Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-27 / 269. szám
OSS { hes3 ßilöL-mat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jőkai-u. 16., I. Tehetőn: 11—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8. Teleion: 29—23. Csekkszámla: 7205S iLgpiia na-. 11 RTBI MIMLfiS Kiadótulajdonos: ,.PALLAS SAJTÓVÁLLALAT** Rt, Kolozsvár. Előfizetési arak: 1 hóra 4.30 P, negyedévre 12.43, íéiévre 24.30, 1 évre 49.60 P. I wt -i imtmm;Tmrmm.-*amrmiWiriiWi-rir(í iTií djS Ismq halágy nalnisater ; jppş| ^ ^ f8 jţ yş ^ îs 5 a klssa@ssas@t©3i romlóin A külügyi fc ©Piacit ■fast minden esetben haladéktalanul falóméi! szavát kisebbségi serskan élő véreink védelmében AZ ERDÉLYI PAKT SZÓNOKAI A HÁZ VIHAROS HELYESLÉSE MELLETT KÖVETELTÉK A DÉLERDÉLYI MAGYARSÁG SZENVEDÉSEINEK AZONNALI MEGSZÜNTETÉSÉT „Külpolitikánkét ei nem váltósé célok határoznák meg" Ghyczy Jenő külügyminiszter a költség- j eéisv vetési vita során a következő beszédet cflom mondotta: ..A külügyi bizottság legutóbbi ülésén é'gam megállapított am — s ezt különösen a külföld felé szeretném hangsúlyozni minden 'ißdb/ viharcsengő dacára —, hogy nincs meg- robíO oszlott nemzetről szó, nincs szakadás a ygßxn magyar népben, hogy minden fontosabb )qlü:4 külpolitikai kérdésben — egy-két eltérő ignnrí hangot kivéve — örvendetes egyetértés dísijj uralkodik közöttünk. Legfeljebb a nüan- Idosa szókban, vagy bizonyos kérdések beállitá- fßV£3 sávai álíh a teák fenn némi ellentétek. A Dglco , dolgok lényegében a követendő politikát teoííi illetően nem az egyes politikai pártok- • sor! hoz való tartozás, hanem a magyar em- Î; isd bér józan, őszinte, a magyar hazafias gon— Mióta az utolsó külügyi expozé el- gn - hangzott, a háború nagy lépésekkel bate;: ladt előre a maga kérlelhetetlen utján. dolkedás és érzés szabja meg az irányt. | — Abban valamennyien egyek va- j gyünk, hogy a magyar külpolitikának ! csak egy célja lehet, azt az utat követni, 1 amely a nemzet politikájához vezet. ívül- ! politikánk változatlan. Azt nem változó célok határozzák meg, nem pedig konjunkturális elemek. A változó helyzeteket a diplomácia mindennapi munkájánál természetesen figyelembe kell venni, de a változó helyzetek nem érinthetik alapvető nemzeti érdekeinket, sem pedig becsületünk törvényeit. Feladatunk lényege pedig éppen azért, hogy érdekeinket becsülettel érvényesítsük, Magyarországot a háború megpróbáltatásai és áldozatai után ismét visszavezessük az igazságom békéhez, a békés építő munkához. 1942 őszén az orosz tömegek megindultak és a télnek minden borzalmát rendkívül ügyesen kihasználva, teret nyertek. Vitéz 2. hadseregünknek is meg kellett birkóznia az ellen teges túlerővel és mint amit az oroszországi viszonyokhoz mérten is rendkívülinek mondottak, hősiesen harcolt mindaddig, amíg állásai feladására kényszerült. A tél elmúlt, rövid szünet után az események ismét gyorsabban kezdtek alakulni és a háború molochjá- nak a hosszú évek óta erősen próbára tett, kifárasztott, idegileg megtört olasz nép áldozatul esett. Kétségtelen, hogy a trianoni béke után Olaszország volt az első állam, amely jóindulattal közeledett hozzánk és kinyújtotta felénk baráti jobbját. Ezért őszinte megilletődéssel és együttérzéssel szemléli a magyar nép azt a páratlan tragédiát, amelyen az olasz nép keresztül ment. Barátságunk az olasz nép iránit nem rendült meg és csak azt tudjuk kívánni, hogy a megpróbáltatások minél hamarabb múljanak el és az olasz nép foglalja el ismét azt a helyet, amely őt képességei és teljesítményei alapján .megilleti. Barátságunk szz olasz nép írásit nem rendült meg JiíST Egof toys isá /nőt [dob ídsz ts 9 t9yí 3 29 söd TI ß 0Í3CÍ rl9Ő izo STÜTZ ász A német-magyar barátság* szilárd alapjai % — A Német Birodalommal változatlanul fennáll barátságunk. E barátságnak legszilárdabb alapja a sok évszázados hagyomány és Magyarországnak geopolitikai helyzete a Duna völgyében, amely tény természetesen különböző téren érdekközösséget eredményezett. Meg szorosabbra vonta és úgyszólván megalapozta ezt az érdekközösséget a közös sors, amelyet a páriskörnyéki békék ránkmértek és a két bécsi döntés, amely Németország közreműködés vei a megoldás útjára vitte a magyar politika alapvető célkitűzését a békés revíziót. A mult ereje, geopolitikai helyzetünk, Versailles, Trianon, a két bécsi döntés, azok a tények, amelyek a magyar—német kapcsolatokat meghatározzák és jóviszonyunknak és együttműködésünknek szilárd alapját képezik. — Az a küzdelem, amelyet Németország folytat, a. német nép élet-halálharca, amely mellé sorakozik nemzetünk, önvé- J delmi harca .minden hódítási szándék nél- I kük Meg vagyunk győződve arról, hogy j ama példátlanul nagy anyagi és véráldo- | nyunkat amennyiben azok nem függvényei a háborús helyzetnek, a megoldandó kérdések kezelésében való készség és a nemzetiségeinkkel szemben való bánásmód tükrözi vissza. A határainkon túl lévő véréink sorsát a magyar kormány szivén viseli. A külügyi kormányzat a magyar kisebbség ottani állapotát a leglelkiismeretesebben figyeli és ha azt tapasztalja. hogy valamelyik kisebbségi sorsban élő magyar nem részesül a többségi kormány, vagy valamelyik szerv részéről zatok, amelyeket a német nép fennmaradása érdekében hozott, nem maradhat eredmény nélkül s e kemény küzdelem meghozza a maga gyümölcsét. egpenlőjogu elbánásban, haladéktalanul megteszi az érdekelt kormánynál a szükséges diplomáciai lépést. Azon a tényen, hogy a Duna völgyében különböző fajú népek élnek egymással szomszédságban, sem a háború, sem pedig békés eszközzel folytatott politika változtatni nem tud, valamint az sem, hogy a népek közös sokszázados egy m ás ni el lett és együttélés folytam olyan kapcsolatok létesültek, amelyeket egyesek akadályozni tudnak, de élsz alá tani nem képesek. A kútárainkon tál élő véreink sorsát a magyar kor Hiány szivén viseli — A szomszéd államokhoz való vi-szoi I ! I A A kis nemzeteknek makacsul kell ragaszkodniuk a jog* a szabadság és az emberiesség örök értékeihez — Minden törekvés tehát, amely az illető népeket egymással szembe akarja he- )\:.7 lyezni, csak mesterkedés és nagyon rövid lejáratú mesterkedés lehet. A kis népekben az őszinte belátáson felül meg kell hogy legyen a jószándék, hogy keressék no egymást és mint a miniszterelnök ur mon- ) dotta, egymást segítsék. Délkelet-Eurapában a kis népek csak úgy fogják fenntartani imagukat a háborús idők megnagyobbodott aránvaiban, ha megértik egymást. Szomszédainkkal szemben folytatott politikánk megfelel annak az elvi felfogásnak is, amelyet a kisnépek jogáról és kötelességeiről vallunk. Erős meggyőződésem szerint a kis népeknek joguk van az önálló és független élethez és ahhoz, hogy saját hagyományainknak és hivatásuknak megfelelően rendezzék be államukat. Elvárhatják, hogy a nagyok tiszteletben tartsák, hogy jogaikat, boldogulásukat saját útjukon kerestek. Európa nem volna az. ami,, ha a kimének kulturális, gazdasági és politikai teljesítményei hiányozi nának. — De sohasem szabad azt sem elfelejteni. hogy a kisnemzeteknek kötelességeik ás vannak. A kisnemzeteknek makacsul kell ragaszkodniok a jog, a szabadság, az emberiesség örök értékeihez és a nagyobbak mértékét kell alkalmazniuk ebben a tekintetben saját magukkal szemben is. Tisztelniük kell mások jogos érdekeit, tudomásul kell venniük a nemzetek közösségéből rájuk háramló kötelességeket. Egy azonban bizonyos: az európai béke nem épülhet fel a kisnem,zetek romjain. Szabad kisnépek nélkül nincs szabad, megbékélt Európa. diplomáciánk rendkívül fontos ho »védelmi érdeke ket szolgái Az elmúlt 25 év alatt a magyar külügyi szolgálat jó munkát végzett. Irányító, éltető szellemű nagy magyar kül politikus ok hagyományait őrzi. híven szolgálja a rábízott érdekeket, magyar szemmel figyeli a nemzetközi eseményeket és gondosan ápolja Magyarország kapcsolatait a baráti és semleges államokkal. A magyar külügyi szolgálat ebben a háborúban is becsületesen kiveszi a maga ré'zét. Egy jól dolgozó diplomata, egy jól irányzott propaganda felér egy megnyert ütközettel és hadjárattal és így diplomáciánk már most rendkívül fontos honvédelmi érdekeket szolgál. A magyar külügyi szolgálat a legnagyobb lelkiismeretességgel tesz eleget kötelességének, mert tudja, hogy abban az óriási játékban, amely most véres kártyákkal folyik, a tét óriási. A nemzetet. a háború viharában éppúgy meg kell védeni katonai fegyverekkel, mint a diplomáciának legtöbbször nem mindig látható. nem mindig hallható, de sokszor igen eredményes eszközeivel. Tisztelt Ház! Rajniss Ferenc képviselő urnák hozzám intézett kérdésére azt válaszolhatom, hogy mind ebben az expozémban. mind a külügyi bizottságban tartott expozémban világosan kifejtettem azt az irányt, amelyet a külpolitikánknak folytatnia kell és amelyet folytat. Array Árpád-, Makrai/ Lajos. Meskó 7,oltán és Csipák Lajos képviselő urak a kisebbségi kérdést vetették fel. A határainkon túl élő véreink sorsát a magyar kormány természetesen a legmelegebben szivén viseli. M élt áztassanak meggyőződve lenni, hogy a külügyi kormányzat a magyar kisebbségek helyzetét, állapotát a leglelkiismeretesebben figyeli és ha azt tapasztalja, hogy valamelyik magyar testvérünk nem részesül az egyenlő elbánás jogában, akkor szavát az érdekelt kormánynál haladéktalanul felemeli. Ami pedig az akut kérdéseket illeti, az iskola-kérdésben, a mimkaszolgálatosok kérdésében és az álla trekvirái ások kérdésében állandóan érintkezésben és tárgyalásban vagyunk a román kormánnyal. Kiüti-yi sajtópolitikánk elve, kogy igaz és komoly legyen — Oláh György képviselő ur a külügyi sajtópolitikát kritizálta. A külügyi sajtó- politikában az az elv, hogy igaz és komoly legyen. Azt hiszem, elég erősek vagyunk ahhoz, hogy olyan híreket is elviseljünk, amelyek a közvélemény helyes informálására abszolúte szükségesek. (Helyeslés.) A magyar diplomácia részt kér abból a
