Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-27 / 269. szám

í 1943 november 2 7. ... 2 r ţ, TT- N * rjr n:1gy feladatból is, melyért valamennyiünk nők, nemcsak a kormánytónyezőknek. ha­nem minden magyar embernek megkettő­zött erővel kell dolgoznia: ű magyar nem­zetet lavezetni a mai világválságból és át­menteni egy jobb jövőbe. Ghyczy Jenő külügyminiszter b* :;/6déi töbször szakította meg a Ház minden ol­daláról feltörő lelkes éljenzéú és taps. A Ház iüése A képviselőhöz pénteken szokatlanul, nagy érdeklődés közepette között tár­gyalta a külügyi tárca költségvetését. A szélső jobboldali ellenzék szónokai a ten­gelyhatalmak melletti, a győzelemig tar­tó harc mellett törtek lándzsát, -miként a kormánypárt szónokai, is, ellenben a bal­oldali ellenzék vezérszónoka, Bajcsi-Zsi- linszky Endre, a Ház többi oldalának po­litikai iiéleményétol teljesen távol (illő beszédben vázolta pártjának politikai ál­lásfoglalását és a pártja szerint megítélen­dő jövendő utat a magyar külpolitika szá­mára. Bajcsi-Zsilinszky Endre beszédét a Ház többi oldaláról hangos viharok sza­kították félbe, úgy, hogy az elnök kény­telen volt a már hosszú idő óta nem hasz- 7iáit, úgynevezett ,.viharcsengőt“ megszó­laltatni, hogy a rendet helyreállítsa. Baj- csi-Zsilinszky Endrét két esetben utasí­totta rendre az elnök és a beszéd vége felé egyik kitételéért a mentelmi bizott­ság ele utasította. * A képviselőhöz pénteki ülését to óra 5 perckor Krúdy bereite alelnök nyitotta meg. A kormány tagjai közül Ghyczy Jenő kül­ügyminiszter volt jelen. Napirenden az 1944. évi költségvetés hátralévő tárcáinak, a kül­ügyi és a pénzügyi tárcának költségvetési vi­tája szerpclt. Csincseri Rónay litvána külügyi tárca költségvetéseitek előadó t részletes áttekintést nyújtott a magyar külpolitika fejlődéséről egészen a legutóbbi időkig. A szomszédállamokkal való kapcsolataink­ról szólva megállapította, hogv azok jók és normálisak, s nem a mii hibánkon múlott, hogy egyedül Romániával nem az. Az előadó ezután rátért a külügyi tárca költségvetésének. részleteire és megállapította, hogy a külügyi kiadások az állami közigazgatás tételeinek mm egészen 0.65 százaléka. A tárca kőltscg- 1 vetését elfogadásra ajánlotta. Ezután Rtjniss Ferenc a Magyar Megújuld' Pártjának külpolitikai állásfoglalását vázolta. 1 rlszólalása mindvégig elvi síkon mozgott, a tárca részleteivel nem foglalkozott, s ^ pártja álláspontjára való tekintettel a költsegvetc.t nem fogadta el. Hálás Károly hangoztatta, hogy a történél mileg kialakult magyar nemzet soha nem volt és sohasem lesz agresszív más nemzettel szemben. Hangsúlyozta a sajtószolgálatnak cs a .sajtópropagandának a külügyi szolgalat szempontjából való fontosságát és időszerűsé­gé­Vájná Gábor a jelenlegi világháborúról szólva kijelentette, hogy a/, tulajdonkeppen a zsidóság harca a nemzeti érzelmű népekkel. 57 I Romániának: revideálnia kei! magatartását^ Arvay Árpád sz általános külpolitikai 1 irány vezetés tekintetében helyesli a kormány- 1 z.ati felfogást és megállapítja, hogy a magyar­ságnak valóban nem lehet más politikai cél- kitűzése, mint a nemzeti önceluságra épített I okos hűség és következetesség, valamint az j a szilárd elhatározás, hogy Magyarország mindenkitől minden irányban megköveteli helyét a nap alatt és minden irányban elvár­ja esetjogainak becsülését cs tiszteletét. Ezután a román—magyar viszony részle- j tes taglalására tért át. Rámutatott arra, hogy ; a délerdélyi magyarság százezrei igen súlyos , helyzetben élnek. Megemlékezett arról, hogy j néhány nap múlva lesz a gyulafehérvári ro- j mán népgyülés 25-ik évfordulója. 1918 de- j cember i-én az erdélyi románság nemcsak a Magyarországtól való elszakadást mondotta ki, hanem egyúttal teljes nemzeti szabadságot biztosított Nagyrománia alá került minden nép számára. Megállapította a felszólaló, hogy a román kormányzatok nem tartották j be azokat a kötelezettségeket, amelyeket a ! n é p k isebbségckkel való bánásmód1 tekinteté­ben magukra vállaltak. Emiatt került Romá­nia többizben is súlyos politikai válságba és emiatt nem alakulhatott úgy a magyar—ro- i mán viszony, mmt az a két szomszédos nép I szempontjából kívánatos lett volna. A gyula- • feh érvári határozatokba foglalt kötelezettsé­gek — mondotta — 25 év alatt még mindig 1 nem kerültek bele a romín alkotmányba és j igy tételes törvények hiányában a minden- . kori román kormányzatok tetszésére, vagy j nemtetszésére bízva, sohasem voltak biztosit- ; va az állampolgári jogok az uralmuk alatt ’ élő népkisebbségek számára. Végül figyel- j meztetéssel fordult a román néphez, hogy ; most, a 12-ik órában, amikor mindinkább ka- j domborodik a román—magyar sorsközösség, í revidiálja magatartását a magyarsággal szem- i ben. A jövőbe verve pillantást, hangsúlyozta, hogy a mindenáron békére való törekvés gyengíti a nemzetet. A költségvetést teljes bi­zalommal elfogadta. Szeder János, a kormánypárt másik vezér­szónoka a moszkvai értekezlettel kapcsolatban megállapította, hogy ez a kis népekre kijó­zanító hatással volt. Makray Lajos (Néppárt) hangoztatta, hogy a magyar sors elválaszthatatlan Duna-me- donce sorsától. Ezt a területet a magyarság nélkül, a magyarság ellen rendezni nem lehet. Miután a vezérszónokak sorozata lezárult, Mcskó Zoltán emelkedett először szólásra és helyeselte a magyar kormány külpolitikáját.. Szabó Zoltán (MÉP) felfogása szerint a különböző egyházak nemzetközi Összekötte­tései sem elhanyagolható tényezők az orszá­gok sorsának kialakításában. Energikus állás­foglalást kér a délerdélyi magyarokkal szem­ben tanúsított román magatartásért. Rácz Kálmán (pártonkivüli) történelmi át­tekintést adott a külpolitika fejlődéséről, majd az elmúlt évek magyar propagandáját bírálta. Nem kívánjuk délerdélyi test­véreinktől, hogy a végí'elen- ségig szenvedjenek Csipák Lajos a határokon kívül élő ma­gyarság helyzetével foglalkozott és hangsú­lyozta, hogy nyilatkozatainkat, cselekedetek­nek kell követnie. Ereznünk kell az üldözöt­tek nehéz sorsát. Nem kívánjuk tőlük, hogy a végtelenségig szenvedjenek. Mi Délerdélyi magyar földnek tekintjük. Nekünk kötelessé­günk, hogy ottani magyar véreinket kérjük, hogy e7.t a magyar földet ne hagyják ott, de erre őket időtlen időkig kényszeríteni nincs jogunk. beszélt ezután a külföldi magyarokról, akik alatt csupán az ország területéről, a Keletről Nyugatra vándorolt magyarokat érti. Fel­idézte a világháború előtti liberális korszakot, amelynek legnagyobb bűne, hogy százezer­számra vándoroltak ki a magyarok a tenge­rentulra és ugyanakkor még nagyobb tömegek jöttek Galícia felől, az uj honfoglalók. Eze­ket a véreinket azonban mindig számontart- juk, mert ennek a 13 milliós magyarságnak elkallódnia nem szabad. Ezt a munkát a kül­ügyi kormányzatnak kötelessége elvégezni. Olyan feltételeket kell teremtenünk, hogy a kint élő magyaroknak kívánatos legyen a ha- Valéréi. El kell következnie a nagy magyar földreformnak, földet, kenyeret, életlehetősé­get kell kapnia nemcsak minden hazai nincs­telennek, hanem a távol idegenbe szakadt ma nyár véreinknek is. Felhívta ezután a Ház figyelmét a moldvai magyarokra. Ismertette településüket a tör­ténelem folyamán és hangsúlyozta, hogv a Moldvában élő magyarság számarányánál fogva is megérdemli, hogy sorsukat lezünkbe vegyük. Mai becslés szerint 90—100 ezer ma­gyar él ott, akik közül 65 ezer ma is beszél magyarul, pedig hányatott életük, a sorscsa­pások alatt nyelvi kincsük megőrzése sul\os nehézséget jelenthetett számukra. Ezekben a magyarokban él és lobog a nemzeti öntudat — mondotta —, amit nem lehet többé eloltani és ezek a szegény magyarok: varnak, tudo­másuk van a Bukovinából kitelepitettekről, bíztak, reménykedtek, hogy azután rájuk ke­rül a sor és egyrészük fel is készült. Egy ilyen csoport nálunk, Csiksomlyón megjelent és hozta az üzenetet, mennyire várják az otthonmaradottak, hogy mi lesz a sorsuk. De jöttek a nehéz idők és nekik meg mindig vár- mok kellett. Haza kell hozni a csángókat — Felteszem a kérdést: hiába várnak-e? Tudom, minden magyar ember azt feleli; ezeknek nem szabad hiába reménykedniük. Most nem igen tudunk sokat róluk, mit tesz­nek, hogyan élnek, de nem nehéz elképzelni, hogy helyzetük kétségbeejtő. Tüzzel-vassal arra kényszerűik őket, hogy hitüket megta­gadják és az ortodoxiára térjenek át. A ro­mán lakosságnak nem a katolikus hit fáj csu­pán, hanem pzeknek a meg fennmaradó ma­gyarsága és addig nem nyugszik, amig ilyen magyar tömböt lát területén. A világháború utáni rendezés első probléma ja keli, hogy le­gyen a csángók sorsa. De ha növekedik a ke­leti veszély, akkor még a háború végét sem j szabad megvárni. El kell készítenünk a tervet j a telepítésre és az uj településnek a bukovi- * naiak telepítésével ellentétben Erdély terüle­tén, a Szamosvölgyében kell végbemennie. E település helyén földet kell juttatni nekik. Beszéde végén bizalmát fejezve ki a kül­ügyi kormányzat iránt, amely a fentebbi problémákat megoldásra képes juttatni, a költségvetést elfogadja. Oláh György (Magyar Megújulás Pártja) a tárca költségvetésén el kapcsolatban főként külügyi sajtópolitikái kérdésekkel foglalko­zott és a tárca költségvetését nem fogadta el. Délután j óra előtt 5 nerccel Tors Tibor alelnök a vitát lezártnak nyilvánította és ek­kor emelkedett szólásra Ghyczy Jenő külügy­miniszter. A külügyminiszter beszédét végig­hallgatta Kállay Miklós miniszterelnök és Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter. A külügyminiszter beszéde után Tors Tibor alelnök határozati javaslatot tett, melynek során a Ház a tárca költségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadta. Az elnök napirendi indítványa szerint a Ház legközelebbi ülését hétfőn délelőtt 10 órakor tartja és napirendjére az 1944. évi állami költségvetés hátralévő tárcájának, a pénzügyi tárcának a tárgyalását tűzte ki. Az ülés röviddel 5 óra után véget ért. Api>óhii>idtá33k ALKALMAZÁS MINDENES üeányt keresek kis háztartás, ba. Je'en kezni lehet Fejedelem-u. 21, I. 6. K1SZÜLGÁLÓNŐT keresek. Ausländer üvegüzlet, Széchnyi-tér 4. 04019 INTELLIGENS, jómegjelenésü. legalább négy középiskolát végzett, fiatal, keresztény nőt állandó alkalmazásra azonnal felvesz Pá- zsint képkekereskedés. Kossuth Lajos-utca 10. 03999 CUKR ÁSZSEGÉDET szalonöntéshez azon­nal felveszek. Cim; Munkácsy-utca 23. szám. 04002 FIATAL kereskedősegéd füszerszakmíba felvétetik azonnalra. Köztisztviselők, Mátyás király-utca 4. 3377 KERESZTÉNY tisztviselő vagy tisztviselő- nő munkatársat keresek, ki önálló levelező, OTI, bérleszámolás, adóügyek és családpénz­tár kezelésekben gyakorlattal bír. „100 szá­zalék, 1944 január 1“ jeligére. 04015 KERESETT árucikk eladására és taggvüj- tésre hölgyeket és urakat helyben és vidéken alkalmazunk. Jelentkezni 2—5 között Mus- sclini-ut 8. 03982 EGY ügyes leányt kasszába keresek i-ére., kávémérésbe. Horthy-ut ic6. 3385 BECSÜLETES., menekült fiút felveszek fü- szerkereskedésbe, teljes ellátással. Horthy-ut 96. 04001 ÁLLÁST KERES MEGBÍZHATÓ házaspár, mindenféle sze­reléshez értő, házmesteri állást keres. Szarka György, Pap-utca 36. 04011 29 ÉVES, perfekt németül beszélő urileány állást keres, mint „Fräulein“ egy gyermek mellé, kisebb városban. Domonkost Égerhát, Szilágymegye. 04017 MEGÉLHETÉSÉT biztosítja, ha megtanul könyvelni. Felelősség mellett 6 hét alatt meg­tanul. Jelentkezni Fürdő-utca 7., délután i—4-ig, 06825 KIADÓ garázst keresek azonnalra. Címe- | két „Garázs“ jeligére. 336S KÜLÖNBEJÁR.ATU, bútorozott szobát, elő- és fürdőszobával központban azonnalra keresek. Cim a kiadóban. 04c 14 LAKÁST kaphat lehetőleg idősebb izr. úri­ember belvárosban. Címet „Csendes lakó“ jeligére. 04018 URICSALÁDNÁL jól bútorozott szobát ke­resek klinika közelében. Newyork-szálló, S. 3—4 között. 04009 IDŐSEBB nő lakást, szállást kaphat főzés­éit; és takarításért. Petőfi 21. 2749 BÚTOROZOTT szobát keres izr. házas­pár. Háromhavi házbért előre fizet. „Pontos fizető“ jelige alatt kiadóba. 3 392 MUSSOLINI-ut 105. alatti lakóház sür­gősen eladó. Érdeklődni, dr. Huszár ügyvéd­nél. (Magyar Bolt.) 04006 ELADÓ a város egyik közterén déli fek­vésű, 4 szobás, komfortos öröklakás. Aján­latokat „Napos oldal“ jeligére az Ellenzék főtéri üzletébe kérek. F. 467 VIDÉKI ur keres alkalmas kolozsvári tar­tózkodáshoz különbejáratu, rendes bútorozott szobát, lehetőleg fürdőszobahasználattal. Cí­met a kiadóba „Negyedévi bért előre fizetek“ jeligére. , 3359 EGYEDÜLÁLLÓ katonatiszt keres külön­álló garsoniert belvárosban. Nagy hirdető- iroda, Deák Ferenc-utca 34. F. CSALÁDI ház, 3 szoba, összkomfortos, szép gyümölcsöskerttel, családi okok nuatr sürgősen eladó. Ügynököket dijazok. Tass vezér-utca 12. Érdeklődni Apor 31. 03962 KERESÜNK üres házhelyet megvételre I Bukarest, Brassó, Szében vagy Temesváron, 8 Kolozsváron fizetendő pengővel. Ingatlan- közvetítő, Mátyás király-tér 19. F. 470 FORDULJON HOZZÁNK BIZALOM­MAL, ha kiadó helyisége, szobája, lakása van. Diszkrécióval kezeljük. Nagy hirdető- iroda, Deák Ferenc-utca 34. Uiíróf Mór A kolozsvári színjátszás r* a I arka’-utr A színház dicsőn gteljes múltjának egyik h/fé­nyesebb fejezetr fűződik a Ditrói Mór nevé­hez és alkotói személyiségéhez. A megújító- a ott kolozsvári Nemzeti Színház i sak elemi kötelességének tesz eleget, amikor a holnap, vasárnap este rendezendő Ditrói Mór-ünne­pin, 7; éves színházi yuüködése után díszelő­adáson búcsúztatja a kolozsvári közönségtől. Bölöny József, a Farkas-utcai színház egykori intendánsa szerződtette /887-bin első ízben Ditróit igazgatói minőségben a ko­lozsvári Színházhoz. Ö volt tehát, aki Ditrói- nak, ennek a sokoldalú, rendkívüli hozzáér­tésű, nagy színpadi művésznek alkalmat adott arra, hogy színházi elképzeléseit megvalósít­hassa, s szervezői erejét kifejthesse. Ditrói Mór, mmt a Farkas-utcai színház neveltje, szívesen jött a színházhoz. Szininövendék korában ezen a színpadon lépett fel először Czakó Zsigmondi „Kalmár és tengerész" c. darabjában. s mint színész., négy ével töltött a kolozsvári színpadon. Innen került a hűd i- pesti Népszínházhoz, majd az ugyancsak pesti Thália Színész Szövetkezetnek lett a művé­szeti vezetője. Innen emelte őt ki Bölöny intendáns, s ettől kezdve kilenc évig állott a színház élén. Ö volt az első „ciklusokban gondolkodó“ magyar színigazgató. A kilencvenes évek ele­jén megrendezett hires „magyar ciklusának“ híre bejárta az egész országot. E ciklus 48 napig tartott, s keretében 5# előadásban 4.2 magyar iró 56 darabját adta elő. Később az általános európai színpadi gyakorlathoz vi­szonyítva is kezdeményező jellegű kolozsvári hagyományokhoz híven. Shakes pear e-c k! u st rendezett, s ebből az alkalomból tizenhét Shakespeare-darabot mutatott be. Milyen gaz­dag és mindenkor irigylésreméltó színházi megvalósulás, különösen ha hozzátesszük azt, hogy ţrnndezeknek az előadásoknak igazi hajtómotorja színészi részről E. Kovács Gyula volt. De ugyancsak a Ditrói Mór kolozsvári igazgatásához fűződik számos nagy színész „felnevelésefelfedezése és felívelése is. Mindez Ditrói éles látását, tudását és biztos színészi ösztönét dicséri. Az ő ideiében a Farkas-utcai színház valóságos gyülekező helye volt a nagy színészeknek. Itt volt ab­ban az időben az említett E. Kovács Gyulán kívül Ivánfy Jenő, Hunyadi Margit, Szent- györgyi István, Vendrey Ferenc, Várady Miklós, Megyeri Dezső, Küry Klára, örley Flóra, Gerö Erna. Gál Gyula, Mátrai, Betcgh Béla és Szerémi Zoltán, hogy csak az ismer­tebb neveket említsük. Sikerekben gazdag korszak zárult le 1896- ban. amikor Ditrói Budapestre távozott. Te­hetségeket nevelő hajlama, szervező ereje és törhetetlen akarata, valamint gazdag művészi képzelete és fáradhatatlan munkaereje való­saggal hagyományt teremtett a kolozsvári színpadot:. Az utána következő színházi ve­zetőknek elkötelező eszményképévé vált, s va­lamennyien arra törekedtek, hogy működésük alatt a kolozsvári színpad ismét elérje a szél­ién} gazdagságának, s a színpadi művészet ra­gyogásának azt a fokát. amelyet Ditrói Mór viszonylag rövid működése idején megvalósí­tott. Budapestet: a Vígszínházát virágozhatta fel. Hosszú pályáján sem biztos Ítélete, sem színé­szi tudása és ösztöne nem hagyta cserbe. Amibe belefogott, minden sikerült neki. Most. ki- lencvenkétéves korában. Ditrói Mór, az egy­kori kolozsvári igazgató, a Vígszínház volt igazgatója, az Országos Szinészegyesület örö­kös diszelttöke, vasárnap visszatér egy napra Kolozsvárra, pályakezdéséneii és egykori sike­reinek színhelyére, hogy elbúcsúzzék szeretett kolozsvári közönségétől. Attól a közönségtől, amely a közbeni nemzedékváltás ellenére is emlékezik rá és t: 1 róla. s meleg szeretettel köszönti ezen a napon. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogom lásáért az Ellenzék-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom