Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-23 / 265. szám
Te; l t E 19 4 3 november 2 T A nagyenyedis reíL Betfh’ţen-S'olslcola A mai nagyenyocli rt'f. Bethlen Főiskolát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hívta életre 1622-ben azáltal, hogy ekkor vette fejedelmi gondozásba az akkor már Gyulafehérváron működő alsófoku iskolát s kezdte meg annak főiskolává való fejlesztését. A nagy fejedelem felismerte azt a szüksége's éget, hogy a tanulnivá- gyó magyar ifjúság részére ne csak a külföldön nyíljon lehetőség egyetemi tanulmányok folytatására, hanem legyen erdélyi főiskola is, amely módot nyújt az arra alkalmasak továbbképzésére. Egy 1629 szeptember 2-án kelt adománylevelóben, melyben Nagyenyed városa minden jövedelmét, Miri szí ón, Felenveden, Muzsinán, Besenyőn, Décsén levő birtokait a kollégiumnak adományozza, igy határozza meg az iskola feladatait: „hogy Isten igéje szolgáinak s a szabad tudományok professzorainak a vallásosság ápolására s az ifjúság nevelésére bőrében lehessünk: azért akartuk az evangélium szerint reformált vallásu gimnázium és iskolák kollégiumát itt, Gyulafehérváron zárosunkban kegyelmesen megalapitazzi“. Ugyancsak ebben az évben ad ki egy közös cimerle- velet, amelyben nemességre emeli az iskolájából kikerült lelkészeket s azok le- száimazottait. hogy ezzel is bizonvitsa hitét: Arte et nzarte dimieandzim. Ezen tettével a korhadó nemességet, a megcsappanó nemzeti erőt akarja helyrepótolni, de bölcsen és mérsékelt módon, a rendek, osztályok, a megszokott politikai fogalmak eltörlése nélkül. Szeme előtt a németországi egyetemek lebegnek, elsősorban Heidelberg s mindent elkövet, hogy nemzetét ezekhez hasonló főiskolával ajándékozza meg. A ni- kolsburgi béke után minden erejével kedvenc terve megvalósításához fog. Nemcsak az iskola anyagi alapjait fekteti le, nemcsak a tanulók ellátásáról gondoskodik fejedelmi bőkezűséggel (40 diák taníttatását ő maga vállalja), hanem mindent elkövet, hogy a kor legkiválóbb tudósait vonzza iskolájához tanárokul. Így kerül Gyulafehérvárra a liegnitzi hercegi udvarból a tudós filológus és költő Opitz Márton, aki ugyan csak egy évet tölt Erdélyben, de később Hernbornból Alste- dmst, Heidelbergböl pedig Bisterfeldet és Piscatort nyeri meg tanárokul, akik közül a két előbbi haláláig szolgálja a fejedelmi iskolát. A gyulafehérvári fejedelmi udvar ragyogását nem utolsó sorban emeli az academicum collegium, a nyugati művelődés erdélyi bástyája, az akkori Európa egyik legkiválóbb iskolája. 1653- ban már itt tanít a nagy magyar tudós és nevelő, Apáczai Csere János is, Bister- feld kedvenc tanítványa, aki hollandiai tanulmányútja után itt valósítja meg jelentős újítását: a tudományok magyar nyelven való tanítását. Descartes filozófiája itt szólal meg először magyarul s ezzel együtt minden tudomány. A nagy fejedelem halála' után súlyos csapás éri a „vitézlő iskolát“. II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi hadjárata Erdélyre szabadítja a török bosz- szut s 1658-ban tatár hordák felégetik gyulafehérvári kollégiumot s feldúlják gazdag könyvtárát és kincseit. A diákok Vásárhelyi Péter rector vezetése mellett Kolozsváron húzódnak meg s itt működik az iskola 1662-ig. amikor Apafi Mihály fejedelem az intézetet Nagyenyedre, az iskola birtokainak középpontjába telepiti. Nagyenyed, Erdély Athénje őrködik azóta a fejedelmi iskola fejlődése felett. Története azóta is nem egy fekete lapot mutat. Vér és könny jelzi az egyes fordulókat, de az iskola minden megpróbáltatásból megerősödve emelkedik fel. 1704 márciusában Rabutin császári tábornok egyik tisztje, Tige szászsebest parancsnok égeti ■porrá Nagyenyed városát s vele a koll- giumot. 1707-ben ismét labancdulás áldozatául esik. Van úgy, hogy a megfogyatkozott diáksereg Torockó barlangjaiban vonja meg magát, de ott is tovább folyik a tanítás s él a fejedelmi szellem. A lerongyolt és tönkretett fejedelmi iskola elöljárósága Páriz Pápai Ferenc rektor- sága alatt kéréssel fordul az oxfordi egyetem elöljáróihoz s segítségüket kéri az iskola felépítéséhez. A kérelem hatása alatt György angol király pátenst ad ki, amelyben megengedi Anglia területén a nagy- enyedi ref. Bethlen Kollégium számára való gyűjtést. A gyűjtés eredménye 7000 Knt sterling, amely londoni bankokban WEBES yOTÓOPTIKÍÍTQlí Unió u ca 8. sz. Telefon: 36—63 várja a fciha ':má!ást. Ezen összeg kamataiból javítják ki 1720—.1743 között a megmaradt kollégiumi épületrészeket, építenek 1775-ben egy uj épületet s 1826 —1836 között felépítik egy négy szárnyu- ziak tervezett kétemeletes épület déli részét. Az 1849-os év ismét alapjaiban rázza meg a fejedelmi iskolát. A lázadó románság vcgigdulja és felégeti Nagyenyedet s felprédáija a kollégiumot is. Az intézetből az 1776-bezz. ezne.lt épület és a kétemeletes épületrész fedele és pus'ta falai maradnak meg. Az intézet könyvtára, amely az cgykorzz katalógus szerint már akkor 50.000 kötetet tartalmazott, nehányszáz könyv kivételével teljesen megsemmisült s azok is csak úgy kerülték el a pusztulást, hogy a román lázadók .kihajigálták azokat az utca sarába, ahonnan később gyöngéd kezek mentenék meg a magyar művelődés számára. A magyar szellem éc; ílniakarás ezen a (.sapáson is flinHM.nvskoHoM Kijavítják a tűzvésztől megrongált épületeket s 1883— H5 között a legrégibb épület romjainak helyén újabb kétemeletes épületet emeltek". Ez építkezések most már felem észlelték nemcsak az angoj pénz kamatait, hanem magát a tőkét is. A Bethlen Kollégium Nagyenyedre Ja ló áthelyezése óta minden tekintetben megvalósította a fejedelmi álmot: országos iskolává lett. Falai közül egész sora került ki a legjobb magyar elméknek. Hivatását elsősorban azáltal töltötte be, hogy hala’x as alapítványai segítségével a legszegényebb ifjaknak is lehetővé tette a tanulást: elsősorban a székelység iskolájává vált. 1913-ban a következő tagozatai működtek: 1 főgimnázium; 2. tanítókópzö; 3. tu- mtónöképzó intézet; 4. gyakorló elemi zr - kola; 5. polgári leányiskola. S bár néhány év múlva a tanítón "/képző intézetet kclyudvarhcly!c helyezik át, bár a román agrárreform birtokainak nagymérvű kisajátításával létalapjait támadta meg tovább megy a fejedelmi akarat által számára kijelölt utón s 1935-ben Csombor- c’on téli gazdasági iskolával bővül s 1940- ben a bécsi döntés után ismét megnyitja az 1895-ben Kolozsvárra helyezett teológiai fakultását is. Ezzel ismét főiskolai rangra emelkedik. Az 1943. év a legsúlyosabb csapást tartogatta a főiskola számára: a román kormány hatalmi szóval beszüntette az iskola legrégibb tagozatának, a főgimnáziumnak működését más ref. középiskolákkal együtt s ezzel egy 623 éves magyar iskolát, a ma/j-gar és európai művelődés egyik legfontosabb végvárát semmisítette meg. A Baítytyá UMcmdi bunutatái 100 érvel ezelőtt Drezdában 70 évvel ezelőtt Pehlen •10 évvel ezelőtt Kolozsvárt Beszélgetés Cseöregh Jenővel, az 1913-as bemutató tenoristájával Mit írtak a Bolygó hollandiról a kolozsvári lapok Wagner müveinek műsorba iktatása nagy rangbeli emelkedést jelent az operák életében. Ez teljesen érthető azokból az óriási követelményekből, amelyeket Wagner müvei technikai és zenei szempontból támasztanak. De épp úgy az előadásbeli nehézségekben rejlik az oka annak is. hogy Kolozsvárt, ahol a Verdi-ope- rák már egy-két évvel milánói vagy páDrezdától — A Bolygó hollandit Wagner még párisi éveiben irta s egy berlini szinház kötötte le előadásra, de a Rienzi nagy drezdai sikere után a Bolygó hollandi bemutatója is átkerült Drezdába. 1843 január 2-án mutatták be először. Sentáit az akkori idők egyik leghíresebb énekesnője, Schrö- der-Devrient asszony énekelte, ám ennek ellenére a Bolygó hollandi Drezdában nem ért meg akkor többet négy előadásnál. Hiába, a Bolygót már nem a Rienzi Wagnere irta. Mint Pourtalés mondja: ha Wagner azt folytatja, amit a Rienzivel elkezdett, akkor ma Spontini é* Meyerbeer tanítványai közt emlegetnők, de a Bolygó hollandiban már megmutatkozik az igazi Wagner. A drezdai félsiker után hamarosan felismerik a Bolygó hollandi nagy értékét és i elont őségét és a mü megkezdi „bolyongását“ a világ összes színpadain. Pesten harminc évvel később, 1873 májusában kerül szinre először a Nemzeti Színházban. Ez a pesti előadás nem lehetett nagyon magasszinvonalu, ahogy az egykorú sajtóból kiderül. A szinház technikai fel- készültségére jellemző az együk kritika utolsó mondata: „Kár, hogy a hajó elsüllyedését, mely a katastropha lényeges pontja, nem bírták láthatóvá tenni.“ Persze azóta megépült az Operaház és több- izben is sor került a Bolygó hollandi uj rendezésére. 1913-ban azután, a drezdai előadás történelmi dátumához alkalmazkodva, ugyan csak január 2-án elérkezett a Bolygó hollandi Kolozsvárra is. Nagy, sőt mond- hatnók, hősi vállalkozása volt ez az előadás dr. Janovics Jenőnek, a kolozsvári Nemzeti Szinház akkori igazgatójának. Már négy hónappal korábban megkezdte a próbákat dr. Bródy Miklós, a szinház karnagya. A zenekart Borsay Samu katonazenekarának legjobb tagjai erősítették és a kórusban ott voltak a kolozsvári, dalkörök leghasználhatóbb énekesei is. Felütöttük az egykorú lapokat, hadd lássuk, mit irt harminc évvel ezelőtt a kolozsvári sajtó a Bolygó hollandiról. Három napilap jelent meg abban az időrisi bemutatásuk után szinrekerültek, a Bolygó hollandi előadása hét évtizeden j át váratott magára. Hiányoztak a megfelelő erők. Bár nincs kizárva, hogy része volt ebben a késlekedésben Brassäi Sámuel befolyásának is, aki tudvalevőleg a leg'zenvedélyesebb antiwagneriánusok közé tartozott. Kolozsvárig ben Kolozsvárt és egy irodalmi folyóirat, melyet Bánffy Miklós, Kovács Dezső és Kiss Ernő szerkesztett. Az irodalmi fórumot jelentő Erdélyi Lapoknak Seprődi János volt a zenekritikusa. Hogy a napilapokba kik Írták a beszámolókat, azt már, sajnos, nem tudtuk megállapítani. A politikai érdekességek között mindenesetre ott szerénykedik a zenekritika is. A Balkán-háború békekötése tartotta akkor izgalomban a világot, s a jól hizlalt hirlaoi kacsa sem hiányzott a kolozsvári lapokból. Arról irtok, hogy Majláth püspök távozik Erdélyből, kalocsai érsek lesz. A színházi rovat Ivánfi Jenő föllépését hirdette az Oedipus királyban, a zenekritika pedig igy szólt 1913 január 3-án az Ellenzékben: „Itt különösen Farkas Sándor sikeréről kell megemlékeznünk, akinek érzelmes, szép baritonja a címszerepben kitünően érvényesült. Sikerén játékéinak szokásos merevsége sem rontott ezúttal, mert a szereD misztikus, hideg karaktere alig veszi ‘ igénybe a színész iétszcképességét. Minden akció a zene kifejező erejében nyilvánul és ezt Farkas elismerésre méltó sikerrel reprodukálta. Rédei Szidi Senta szerepében szerényebb sikerhez jutott. Ez a szerep valóban nehéz feladat elé állította a művész- nőt, de igyekezett a nehézségeket leküz- | deni s ez a lelkes törekvése mégis elismerésre talált. A dajka kis szerepében sok j biztonsággal énekelt Váradiné, aki általános tetszésben részesült. Koller hajósa is jó volt, de érezhetően küzdött a mély szereppel. Cseöregh (Erik) és Baranyai Ferenc (kormányos) jól egészítették ki az ensemblet.“ A kritikus szigora azonban nagy mértékben felengedett a második előadáson, amikor Sentát a kolozsváriak kedvence, a I kitűnő Baranyai Jolán énekelte. Róla igy j ir az Ellenzék: „A legkényesebb ízlés is bizonyára sok élvezetest talált az előadásban, melynek legnagyobb érdekessége volt Baranyai Jolán Sentája, aki e sze- repbeh tisztafényü, üde és kellemes hangjával meghódította a nagyszámú közönséget.“ A tenorista beszél Itt él Kolozsvárt színházunk régi igazgatója, dr.. Janovics Jenő és a Bolygó hol- landi-t harminc évvel ezelőtt vezénylő dr. Bródy Miklós is, a szereplők közül azonban csak a régi előadás Erikjét, Cseöregh Jenőt találtuk meg. A Petőfi-utcai szép, emeletes Cseöregh-ház ebédlőjében beszélünk a tizes évek kolozsvári tenoristájával. Első kérdésünk: hol vannak, merre sodorta el az élet régi partnereit? — Baranyai Jolán Montevideoban él, az ottani rádióállomás házi primadonnája. JVTiután első férjétől, Baranyai Bélától elvált, egy német katonatiszt vette feleségül, aki a háború után, mint az egyik német orvosmüszerészi gyár képviselője került Uruguayba. A régi Daland, lovag Koller János, 1919-ben változott körülmények közé kerülve, lemondott az énekesi pályáról és ma Pesten tisztviselő. Ellenben szép pályát futott be Farkas Sándor, aki 1913-ban a hollandit alakította: a pesti Operának lett neves baritonistája. Megkérdeztük Cseöregh Jenőtől, hogy kolozsvári származásu-e, vagy máshonnan került ide? — Debreceni vagyok s Pozsonyból szerződtem dr. Janovics Jenőhöz 1909-ben. Tiz éven át voltam az ő társulatának a tagja, azután rövid ideig a román operában is szerepeltem. Közben házasságom végleg Kolozsvárhoz kötött s ittmaradtam nyugalombavonulásom után is. — Milyen szerepeket énekelt? — Énekeltem a Bánk bánt, Hunyadi Lászlót, Don Jósét, a mantuai herceget, Pinkertont, Alfrédot a Traviatából. De Grieux lovagot a Manonból. Azonkívül sok szép francia operettben is szerepeltem. Kár, hogy mostanság nem adják a Koldusdiákot, meg a Cornevillei harangokat. — Mi a véleménye a mai együttestől7 — Gyönyörűen dolgoznak. El vagyok tőlük ragadtatva. Nem kell mást mondanom: bérlője vagyok a színháznak és pénteken a zsöllye első sorából fogom megnézni az uj Bolygó hollandit. Megérdemelte a Bolygó hollandi régi kolozsvári előadása, hogv ráirányítsuk pár futó percre, az emlékezés reflektorfényei. A régiek erőfeszítése és az utódok becsvágyó, lankadatlan munkája egyformán belejátszik abba, hogy annyira fejlett zenekultúrával dicsekedhetik ma Kolozsvár (kb.) A Krupp-müvek továbbra #i a Krupp- család birtokában marad Berlinbő1 jelenti a DNB: A birodalmi rendeleti közlöny jdöz’i a Führer rendeletéi, amely újra szabályozza a Friedrich Krupp- ctg családi vállalkozásának jogi he’yze’ét. A rendelet bevezetésében a Führer hangoztatja azt a> kívánságát, hogy a Krupp.gyár továbbra is családi vélla'kozás maradjon. Minthogy a cég mint családi Vállalkozás 132 éven keresetül a maga nemében egvedü'álló kimagasló érdemeket szerzett a német nép véd- ereiének fejlesztése körül. Szarkára célzott — a golyó egy kisleányt sebesített meg KOLOZSVÁR, november 23. Ezév juniua 25-én könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt] a Békás-dül'.öben. Szilágyi Lajos nyugdíjas a Békásban fekvő kertje felé tartott s útközben észrevett egy szarkáit az egyik kerítés tetején. Vontcsövű „Flóbert"- pusk/ájával a szarkára tüzelt, de a golyó cé’t tévesztett és az onnan több mint száz méterre álldogáló Wéber Éva 12 éves leánykát se- besitette meg- A kis’ány, aki kecskét legeltetett, hirtelen nem tudta, hogy mi tösíént vele és odasiető nagyanyja is azt hitte, hogy a lövés zajától a kecske vadult meg és megdöfte a kislányt. Szi’ágyi Lajos is odasietett az el áléit leánykát! ölbe vettek és hazavitték szülei lakására. Wéber Éva, Wéber József iriszgyári .mun. kiás leánya estefelé erős fájdalmakról kezdett panaszkodni, ezért azonnal beszállították a sebészeti klinikára. Az orvosok műtétet haj tottak rajta végre és megállapították, hogy megsebesült. A golyó a jebb c°mbtő táján hatolt a testbe, kérésztülfurta a vékonybelet, virhólyagot és a bal asápő táján a bőr alatt állott meg. Az azonnal végrehajtott műtét megmentette a kisleányt) az életnek, aki néhány nap múlva eltávozott a kórházból. Gyógyulása azonban nem volt teljes, mert augusztus közepén újabb fájdalmakról kezdett panaszkodni s ekkor az orvosok súlyos hó_ lyaggyul'adáeí állapítottak meg. Ebből is kr- gyógyitották, de egészsége még mindig nem állott helyre. Szilágyi Lajost gondatlanságból okozott su. 'yos testi sértésért felelősségre vonta a törvényszék. A vádlott azzal védekezett, hogy nem terheli felelősség ,a kisleány sérüléseiért, mert fegyveréve’, helyes irányba célzott, de a golyó a kerítés sasfáján, amelyen a szarka ült ,,gellert" kapott és az oldalt álló leánykát. 6ebesitettie meg. A biróság orv os6z akér tőt is meghallgatott a leányka sérülésére vonatkozólag. A szakértői vélemény szerinti különös szerencsének köszönhető, hogy a go’yó nem okozta Wéber Éva halálát, mert a hasonlótermészetü sérülések mindig halállal végződnek. A bíróság gondatlanságban bűnösnek mondotta ki Szilagyi Lajost, de az enyhítő körülmények figyelembevételével pénzbüntetésre ítélteik. A büntetés mértékét 300 pengőbe szabta meg a törvnyszék. Az Ítélet ellen az ügyész fellebbezésit jelentett be„
