Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-22 / 17. szám
fl. I.LN Z E n. mttatsmmmttttsamsm mn j« u u á r 22. Lélekemelő ünnepséggel áldozott a MANSz í ormay Csciiemlékének KOI OZS\ \K, i .uhui' A Mag'ar As/- s on vök Nem/cu S. o\ ctsvgr inogalakuLt.vának 2\-ih cvtL>rcíuló).i .»lkaImából kér napig tartó ivagys/abásu ünnepség volt Budapesten. a/- »v>v cs MANS.'-csoportok rés/vctelcvel. A kolozsvári csoport hús/ lappal veti reszt a jubileumi ünnepségen, amely istentisztelettel kezdődött s utána az egész asszon\ ’tábor ki vonult I orituv (. ccil szobrához, ahol az országos elnökség név eben Brossek Riuloltne koszoruzta meg a nags magyar Írónő szobrát s bcszédé- ben megemlékezett az elmúlt a5 évről. Azután a városok csoportjai helyezték el koszorúikat. A kolozsvári csoport nevében horgáéit OttáiK ügyvezető alelnök koszoruzta meg a szobrot s beszédében hangoztatta, hogy Erdei v fővárosának asszonyai mindeiuvn Tor- may Cecil eszmeiét követik. Az erdélyi szervező. Csipkés Ilona nevében dr. Síró Xsig- mondné helyezett el virágcsokrot a szobornál, valamim a kolozsvári vasutas-csoport us küldött koszorút. Délután az országos egyesület székhazában tea volt a vidéki vendegek tiszteletére. I zur- tal dr. S/athmary Lajos, a kolozsvári LMKE elnöke mondott nagyhatású beszédet a syor- ványügyekről, majd dr. S/iik Ödön posta- titkár beszélt a szórvány kér-dé-.ről. Az erdélyi MANSz eredményes munkájáról dr. Síró Zsigmondné számolt be. A második napon rendkívüli közgyűlés volt, amelyen 1 ormay Gézáné. Íormay Cecil sógornője elnökölt. A közgyűlésen dr. Stolpa Jozsetne országos iigv vezető elnök e ni lek beszédet mondott 1 or- may Cecilről, majd dr. Csiky János né a szövetség megszervezését ismertette Lzután Sopron, Kassa, Szabadka és Kolozsvár kiküldöttei tettek hűségnyilatkozatot. A kolozsvári csoportot ezúttal dr. Kántor Lajosnc képviselte. A mindvégig lelkes hangulatú közgyűlés a Himnusszal ért véget. tZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS MIAUJA,T A SZÁMOK TÜKRÉBEN Beszédes adatok Kolozsvár megye tői vényszékének és járásbíróságának múl évi munkájáról KOLOZSVÁR, január 22. A törvényszéken a szokásos újévi szünet után valamennyi tanács megkezdte működését, s miután elkészítették a múltért munka stattszt kaját, újból megkezdték a peres ügyek tárgyalását. A törvényszéki főlaystromiroda kimutatása szerint a törvényszék legnagyobb főlajstrom- i száma tavaly elérte az 5725-öt, tehát 1657-el volt kevesebb, mint tavalyelőtt. Az ügyforgalomból házassági keresőt volt 29S (tavalyelőtt 291)- birtokrendezési iig;. a tavalyelőtti egy darabbal szemben semmi, csődügy t, (tavalyelőtt 12), \ ál tó- és egyéb meghagyásra irányuló kereset 25 (tavalyelőtt 31). vagyonjogi nem meghagyásra irányuló kereset 243 (tavalyelőtt 358). fellebbviteli polgári per 555 (tavalyelőtt 631), fellcbbviteli polgári nem peres ügy 184 (tavalyelőtt 196), tehat összesen 1337 (tavalyelőtt 1546) volt a polgári perek száma. Ezzel szemben elsőfokú bűnügy 3441 (tavalyelőtt 4660), fellebbviveli bűnügy- 109 (tavalyelőtt 144). jövedéki, kihágást ügy pedig az előzőévi 12-vel szemben egy sem volt az elmúlt esztendőben. Az év folyamán kiosztásra került 639 polgári, i csőd és egy csődönkivüfi kényszeregyezségi ügyből 575 fellebbviteli polgári perből. 182 fellebbviteli polgári nem peres ügyből, 37 vizsgálati és 2951 elsőfokú bűnügyből. 670 íiatalkoruakra vonatkozó ügyből, húsz jövedéki kihágást ügyből, roó fellebbviteli bűnügyből, és ezernégyszázkilenc cégügyből az év végén még folyamatban maradt 383 polgári per. 3 csődügy, 1 kényszeregyezségi ügy, 98 fellebbviteli polgári per, 8 fellebbviteli polgári nem peres ügy. 3 vizsgálati ügy, 882 elsőfokú bünügy, 93 fnatal- koruakra vonatkozó ügy, 27 fellebbviteli bünügy és 51 cégügy. A TÖRVÉNYSZÉK TANÁCSAINAK ÉS EGYESB1RÁINAK MŰKÖDÉSE A múlt év folyamán a kolozsvári törvényszéken két polgári, két büntető hármastanács. cgv vádtanács, egv öttagú különtanács, cgv uzsoratanács, egy rögtönátélő bíróság, továbbá négy polgári, négy büntető egvesbiró, egy-egy fellebbviteli eyesbiró és egy vizsgálóbíró működött. A tanácsokban a tavalyelőtti 393-al szemben 509. az egyes bíráknál az elő/.őévi 402-vel szemben tavaly 641 volt a tárgyalási nappk szama. A törvényszéken a törvényszéki elnökkel együtt 12 tanácselnök. 8 törvényszéki bíró, 12 fogalmazó és 34 segédhivatalt tisztviselő, meg egyéb alkalmazott működött az év végén. A JÁRÁSBÍRÓSÁG MŰKÖDÉSE A kolozsvári törvényszék körzetébe tartozó bánffyhunyadi, hidalmási és kolozsvári járás5- biróságok ugyancsak rendkívül nagy munkát végeztek az elmúlt évben. Bánffyhunyadon 2930, Hidalmáson 1712, Kolozsváron pedig 21.167 volt a legnagyobb főlajstroinszám. A három járásbíróság fenti sorrend szerint polgári perekben 226. 103, illetve 790, összesen ti 23 tárgyalás: napot tartottak a tavalyelőtti 1050 nappal szemben. Bünpert Bánffyhunyadon 78, Hidalmáson 60. Kolozsváron pedig iji, összesen 2S9 tárgyalási napon tárgyaltak. Különösen nagy feladatot rótt a járásbiró ságokra a telekkönyvi ügyek intézése. Az év folyamán Bánffyhunyadon 5058, Hidalmáson 2226. Kolozsváron 27.655, összesen 34-939 teJekkönyvi ügyet intéztek el. A bánffyhunyadi járásbíróságon az uj év elején három itélőbiró, egy fogalmazó, két telekkönyvvezető, 11 segédhivatali tisztviselő, illetve egyéb alkalmazott. Hidalmáson két itélőbiró, egy telekkönyvvezető és nyolc segédhivatal. alkalmazott működött, Kolozsváron 16 itélőbiró, 4 fogalmazó, 6 telekkönyvvezető. 13 segédhivarali tisztviselő és 21 egyéb segédhivatalt alkalmazott látta el a járásbíróság munkáját. félévszázad*)» külföldi összeköttetéseim lehetővé teszik, hosry finom solingeni acélárukban és szemüvegekben még mindig a legjobbat és viszonylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani. A világhirü J. A. Henkels solingeni iker-jegyű zsebkések, o!lók, borotvák, kertieszközök, valamint önborotváló-pengék gyári lerakata: KUN MÁTYÁS FIA Kolozsvár, Kossuth lajos-u. í. PÉNZÉT ŐRZI. ÉRTÉKÉT BIZTOSÍTJA <]CncZi 6U»:úi3t A BUZAKŐTVÉNY Harmadszor is bombázták Rómát az angol - amerikai repülők Rómából jelenti a Búd. Tud.: A római rádió közölte, hogy a brit—amerikai repülőgépek csütörtökön 12 óra 30 perckor újabb támadást intéztek Róma ellen. A támadó repülőgépek északi irányból közeledtek a város felé és bombaterhüket több városrészre dobták, elsősorban a Prenestina-negyedre, valamint Ponte Maggiore külső területeire. Számos ház elpusztudt, több más súlyosan megrongálódott. A halottak és sebesültek száma jelentős. A vízvezetékek elpusztítása miatt a városban nagy a vízhiány. Ismét az „irodalmi“ a vesztes ... Megszámlálhatatlan érv-sorozat indokolja nagy és színes egyéniségek posthumus írásainak és hátrahagyott leveleinek közlését a nyilvánossággal. Különösen, ha levelezésének egyes passzusai uj megvilágításba helyezik az illető egyéniségét, életében folytatott harcát és eszméit. Az ember lelkivilága inkább kitárul ismerősei és barátai köreben, magatartása izzóbb és lángolóbb korának problémáival szemben, amit esetleg tompítania kell nyilvános megnyilatkozásai alkalmával. Ismételjük; az utókor uj színekkel gazdagodik ítéletében nyilvánosságra hozott magánlevelezések által, ha ezek — távol mindennapok szürke gondjaitól — az „Emberre' és a „Korra“ vonatkoznak. Jászai Marinak, a magyar színjátszás egyik kiválóságának levelezését hozta nyilvánosságra egyik fővárosi kiadóvállalat. Ha elfogadjuk _ és el kell fogadjuk — a ^ fentebbi megállapítások helyességét, elöljáróban ki kell mondanunk: mi sem fedi 400 oldalon keresztül a követelt érveket. Anélkül, hogy most a közzététel helyességét vagy helytelenségét btrálnók — hisz eppen a bírálatok bírálatáról lesz szó — csak annyit; Jászai Mari levelei egy asszony s még hozzá színésznő ruhagondjain és sekélyes intrikák okozta dühkitörésein kívül semmit sem árulnak el az „Ember“-bői és a „Kor“-ból. Azaz mégis, de ez a ma embere . . . Ha sorrendet akarnánk tartani, most egy pár szépen megfogalmazott mondatban az „irodalmi szempontok egysíkúságáról“ kellene szólni, vagyis „egy az Isten'1 alapon elvetni vagy elismerni a már elolvasott könyvet. A bírálók százai is egy és ugyanarra az eredményre kellene jussanak, ha szempontjaikat az „irodalmi“ határozná meg. Jászai Mari leveleit sem az „irodalmi“', hanem a ,,politikai“ elvek részesítik kárhoztató vagy elismerő bírálatban. Még hozzá rejtett és ki nem mondott célzatossággal. Bal- és jobboldaliak egyformán foglalkoztak a kiadvánnyal, nem meglepő, hogy teljesen ellentétes véleményre jutottak. Mindkettőben ott bujkál a rejtett célzat, a csipkelődés fullánkja, de a bírálatot bírálattá“ avató komolyság és irodalmi értékelés mércéje. hogy enyhén szóljunk: toliban maradt. Egyik fél igy ir, miután megállapítja, hogy teljesen értéktelenek ezek a levelek; „Mert azt még a mi Kun szery barátunk sem tudná kimagyarázni, hogy mi az érdekes, a közérdekű, a lélekbe, az emberbe belevilágító abban, amikor Miháhsi Mimihez címezve azt írja: „Kedves Mimim! Itt a jegyek. 6 frt. Tartozom 10-zel. Kapsz még 4 jrt. 40 x. Kertek holnapra Engelr.é urhölggyel együtt. Eddig úgy sem beszélhettem veled, hát majd holnap. Ölel Mari.“ Avagy; „Túlnyomórészt olyan „kulturlörténeti megnyilatkozásokat találunk, aminő a nagy tragikának Szomori Dezsőhöz irt nehány sora.' Te, Egyetlenem, Drágám, Gyönyörűségem, Boldogságom! Eleven Lótuszvirágom! Hogy imádlak! — Te kis fülesbaglyom. Te kis csacsimA . . stb. I ízléstelennek tartjuk, hogy Szomorh-W eisz Dezső, aki tudtunkkal még él, ilyen intimvonatkozásu levelet kiad kezéből..satöbbi ... A másik fél megállapításai is ide kívánkoznak: , jEz a müvészasszony pompásan forgatta a tollat s aki bepillantott emlékirataiba, azt lebilincselte örökké tevékeny, izzó és szenvedélyes szelleme.“ Avagy: „Bennünket is elfog a csodálat ennyi szellem, ennyi ragyogás, ennyi emberi nagyság láttán s várjuk az időt, amikor Jászai Mari helyét is kijelölik a magyar irodalomban.“ Hát nem furcsa mindez, kedves olvasó? .. . És milyen egyszerűvé válik a két szempont megértése, ha figyelembe vesszük, hogv egyik oldal azért haragszik, mert levelei részben a liberális korszak korifeusaihoz; Szomory-Weisz Dezsőhöz, Fáik Miksához, Rótt Jakabnéhoz, a Hoffmann-famíliához és ki tudja még kihez szólnak, a másik meg azzal kérkedik, hogy éppen hozzájuk szólnak. Egyik szemében ez hálószobatitok, a másikéban emberi nagyság. Egyik szerint „csak hálásak lehetünk Kozocsa Sándornak, amiért összegyűjtötte a nagy müvészasszonynak leveleit“, a másik szerint „ennyi erővel Kozocsa Sándor, a mü összeállítója, mindennap kiadhatná a 62-es postahivatal egynapi forgalmának tartalmát“. Hogyan higyj a betűnek, kedves olvasó? Tájékozódj az irodalomban, ha tudsz, a bírálatok iránytűjének segítségével . . . Egy bizonyos; a vesztes fél ismét az irodalom . . . (sze.)
