Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-03 / 248. szám

1 ft 4 3 november 1. ELLENZÉK ______ HíYimwini—" A" "n" TT“ (ELsőoldaU cikkünk folytatása,) Z. a neineztkö/i béke és biztonság megóvása ord okeb on addig is, amíg a törvény és a rond helyreáll és az altalános hizlonságt rendszer meg­valósul, tanácskoznak egymással és amennyiben az alkalom kívánja, az egyesült nemzetek inás tagjaival együtt Is, hogy n nemzetek közössé­gének részér öl együttesen cseleked­hessenek; 6. az ellenségeskedések megszűné­se után katonai haderejüket nem használják fel más államok terüle­tén belül, kivéve az ebben a nyilat­kozatban lelsorolt célokból és közös megbeszélés után; 7. egymás közölt és az egyesült nemzőtök más tagjai közölt érintke­zést és együttműködést valósítanak meg, hegy gyakorlati általános meg­állapodást létesítsenek a háboruutá- ni Icgyverkezés szabályozása céljá­ból, Vnrápni tanácsi:ózó bizottság létesül Az értekezlet öl hat orozta, hogy Lon­donban európai tanácskozó biztonsá­got létesít, hogy ez lamilmányioZ&a a kérdéseket es közös ajánlásokat te­gyen a. három kormánynak. Olaszország CHaiszorszúgról a következő nyilat­kozatot teszik: Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió külügy­miniszterei megállapították, hogy kormányaik teljesen egyetértenek abban, hogy az Olaszország it anyá­ban folytatandó szövetséges politiká­nak alapéivá csak az lehet, hogy a fasizmust, ennek minden káros be­folyását és kisugárzását teljesen meg kell semmisíteni és az olasz né­pet meg kell szabadítani, hogy de­mokratikus alapelveken nyugvó kor­mányzati és más intézményeket lé­tesíthessen. Hogy ezt a politikát a jövőben is továbbfejlesszék, a három kormány külügyminiszterei ezért megegyeztek altban, hogy a követke­ző fontos intézkedéseket kell érvé­nyesít eni: 1. lényeges, hogy az olasz kor­mányt demokratikusabbn tegyél; azoknak az olasz néprétegeknok képviseletével, amelyek mindig szembehelyezkedtek a fasizmussal; 2. teljes mértékben visszaadják az ■Olasz népnek a szólás-, a vallás-, a. politikai, a vélemény-, a sajtó- és a gyülekezési szabadságot. Az okisz CO\AEV AMERIKAI népid arra is feljogosítják, hogy fa­sisztád lenes politikai csoportokat alak itthon; 3. minden fasiszta eredetű intéz­ményt. és szervezd el megszüld et nek; 4. 'minden fasiszta, vagy fasiszta érzelmű elemet ditávoliianak a. köz igazgatásból, valamint nyilvános jel­legű intézményekből és szervezőtek­ből ; b. a fasiszta kormányzat vala­mely! (Hilitikni foglyát szálfádon kell bocsátani és teljus amnesztiában ke.ll részesít etil; (i. megteremtik a helyi önkormány­zati ddhokralíkus szervezetet; 7. a fasiszta vezetőket és a hadse­reg tábornokait, akik köztudomású­lag háborús bűnösök, vagy azzal gyanusi'ihatók, letartóztatják és át­adjak az, igazságszolgáltatásnak. Ez a határozat egyáltalán nem. érinti az olasz népnek azt a jogát, hogy mag;i válassza meg kormány­formáját. Az Olaszországgal kaprsnlains kér­désekben létesítendő tanácsot dső- sorban a Párám kormány képvise­lőiből és a francia fdszabaűitá.si bi­zottságnak képviselőiből alakítják ineg. Ezt n tanácsot még kiegészítik liörugorsfcág és Jugoszlávia képvise­lőivel. ről bizonyít ékokhoz jutottak kogyd- lenknJésekröl, amelyeket a németek követtük d sok országban, amelyet elfoglaltak és amelyekből most fokú zulu in kiűzik őkel. kanok követ­keztében a három szöveLvgus huta kun a 132 egyenlít nemzet nevébe,) szólva ünnepélyesén kinyilatkoztat­ja és közhírré teszi a következőket: Abban a pillanatban, amidőn bár­milyen fegyverszünetet engedélye­zünk bármely Németországban fenn­álló kormánynak, in ifid azokat a ne­mei tiszteket és katonákat, valamint a nemzeti szocialista pártnak ama tagjait, akik felelősek ti felmerült rémtettekért és kivégzésekért a né­met erők által megszállt területeken, visszaültük azokba az országokba, ahol tetteiket elkövették, hogy ft fel­szabadított országok törvényei sze­rint ítélkezzenek felettük és büntes­sék meg őket. Jegyzéket fognák öht.~ szeál'l it ani teljes résziotr-'-éggd mindezekről áZ országukról. Így azok a nénidi'k, akik résztvdIék lén- gyd tisztek, francia, holland, belga, vagy norvég túszok, vagy krétai föld­művesek kivégzésében, vagy a len­ged nép irtásában* vagy a Szovjet­unió mbit ídszabaditás alatt lévő t e r (i 1 et ein végi í ez V itt öldöklések be n, tudni fogják, hogy a tett szinhdyéro viszik őket és a helyszínén fognak ítélkezni felettük aZok á hépok, ame­ly d;kd szemben a túlkapásokat el­követik k. A moszkvai értekezlet eredménye elhull gatiatja azokat. akik hitték, hogy Oroszország hiilönhékét szándékszik kötni Németországgal Amszterdamból jelenti 13 DNB: Mint a brit híriroda jelenti Moszkvából, Eden az ottani angol és 'amerikai újságírók előtt a moszk­vai értekezlet eredményéiről többek között ezt mondotta: Meggvőződéeem., hogy leraktuk az alapkövét a három szövetségéé közötti együtt­működésnek és megteremtettük a 'ehetőségét annak a jövendő békeszervezetnek és külpo­litikád gépezetnek, amely nélkül sok kíván­ságunk csak jó szándék maradna. Hull szerint az értekezlet megmutatta, hogy a vezető álla­mok elhagyták az elszigetelődésre vezető ma. gáiryos utakat. Hozzátette még, a legfőbb ideje annak, hogy olyan államok, mint Anglia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok, ha egy­általán együtt haladnak, akkor ezt tegyék meg, amig nem késő. A nyilatkozatnak to vábbi rezében Hull kifejtette, hogy fenntart- látó nélkül: támogatják azokat ia fáradozáso­kat, amelyek szorosabb nemzetközi együtt. működés elérésére törekszenek a hábo-ru folytatásában és a béke felépítésében és en­nek megfe'élőén Csungking-Kina is cstaLako- zótt a történelmi nyilatkozathoz- Mivel az el­szigetelődés elve helyett immár az együtt­működés elvét fogadnék el — mondotta nem lesz nehéz a külön’éges katonai, poli. tik.sii, gazdasági égi szociális kérdésekben ha­ladást elérni. A gazdasági téren való együtt működés példájaként utalt arra, hogy a Szov­jetunió a jövőben képviselve lesz azokban a nem fomaéőiis -megbeszéesekben, amelyeket Washingtonban már megkezdték az Egyesült Államok és Anglia ‘között. így például a va­lutáknak ® háború utáni megszilárdítás® ér­dekében. Az Exchange Telegraph jelenti: A Times a moszkvai értekez'et eredményét la­tolgatva, az értekezletnek messze kimagasló legfontoöaföb gyakorlati eredményét abban .látja, hogy a három hatalom Lóndőnban kö­zös európai tanácsadói bizottságot léte-sit. A Daily Telegraph annak ar nézetének ad kife­jezést, hogy a moszkvai értekezlet eredmé­nyei után fe’tétlenül szükséges a kormányfők (közötti értekezlet!. A külügyminiszterek 'ér­tekezlete eredetileg te’ajdóraképpen ezt akar­ta előkészítem. Mösekvai jelentés sze/int a Kremlhez közel­álló körökben kijelentették, hogy a moszk­vai értekezlet a nemzetközi kollektiv bizton­ság uj rendszerének kezdetét jéenti, amely hathatósabb, mint a volt népszövetségi rend­szer. Moszkvában kifejezetten hangsúlyoz­zák, hogy a négy hatalom együttműködése, amint, az Kína részvételével a moszkvai meg­beszélésekből adódik, nem hoz változást a Szovjetuniónak. Japánhoz való viszonyában. Conaly szenátor, a szenátus külpolitikai bi­zottságának elnöke a moszkvai közleménnyel kapcsolatban kijelentette, hogy ez az ered­mény elhallgattatjai azokat., akik /attól' tartot­tak, hogy Oroszország kü'önbékét szándék­szik kötni Németországgal. A szövéfs-éges nemzetek kö2öff Even módon kifejezésre ju­tott egység