Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-29 / 294. szám
ELLENZÉK 1643 deoember 2 6. SÜRGŐSEN LE KeIlL PECSÉTEL- TETM A ZSllt- ÉS HÚSLEGYEKET KOLOZSVÁR, december 29. A város közellátási hivatala közli: A hivatal többizben felhívta a közönség figyelmét arra, hogy a zsír- és húslegyeket le kell pecsétletetni annál a husi párosnál, akinél a fogyasztó vásárol. Megállapították, hogy a közönség nagyrésze jegyeit nem pecsé- telteite le. A közellátási hivatal maidén egyes husiparosnak az összeírás alapján utalja ki a szüksées hús- és zsirmeunyiséget, tehát annyi t, amely- lyel a nála jelentkező rendes vevőket kiszolgálhatja. A közönségnek jogában áll zsír- és hőmennyiségét bármely husiparosnál kiváltani, de köteles jegye - a husiparosnál lepe- csételtetni. Aki ezt elmulasztja, az január első hetében már nem jut hozzá a megállapított zsir- és hus- mennyiséghez. Corvin-filmszínházban Holnap utoljára: Láthatatlan bilincs. Alida Valii szépségében állandóan telt házak gyönyörködnek I NYUGT ÁZÁS. Az utóbbi 24 órában az alábbi szerete tudomány ok érkeztek be szerkesztőségünkbe: Gaál István kolozsvári kereskedő jc pengőt adományozott a hadbavonul- tak hozzátartozóinak és 10 pengőt a szegényeknek. A nemeslelkii szcretetadományt ezúton nyugtázzuk azzal, hogy azt rendeltetési helyére juttattuk. 150 EZER ACÉLIPARI MUNKÂS SZTRÁJKOL AMERIKÁBAN- A brit híriroda jelenti Piftsburgból: 214 acélipari cégben mintegy 150 ezer amerikai acélipari munkás sztrájkol. A brit híriroda washingtoni jelentése ezerint a vasúti munkások 15 szakszervezete visszavonta a munka megszüntetésére vonatkozó fe'hivást. Most már csak három vasúti szak- szervezetnek kell arról döntenie, hogy sztrájkba lép-e december 31-én. Roosevelt elnök utasította Stimson hadügyminisztert, hogy vegye át a vasutakat — jelenti ugyancsak a brit híriroda Washingtonból. (MTI.) TTIaisc- és sertésvágások KOLOZSVÁR, december 29- A város közellátási hivatala közli: A város közellátási hivatala figyelmezteti úgy a husiparosokat, mint a vendéglősöket és magánosokat, hogy a minisztérium eddig malacok vágását nem engedélyezte. Az engedély nélkül levágott malacokat elkobozzák s a rendelet ellen vétőkkel szemben az eljárás megindul. A sertések vágását illetőleg változatlanul fennáll az eddigi rendelkezés. Mindazok, akik a sertésvágást nem jelentik be, számolhatnak azzal, hogy nemcsak elkobozzák a levágott sertést, hanem bevonják az egész család zsir- és hus- jegyéí és emellett eljárás indul ellenük. ÖT EMBERT KIVÉGEZTEK LYONBAN. A Tribune de Geneve jelenti Lyonból, ■hogy öt embert az ellenség támogatása és ellenálló csoportok alakítása miatt letartóztattak, halálra ítéltek és a halálos ítéletet azonnal végrehajtották rajtuk. FÖLDRENGÉS AZ ALPOKBAN. Zürichből jelentik: A zürichi szövetségi földrengést >e:ző állomás készülékei hétfőn este négy földrengést jeleztek, amelynek középpontja a , Sváb-Alpok területén feküdt. Az első lökés 19 óra 51 perc 40 mp-kor történt, amelyet néhány perccel később csekélyebb erejű második rengés követett. Körülbelül félórával utóbb még két> gyengébb földrengés következett. (MTI.) * MEGHÍVÓ. A „Háztulajdonosok Népbankja^ Hitel és Takarékszövetkezet részjegytulajdonosait tisztelettel meghívjuk a 8. évi közgyűlésre, melyet a szövetkezet székhelyén tartunk meg (Farkas-utca 7.) 