Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-26 / 268. szám

8: ellenzék í 9 í 3 november 2 8. (Harmadik oldali cikkünk folytatása..) foltozott ruhában az ország fennmaradá­sáért küzdeni és dolgozni, mintsem diva­tos ruháikban megfeledkezni a haza iránti ho telességekj’ö 1. A folyó év derekán a kormány mély­reható gazdaságpolitikai intézkedések megtételét határozta el. A mezőgazdasági árak magasságának megállapításánál a termelési költségek változására elsősorban a munkabéreknél kellett figyelemmel lennünk. A termelési költségeknek uz a hatalmas része viszont, amely magából a mezőgazdaságból szár­mazik, az árarányok kialakításán'!k szem­pontjait szabta meg. A mező gazdasági ter­melésnél felhasznált iparcikkek aránylag kis mennyiségére tekintettel, ezek árának emelkedése, az előbbiekhez viszonyítva, kisebb mértékben hatott a mezőgazdasági • *rak emelésének irányában. A mezőgazdasági árakban a legnagyobb emelkedés természetesen ott van, ahol a termelés fokozása szükséges, továbbá azoknál a terményeknél, amelyek terme­lése sok emberi munkaerőt igényel, végül a takarmányáraknál, ahol az európaszer- te jelentkező Ínség, a termelés irányítá­sára vonatkozó egyéb intézkedések mel­lett árpolitikai eszközökkel való megse­gítést is kíván. A beszolgáltatási kötelesség alá eső termények felvásárlására kijelölt keres­kedők rendszerünkben a felkínált árut felvásárolni kötelesek. A forgalomnak ilyen módon történt szabályozása a ke­reskedői áraknak két irányban történő módosítását tette szükségessé. Egyrészről a legmagasabb és a legalacsonyabb árak megállapításának rendszerétől eltérően, a beszolgáltatási rendszer keretébe be­vont valamennyi árura fix árakat kellett megállapítanunk. A térben és időben egy­séges fogyasztói árak érdekében ugyan* ezeken a központokon keresztül történd az áruk tárolásával, bcszáradásával éi, kamatveszteségével kapcsolatban évköz­ben szükségessé váló idényszerü árválto­zás kiegyenlítése is. A mezőgazdasági árak és a munkabé­rek felemelése után elkerülhetetlenné vált az 1939. évi augusztus hó 26-ával rögzített, de azt követőleg sorozatos szak­mai és egyéni ármegállapításokkal módo­sított ipari árak általános rendezése. Az uj ipari árszint kialakításának is leglényegesebb tényezője a munkabér­emelkedés volt. Az uj árrendezésnél nem­csak az újabb bérpótlékok által előidézett költségemelkedésekkel kellett számolni, hanem figyelembe kellett venni az alap­béreknek átlagban 30—40 százalékra be­csülhető emelkedését is. Az előbbiekban említett költségemelke­dések áthárítását illetően az egyes szak­mákra, illetőleg árukra különböző eljárás alkalmazását tettem kötelezővé. Az inari árak emelkedése a rögzítéskor) állapothoz képest szintén eltérő képet mutat. Általánosságban azoknál az ipa­roknál, amelyek nagyobb részben belföldi nyersanyagokat dolgoznak fel, az áremel­kedés ott muitat erősebb kiugrást, ahol munkaintenziv iparról van szó. Azoknál az iparoknál, amelyek nagyrészben kül­földi származású nyersanyagokat, mű­anyagokat, vagy pótanyagokat dolgoznak fel, ez a körülmény ugyancsak lényege­sen befolyásolta az áremelkedés mértékét. Az uj árak megállapításával az árstabi­litás gondolatának megvalósítását kíván­tam biztosítani. Minthogy pedig az ár­megállapítások a költségelv érvényesíté­sével történtek, legjobb meggyőződésem szerint e célomat el is érhetem. Szilárd elhatározásom tehát, hogy a mélyreható intézkedésekkel kialakított árszint nyu­galmát minden körülmények között biz­tosítom. Ez a nyugalom nemcsak a ter­melés és forgalom rendjének elengedhe­tetlen előfeltétele, hanem előfeltétele a szociális békének is. Fontos feladatomnak tekintem az árel- lenőrzés intézményes kiépítését. Az intéz­ményes árellenőrzést két irányban kívá­nom megvalósítani. Egyik legfontosabb feladatomnak tartom az árrendezés során megállapított feláraknak és áraknak az adott lehetőség között a helyszínen tör­ténő utólagos ellenőrzését. Az árellenőrzés során az árhatóságra Táró feladat másik része a megállapított árak betartásának ellenőrzése. Az ezen a téren teendő intézkedések előfeltétele az árellenőrzés decentralizálása, helyi árel­lenőrző szervek kiépítése. A fokozott árellenőrzés lehetőségét akartam biztosítani annak a rendszernek fokozatos bevezetésével, amely szerint, ahol erre technikailag a lehetőség meg­van, a fogyasztói árak megállapítása már a gváripari számlázás során megtörténik és ezt a fogyasztói árat úgy a kiállított számlában, mint magán az árun fel kell tüntetni. További uj szempontok érvényesüléséi is kívánom a jövőben biztosítani. így szükségesnek látom annak ellenőrzéséi, vájjon a vállalatok a ko 11ségemelkedéöek elhárítására, illetőleg kiküszöbölésére a maguk részéről mindent mögt esznek-e. A jövőben mindjobban kiterjeszteni kívá­nom az egységes fixösszegü árak mogálr lanjtásának rendszerét mindazokra a cik­kekre, ahol ennek előfeltételei megvan­nak. A költségtételeknél felső határt is szabtam, amely fölé árszárnátásában senki sem mehet. Az ilyen irányú intézkedések továbbfejlesztéseképpen egy lépéssel to­vább kívánok menni abban az irányban, hogy a már érvényben lévő kalkulációs irányelvekben megállapított haszonkul- csokat fokozatosan csökkentem az olyan vállalatoknál, amelyek az átlagosnál ma­gasabb egységköltségekkel dolgoznak. A bruttó haszonkulcsos árszabályozásoknál pedig az egyes áruknál felszámítható bruttó haszon felső határának összegszerű megállapításával kivánorj a kérdést sza­bályozni. Külön kell szólanom a háborús gazda­sági élet rákfenéjéről: a zugforgalomról. E forgalom elburjánzása azt a hitet kelti az emberekben, mintha elegendő áru- mennyiség állana rendelkezésre. Többször halljuk, hogy van minden, de csak zug­ban. Még ha el is fogadnánk azt, hogy van minden, fenn kell tartanom azt az állításomat, hogv a zugf operai ómban lévő egyes áruk mennyisége messze nem ele­gendő ahhoz, hogy a szükséglet kielégí­tését általában biztosíthatná. Kétségtelen mégis, hogy r-ettenetes az a lelki hatás is, amit a zugforgalom gyakorol. Érthető az elke-eredés, amely úrrá lesz azokon, akik azt látják, hogy létfenntartásuk ér­dekében a legsúlyosabb nehézségekkel kell megküzdeniük, amivel szemben má­sok, akiknek van hozzá pénzük, de nincs lelkiismeretűk, a békebeli életszínvonalat meghaladó életmódot hídnak biztosítani maguknak, mint a zugforgalom aktiv ré­szesei. A zugforgalom ellen tehát állan­dóan a legélesebb harcot kell folytatnom. Ez a harc kétirányú gazda ági és büntető­jogi irányban egyaránt államiban tart. Az intézkedéseknek a hatásaként külön erre irányuló intézkedések nélkül jóformán teljesen megszűnt a sorban állás s alapos a remónvem, hogv rövid időn belül en­nek még meglévő csökevónycí is eltűn­nek. Nem elég azonban csak gazdasági e üközőikkel küzd énünk, kénytől emek va­gyunk fokozott mértékben j^énybevenni a büntetőjog eszközét is a zugiforgalom haramiáival szemben. Minden, erőmmel rajta leszek s e törekvésemben számítok az egész magvar társadalom támogatásá­ra, hogy a háborús nyomorúságnak eze­ken a vámszedőin betelje-ed jók az írás szava, amelv mindig igaz volt s igaz lesz minden időben: Vos faciunt inopes quas cumulatis opes! Szegénnyé tesznek titeket azok a kincsek, amelveket gyűrtetek! Szász hajós közellátási tárcanélküli mi­niszter beszéde elhangzása után a Ház minden oldalán meleg ünneplésben ré­szesítették. A Ház ezután a közellátás- ügyi tárcanélküli miniszter költségvetését elfogadta. Tors Tibor alelnök napirendi indítvá­nya értelmében a Ház pénteken folytat­ja ülé ét és ennek napirendjére az 1943. évi állami költségvetés hátralevő tárcájá­nak, a külügyi és a pénzügyi tárcának a letárgyalását tűzték ki. A Ház csütörtöki ülése délután 6 óra 20 perckor ért véget. Jelentés a szerb partizán frontról Berlinből jelenti az MTI: Mint a Német Távirati Iroda értesül, német kötelékek a legutóbbi napokban a Saraj eveit ól északkeletre lévő terüle­tet megtisztították a bolsevista rab­lóktól. A kommunisták kis csopor­tokban járták a környék falvait, la­zították a lakosságot és a férfiakat arra bujtogatták, hogy kommunista bandákat létesítsenek. Két ilyen ter­rorista csoportot harcra kényszeri- tettek. A kommunisták a környék falvaiból összeszedték az asszonyo­kat és gyermekeket és a rohamozó német egységek elé hajtották ökot. Az egyik esetben 250, a másikban 300 emberről volt szó. Így akat'ák megakadályozni a német köteléke­ket a tüzelésben és időközben ma­guk menekülni igyekeztek. A német csapatok ez álltok és közönséges har- cimőd ellenére is harcra kényszeri- tették és megsemmisítették a bandi­tákat. A vállalkozás befejezése után az arcvonalszakaszon 350 halóit kommunistát számláltak meg. Német előrehaladás Kievtől nyugatra, elszakadómozdulatok (Zömeinél--Heyilebreek kiilŐnjelentése Heydebreck, a Pest berlini munka­társa a keleti arcvonal helyzetéről a következőket jelenti: Berlini megfigyelő körök érdeklő­dése a keleti fronttal kapcsolatban továbbra is elsősorban a zsitomir— kievi térségben folyó nagy német el­lentámadásokra irányul. Az ott szán­dékolt bekerítő támadásoknak két­ségkívül figyelmreméltó eredménye az ellenséges arcvonal meglazulása. Ebben a vonatkozásban itteni hiva­talos helyen fontosnak tartják an­nak megállapítását, hogy a véderő- főparancsnokság jelentésének az említett eredményekre vonatkozó ré­sze nem jelenti a bekerítő mozdula­tok teljes befejeződését, csupán a hadműveletekben résztvevő egyik német hadosztálynak eddig elért si­kerét. Hogy a szovjet arcvonalat itt sikerült felszakitani, arra vall itteni hivatalos köröknek ama megállapí­tása, hogy a német támadás most egyre inkább kelet felé, Kiev ellem, másrészt Zsitomir tói észak felé irá­nyul. Berlini körök kiemelik, hogy a go­mei i vidéken, az igen változatos küz­delmek színhelyén a hadműveleti te­rületet, mint betörési térséget jelle­mezték az utóbbi időben. A Szovjet­nek itt elért eredményére mutat az a jelentés, amely szerint itt-ott né­met elszakadó mozdulatok következ­tek be. Az illetékes katonai magya­rázók is nyomatékkai mutatnak rá, hogy Hőméinél különösen pedig Rje- csicánál elkeseredett küzdelmek foly­nak. Figyelemreméltó változás követ­kezett be Kricsev térségében, ahon­nan tegnap uj szovjet támadások fel­tartóztatásáról érkezett jelentés és most hivatalosan bejelentették, hogy ott betörési térség keletkezett. ______ Nikopolnál és a dnyeperi kanyar­ban fennálló helyzet jelentőségét il­letően figyelemreméltó a védeiő fő­parancsnokság jelentésében az a nyomatékos közlés, amely szerint ott nyilvánvaló, hogy a Szovjet a német állások szétrombolására törekedik. Ezeket a támadásokat azonban sike­rült felfogni és elhárítani. A dnyeperi Ívben a legutóbbi köz­lések szerint Krivoj Rog környéke újra a harcok -egyik súlypontja lett. A két gyújtópont tehát Kievnél, más­részt. pedig Krivoj Rognál van és ehhez itteni körökben hozzáfűzik, hogy a szovjet vezetés Cserkiatszinál nagyobszabástu előretörő hadimüve- letbe kezdett. Eddig ezeknek meg­hiúsításáról érkeztek jelentések. Még nincsenek közelebbi adatok a véd er őf őp ai an c sn ok súg jelen téséh e z az arcvonal e szakasza mögött meg­semmisített bandatáborokról. Az ed­digi közleményekből körülbelül azt lehet megállapítani, hogy közvetle­nül az arcvonal közelében folytatód­nak ezek a hadműveletek, mégpedig minden valószínűség szerint olyan előretört kötelékekkel, amelyeknek sikerült a legutóbbi napok harcai során a német arc vonal on vagy át­törni, vagy átszivárogni. ELLENZÉK politikai aapütpt Felelős szerkesztő: ZATHURECZKY GYULA ' Felelős kiadó: VITA SANDOH Mátyás Király mozgós z i n h óz Ma. pénteken premieri Csali 16 éven felit I le kttek engedélyezve! Lányok, as-zonyok filmje! Űrök asszonyi prob émót tárgyal, minden nő legége­tőbb sorskérdését I Dr. löm Izgalmas, fordulatos törté­net, mely egy szere em kö­vetkezményeinek kényes problémáját viszi vászonra művészi eszközökkel. Nagyvonalú, Izgalmas és emberi! A cselekmény szín­helye egy nőgyógyá­szat . Dr. Jörn szerepét A. SJIÖSTRAND, a legnagyobb svéd drámai sziné-z játsza, partnernője VIVECA LINDFORS, az ismert svéd filmcsillag. Előadások kezdete: 3, 5, 7 órakor és vasárnap d. e. negyed 12 kor. ■—mmm **«w»TfTii»fiir> nu—nr mi——a»—a Antal István a kézműves- iparosok gyűlésén BUD.APEST, november 26. (MTI.) Az Iparosok Országos Szövetsége szerdán ér­tekezletet tartott, amelyen megtárgyalták a magyar kézmüiporosság időszerű kér­déseit. Az értekezleten felszólalt Antal István miniszter is. Rámutatott arra a fontos szerepre, amelyet a magyar kéz- müvesiparosság a belső front szilárdsá­gának és helytállásának kiépítése körül hivatott betölteni. Hangsúlyozta, hogy bár a kézmüvesiparosságnak rendkívül sok jogos kívánsága és panasza van, ezek a nemzeti lét időszerű sorskérdései mellett mégis eltörpülnek. Ma minden törekvés­nek a nagy nemzeti sorskérdések rh.egol- dására kell összpontosulnia. Rendkívül fontos, hogy a kézmüvesiparosság is tisz­tán és világosan lássa a magyarság hely­zetét. A miniszter bejelentette, hogy 6 maga fogja az összes nemzeti politikai kérdésekben a szükséges tájékoztatást megadni a szövetségbe tömörült keresz­tény iparosok számára. HERCZEG FERENC KÖSZÖNETÉ KOLOZSVÁRNAK. Mint ismeretes, Ko­lozsvár város törvényhatósági bizottsága 8o. születésnapja alkalmából meleghangú közgyűlési határozattal üdvözölte Herczeg Ferenc irót. Az üdvözlésre a jubiláló iró a főispánhoz intézett levelében most vála­szolt, Kolozsvár közönségének megemlékA zéséért hálás köszönetét küldte. Megmérgezte magát egv marostordame. gyei uriasrzony. Marosvásárhelyről jelentik: Tegnap éjszaka Mairoeszentkirály községben Kálmán Istvánná 28 éves uriasezony, egy ottani földbirtokos fe’esége megmérgezte magát. Beszál’itották a marosvásárhelyi kór­házba, ahol meghalt. Még nem állapították meg, hogy milyen méreg ölte meg a sze­rencsétlen asszonyt. Az ügyészség elren­delte a holttest felboncolását. A rejtélyes öngyilkosság ügyében a vizsgálat megindult. félévszázados külföldi összeköttetéseim lehetővé teszik• ho'v finom soüngeni acélárukban és szemüvegekben még mindig a leg* jobb»Tt és vpz nyiag olcsón tudom nagyrabecsülí vevőimnek nyújtani. A vi’ághirü J. A. Henke's solingeni iker-jegyű zsebkések, o 'ók, borot­vák, ke;ti?szközök, valamint önborotváló-pengék gyári lerakata: KUN MÁTYÁS FIA Kolozsvár, Kossuth lajos-u. i. IA. Äüasrye Irodalmi és Nyomdai Mümtézct ßt ayFelelős ö MAJOp,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom