Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-22 / 17. szám

19 4 4 január 22. ELLENZÉK CUKOR1 Öl Világrész eeskorsparűnak helyzete. a Int honi ötödik évében Másfé'imillió Símnávul kevesebb a énkor Í943-ban,mini 1 >42 -en A háború ötödik évéiben — mint min­den elhúzódó (háborúban — a közellátási kérdések egyrf' jobban előtérbe kerülnek. Egyik legfontosabb kör élelmezési szűk­ít sétgleti cikk a cukor. Lássuk, miként áll öt világrész hadban álló feleinek cukor­ipara. A kiváló német cukor szakér tő, dr. ÁhLfeld nemrégiben érdekes össze állítás­ban adott átfogó képet a világhelyzettől. Ebből megálljapitható, begy az egyes or­szágok és a nagy gazdaságterületi egysé­gek cukoripara 1943-ban is kénytelen volt viselni a hábo rútok ózta nehézségeket. A háború előtti helyzethez viszonyítva legnehezebb helyzetbe a nagy kivitelre dolgozó cukoriparok kerültek, aránylag sokkal könnyebb azoké az országoké, melyeknek belső felvevő piacuk van. Természetesen egyetlen ország cukor­iparát sem kímélte meg teljesen az a há­ború, melynek természetes velejárója a . rendes gazdasági kapcsolatok megszaka­dása. Európa n Őreié a termés* ter ii leteket A világ cukoriparának európai térségé­ben már 1943 elején, csaknem miniden országban megfigyelhető volt az az irány­zat, amely a cukorrépával bev>etett területek ki­bővítésére törekedett. Valamennyi művelési tervben a legnagyobb figyelmet fordították a cu­korrépatermelés fokozására. A tapaszta­lat ugyanis azt mutatta, hogy mindenütt, ahol megfelelő talaj- és éghajlati vi­szonyok vannak, a cukorrépatermesztés igen kifizetődik. Növelte a cukorrépa iráni^érdeklődést az a körülmény is, hogy újabban a cukorrépát az ugyancsak rendkívül fontos takarmányozáson kí­vül felhasználják benzinpótló üzem' anyag gyártására is. A német- Licht összeállítása szerirj-t az európai országokban az utóbbi hágom év­ben igy alakultak a vetési területek az eddig nyilvánosságra hozott adatok sze­rint: 1941-ben 912.778, 1942'ben 981.044, 1943-ban 1,104.930 hektár területen ve­tettek cukennépát Európában, ami egyetlen év alatt 21 százalékos emelke­désnek felel meg. Bizonyos, hogy nagyon sok európai ál­lamban még messze vagyunk a teljes ki- használhatósági foktól. A közélelmezési következő búcsúlevélben: „Kérlek, Apám, engedd meg, hogy előttetek halhassak meg. Szerettelek volna még szolgálni Benneteket, de éle' tem immár a Császáré és a Hazáé. El­hunyt Anyámhoz megyek és őt szóigá~ lom. Éljetek sokáig vidámságban, Apám. Üdvözlöm Kauxm.atit és Minő,simáik A Császár a közös Nagy Ős leszárma­zottja, apja tehát az egész nemzetnek. Ugyanolyan engedelmesség illeti meg, mint a szülőket és a legfőbb kötelesség: feláldozni magáit érette. „Boldog vagyok, hogy mint katoria a Hazát szolgálom, — írja egy másik hős, — nagy dicsőség, embernek születni és meghalni a Császárért. Mindenütt, ahol vagyok, tűzben, vízben, kész vagyak éle' temet odaadni. Egy a fontos csupán: hogy ne kerüljek társaim mögé.“ És ime, a szeretteiknek szóló tanácsok: AZ ELSŐSZÜLÖTTNEK: „Légy bátor ember. Tiszteld a családi törvényt. Légy szerény és a társadalomnak hasznos tagja.“ A FELESÉGNEK: „Légy erős és tisz­teld a családi szabályokat. Ne hanya­gold el a gyermekek nevelését.“ A NŐVÉRNEK: „Élj férjeddel egyet­értésben és légy boldog.“ A CSALÁDNAK: „Mindnyájan, test­vérek és rokonok, legyetek vígak, mert én boldog vagyok. Imádkozom, hogy becsületes életet éljetek.“ A következő levél a legfőbb köteles­ségről halk és bensőséges hangon szól, de kifejezéseiben nem kevésbé büszkén: „Emlékezz, mikor eljöttem, ezek voltak búcsúszavaid: — Menj, kövesd a katan\ai fegyelmet és ne gondolj arra, hogy ép­ségben fogsz hazajönni. — Ma szivem is­métli e szavakat és győzelmesen harco­lok. Nincsen itt két ut, amely a halálba vezet. Nem tudom, élek-e, vagy megfia­lok, de mindig a zászlómat szolgálom.“ Nincsen hiány olyan üdvözletekben sem, melyekben bölcselkedő lélek ural­kodik: ,,Az emberek egy napon össze kell öl­es takarmánymérlegen a cukorrépater­melés még nagy javuláson mehet át, an­nak ellenére, hegy számolni kell az egyre növekvő munkaerő1, üzemanyag- és trá­gyázás! nehézségekkel. Vessünk pillantást a kontinensen ki­vidre is: miként áll ott a helyzet? A ngl i a go n dja : h a jó tér- hiány Angliában, .amennyire a közreadott adatokból ismeretes, a cukorrépaterme­lés elérte az 1942. évi színvonalat. Szá­molni lehet azzal, hogy az angol cukor­ipar, mint az azelőtti évben ismét kitermeli a 600.000 tonnás meny- nyiséget. Abból a tényből, hogy az an­gol viszonyokhoz képest az angliai fej­adag továbbra is nagyon szerény és a karácsonyi ünnepekre sem adtak többletadagot, arra lehet következtetni, hogy Anglia cukoirbevitele nem nagyon, növekedett. Ebben mindenesetre a hajó- térhiány is szerepet játszik, ADY-emlékszobát rendeztek be az Eszterházy-palotában Budapest. (Az Ellenzék munkatársától.) Ady Endre halálának évfordulója alkal­mából nyílt meg — egyelőre esak a sajtó képviselői számára — az Eszterházy-palota egyik termében az Ady-emlékszoba. Az ni- levő tárgyakat részben Erd.mindszentről szál­lították a múzeumba, Ady Endre sógornőjé­nek, özvegy Ady Lajosnénak gyűjteményéből. A kis terem azért különlegesen érdekes és válik majd zarándokhelyévé az Ady-rajon- goknak, mert tökéletes és hii mását adja an­nak a lakószobának, melyben Ady cs Csinszka élt valamikor. Az egyik sarokban áll Ady Endre íróasz­tala, melynek fiókjaiban ott hagyta a kegye­let azokat a hevenyészve idedobált és gyak­ran furcsán nem ideillő tárgyakat, amelye­ket ä szoba lakói hagyták bennük. Ott van az egyik fiókban egy megrozsdásodott kulcs­csomó, aztán Ady jellegzetes írásával oda­firkált telefonszámok, kicsi, letépett papir- isa.rabkákon. Levélmaradványok, letépett cí­mek. egy Caritas betegsegelyző egyesületi tagsági könyv Ady Endréné névre, hajtiik s egy dobozban vattába ágyazva — néhány — karácsonyfadísz. Az asztal kicsi, barna, faragott lábú. in­kább női íróasztalnak nézné az ember. A másik sarokban zöldhuzatu garnitura áll, az asztalon petróleumlámpa. Ezzel szem­ben állóidkor, mellette kis asztalkán Ady egyetlen hiteles és valódi halotti maszkja, mely után annyi más készült. Az ágy mel­lett faliszönyeg, az asztalon terítő, a széke­ken párnák, valamennyi eredeti darab. A jalon pedig sok-sok családi kép, let van Márffy Ödön hires Csinszkcpportréja, a többi kép fényképfelvétel. Ady szülei, Ady és Csinszka és Boncza Berta sok fiatalkori kepe. A képeken dedikációk; „Mamii kának és Lajkónak szeretettel, Bandi és Csinszka ;<?/«. november.“ Barna szekrényben ruhák, fehérnemüek. mintha csak most- tette volna oda azokat va­laki s mintha annak a testnek körvonaléit vi­selnék még a szövetek, aki valaha viselte a ruhákat. Mintha nem is muzeum lenne ez az Ady- emlékszoba. hanem élő emberek szobája. Közvetlenül és intimen hat a látogatóra, mintha még ma is élne Csinszka és Ady, akiknek emlékét őrzik ezek a bolt tárgyak itt . . . MARTON LILI Emberséges ssémsdás Kevés meghatóbb olvasmány járt a kezünkben az utóbbi időben annál a be­számolónál, melyet a Nemzetközi Vörös­kereszt Bizottsága Genfben adott ki az elmúlt év segélymunkájáról. Most kap­tuk kézhez a beszámolót, melyből meg­tudjuk, hogy a Vöröskereszt genfi nem­zetközi bizottságának huszonöt svájci tagjai van, mely a nemzetközi Ligával karöltve vezeti a hatalmas arányú vörös­keresztes munkát. Az egyik svájci ivó „a könyörület nagy- követségének“ nevezte a Vöröskereszt szervezetet. Valóban, ez a csodálatos in­tézmény a szeretet, a könyörület, a meg­értés és az istápolás eszméit képviseli a pokoli embertelenségben, mely világ­szerte és naponta különbnél különb tra­gédiákat idéz elő. A nemzetközi bizottság ellenőrzi, hogy tiszteletben tartják-e a. hadviselő felek a genfi egyezmény pontjait, közvetít a hadifoglyok és hozzátartozóik között. Az elmúlt évben 55 millió levelet közvetített a különböző hadifogolytáborok lakói és a hozzátartozók között. Ezt a hatalmas postaforgalmat Genfben 1586 hivatalnok bonyolította le. A hadifoglyok levelezé­sének megkönnyítése céljából bevezették a polgári üzenet“ elnevezésű lievelező- lapformát, melynek egységesen és a vi­lág minden országára érvényes lapjain 25 szót irhát a hozzátartozó, illetve a, hadifogoly. Tízmillió ilyen lapot jutta­tott rendeltetési helyére a Vöröskereszt. De nemcsak a levelezést könnyítette és könnyíti meg a* Vöröskereszt nemzetközi bizottsága. Több mint 177 millió kiló élelmiszert és használati tárgyat osztott szét a világ minden táján elszaporodott hadifogolytáborokban. Gondoskodott ar­ról, hogy a rosszul látó hadifoglyok szem­üveghez jussa ni?, ki Közel 80 ezer szem­üveget osztottak szét ennek az akciónak a keretében. A Vöröskereszt az éhezőkön is segített. Főleg Görögországban, — ahol a legna­gyobb az éhínség val: mennyi európai ál­lam közül, — végzett áldásos munkát. Athénben és a nagyobb görög városok­ban naponta 18 ezer két éven aluli gyer­mek kapott tejet a Vöröskereszttől. Svájcban pociig 750 ezer belga gyerme­ket juttattak egy tál meleg ételhez na­ponta. Közel 400 millió vitamint ablet tát osztottak szét a különböző, háborusuj- totta országokban. Csak néhány adatot vettünk ki a be­számolóból. Sajna, szeretet csatája, melyről a beszámoló szól. csak ha’ovány mása annak a küzdelemnek, melyet a I gyűlölet szit világszerte. H. B. A szovjet szükséglete fedezetlen A Szovjet-Unió cukorellátása sokkal rosszabbul áll. Északamerikai oldaton többször is rámutattak arra, hogy a bér­leti és kölcsönszerződés keretében cukrot is küldtek a Szovjetnek. Ez azonban — mert hadianyag szállítása fontosabb — nem lehetett olyan nagy­mennyiségű, hogy a hatalmas szükséglet­nek megfelelő érezhető könnyítést jelen­tett volna. A német vonalak visszavonásával a szovjet ismét kézbekapta az ukrán cu- korrépaterületek egy részét, viszont az ottani cukorgyárakat a vissza­vonuló német csapatok érthetően nem hagyták sértetlenül. A Szovjetunió lakosságának cukönel­látása tehát 1944-ben is ugyancsak nehéz lesz. As Egyesült Ált am oh* ban cukor van*, de. nem ott ahol kellene Az Egyesült Államok cukor ellát ás át az északamerikai nagy cukorrépaterületekre, jelentős cukornád ültetvényekre, a ku­bai. portorikói, hawaii és egyes közép- és délamerikai cukorkiviteli helyekre ala­pozzák. Ezek az államok lényegesen több cukrot termeltek a legutóbbi termelési idényben, mint az előbbiben. Az Egyesült Államok cukor ellátási helyzetének vizsgálatánál nem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk, hogy egyedül Kubában a következő cukor­készletek voltak felhalmozva: 1942. ja­nuár 1-én 155.643 tonna, 1943. január l'én 1 millió 520 ezer tonna (!) Az Egyesült Államok cukor ellátási lehe­vadjanak a nagy mindenség áradatában. ; Ez természetes és igazságos. De összeol- [ vadni a Mindenséggel, annyi, hogy kö~ zösségben éljünk az Éggel is. Mégis: I életünkben kiizdjünk mindig hűségesen a . hazáért és az Igazságért, — ezért harco­lok én a legteljesebb akaratommal“. Vannak olyan levelek is, amelyekben a lírikus hang uralkodik; „Elhatároztam: halálos harcban szolgá­lom Hazámat. Fegyelmünk erős vár. — i Halál önkéntesei, elébe megyünk a halál­nak. Egy ci feladatom: felénk fordítani a hadiszerencsét. És én odadobom életemet, amely olyan könnyű, mint a madártoll, — mint a cseresznyeszirom.“ Gyakran beszélnek arról, hogy a japán . katona stoikus. Inkább szeretném, ha azt j mondanák, hogy erkölcsi meggyőződésé- ' ben meg nem zavarhatoan cselekszik. ! Mert a japán harcos, bár teljes odaadás- j sál vesz részt ,a csatában, sohasem veszíti ' el emberi érzését, soha nem alacsonyodák , le harci géppé. Bizonyltja ez.t az a szere­tet, amely őt utolsó pillanatáig a Hazá­hoz és családjához köti. Mikor elesik, |: „Éljen a Császár!“ kiáltja a japán ka- : torna, de nyomban követi ezt a másik fel- i kiáltás: „Anyám!“ * Japán harcosok ajkán gyakran hallható ; a következő is: „Találkozunk Yasukuni' zinzyaban!“ Tokyo mellett, a Kudán I dombon épült Yasukuni temploma, me- ‘ lyet a japán Pantheonnak is nevezhe- j, tünk. Aki csatában hal meg, abból Kami | lesz, azaz isteni szellem. Tehát a Yasu- i kuniba lép, ahol a többi nemzeti hős közt ! foglal helyet és mint ilyet tisztelik honfi­társai. Hogy milyen nagy eszmei ereje van énnek a felfogásnak, bizonyítja a mód., amellyel minden arcvonalon harcol a Tenno hadserege. És azok, akik elesnek, tudják, hogy áldozatukkal mind na­gyobbá és hatalmasabbá teszik az any- nyira szeretett hazát. Fordította: DAM1N JÓZSEFNÉ i tősége 1943-ban tehát inkább jónak mond­ható, mint rossznak. Ha ennek ellenére sem emelték a heti személyenkénti 23 dekás fejadagot, ez ugyancsak a rendel­kezésre álló hajótér korlátozottságának tudható be. Nincs annyi szabad hajótér, amennyi szükséges lenne ahhoz, hogy a például Kubában felhalmozott cukor­mennyiségeket a nagy fogyasztási köz­pontokba juttassák. Évi átlagra számítva, egy ■ északamerikai polgár cukorfej­adagja pontosan évi 12.11 kg., ami 13.46 kg. nyersértéknek felel meg. 1938/39-es termelési évben, amikor még nem volt korlátozás, ez a nyerscukor át­lag fejenként 47.6 kg. volt, tehát ma majdnem egyharmadával kevesebb cukrot fogyaszthatnak Északamerikár ban, mint öt évvel ezelőtt. Az eddigi kormánybejelentések arra ké­szítik elő a lakosságot, hogy előrelátha­tóan — a hadiiparban foglalkoztatott munkások létszámának emelése miatt — az idei cukorrépatermelés csak 1,250.000 tonna cukrot adhat a fogyasztásnak az előirányzott 1,677.206 tonna helyett. A fejadagot tehát esetleg még csökkenteni kell. Távolkeleten : nincs cu- k&rgond! A nagyázsiai ipari térségben a cukor­ipar már ,a japánok által kidolgozott ter­melési terv szerint dolgozott 1943-ban. A japán cukortermelést az eddigi szinten tartották és a japán cukoripar továbbra Japán és Mandzsuké cukorellátásának gerince mairaldt. A javai cukoripar szere­pét is véglegesen beillesztették és meg­határozták a nagyázsiai ellátási tervben. Kezdetben ugyan ebben a tervgazdasági üzemtervben a jávai cukorültetvények területét a gyapotültetvények javára korlátozni akarták, a japán gazdasági irányítás most mégis úgy döntött, hogy a jávai cukoripart az eddigi keretekben tartja és a nagyázsíai tér behozatalra szoruló területeire irá­nyítja. Ezzel szemben a fülöpszigeti cu­korrépatermelést, amely 1941-ben körül­belül 1 millió tonna volt, kereken 500.000 tonnára korlátozták. Ebből 200.000 tonnát üzemanyag előállí­tására, 150.000 tonnát a hazai fogyasz­tásra, 150.000 tonnát kivitelre fordíta­nak. A japán irányított gazdaság raciona­lizált tervei tehát máris érvényesülnek. A núgy m eg I epe tés : india túliermeiese Nagyon figyelemreméltó az indiai cu­koripar termelőképességének rohamos emelkedése. Az 1941.42. termelési év 1,020.000 tonnájával szemben, 1942/43-ban ,1,475.000 tonna fehércuk­rot termeltek Indiában! Ez a körülmény azért nagyjelentőségű, mert 1937-ben a nemzetközi cukoregyez­mény közleménye szerint „India nincs már többé abban a helyzetben, hogy cuk­rot vigyen a világpiacra.“ Az indiai cu­kortermelés rohamos emelkedése, annak a helyzetnek következménye, hogy nagyon sok tropikus égöv alatti ország a szállítási lehetőségek korlátozottsága, miatt kénytelen volt cukortermelését _ jelentékeny mértékben csökkenteni. ” Licht kimutatása szerint 1943-ban a világ össztermelése elma­radt az egy évvel azelőtti mennyiség­től: 1942-ben 18,280.684 tonna cukrot termel­tek az egész világon, míg 1943-ban csak 16,743.417 tonnát. Amiről a hadijelentések nem emlékez­tek meg — bár a küzdő hadseregnek is fontos anyaga: ime, a cukoríronton ez a világhelyzet! (H)

Next

/
Oldalképek
Tartalom