Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-01 / 272. szám
1 9 { 3 december i< ELLENZÉK I 0£ifiD0 ó Írj nyesiil jenek. Sajnos, ez ma nem mindig történik igy. Vannak, akiknek a juttatásra való egyetlen minőségük a megjelelő összeköttetés. A mezőgazdasági program végrehajtása során, ha komoly eredményeket kívánunk elérni, úgy a célkitűzések megvalósítását esősorban a szabad gazdasági szervezetekre kell bízni és az egyéni juttatások helyett a gaz” datársadalom közösségét kell megsegíteni. örömmel hallja, hogy a földművelésügyi w raszter is ezen az utón kivan haladni. Egészséges gazdaságot A magyar ipar kérdéseiről beszélve, elégtétellel állapirorta meg, hoşy a magyar ipar mennyit fejlődött az utóbbi esztendőkben. Sajnos, azonban, hogy Budapest központi fekvése és a viszonylagos nyersanyagszegénység miatt az ipar elsősorban a fővárosban tömörül. mert itt talalta meg a legjobb közlekedési és szállítási helyzetet, valamint munkapiacot. így az ország távolabbi részei, a meglévő iparosodás; lehetőségek nincsenek kihasználva. Különösen a közép ipar lehetősége van adva energiaforrások, a földgáz és olaj- feltárások és az ország még felhasználatlan vizi energiája által. Bizonyos, hogy az iparnak igen nagy feladatai vannak a mezőgazdaság terén. De gondoskodnia kell az^ ipar decentralizálásáról is és meg kell találni a módját annak, hogy a vidéki tőke is bekapcsolódnék az iparosítás folyamatába. Az állami és banktőke mellett a magántőkének is fokozottabb érvényesülési lehetőséget kellene biztosítani. Gróf Teleki Béla behatóan foglalkozott a Székelyföld iparosítási lehetőse-, geivel, leszögezve, hogy a székelyföldi iparnak mindenben a Székelyföld érdekeit kell szolgálnia. Legyen végűit az „Alaclnrok^-nak Majd rátért a kereskedelem kérdéseire és részletesen vázolta azokat a nehézségeket, amelyek a magyar kereskedelem egészséges kibontakozásának útjában : állanak. Elmondotta, hogy tulsokan tulkönnyen fogják fel ma a helyzetet s nem gondolnak arra, hogyha egyszer megszűnik a védettség, mint a vihar az őszi falevelet, úgy fogja a szabad gazdasági verseny a szakmailag és erkölcsileg gyenge kereskedelmi tényezőket elsöpörni. A kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumok feladata volna mar most a szelekciót megkezdeni és komolyabb teherpróba alá vetni a keres,.A jól képzett, jól felszerelt, harckész és eredményesen harcoló honvédség ma már nem a nemzeti dicsőség, hanem a nemzeti lét kérdésé — állapította meg gróf Teleki Béla. — Éppen ezért figyelmünk fokozottan fordul a honvédség felé. Egy hadsereget, annak erényeit cs hibáit snarvezésben, felszerelésben, ludasban és szellemben egyaránt csak a háborúban lehet kiismerni. Honvédségünk vezetőinek immár három háborús év tapasztalata áll rendelkezésére. Hiszem,. hogy vezérkarunk ezeket a tapasztalatokat nagyon komolyan számba vette, katonai nyelven szilva kiértékelte és értékesítette. Örömmel hallottuk a honvédelmi tárca költségvetésénél a honvédelmi miniszter ur szavait. Bízunk benne és reméljük, hogy mindazt sikerül megvalósu tani, amiket ott elmondott és ami az egész Ház osztatlan helyeslésével találkozott,* A hadigondozás A hadigondozás kérdéséről szólva, örömmel üdvözölte azt az elhatározást, hogy a kérdést kiemelték a karitatív társadalmi gonr doskodás köréből és azt egy külön, a miniszterelnök közvetlen ellenőrzése alá tartozó állami szerv hatáskörébe utalták. Természetes azonban, hogy a hivatal eredményes munkája elsősorban attól függ, hogy milyen ösz- szegek állanak rendelkezésére. Bármilyen takarékosságot ir is elő a parancsoló szükségesség, meg lehet találni a célra szükséges pénzt, hiszen a kormány bőségesen dotálja azoknak a munkaszolgálatosoknak a családjait, akik életüket egyáltalán nem veszélyeztetve, elég jő ellátási viszonyok között a hátországban, vagy a front mögött munkájukkal teljesítik honvédelmi kötelezettségüket. A szárványkérdés — Ha azt is mondtam, hogy a mai rohanó korban nincsen idő a kérdéseket egyedül a nemzetnevedés utján megoldani — folytatta grof Teleki Béla beszédét —, ez semmiben sem csökkenti a nemzetnevelés elhatározó jelentőségét. A reformok legfontosabbika talán éppen a nevelésügy reformja. Uj szociális, de erős nemzeti érzéstől áthatott embertípust kell kialakítani^. A magyar kultúra kérdése nemcsak a^ szeles néprétegek felemelésének, az ügye, hanem egyben a nemzetiségek közé be-, ékelt magyarjaink megtartásának a kérdése is. Tisztában vagyunk azzal, hogy a költségvetés összeállításánál a materiális fontosság sorrendjében a kultusztárca meglehetősen hátra szprul. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy vannak a kultusztárcának annyira fontos tételei, mint például a vegyes vidékeken veszélyeztetett magyarság lelki gondozása, iskola- kérdés és a jövő államépitésünkhöz szükséges vezető rétegnek minden foglalkozási ág szamara történő kiképzése, tehát tanítók, lelkészek, papok, orvosok, mérnökök, iparosok, kereskedők kiképzése, amelyek közvetlenül a honvédelmi kiadások után következnek fontosság szempontjából. Ha a honvédelem az ország mai védelmét jelenti, úgy a kultusz- tárca kiadásai a jövőben való védelmét jelenek- A ..kultuszminiszter költségvetési beszédéből örömmel állapítottuk meg. hovy a tárca élén erdélyi szellemű ember áll. Közérthető Jogi nyelvet! Grof' Teleki Béla ezután az igazságügyi tárca kérdéseire tért át. A háború nem alkalkedőket. Ki kell selejtezni mindazokat, akik csak nemzeti ajándékot látnak a jogosítványokban és másokkal végeztetik kereskedői tevékenységüket— Meg kell szüntetni viszont mindazokat a jogosítványokat, amelyek nem igényelnek szaktudást és kereskedelmi tevékenységet, csak vámszedői egy adott helyzetben a gazdasági életnek. „Hangsúlyoznom sem kell. mondotta gróf Teleki Béla, hogy a jövő szempontjából az igazi fontos kérdés a kiilkcres kedelcm. Decentralizált ipar, fejlett kereskedelem azonban csak jó közlekedési hálózat mellett képzelhető el,“ Gróf Teleki Béla külön kiemelte, hogy a kereskedelem és közleA honvédség más a nagy kodifikációs munkálatokra, dé minden reformkor kitermeli a maga átfogó és szintétikus kódexeit, amelyek a társadalom megújult életének szabályait jogi formákba öntik- A reformkor szüleménye volt a száz évvel ezelőtt elkészült magyar büntetőtörvény- könyvi javaslat, amely, sajnos, sohasem tudott életbelépni. S ami most meginduló reformtörekvéseinknek is át kell alakitaniok a kedésügyi tárcát elismerés illeti, hpgy^ a háború ellenére milyen komoly eredményeket mutat tel. Megemlítette a déda—rszerctialvai vasútvonal megépítésének jelentősegét és utalt Udvarhely vármegye vasúti bekapcsolásának múlhatatlan szükségszerűségére. Az Erdélyi Párt elnöke beszéde további során a szervezés kérdéseivel is foglalkozott. A helyes szervezés — Ma éppen gazdasági cs állami életünk megszervezése terén látjuk a legnagyobb hibákat és igen sok zökkenőnek nem az intézkedések helytelen volta az oka, hanem a/, hogy a megvalósításnál nem veszik figyelembe a helyes szervezés szempontjait. A szervezess hibáival egyformán találkozunk ^ nagy^ kérdéseinknél, mint pl. a nemzetiségi kérdés^ és kisebb, de igen fontos feladatok megoldásánál, mint például a mezőgazdasági szakoktatás. Ezek a kérdések éppen úgy, mint számos más ügy két, vagy esetleg több minisztérium hatáskörébe tartoznak érts éppen, ezért ezek legharmonikusabb együttműködés esetén sem oldhatók meg gyorsan és a követelményeknek megfelelően. De van ra példa más téren is éppen eleg. Mint például a sze- n.arekvirálás, a marhabcszolgultatas, a fael- látá.9, vas- cs anyagalosztás kérdése:., stb. Az el gondolások helyesek, csak a gyakorlatii vég-, rehajtáson buknak meg a dolgok. Tevedes volna azonban azt állítani, hogy magyarságnak nem lenne érzéke és tehetsege a he- jlyes szervezéshez, amikor történelme éppen ellenkezőjét bizonyítja. A hiba tehat nem a magyarság lelki és szellemi, alkataban van. Meg kell tehát találni az állami élet leghelyesebb megszervezésének módjait, hiszen bárrmlyen rendszerben egy kormányzat számára a problémák megoldásának csak egy módja van: a konkrétje legjobb megoldás. magánjog, kereskedelmi és büntetőjog rendszerét. Hangoztatta még Teleki Béla, hogy a régi jogi stilus egyszerű és vdágos volt. A Werbőczy vagy Deák Ferenc fogalmazta törvényeket ma is jobban meg lehet érteni, mint a szakminisztériumok rendeletéit, amelyekből csaknem mindennap néhány jellemzően érthetetlen mondatot lehet találni a Budapesti Közlönyben. A délerdélyi magyarság sorsa határozza meg a két nép Jövő sorsát Beszéde utolsó részében az Erdélyi Párt elnöke a nemzetiségi és külpolitikai kérdéseket tárgyalta. Hangsúlyozta, hogy a pártnak a nemzetiségi kérdésben elfoglalt álláspontját Mikó Imre már részletesen kifejtette a Házban, de mégis úgy érzi, hogy röviden érintenie kell a kérdés román—magyar vonatkozásait. — A rajtunk esett sérelmeket elfeledjük, de nem tudunk szó nélkül elmenni délerdélyj testvéreinknek még ma is tartó, sőt egyre fokozódó embertelen elnyomása mellett. Legfutóbb interpelláció formájában voltam kénytelen a délerdélyi ősi magyar iskolák bezárásának ügyét a t. Ház elé hozni. És itt nem mulaszthatom el, hogy köszönetét mondjak azoknak a képviselő társaimnak, akik a dél- erdélyi magyarság iránti együttérzéstől vezet etve elálltak interpellációik elmondásától, hegy ezzel is biztosítsák a délerdélyi magyarok helyzetének mindennél előbb való fontosságát, A külügyi tárca tárgyalásánál szóvá tettük a munkatáborokban sínylődő délerdélyi magyar testvéreink elrettentő helyzetét, és a magyar gazdáidnak állatrekviráiás cimén történt kifosztását. Ezúttal is hangsúlyozni kívánjuk, és ezt tudomásul kell venni a román korományzatnak, de minden erdélyi románnak is, — hogy a dé’erdélyi magyarság életének és sorsának biztosítását BUDAPEST, december i. A képviselőház keddi ülésén folytatta az állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját. Napirend szerint következett az 1944. évi állami költségvetéséről szóló javaslat tárgyalása. Az^ elnöki bejelentések után Inántsi-Papp Elemér előadó kezdte meg beszédét. Ay. 1944. évi költségvetés indokolását szaoly&n kérdésnek tekintjük, amely a két nép jövő viszonyát és esetleg sorsát is döntően határozhatja meg. — A román kormányzat a délerdélyi magyarságon elkövetett sérelmeket a kölcsönösséggel indokolja. Nézzünk csak a mélyére ennek a ,,kölcsönösségnek*'. Állítsuk szembe a délerdélyi magyar munkaszolgálat borzalmait, ahol az egyik tábort, maguk a románok is ..cimitiruj" ungurilor** a magyarok temetőjének neveznek, az északerdélyi románok munka- szolgálatával, ami általában jó elhelyezéssel és jó élelmezéssel jár. Állítsuk szembe a délerdélyi magyar munkaszol- gálalpspk családtagjainak helyzetét, akik teljesen magukra vannak anyagilag hagyatva, — az északerdélyi román munka- szolgálatosok helyzetével, akiknek családja a fronton harcoló katonákkal egyenlő hadisegélyt kap. Az Északerdély- ben élő románok keserves sorsáról zengő hamis propaganda cáfolataként álljon itt egyetlen beszédes adat: Beszterce-Naszód- vármegyét/en, amelyik tudvalevőleg nagy romántöbbségü, a folyó évben befolyt közadó 2,960 000 P volt, ezzel szemben az ezidei kifizetett hadisegély 4,540 000 P-l tett ki—• Pártunk osztatlan helyeslésével találkozott tehát a miniszterelnök ur legutóbbi bejelentése, hogy a kormányzat a délerdélyi magyarság megvédése érdekében — ha másként A Ház illése haszonként ismertette. Kérte tehát a Házat, hogy pártpolitikai szempontot félretéve, a magyar hivatástudatnak átérzése mellett a nemzet érdekének szem előtt tartásával teljesítse most ^ is történelmi feladatát. Végül a megajánlásig törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlotta. A megajánlási vita első vezérszónoka vitéz Imrédy Béla volt. nem megy, hozzányúl az eddig kínosa" került- retorzió eszközéhez is. .**•'• ííj magyar nemzetiségi politikát Î — Hagyományainkhoz- hu, de a nemzeti'' ségeink életében beállott változásokat józanul lemérő uj magyar nemzetiségpolitika alapjait kell leraknunk. És rtt, tisztelt Ház, rá kell mutatnom egy hiányosságra. A miniszterelnök ur helyesen állapította meg a bizottsági tárgyaláson, hogy ki kel! vetnünk magunkból, fel kell oldanunk magunkban a trianoni és a kisebbségi szemléidet, mert a megnagyobbodott országot csak igy tudjuk áttekinteni cs igy tudjuk eredményesen szolgálni. Bizonyos tekintetben hiányosságnak érzem azt is, hogy olyan intézményekben és bizotlsiágokban, amelyeknek működése és hatásköre az egész orsziígra kiférjed, a vissza'ért területek egyáltalán nem, vagy elenyésző szántban vannak csak képviselve. Hiányosságnak érzem ezt, mert a helyi ismereteken kívül a szemléletek sokfélesége és kiegyenlnőüése segítené hozzá ezekel a szerveket ahhoz, hegy a megnagyobbodott ország feladatait és lehetőségeit át tudják tekinteni A nemzetiségi poiiíika vonatkozásában <zonl.au feltűnően nagynak, égetőnek és — szinte azt merném mondani — alig menthetőnek érzem ezt a hiányosságok Nem tudom megérteni azt, hogy az egyes, minisztériumok a nemzetiségi ügyek intézésére miért nem abból a kétmillió magyarból választják ki a megfelelő embereket, akik három állam kisebbségpolili- kai módszereit, azok hatását, avagy hatástalanságát, eredményességét. avagy eredménytelenségét a saját bőrükön tapasztalták és akiknek a számára valóban egzisztenciális kérdés volt a nemzetiségi politikának minden csinja-binjá- val, múltbeli és jelenkori helyzetével megismerkedni és azt elsajátítani. Ha van terület, tiszteit ‘ Ház, ahol értéket és gyarapodást jelent a visszatért magyarság, úgy ez a terület az. És ha van terület, ahol nem használják ki az adott lehetőségeket, úgy ez a terület az. — Nem lehet immár az ország 25 százalékát kitevő nemzetiségeinket ugyanazzal az aparátussal és ugyanazokkal a módszerekkel kormányozni, mint a trianoni ország 5 százalékát kitevő nemzetiségeit. Kííek maradunk hz oncílu magyar külpolitikához — A kisebbségi sorsot megjárt magyar ember szemével nézzük külpolitikánk alakulását s benne az örök magyar célkitűzések felé vezető utat keressük. A Trianon után újjáéledt öncélú magyar külpolitika vezetett ki minket a megszállás alól s önmagunkhoz maradunk hűek, ha ezen az utón haladunk tovább VI- 'jághatalmak nagy összecsapásai között mi elsősorban a magunk ügyéért vagyunk felelősek, nekünk a háborúban a magunk ügyét kell győzelemhez juttatnunk. Annál is inkább, mert vannak közvetlen ellenségeink, akikkel sz«aben más támogatásra nem számíthatunk— Kormány még nem állott nehezebb körülmények között az ország élen. mint ma. És kormányelnököt még nem terhelt olyan súlyos felelősség, mint Kállay miniszterelnök urat, aki igaz magyar érzéssel és a nemzet jövőjében való hittel és erős akarattal ál! azon a poszton, ahová a magyar sors ötét állította. Sok tényezőn fordul meg jövő sorsunk alakulása, amelyet nem tudunk befolyásolni, de egy tényező a nu hatalmunkban áll és ez a mi belső egységünk és az ország ősz- szeforrottsága. Lelkiismeretünk szavára adom meg tehát pártom és a magam nevében a felhatalmazást abban a reményben, hogy ezzel nemcsak az ország jövőjének biztosításához szükséges kormányzati szilárdsághoz járulunk hozzá, a magunk erőivel, de cgvben a pártunk által képviselt szellemiséggel is elősegítsük az országot a szociális haladás utján — fejezte be beszédét gróf Teleki Béla. az Erdélyi Párt elnöke^ Egy kérdés* amelyben mindenki egyetért Vitéz lmrédy Béla, aki a kért meghosszab'- bitással másfél óra hosszat beszélt, bevezetőül azt hangoztatta, hogy a törvényjavaslatot nem fogadja cl és a kormányt nem ajándékozhatja meg bizalmával. A nemzeti egységnek a kérdése azonban nem etiől függ, hanem az általános politika irányvorfalainak tisztaságától. A honvédelmi tárca tárgyalása megmutatta ezt és örömmel állapítja meg, hogy van egy' kérdés, amelyben mindenki pártkülönbség nélkül egyel ért és ez az, hogy az országban jobban, mint valaha, szüksége van hősies szellemű és a lehetőségek legmagasabb fokú kihasználásával korszerűen felsze«. telt és kiképzett hadseregre. Beszéde további Msokka!, amelyek a kormány külpolitikájával szemben 180 fokos eltérést mutatnak. A löldbirtokpolitikai kérdésekre áttérve, a háború hőseinek földhözjuttatását sürgette. A munkakerülővel szemben a törvény legteljesebb szigorát kell alkalmazni. Az alapelv az legeyn., aki nem dolgozik, az- ne is egvék. Részletesebben foglalkozott a zsidókérdéssel. Kérte a kérdésnek a magyar mentalitásnak megfelelő megoldását társadalmi, gazdasági, szpjlemi és politikai téren egyaránt. A legerélyesebben kikelt a feketepiac haszonelvezői ellen. Kérte, hogy az ország hivatalos külpolitikai irányzatát valló jobboldali pártok és mozgalmak a törvényes keretekben működhessenek és a háborús céljainkat megtagadó baloldali pártokat és mozgalmakat a legrclyeseb- ben ellenőrizzék. s°t;in a parlamentarizmusról szólt. A külpolitika síkjára aţterve, azt fejtegette, hogy a magyar külpolitikának csak egy célja lehet, azt az utat követni, amely a nemzet boldogulásához vezet. A legélesebben szembefordul a független kigazdapárt és a szociáldemokrata part tagjai által kívánt külpolitikai elgondoímrédy: Függetlenséget és szabadságot akarunk A, külpolitika síkjára újból visszatérve vitéz belül a hatalmi súlypont az oroszok javára lmrédy Béla hangoztatta, hogy ha igaz volt tolódott cl. A moszkvai értekezlet nvmmuezelott egy esztendővel az, hogy ez a háború tatra, hogy az igazán fontos kérdésekben 'a im háborúnk, ez ma még fokozottabb mér- például a területi “ kérdésekben semmiféle tekben all. Az angolszász—orosz szövetségen megoldás nem jött létre. A kozepeuróam
