Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-01 / 272. szám

1 9 l 3 d ifiímbif T.

'■mba ^ ess’

Htatt.'*g ff íí. allamhatalom v >szeren kivid csak egy magasabbrendit életforma, egy ma- gasabbrendü társadalmi es gazdasági brren- dezkcdcs vonzóereje képes gyngbe fogni A magyarságnak na a- a feladata ennek a magasabbrendü életformának megalkotója legyen a Kárpát medencében vele együtt

lakó népek közös boldogulásira. Amikor w kát magyar reformról: uj szociális és gazdasági rendről beszelünk, akkor ezzel nemcsak

•piink belső jólétét é kiil>5 erejét kívánjuk

fokozni1, bane’; mindenben meg akarunk felelni a ••...gyarsug kurpatiu. íi.m \ i kiiidetésenek is.

Magyarország csak új UírsadaSm« berendezkedéssel töltheti be hivatását

— Bizonyos, hogy a háború utáni Európában

Magyarország csak uj társadalmi berendezkedéssel töltheti be a maga hivató sál. Ennek egvik legfőbb záloga viszont, hogy azt a magyar közvélemény már tudatosan érzL Társadalmi átalakulásunk azonban nincs hozzákötve a háború ilyen vagy olyan kimeneteléhez. Meri ez füg. gellen a háború kimenetelétől — egyszerűen magyar létkérdés.

— A megkívánt rendszerváltozáshoz és fejlődéshez viszont három ut vezet; a forradalom, a nemzetnevelés és a reform. Ezek közül a leggyorsabb és- legradikálisabb a forradalom, de a forradalom soknyelvű államban a legkomo!vabb veszélyt jelentené. Az állam belső egyensúlyának /elbontásához vezethetne. Ettől eltekintve is olyan helyzetben, amikor küiső ellenség fenyegeti az or- s’z.’igjt — egy forrad.it, f>t az ország teljes megsenmrütését idézheti elő. A másik megoldás a legalaposabb mu .ka de egyben a leglassubb eljárás, a nemzetnevelés. A nemzetnevelés a jövő megalapozásának nélkülözhetetlen folyamata, de nem egyedüli tényezője, hiszen a mai rohanó időben nem tudná egymagában megoldani a sürgető kérdéseket. Ezért jiz embereket átalakít'' m velőmunka mellett szükséges az állam és a társadalom intézményeinek gyökeres megújítása a reform utján.

Nem elé£ hangoztatni, hogy nem lesz forradalom

Ezután Teleki Béla így folytatta:

— A mai idők szédítő sodrában a nemzet életét belülről nagy szociális feszültségek hozzák fehér izzásba. A társadalom mélységeiben forrongó erőkkel szemben nem elegendő már annak. * szüntelen hangoztatása, hegy Magyarországon nem lesz löl'b foriadalom cs még egv 1U18 nem következhet el többé, ha a belső front szilárdsága éidekében kifejlett propagandát nem követik erélyes és lényegbevágó intézkedések, amelyek a társa, dalmi feszültséget épitő irányban vezetik le- Mert az, hogy rendnek kell len- nfe, egymagában még nem politikai program, hiszen rendészeti intézkedésekkel forradalmakat niég nem akadályoztak meg. Nekünk ehát azt a társadalmi fékét kell megteremtenünk, amely a közrendnek és közbiztonságnak alapját képezheti. Ezt a békét pedig a nemzeti öncéluság, a keresztény erkölcs és a szociális egyenlőség sziláid pilléreire kell felépítenünk. Aki nem áll a reform oldalára, aki nem vallja a komoly nern. zetépitő reformok szükségességét és a' i nem hisz bennük, az a forradalmai segíti elő. Mert a forradalmak okai között nemcsak szociális Igazságtalanságok s nemcsak egyesek féktelen Izgatása, hanem bizonyos társadalmi rétegek konok, bűnös önzése is megtalálható. A reform tllensgei közösen viselik a felelősséget azokért a következményekért, mielyek a külső és belső ellenségektől veszélyeztetett Magyarország Íjét és függetlenségét egy balul sikerült forradalom esetében fenyegethetik. Biztató jel azonban, hogy a magyar reformgondolat ma már nem pertkérdes, Vagy csoportérdek, hiszen t?g\elért ve'e az egész magyar társadalom és meg akarná valósítani a kormány is.

nyúznak — legalább aiimlra vlsvzalei sző és crkölc&rornboló unnak a ruagax- iHiign köítlsztvhé <nek a z el tárása, aki betegség vagy miinkakép'elenség óimén történt nyugdíjaztatása «in ve/»-lös/.-'

•; vállal o*(<v addig hivatali «•llenói/»,s ,ili tartózó vállalatnál, mint a/é a K.'pvl m-iő., aki elmegy egy zsidó vállalathoz „Alf)dár"-nak.

(Jr. 1 elt-ki Bála ezután arról szólott, hogy 1 parlamentarizmus reformja szorosan insze- függ a törvényhozó^ hatalom és végrehajtó hatalom viszonyának uj és korszerű szabályozásáéul. A télivleges helyzet cs a parlament

lódott ár é

ni: y Z.IV.IZ : s.

adata a Kó !' lOlatb ír

nyilvánítása. Vissza kell tehát ad mnk a páriáim nmek eredeti szerepel az országos, nagy ágyék meglanácskozásál és irányítását.

m ndin

kább

ten

del

éti m

ra loa páriái

T.encnt

:k

né!

lány t

ot-vé- /

n ( kívül

jó ín:

má

n

c "’etl<

f<

'..ág votes

jóvá

i; ,1

14. és

em\

a korm

án\/at

P

kit

lka1

•SZ' lój.

lomnak,

v.agv

a

bo

dama

k kiA közigazgatási és szociális reform

A nemzetet a vezetőré'eg soha nem látott, de követeit áldozatkészsége mentheti csak

— A vita ma legfeljebb az idő és sorrend felett folyik. Nem most hangoztatjuk először, hogy a meggyőződésünk szerint a reformok igen jelentős része már a háború folyamán véghez- • vihető. Ez alatt ugyanis az államnak messzemenő beavatkozási joga van, főként a gazdasági és társadalmi életben. Az irányított és kötött gazdálkodás a legjobb alkalom a jövedelmek és javak arányos elosztására. Világos tehát, hogy bizonvos reformok megvalósítására éppen a háború megnyerése érdekében van szükség. Ehhez azonban nem elég unalomig hangoztatni, hogy történelmi időket élünk, hanem le is kell vonni az ebből folyó következményeket. Mert a nemzetet a jövő Európájában nemcsak katonáink nősies- sége, hanem vezető rétegeinek egy olyan mértékű áldozatkészsége mentheti át, amilyent a jobbágyfelszabadítás óta még nem láttunk — de követelünk!

— TU a magyar reformról beszélünk, akkor a reformot annál a közösségnél kell kezdenünk, amelyikben dolgozunk és amelyiknek a munkája csak akkor eredményes, ha a2 a nemzet törekvéseinek, az ország 'életének és gondjainak hü tükre marad. A pariamentárizwius válságáról sokat beszélnek, de mi magyarok — azt hiszem pártállásra való tekintet nélkül — büszkék lehetünk arra. hegy ősi parlamenti államformánkhoz a történelmi viharokban is hűek maradtunk. Magyarország egyike azoknak a

kevés európai államoknak, ahol a háboiu ötödik évében is az országgyűlés meg mindig működik. Ha más nem, akkor ez is fényes bizonyítéka annak, hogy Kö- zépeurópában improvizált államok, rög tönzött és a/ első szélfuvásra elsöpört demokráciái között a magyar országgyü. lés évszázadokra viszané-zö folytonossággal, mint az alkotmányos élet szilárd bástyája áll De amennvire bizonyos, hogy a magyar parlamentárizmus az egyetlen magyar közéleti életforma, any- nyira szükséges cppten a parlamentarizmus fenntarthatósága érdekében a hibákat kiküszöbölve, az országgyfcést ţrir- síerüvé tenni. A felsőház szervezetének reformjáról egy évvel azelőtt fogadtunk el törvényjavaslatot és pártunk vezérszónoka már akkor kifejtette álláspontunkat; az országgyűlés felsőháza az érdekképviseleti gondolatot beli elsősorban tükrözze; a társadalmi rétegek és törvényhatóságok munkaközösségévé kell átalakulnia. A képviselőház reformjára vonatkozóan Teleki Pál néhai miniszterelnökünknek voltak a magyar hagyományokban gyökerező, de a kor követelményeinek megfelelő elgondolásai, Amelyeket már r.«m válthatott valóra.

— Bizunk abban, hogy rugalmas történelmi alkotmányunk meg fogja találni azt a formát, amelyben az ősi magyar parlamentárizmus jövő Európájában is tovább teljesítheti (nagy feladatait.

A közigazgatás reformjáról szólva hangoztatta, hogv az uj közigazgatási reformnak a szakszerű kívánalmakon: az egyszerűsítésen, eredményességen és jogszerűségen kívül elsősorban azt kell szemelölt tartania, hogy a nemzetiségek kezelése szempontjából megfelelő rugalmassággal és hajlékonysággal rendelkezzék. Nem tart lehetségesnek egy olyan közigazgatási reformot, amely ne venne számításba az ország népei cs tájai között levő különbségeket. Egy vm ísik szempont amire az Erdélyi Párt elnöke rámutatott, az, hogy Magyarország megszállclct területeinek visz- szatérésével az egyes tájak különbözőségének problémái is‘ újból felmerültek. Vannak gazdag és szegény tájak. A gazdag tájakon jól>':, gazdasági érvényesülés, a szegény tájakon pedig nyomorúság honol. A valódi szociál- pol t:ka kiegyenlítést jelent. Az igazságtalanság kiküszöbölését. Ezt azonban nemcsak vertikális, hanem horizontális irányban is szemelőtt kell tartani. Tehát nemcsak az osztályok közötti igazságtalanságok kiegyenlítése ‘ortos feladat, hanem a tájak, tájegységek közötti különbségek, aránytalanságok es az abból következő igazságtalanságok kiegyenlítése is. A kormány ezen az utón is helyes irányban indult el. Számtalanszor hangzott

cl a költségvetés bizottság: vitáiban is, hogy Erdély például egyik-másik költségvetési tétéiből többet kapott, mint amennyi szám- és területi aránya szerint megillette volna. Mennyire más az arany, ha azt néz.zük, hogy semmit sem kapott a az éves megszállás alatt és édes-keveset kapuit az ezt megelőző évtizedekben. .

Tévedés volna a magyarság részéről, ha ezeket az Eidély, avagy az ország más szegényebb részelnek a felemelésére es helyzetük kiegyenlítésére íoidított ös/e- geket,

mint az országra nézve terhes adományt fogná fel. Hiszen a gazdaságilag kiegyenlített területek, nemcsak anyagban téritik meg a befektetett összegeket, hanem az ország megszilárdulását és megerősödését eredményezik. A kiegyenlítés folytan beálló cemripetilis erő a részeket fokozottabban vonzza a központhoz, s amikor nemcsak az érzelem elszakíthatatlan szálaival összefűzött magyarsággal, hanem nemzetiségekkel is kell számolnunk, az igv előálló természetes vonzóerőt nem szabad lebecsülni. De nemcsak az egyes tájak k; egyenlítésére kell törekednünk, hanem el kell tüntetni azt a nagy különbséget is, ami a város és a falvak között fennáll.

A „Saluiszony

66

— Ma kétségtelen, hogy az államigazgatásban helyt foglaló értelmiségi réteg tekintélyes része úgynevezett „taluiszonvban“ szenved. Ennek egyik oka kétségtelenül a por, sár, lehetetlen lakásviszonyok és a kultúrának gyakran teljes hiánya. Ha megteremtik az olcsó, könnyű közlekedést, a talu is megkapja a kultúra és civilizáció vívmányait, köny- nyen megszüntethető ez a faluiszony.

A társadalmi reform első feltételeként az állam és a társadalom viszonyának újabb szabályozását jelölte meg a szónok. A társadalmi erőt újra hatékonnyá, tevékennyé kell tenni, s vissza kell adni a társadalomnak azokat a feladatokat, amelyeket elvégezni ké\

A szociális kérdéssel foglalkozva, elmondotta, hogy a XX. századnak ezzel a legégetőbb kérdésével igen behatóan foglalkozik a kormányzat. Ezt bizonyítják azok a szociális jogszabályok is, a különböző intézkedések és intézmények, amiket az utóbbi j évek során a kormányzat életre hivort. De bármennyire is helyes irányban halad a szociális jogalkotás, teljes eredményt mégsem tud elérni. Az egyének felemelése és megsegítése révén el leltet ugyan tüntetni a legkirívóbb bajokat és igazságtalanságokat, de nem lehet I eltüntetni az előidéző okot; azt, hogy a mai I társadalmi és gazdásági berendezkedésben túlságosan nagy azoknak a száma, akik nem tudják eiérni a megfelelő életszintet és igy külön szociális gondoskodás tárgyát kell hogy képezzék.

A szociális kérdés megoldását csak

egy olyan uj szociális és gazdasági íend

biztosíthatja, mely a mai szociális feszültség okainak eltüntetésére és a tar. sadalmi Igazságosság, jólét és egyensúly megvalósitásáia törekszik. Ebből az következik, hogy a szociális és gazdasági reform egymástól el nem választható- Ahhoa, hogy Magyarországon a legszélesebb népréteg boldogulása biztosítva legyen, uj gazdasági rendnek kell megvalósulnia, mely egyfelől korlátok közé szorítja a főkét, méltó helyre és keretek közé helyezi a munkát és igy biztosítja a magyar tömegek megélhetését. Másfelől megszabja a termelés és fo. gyasztás rendjét, szabályozza a jövede lemelosztást, megszervezi a munkaptacot gondoskodik az árak és bérek egyensúlyáról, azaz nemzeti és szociális szempontok minél hathatósabb érvényesítésére fenntartja az állami irinyitási anélkül, hogv ez a gazdasági élet gúzsbakötését, bürokratizálását vaey éppen az egyéni kezdeményezés megíojtását jelentené.

— A gazdasági prosperitásnak minden feltétele megvan Magyarországon, a Kárpátmedence olyan gazdasági egység, amelynek bőséges iehetőséeei ma még távolról sincsenek kihasználva, pedig ha ennek a tajnak minden lehetőségét kiaknáznák, nemcsak a magunk és valamennyi együttélő nép sorsa javulna meg, hanem a magyarság ezzel európai feladatot is betöltene. Hiszen a Kárpátmedence olvan gazdasági központ Kelet es Nyugat, Észak és Dél között, amelynek okos megszervezése és a világforgalomba való bekapcsolása egész Európa gazdaság-’ és kereskedelmi életének érdekeit is szolgálná.

A földreform

A törvényhozó feladata

t— De a parlemntarizmusnak nemcsak a jövőbeni szerepére kell gondolni — folytatta gr. Teleki Béla —, hanem mai hibáit is ki kell küszöbölni. A parlamentarizmus klasszikus korában az országgyűlési képviselő megválasztása után függetlenné vált kerületétől és csak az ország egyetemes érdekeinek szemelőtt tartásával folytatta működését.

— Ma a közvélemény a képviselőben nem az országos politika független birálóját és a nemzet lelkiismeretét látja, hanem közéleti ügyvédek, olyan kereskedelmi magánügynökfélét, akinek kötelessége a hozzáfordulókat és választópolgárait kiszolgálni, mivel ő úgyis sokat jár Pestre, és neki minden „csak egy szavába kerül". Ebben azonban nemcsak a közvélemény a hibás, hanem az állami igazgatás nehézségei is, mivel nagyon sok olyan ügyben kell érintkezésbe lépnie, amit az államigazgatásnak automatikusan hivatalból azonnal el kellene intéznie. mert ezért is van.-— A képviselői erkölcsöt az összeférhetetlenségi törvény szabályozza — mondotta Teleki Béla gróf. — De összeférhetetlenségi törvényünk 42 éve készült, egészen más kor egészen más követelményeihez szabva, örömmel üdvözöltük kát évvel ezelőtt az összeférhetetlenségi törvény reformjára irányuló kezdeményezést és bejelentést, de ez a törekvés sajnos, zátonyra fűtött. Pedig az összeférhetetlenségi kérdés ma ismét időszerűvé

válik, nemcsak azért, .mert — sajnos — fordulnak elő esetek — és nagyon liberálisan kezeljük a képviselői összeférhetetlenségi eseteket —, hanem azért is, mert ha sor kerül az országgyűlés mandátumának meghosz- szabbitására, a már csak saját megbízásából továbbműködő parlament a közvélemény előtt csak fokozottabb erkölcsi igények kielégítésével őrizheti meg presztízsét és létjogosultságát.

— Amíg régen a közszolgálati összeférhetetlenségen volt a hangsúly és a gazdasági összeférhetetlenséget is csak abból a szempontból bírálták el, hogy az mennyiben hozza függő viszonyba a képviselőt az állammal, addig ma,- amikor az állam mélyen belenyúl a közélet és a gazdasági élet minden vonatkozásába, a képviselőt nem a többé-kevésbé közérdeket képviselő állami kapcsolatoktól kell félteni, hanem olyan gazdasági vagy külpolitikai hatalmaktól, amelyeknek az ér- deki nem mindig egyeznek a közérdekkel és a magyar érdekkel.

Közéleti tisztaságot

— De a törvénvhozói összeférhetetlenség csak egyik szektora a közéleti tisztaság nagy kérdéscsoportjának. Feltétlenül szűk ségesnek tartjuk a köztisztviselői összeférhetetlenség szabályozását is, mert Magyarországon a közíróink megállapítása szerint miniszteri tanácsosok kormáGróf Teleki Béla ezután behatóan foglalkozott a legfontosabb gazdasági kérdésekkel. Hangoztatta, hogy a jövőben gazdasági életünk iránt nemcsak mennyiségi, hanem elsősorban minőségi kívánalmakat kell támasztani. A magyar mezőgazdaságnak, iparnak és kereskedelemnek nemcsak a háborús gazdálkodós nehéz , kérdéseinek megoldásában van súlyos feladata, de felelős szerep vár rájuk az átmenetgazdálkodásban cs az ország háború utáni feladatának megoldásában is. Valamennyi reform -között legnagyobb jelentőségű a földtulajdon kérdését érintő birtok- reform. A háború előtt az ország közvéleményét ez a kérdés foglalkoztatta leginkább. A. háboiu szükségszerűen elterelte a figyelmet erről a kérdésről, de tévedés lenne azt hinni, hogy véglegesen le is zárta azt. Ellenkezőleg, minden jel arra mutat

, hogy ennek a kérdésnek a megoldatlansága a maga teljes élességével és veszedelmével kerül majd felszínre a háború után. Ez pedig mindentől eltekintve, azzal a veszéllyel is jár, hogy a birtokreformot ncru lehet majd a nemzeti és termelési szempontok teljes figyelembevételével megoldani, mert az elrontott közhangulat azonnali megoldást fog követelni. Éppen ezért .1 kérdést a pártpolitikai agitációk és a váltakozó közhangulat fölé kell emelni. A párr álláspontja ebben a kérdésben isíneretes A termelés mellett a szociális, de elsősorban a nemzeti szempont kell hogy döntő szerepet játsz- szon. A pártprogram ki is mondja;

„Kívánjuk az önálló létalappal rendelkező kisgazdák számának nagyarányú gyarapítását s ezért az egyes helyjAken.

a nagy- és kisbirtok között fennálló aránytalanságok eltüntetését. Kívánjuk a törpebirtokok méltányos kiegészítését, uj kisbirtokok létesítését, hogy a földnélküliek földhöz jussanak, a sokgyermekes családok előnyben részesítésével. Mindezt az egyes ^vidékek sajátosságának megfelelő olyan birtoktipusok megteremtésével akarjuk elérni, amelyeknek né- népes égeitartó ereje és termelőképessége a legnagyobb1, A kisbirtok egészségtelen elharapozódásának megakadálvozása végett az örökösödési jog olyan reformját kiváltjuk, mely ezt leheleilenné feszi. Olyan íöldhitelpolitlkát kívánunk, mely hozzásegíti a szorgalmas gazdát, hogy birtokát gyarapítsa és intézményesen segíti az elidegenített földeknek visszajutását magyar kezekbe'.

Szervezési kérdések

A mezőgazdaság megszervezéséről és igazgatásáról szólva felemlítette, hogy mezőgazdaságunk reformját szervezetlen gazdatársa- dalommal nem lebet véghezvinni. Községről- községre megszervezett gazdatársadalom kell álljon azoknak a háta megett, akikre a mezőgazdasági reformnak a megvalósítása nehezedik. A kisgazdaréteggel kell tehát elsősorban foglalkozni. A magyar kisbirtokos kezében nemzeti szempontból biztos helyen van a föld. A magvar föld ne árva értékcikk legyen, ne tőkebefektetésre használják fel, hanem jusson azok kezébe, akiknek az. életük összeforr a földdel és létalapjukat látják abban. Ezek a szempontok kell, hogy a zsidó- birtokjuttatásoknál is maradéktalanul érv*-