1944 január hó 15-én délután 5 órakorba következő napirenddel: i. A közgyűlés megalakulása. 2. Az •igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése az 1939., I94°” 1941., 1942. és 1943. évek működéséről. 3. A szövetkezet felszámolásának kimondása. Amennyiben a közgyülésn nem jelenik meg a tagok kétharmada, a közgyűlést ugyanazon napirenddel, ugyanazon helyen, 1944 január hó 31-én délután 5 órakor tartjuk meg és az a közgyűlés határozatképes, tekintet nélkül a megjelent tagok számára. Igaz gatóság, C4354 Ä kormányzó nagyobbösszegu búzaköfvény* Jegyzett BUDAPEST, december 29. A Kormány- ; zó Ur öfótnéltásága az egyik budapesti ( nagy pénzán-tézekncl nagyobb összegül l)u- zakötvényt jegyzett. Az ország minden részében ugyanekkor hatalmas érdeklődés mellett történik a 200 millió pengő névért ékben kibocsátott buza köt vények jegyrése. A köles ön kötvények elhelyezésével megbízott jegyzési helyek: a TEBE kötelékébe tartozó .fővárosi pénzintézetek, a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénzintézetek, ae OKH és a „Szövetség“ Gazdasági és Hitelszövetkezetek kolozsvári központja és ennek tagszövetkezetei, a nagybankok által létesített Hitelintézetek S övét kőzete. A pénzintézetek, szövetkezetek és Postatakarékpénztár minden intézkedést megtettek arra, hogy ?.z átütő sikerűnek Ígérkező jegyzéseket a legs-irmább ügymenet mellett lebonyolítsák. Az ország minden részében tájékoztató körleveleket és nyomtatványokat küldöttek szét. A fővárosi pénzintézetek központi székházaiban és fiókjaiban külön osztályokat létesítettek, amelyekben megkétszerezték a tisztviselők létszámát, hogy a jegyvés alatt minden torlódás és fennakadás nélkül állhassanak a nagyközönség rendelkezésére. I A Postatakarékpénztár és ennek révén az országban működő összes postahivatalok és post a ügynökségek, a Hangya és tag-'zövetkezetei, a Hamza központi szövetkezete, Galánta és annak tagszövetkezetei ugyancsak minden intézkedést megtettek, hogy a buza kőit vények jegyzésénél a közönség rendelkezésére álljanak. Belekapcsolódtak a kölcsönjegyzés le- 1 bonyolításának munkájába a magárihan- károk és az osztály sorsjáték föelárusitók is, úgyhogy a közönségnek számtalan alkalma nyílik a buzaköfvények jegyzésére. A búza kőit vények jegyzésének sikerét azonban n un a jól megszervezett propaganda biztosítja, hanem a kötvény kibocsátásnak rendkívül előnyös feltételei. Újra hangulvozzu/k, hogy az ötmillió métermázsa buza, illetve 200 millió pengő névértékben kibocsátandó kötvények évi 3 százalékos kamatot hoznak A visz- s?afizetésre 25 év alatt kisorsolandó kötvényeket, valamint az időközben esedékessé váló kamatszelvényeket az azokon feltüntetett buza mennyi ég pengő ellenértékének megfelelő összegben készpénzben váltják bt\ Ezt a pengő ellenértéket a búzának az esedékesség napján érvényes átlagiárfolyamán számolják el. Ha azonban az igv me>gállapítandó átlagár- folvam 40 pengőnél kisebb lenne, a kötvényeket éő a kamniszelvényeket a jelenlegi, 40 pengős métermázsánkénti búza- árfolyamnak megfelelően váltják be. A kötvények 1944 február 1-től utólagosan évi 3 százalékkal kamatoznak és a kamatok évenként kétszer, minden év február és augusztus első napján esedékesek. A kölcsönök törlesztését 1945 február elsején fogják megkezdeni é? a 25. év végén, vagyis 1969 február elsején fejezik be. A kór vénvek, mint már többször megírtuk, alkalmasak arra is, hogy üzleti biztosítékul és bánatpénzül szolgáljanak és hogy a gyámoltak és gondnokoltak pénzét is a magyar kötvénypiacnak ebbe az uj sztandard papírjába lehessen gyümölcsözően befektetni. A 18--60 év közötti férfiak nem kaphatnak útlevelet A Budapesti Közlöny tegnapi száma közli a honvédelmi miniszter rendeletét, amely kiterjeszti az ország elhagyása, a külföldön tartózkodás tekintetében eddig megállapított korlátozást valamennyi hadkötelesre, tehál mindenkire, akinek életkora 13—60 év között van. Rendeletet adott ki a belügyminiszter is az utlevélkiállitó hatóságoknak. Rendeletében közli, hogy a 18—60 év közötti magyar állampolgár férfiak részére tekintet nélkül arra, hogy katonai szalgálatot teljesitettek-e vagy sem, a hatóságok nem állíthatnak ki és nem hosszabbithatnak meg útleveleket. Illetékes helyen ismételten felhívják a közönség figyelmét arra, hogy a magyar állampolgárokra évek óta hat árkilépési korlátozások vannak érvényben. A már régebb fennálló rendelkezések szeriint e korlátozások kiterjednek azokra a férfiakra, akik folyó évben 18. életévüket betöltik, de 6l. életévüket el nem érák. Ezért az ebben a korban levő férfiaknak, ha külföldre szándékoznak utazni, a Kalapáccsal agyonverte édesapját, maid a vonat ele vetette magát Nagyváradról jelentik: Ifjabb Gyulai István, 23 éves asztalossegéd, kalapácscsal agyonverte alvó édesapját, Gyulai Pál 55 éves asztalosmestert, akivel közös- háztartásban élt. Azután kiment a vasúti vágányokhoz es a közkórház közelében a robogó vonat elé vetette magát. A mozdony a jobb lábát összeroncsolta és a fején is súlyos- sérülésit ejtett. Kórházba szállították, ahol a lábát amputálni kellett. A rendőrség a kórházban kihallgatta a 'fiút, aki töredelmes vallomást tett, de viselkedése szerint tettét nem bánta meg. A gyilkosságot a nyomozás szerint már az éjszakai órákban elkövette, de arról a ház lakói csak regs/el szereztek tudomást. Gyulai Pál, az áldozat feleségét még akkor elvesztette, amikor István fia kétéves volt. Most akart újból házasodni. Menyasszonya kedden reggel fel akarta keresni műhelyében, de akkor már a hullasaálbtákocsit látta’az udvaron. Akkor tudta meg, hogy vőlegényét fia meggyilkolta. A fiú a jelek szerint nem épelméjű, azonfelül nagyothall. A szomszédok előadása szerint többször volt közöttük veszekedés és az apa sokat korholta gyámoltalan fiát, aki az asztalosmunkában gyenge volt és- többször ütlegelte is. A nyomozás adatai szerint, amit különben a fiú vallomása is megerősít, hétfőn este is összetűzés volt apa és fia között. Gyulai Pál később lefeküdt és mélyen elaludt. A fiú, aki egy ideig hallgatózott a sötétben, nesztelenül az apja ágyához osont és egy nagy asztalo?kalapaccsal rásujtott a fejére. Gyulai Pál kábultan felült ágyában. Ekkor a fiú sok ütést mért rá, majd egy nagy konyhakéssel addig szarkába, amig csak lélegzett. A szörnyű gyilkosság után órák hosszat té- . pelődött az ágyán ülve, majd kirohant a vasúti töltésre, hogy a vonat elé vesse magáit'. Vallomása során a fiú arra a kérdésre, hogy megbánta-e tettét, igy felelt: „Nem, mert még nem ismerem a jellememet . . .