már nem tud dal ütni. Az ember ahntesz.iik»égiete összefügg a korral és az egészségi állapottal. Az. egészséges felnőtt ember nlvásszük- séglete általában 0—8 órára tehető. A fejlődésben levő gyermeknek és az éjjel keveset alvó idősebbeknek — vagy akik foglalt- zásuk miatt éjjel túl kite ön fek­szenek le, igen ajánlh -tó és jóhatásu az egy-két órás délutáni alvás. Az egészséges, nyugodt alvás hiánya igen káros a szervezi áré. Az álmatlan­ság zavarai ellen általában az u. n. al­tat ősze r okkel szoktak védekezni. A használatos altató.-zerck legtöbbje bóditó, kábító hatású s a bevétele* által előállott bódult síig korántsem egyenértékű a nyu­godt, természetes egészséges alvással. Az álmatlanság a szellemi munkával f glalkoz.uku.1 súlyt ja leginkább. Az Író­asztal melletti munka, a kellő testmoz­gás hiánya — mind hozzá járul ahhoz, hogy az agyban vérbőség álljon elő. mely az e!alvást gátolja, fvppi n ezért igen jó- hatásúnak tartják a vacsora utáni, leg­alább egy óiai sí tát 9 a lefekvés előtti langyos zulhianyos lemosakodást. Maka- csabb esetekben az állottvizes pakolást (priz.nic) is megpróbálhatjuk. Természetesen, ha az álmatlanságnak valami szervi rendellenesség az oka, azonnal orvoshoz kell fordulnunk. Deutsche* Wis.s**nsehaftbche» Institut (rektorát «lor Deutschen Akademie Kolozsvár, JóUai'U. 2. i. <*m* Telefon 2?—48. Ingyenes német nyeivtanlolyamoU Bciratkozbük mindennap, hétköznapokon dclutní 4—7-ig az intézetben, beiratko­zási dij io pengő. A mai Diniáról beszél Horváth János, a budapesti Nemzeti Színház díszlettervezője Budapest. (Az F’.lenzék munkatársától.) Horváth János, a Nemzeti Színház eu­rópai hirü díszlettervezője most érkezett haza- Dániából, ahova rokoni látogatásra utazott. Mint sokan héják: Horváth Já­nos felesége dán nő és işv csak termé­szetes, hegy cmaga lelkes propagálója a dán-magyar kulturkapcsolatok elmélyí­tésének. Közvetlen hazatérése után be­szélgetek Horváth Jánossal. — Milyen a háborús Koppenhága? — Szigorú záróra és elsötétítés van Dániában is, — feleli — azonkívül cen­zura, jegyre-ndszer és különböző korláto­zások. Azonban az élet mégis vidám- Tánctilalom nincs és az óriás táncter­mekben — melyeklhez hasonló nagyságú nálunk elképzelhetetlen — reggeltől es­tig szól a zene és a fiatalok ropják az uj táncot, a swinget. Erről a táncról nevez­ték el a modern dán élet egy nem va­lami rokonszenves típusát swing-piaier- nek. ami magyarul körülbelül siving-ho- londot jelent, a nemes pesti „sárid“ szó egy parányi árnyalatával. Swing-piaíer lehet nő és férfi, amelyeket alig lehet megkülönböztetni, ugyanis mind maga­sak, karcsuak es valamennyien nadrág­ban járnak. — A nők is? — Délelőtt csupa nadeágos lény sza­ladgál Koppenhága utcáin — mondja. A női nadrág-divat Amerikából érkezett Svédországba, s onnan szivárgott be Dá­niába is. A nőd nadrág alul elszüküJ. vastagtalpu cipőt viselnek hozzá, egy­forma élónkszinü sálat, zoknit és rövid bundát. Az oxfordi diákok sapkájához hasonló formájú kalap hozzá a divat. Hozzáteszem még, hogy Dániában ^min­denki biciklin jár, beleértve a püspököt és az egyetemi tanárt, csak úgy mint a bevásárolni induló háziasszonyt. — Ott is olyan nagy szinházd konjunk­túra van, mint nálunk? — Pontosan. Sorbanállás mozik és szín­házak előtt. Megjegyzem: úgy a színhá­zak, mint a dán filmek kitűnőek. — Hány színháza van Kcpenhágá- nak? — Kilenc magánszínház és egy opera. A magánszínházak fele prózai, fele ope- rettszinhéz. A dán szánházi játékstílus valahol az angol és a német között van. Nagy divatban vannak ott is a felújított klasszikusok. Shakespeare János királyát és Macbethjét j át szák és a dán Moliere: Holbei’g Politikus csizmadia cimü darab­ját, melynek első magyarnyelvű előadása éppen Öröknél. Kolozsváron volt. Mint érdekességet megemlítem, hogy a Mac­beth címszereplőig Bodil Ibsen, a dán Márkus Emilia egyúttal neves filmren­dező is. Láttam egy filmjét, a történelmi tárgyú Gyilkosság a kastélyban cimü da­rabot, mondhatom grandiózus volt, főleg tomegjeleneíeiben. Szinte bahetetlennßk, tűnt, hogy nő rendezte. — Kik a legnépszerűbb színészek Dá­niában? — A Kiss Manyira emlékeztető Mar- porét Viby, aztán Perul Bevm?rt, a dán Gsortos és Gabriel Holgar, a nagyszerű karakterszínész. De megjegyzem. Dániá­ban nincsenek sztárok, a sztárrendszer ismeretlen: mindig az együttes játékán van a hangsúly. Remek epizódszinészeik vannak. Érdekes, hogy mennyire erősen maszkírozzák magukat, hogy ezzel is ki­hangsúlyozzák a szerep karakterét. Gyakran ragasztanak például mű-orrot is. Így alig-alig látni színpadon színészt, ORVOSOK FIGYELMÉBE! Mindennemű orvosi, laborató­riumi, fogászati, fényképészeti, villamossági és mechanikai ké­szülékek átalakítását éb javítását vállalom. Medvéssy László villamosság? műszerész. Jókai-u. 9. aki az eredeti arcát mutatná. — A mai dán film? — Kitűnő a nemzeti filmgyártás. Igen jó filmeket láttam. A dán filmkritika azonban nagyon szig ru. ott is épp oly erősen támadják a filmeket, mint ná­lunk. Általában hihetetlenül tárgyilagos a dán kritika. Csak a Kárpáti Aurél mo­dorával basonbthutom össze az ott olva­sott beszámolókat. — Meg kell emlékeznem még — foly­tatja az interjút — a gyönyörű és világ­hírű dán balettről. A Fokin koreográfiá­jában szinrekerült Chopiniada, Petrzska és Ravel Walzere csodálatos élményt je­lentettek. — Dán-magyar kulturkapcsolatok? — Jártam Hegevman Lindekrönénél, a dán Nemzeti Színház nagyhírű igazgató­jánál. akinek elvéttem Madách: Ember tragédiájának teljes svéd szövegét, ösz- szes díszletterveit és színpadi felvételeit. Nagy érdeklődéssel fogadott és e pilla­natban minden remény meg van arra, hogy a halhatatlan magyar tragédia ha­marosan Dániában is szinrekerül... MARTON LILI Uataeiák levelű a Uaulíiíat A háború legmeghatóbb Írásai nem annyira az irodalmi müvek, melyeket benne és róla imák, hanem inkább azok­nak levelei, akik a harcokban résztvesz- nek, — ezek az őszinte, keresetlen írások, amik a lélekből fakadnak. A katonák levele kétségtelen bizonysága mindan­nak, amiben egy nép hite és az egész nemzet lelke megnyilatkozik. A japán katona harctéri leveleiben az ősi lovagi lélek, a samurai szellem szólal meg. ha néha egyszerű szavakkal is, de mindig derűs lélekkel áthatva. Ezen le­velek közül legmegjhatóbbak egyszerűsé­gükben azok, melyeket közvetlenül az Üt­közet előtt írnak. Hogy jól megérthessük a szelle­met, amely ezeket a leveleket jellemzi, szükséges, hegy megismerjük a katona csataelőtti lelkiállapotát, milyen az ne­hány perccel az ütközet előtt. Mi sem jobb erre, mint a következő történet, amit egy japán újságírótól hallottam, aki követte a Kapában harcoló japán csa­patokat. — A tüzvonalba érkezik egy sebektől I vérző híradó és jelenti a századparancs­noknak: „Megütköztünk jóval nagyobb túlerővel. A harc elkeseredett. Sok a se~ besültünk. Erősítést kérünk A százados azonnal sorakoztatja embe­reit és igy szól hozzájuk: A helység, ahová el kell érnünk, nagyon veszélye- zett, mert 3 oldalról megerősített magas­latok veszik körül, melyek az elleaiség birtokában vannak. Mégis: előre, Hazánk i nagyságáért!“ — Alig fejezte be szavait a p.arancs- j nők. — folytatta az újságíró, — minden katonán erős megindultság látszott, de ez csak pár pillanatig tartott; amint megér­keztek az arcvonalhoz szállátó gépkocsik, ! mindnyájan nyugodtak voltak, nevettek, j dohényozUűt, tréfáik óztuk, mintha csak I írta : KOCAMI SOICHI | egyszerű harcászati gyalcáriáiról lenne szó. Ez az elbeszélés érzékelteti, mennyire érzi és szereti a japán az életet és le­mondani róla neki is nehéz, de ha látja, hogy elkerülhetetlen, úgy önként lépi át a halál vonalát és már életében úgy érzi, hogy túl van életen és halálon. Teljes lelki nyugalomban irja meg a ja­pán katona utolsó levelét, amelyet úgy is tekinthetünk, mint szellemi végrendele­tét, hagyatékát. Ezzel határozza meg csa­ládja és gyermekei életvonalát, magatar­tását. íme, hogyan ir a halál önkéntese pár pillanattal a reáváró vállalkozásban való részvétel előtt: „Mióta -fegyverben állok, másfél év telt­ei és eddig mit sem tettem, ami megkü­lönböztetne a többitől. Most azonban előttem áll a támadás élménye. Nincs en~ nél nagyobb dicsőség katona számára. Harcolni fogok minden erőmmel, mert tudom, hogy biztos a győzelem. Mindig arra vágytam, még mielőtt a katonaruhát felvettem, hogy ne éljek olyan életet, aminek semmi nyoma nem■ marad. Mi katonák, mi hü alattvalói vagyunk, a Csá­szárnak és legfőbb boldogságunk életün­ket a harctéren befejezni, így boldogan indulok a halál elé. Ha visszatérnek házamba hamvaim, úgy apám, aki tiszt volt, elégedettem fo" gad. És Te is, Anyám, légy megelégedve, hogy halotton fogadhatsz. Éljen a Csá­szár és feleséges Hitvese! Ez az utolsó kiáltásom szüleim hosszú életéért való fohászom mellett. Adjátok át üdvözletei­met Miyazawa, Mizoguti és Imái tanú’ raimnak.“ Haza és család: e két pont közt zajlik le a japán polgár egész élete. Ez az esz­ményi kötelék, mely e kettőt egyetlen egésszé teszi, tisztán nyilatkozik míg a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom