Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-27 / 269. szám

OSS { hes3 ßilöL-mat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jőkai-u. 16., I. Tehetőn: 11—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8. Teleion: 29—23. Csekkszámla: 7205S iLgpiia na-. 11 RTBI MIMLfiS Kiadótulajdonos: ,.PALLAS SAJTÓVÁLLALAT** Rt, Kolozsvár. Előfizetési arak: 1 hóra 4.30 P, negyedévre 12.43, íéiévre 24.30, 1 évre 49.60 P. I wt -i imtmm;Tmrmm.-*amrmiWiriiWi-rir(í iTií djS Ismq halágy nalnisater ; jppş| ^ ^ f8 jţ yş ^ îs 5 a klssa@ssas@t©3i romlóin A külügyi fc ©Piacit ■fast minden esetben haladéktalanul falóméi! szavát kisebbségi serskan élő véreink védelmében AZ ERDÉLYI PAKT SZÓNOKAI A HÁZ VIHAROS HELYESLÉSE MELLETT KÖVETELTÉK A DÉLERDÉLYI MAGYARSÁG SZENVEDÉSEINEK AZONNALI MEGSZÜNTETÉSÉT „Külpolitikánkét ei nem váltósé célok határoznák meg" Ghyczy Jenő külügyminiszter a költség- j eéisv vetési vita során a következő beszédet cflom mondotta: ..A külügyi bizottság legutóbbi ülésén é'gam megállapított am — s ezt különösen a kül­föld felé szeretném hangsúlyozni minden 'ißdb/ viharcsengő dacára —, hogy nincs meg- robíO oszlott nemzetről szó, nincs szakadás a ygßxn magyar népben, hogy minden fontosabb )qlü:4 külpolitikai kérdésben — egy-két eltérő ignnrí hangot kivéve — örvendetes egyetértés dísijj uralkodik közöttünk. Legfeljebb a nüan- Idosa szókban, vagy bizonyos kérdések beállitá- fßV£3 sávai álíh a teák fenn némi ellentétek. A Dglco , dolgok lényegében a követendő politikát teoííi illetően nem az egyes politikai pártok- • sor! hoz való tartozás, hanem a magyar em- Î; isd bér józan, őszinte, a magyar hazafias gon­— Mióta az utolsó külügyi expozé el- gn - hangzott, a háború nagy lépésekkel ba­te;: ladt előre a maga kérlelhetetlen utján. dolkedás és érzés szabja meg az irányt. | — Abban valamennyien egyek va- j gyünk, hogy a magyar külpolitikának ! csak egy célja lehet, azt az utat követni, 1 amely a nemzet politikájához vezet. ívül- ! politikánk változatlan. Azt nem változó célok határozzák meg, nem pedig kon­junkturális elemek. A változó helyzeteket a diplomácia mindennapi munkájánál természetesen figyelembe kell venni, de a változó helyzetek nem érinthetik alapvető nemzeti érdekeinket, sem pedig becsüle­tünk törvényeit. Feladatunk lényege pe­dig éppen azért, hogy érdekeinket becsü­lettel érvényesítsük, Magyarországot a háború megpróbáltatásai és áldozatai után ismét visszavezessük az igazságom béké­hez, a békés építő munkához. 1942 őszén az orosz tömegek megindultak és a télnek minden borzalmát rendkívül ügyesen kihasználva, teret nyertek. Vitéz 2. hadseregünknek is meg kellett birkóz­nia az ellen teges túlerővel és mint amit az oroszországi viszonyokhoz mérten is rendkívülinek mondottak, hősiesen har­colt mindaddig, amíg állásai feladására kényszerült. A tél elmúlt, rövid szünet után az események ismét gyorsabban kezdtek alakulni és a háború molochjá- nak a hosszú évek óta erősen próbára tett, kifárasztott, idegileg megtört olasz nép ál­dozatul esett. Kétségtelen, hogy a triano­ni béke után Olaszország volt az első ál­lam, amely jóindulattal közeledett hoz­zánk és kinyújtotta felénk baráti jobbját. Ezért őszinte megilletődéssel és együttér­zéssel szemléli a magyar nép azt a párat­lan tragédiát, amelyen az olasz nép ke­resztül ment. Barátságunk az olasz nép iránit nem rendült meg és csak azt tudjuk kívánni, hogy a megpróbáltatások minél hamarabb múljanak el és az olasz nép foglalja el ismét azt a helyet, amely őt ké­pességei és teljesítményei alapján .megil­leti. Barátságunk szz olasz nép írásit nem rendült meg JiíST Egof toys isá /nőt [dob ídsz ts 9 t9yí 3 29 söd TI ß 0Í3CÍ rl9Ő izo STÜTZ ász A német-magyar barátság* szilárd alapjai % — A Német Birodalommal változatla­nul fennáll barátságunk. E barátságnak legszilárdabb alapja a sok évszázados ha­gyomány és Magyarországnak geopoliti­kai helyzete a Duna völgyében, amely tény természetesen különböző téren ér­dekközösséget eredményezett. Meg szoro­sabbra vonta és úgyszólván megalapozta ezt az érdekközösséget a közös sors, ame­lyet a páriskörnyéki békék ránkmértek és a két bécsi döntés, amely Németország közreműködés vei a megoldás útjára vitte a magyar politika alapvető célkitűzését a békés revíziót. A mult ereje, geopolitikai helyzetünk, Versailles, Trianon, a két bé­csi döntés, azok a tények, amelyek a ma­gyar—német kapcsolatokat meghatároz­zák és jóviszonyunknak és együttműködé­sünknek szilárd alapját képezik. — Az a küzdelem, amelyet Németor­szág folytat, a. német nép élet-halálharca, amely mellé sorakozik nemzetünk, önvé- J delmi harca .minden hódítási szándék nél- I kük Meg vagyunk győződve arról, hogy j ama példátlanul nagy anyagi és véráldo- | nyunkat amennyiben azok nem függvé­nyei a háborús helyzetnek, a megoldandó kérdések kezelésében való készség és a nemzetiségeinkkel szemben való bánás­mód tükrözi vissza. A határainkon túl lé­vő véréink sorsát a magyar kormány szi­vén viseli. A külügyi kormányzat a ma­gyar kisebbség ottani állapotát a leglelki­ismeretesebben figyeli és ha azt tapasztal­ja. hogy valamelyik kisebbségi sorsban élő magyar nem részesül a többségi kor­mány, vagy valamelyik szerv részéről zatok, amelyeket a német nép fennmara­dása érdekében hozott, nem maradhat eredmény nélkül s e kemény küzdelem meghozza a maga gyümölcsét. egpenlőjogu elbánásban, haladéktalanul megteszi az érdekelt kormánynál a szük­séges diplomáciai lépést. Azon a tényen, hogy a Duna völgyében különböző fajú népek élnek egymással szomszédságban, sem a háború, sem pedig békés eszközzel folytatott politika változtatni nem tud, valamint az sem, hogy a népek közös sok­százados egy m ás ni el lett és együttélés folytam olyan kapcsolatok létesültek, ame­lyeket egyesek akadályozni tudnak, de él­sz alá tani nem képesek. A kútárainkon tál élő véreink sorsát a magyar kor Hiány szivén viseli — A szomszéd államokhoz való vi-szo­i I ! I A A kis nemzeteknek makacsul kell ragaszkodniuk a jog* a szabadság és az emberiesség örök értékeihez — Minden törekvés tehát, amely az il­lető népeket egymással szembe akarja he- )\:.7 lyezni, csak mesterkedés és nagyon rövid lejáratú mesterkedés lehet. A kis népek­ben az őszinte belátáson felül meg kell hogy legyen a jószándék, hogy keressék no egymást és mint a miniszterelnök ur mon- ) dotta, egymást segítsék. Délkelet-Eurapá­ban a kis népek csak úgy fogják fenntar­tani imagukat a háborús idők megnagyob­bodott aránvaiban, ha megértik egymást. Szomszédainkkal szemben folytatott po­litikánk megfelel annak az elvi felfogás­nak is, amelyet a kisnépek jogáról és kö­telességeiről vallunk. Erős meggyőződé­sem szerint a kis népeknek joguk van az önálló és független élethez és ahhoz, hogy saját hagyományainknak és hivatásuknak megfelelően rendezzék be államukat. El­várhatják, hogy a nagyok tiszteletben tartsák, hogy jogaikat, boldogulásukat sa­ját útjukon kerestek. Európa nem volna az. ami,, ha a kimének kulturális, gaz­dasági és politikai teljesítményei hiányoz­i nának. — De sohasem szabad azt sem elfelej­teni. hogy a kisnemzeteknek kötelességeik ás vannak. A kisnemzeteknek makacsul kell ragaszkodniok a jog, a szabadság, az emberiesség örök értékeihez és a nagyob­bak mértékét kell alkalmazniuk ebben a tekintetben saját magukkal szemben is. Tisztelniük kell mások jogos érdekeit, tu­domásul kell venniük a nemzetek közös­ségéből rájuk háramló kötelességeket. Egy azonban bizonyos: az európai béke nem épülhet fel a kisnem,zetek romjain. Sza­bad kisnépek nélkül nincs szabad, megbé­kélt Európa. diplomáciánk rendkívül fontos ho »védelmi érdeke ket szolgái Az elmúlt 25 év alatt a magyar külügyi szolgálat jó munkát végzett. Irányító, él­tető szellemű nagy magyar kül politikus ok hagyományait őrzi. híven szolgálja a rá­bízott érdekeket, magyar szemmel figyeli a nemzetközi eseményeket és gondosan ápolja Magyarország kapcsolatait a ba­ráti és semleges államokkal. A magyar külügyi szolgálat ebben a háborúban is becsületesen kiveszi a maga ré'zét. Egy jól dolgozó diplomata, egy jól irányzott propaganda felér egy megnyert ütközet­tel és hadjárattal és így diplomáciánk már most rendkívül fontos honvédelmi érdeke­ket szolgál. A magyar külügyi szolgálat a legnagyobb lelkiismeretességgel tesz ele­get kötelességének, mert tudja, hogy ab­ban az óriási játékban, amely most véres kártyákkal folyik, a tét óriási. A nemze­tet. a háború viharában éppúgy meg kell védeni katonai fegyverekkel, mint a dip­lomáciának legtöbbször nem mindig lát­ható. nem mindig hallható, de sokszor igen eredményes eszközeivel. Tisztelt Ház! Rajniss Ferenc képviselő urnák hozzám intézett kérdésére azt vá­laszolhatom, hogy mind ebben az expo­zémban. mind a külügyi bizottságban tar­tott expozémban világosan kifejtettem azt az irányt, amelyet a külpolitikánknak folytatnia kell és amelyet folytat. Array Árpád-, Makrai/ Lajos. Meskó 7,oltán és Csipák Lajos képviselő urak a kisebbségi kérdést vetették fel. A határainkon túl élő véreink sorsát a magyar kormány ter­mészetesen a legmelegebben szivén vi­seli. M élt áztassanak meggyőződve lenni, hogy a külügyi kormányzat a magyar ki­sebbségek helyzetét, állapotát a leglelki­ismeretesebben figyeli és ha azt tapasztal­ja, hogy valamelyik magyar testvérünk nem részesül az egyenlő elbánás jogában, akkor szavát az érdekelt kormánynál ha­ladéktalanul felemeli. Ami pedig az akut kérdéseket illeti, az iskola-kérdésben, a mimkaszolgálatosok kérdésében és az ál­la trekvirái ások kérdésében állandóan érintkezésben és tárgyalásban vagyunk a román kormánnyal. Kiüti-yi sajtópolitikánk elve, kogy igaz és komoly legyen — Oláh György képviselő ur a külügyi sajtópolitikát kritizálta. A külügyi sajtó- politikában az az elv, hogy igaz és komoly legyen. Azt hiszem, elég erősek vagyunk ahhoz, hogy olyan híreket is elviseljünk, amelyek a közvélemény helyes informá­lására abszolúte szükségesek. (Helyeslés.) A magyar diplomácia részt kér abból a

Next

/
Oldalképek
Tartalom