“ Még több hasonló zavaros feleleteket adott, hangoztatva, hogy nem szerette az apját, mert az sem szerette őit. Vallomása után elvesztette eszméletét. Az orvosok, akik a gyilkos lábát tőből amputálták, kijelentették, hogy ifjabb Gyulai István igen sok vért vesztett, amíg rátaláltak és a kórházba szállították s igy életbenmianadásához nem sok a remény. Ne hevertesse pénzét ! Fektesse az aranynál biztosabb búzakötvénybe 1 Jegyezzen a SZÖVETSÉG szövetkezeti központnál Ko- mbbbbhbmiobwi lozsvái*^ Deák í* erene«u. 9« /] í „eiiáiinnúniaLi belügyminisztertől a lakhely szerint illetékes utlevélkiállitó hatóság utján határkilépési ehg-ed/lyt kell kér-, Tiiiaik. Az engedélyt a belügyminiszter csak kivételes esetekben a-dja meg. Az erősen igénybevett hatóságok felesleges megterhelésének elkerülése végett kívánatos, hogy az említett korú férfiak közül bárki csak halaszthatatlan szükség esetében folyamodjék ilyen engedélyért. MTI.) diilyOM kórsát;: .1 túloldalon álló urak k“* * ■/ál l&bhen szén v»-dm*k benne. A hi tin .ill, hogy aki megkapja, a/.ou Irtózatos (ráad Üli vi-%/ ütői, H «/. még hagyján volna, de ml után eredeti gondolatokban rettenetesen s/ii i>l. ódik, l'ásdühél ug v elégül ki lioţ>y 1 mindenfele könyvből b.tlra-vakia Idézetet <-t ír ki s azokat minden rend. és üss/elügg 's nc.kiil iilcs/.tl egymás után. Idéz. délben, este és mindenkor, hogy < sak amugy csattog ceruzája a ma< skaköirnók felrakása közben. Azián Jól’iehet, betegek ezek az urak, van némi gazdasági és politikai érzékük. Ha. tározotlan van. Sőt elveik is vannak. Az előbbi vonatkozásban ez úgy hangzik: elvégre va amil.'ól meg kell élni míg az. utób. bi vonatkozásban emigy: Istenem, ez most kurzus az okos ember az árral úszik és nem ellene-,. Nos, ez az idézetlerhnika a következőképpen iest. Előveszik a szomszédos ország történetét, lehetőleg sokféle feldolgozásban s kliiják idézik belőlük a legrégibb kortól kezdve mindazokat a viszályokat, villongásokat, forradalmi hangokat és forradalmakat ame!yek az idő, a hely és a színek különbségével szinte egyazon mó. i dón zajloítak le a földkerekségen minden náció történeti éleiében. Persze az Idézeteket összefüggés nélkül teregetik ki, hogy a gyanut'an és beavatatlan o'vasóban azt a benyomást keltsék: mit akar Isten napja alatt ez a népség, amely évszázadokon át fo'yvást csak testvért ölt, villongott, pártot ütőt és miegymást müveit. De nemcsak a történeti kézikönyvekből idéznek. Előveszik a szomszédok irodalomtörténetéi, nép. rajzál a zenéjéről, alkotmányáról, házépítéséről, ttelepül és érői, egyházmüvészetéről és sok egyéb megnyilatkozásáról szóló Írás. müveket s ezekéből is össze.visszaidéznek, lehetőleg viszonylagos negatívumokat keresgélve ki. A hozzájuk hasonló kórságosak közöU aztán nagy sikere van a dolognak. Lapjaik — lásd a fen'ebbi elveket ,— első oldalon, vastag betűkkel közlik a citátomániákusok Írásműveit s mindebből elsősorban elöltük, úgy tűnik ki, mintha a szomszédos népről valóban lerántották volna azt a bizonyos fáty’at, amely mögül előtűnik a meztelen valóság; ennek a népségnek semmije s>'Tn sajátja, idegenek nem rája szabott ruhájában jár-kél, kultúrája idegen máz rajla, mely az első kapirgálásra lehull, különben sincs érzéke a rendhez, rebelis-fajta. a mások földjén a másokéból él- Hitetlen, alattomos, nincs igaza, csak a furíanghoz ért s másokkal kapartatja ki magának a lüz- ből a gesztenyét, stb., stb. , Ezek a túloldalon álló citátomániákus urak költői lények is. Itt-ott o’vastak s idézek a szimbolista lírából is. A szomszédaikról szőlő idézethalmazaikat leggyakrabban igy kezdik: „Nyugati szomszédaink már megint",.. Vagy: „Az ck alkotmánya".-. , Az ők faji tisztaságáról is sokat beszélhetnénk"... „Templomaikat a mieink stílusában építették"... Legnagyobb kiráilyuk mi vérünkből származott"-, stb'., stb. Nem de, tiszta szimbolizmus?! S üde, gyermeteg sőt bárgyú?! Egyszerű volna megfordítani ezt az idézettechnikát s rájuk alkalmazni. Nagy telitalálatokat érhetnénk el, krónikásaiktól I kezdve első modern regényükig, mi minden találót nem idézhetnénk ezeknek az uraknak a fejére. De nem fesszük, Ök ezt tagadják ám, mégis úgy van: mi, igen fejlett fokon álló orvostudományunk egy bizonyos körébe Halandónak tartjuk e kór- ságcsakat. Ehhez igazodva szemléljük gyatra erőlködésüket is. Mi csupán diagnosztizálunk, a terápiát a nagy természetre bízzuk. Ezek a túloldali urak azonban nagyszerűen tudnak latinul. Ezért a jobb ügyhöz méltó buzgalmukért cserébe ezúttal agy latin idézettel kedveskedünk nekik: Sutor ne supra crepidam!... (ón.) ÜZLETI KÖNYVEK és minidlenfcle nyomtatványok beszerezhetők Borosnál, Deák Femic-utca 18. * ELJEGYZÉSI HÍR. Fényes Márta (Debrecen) és dr. Farkas Ernő ügyvéd (Kolozsvár) jegyesek. (Műiden külön . értesítés helyett.) °4353 HATÁRÁTLÉPŐK A bíróság előtt. A törvényszék hármas büntetőtanácsa tgnap ítélkezett Prodán Ágoston, bezdeteleki földmives tiltott határátlépési ügyében. A vádlott műit év tavaszán Kolozsvárra jöü munkát keresni, majd Romániába szökött és hónapokon keresztül az egyik ploesti gyárban dolgozott. Mikor katonának akarták besorozni, megszökött és visszatért Magyarországra. A biróság kétrendbeli határátlépésért egyhónapi és 15 napi fogházra és egyévi jogvesztésre Ítélte. — Pestesán János, nagyenyedi illetőségű asztalossegédet a második bécsi döntés Brassóban érte. Három éven keresztül még ottmaradt Romániában, mig néhány héttel ezelőtt, pont amikor sorozásra kellett volna jelentkezzek megszökött munkahelyéről és Kolozsvárra jött A hatóságok előtt kijelentette, hogy szerelne itt letelepedni. A törvényszék tiltott határátlépésért 20 napi fogházra Ítélte MindkÜ ítélet jogerős. MEGSZAVAZTA A TÖRÖK NEMZETGYŰLÉS A RENDKÍVÜLI KÖLCSÖN TÖRVÉNY- JAVASLATÁT. Ankarából jelentik: A nagy nemzetgyűlés hétfőn megszavazta a 130 milliós rendkívüli kölcsönről szó'ó törvényjavaslatot. (MTI.)