intenzivebbé ieszi a háborús erő. feszítéseket és. a győzelem napját közelebb hozza. Berlint szerint a mosshvai konferencián « szovjet álláspont érvényesült Berlinből jelenti az MTI: Illetékes német helyről közük: A Wilhelmstrasse álláspontja a moszkvai értekezettel kapcőola'ban abban fögte’hőtó 'össze, hogy a háfföatóértékezlet. hez fűzött német várakozásokat a közlemény teljesen megerősítette. A Záróközlemény olyan okmány, amely ratifikálja azt ar tényt, hogy Anglia és az EgyesÜlt-AIfemök ăz erőviszo­nyok alapján már régen behódoltak a Szovjet európai vezető állása előtt, egyidejűleg pedig ratifikáló okmánya annak, hógy Európát tél­XEIVS CBROMCLE: Stockholmból jelenti az MTI: A svéd lapok a moszkvai közleméfmyel kapcso­latban vastagbetüs címekben emeltk ki a szövetségesek Ausztriáról szóló határoza­tait. Kiemelik azonkívül a béke fenntar­tását célzó háború utáni szervezet tervét. Az egyik lap tudósítója megállapitátáa sze­rint London meglehetősen derülátó, kü­lönféle bizónyitékók amellett szólnak azonban, hogy az angol főváros beavatott és jólértesült körei távol állnak attól a bizakodástól, amely Roosevelt legutóbbi nyilatkozatában kifejezésre jutóit. A svéd sajtó állásfoglalása nem egészen egysé­ges. A Stockholms Tidningen bizonyos ké­telkedéssel ír az értekezletről és megálla­pítja, hogy Moszkvában sokkal többet titkoltak el, mint amennyit közzétettek. Egyelőre a bárom nagyhatalom dönt a- nemzetközi kérdésekről. A kisállamok képviselőit csak alkalmilag Vonják be a határozathozatalba. Másszóval ez annyit jelent, hogy a kisállamok csak akkor be­szélhetnek, ha kérdezik őket. Ez ellentét­Az 1938 március 15-éfi íörfénrt né­met bevonulással keresetül Vitt ausz­triai -annéxiót semmisnek és érvény­telennek tekintik. Áz attól az idő­ponttól kezdve Ausztriában beállt mindennemű Változást masnkranéz- ve kötelezőnek nem tekintik. jceon kiszolgálhatták: a bolsevizmustiak. A kö/Jem ny becitír megíró* é© szerbit egyúttal a brit és arrterÄk«! politika tehetetlenségűnek és tsnâcstalansâg.iriak bizonyítéka. Á részle­tek tek Irrt elében rámutatnak «rrä, hogy á vi­lág elképpedésére nem említették meg a Szov­jet törekvései által kü'önösen érintett orszá­gokat, hanem csak Ausztriát, afne!y 1938 óta a birodalommal elsralknthfa'tat'anul egyesü t szabéd népszavazás ujki. Berlinben egészen futcSáriak mondják, hogy áz Atlantic Cfiäi- tána va'ó hivatkózáeéail egy országra demok­rata eZabadrógot akarnak rákértvszeriteni, mert ez a legszögecobb e leméiben áll a né­pek Szabad ön rendelkezi'séróí szóló kiált­vánnyal. Berlinben kii’önösefi jellemzőnek tartják arra a szél emre, amely e közleményt áshatja, azt a követelményt, hogv Bünféáéék meg azokat a német tisreket, akik állítólag lengve' tiszteket ö’tek meg. Mindezt pedig a katyni tömegsírokra útadó célzással teszik. j ben áll a demokrácia elveivel. A lapot ag- 1 gasztja a balti államok sorsa és szembe­fordul azzal, hogy a kisállamokat felál­dozzák a nagyhatalmak érdekeinek. Londonból jelentik: Egyes angol lapok annak a meggyőződésüknek adnák kife­jezést, hogy Moszkvában sok olyan kér­désről és problémáról tárgyalnak, ame­lyekről a. hivatalos közleményben politi­kai, vagy egyéb okokból nem tettek em­lítést. Vemen Bartlett megemlíti a len­gyel kérdést, amelyet — mint írja — minden bizonnyal megvitatás alá vontak és amelyről feltehető', hogy az úgyneve­zett európai bizottság elé kerül.- További tárgyalás céljából a News Chronicle meg­állapítja, hogy az értekezlet eredményei- béft hatalmas hiányosság mutatkozik, minthogy hiányzik minden utalás a Szov­jetunió nyugati határaira, elsősorban len- gyel-országfelŐli határaira. Súlyos hiba az is, írja a lap, hogy a francia .szakadárcrk hiányoztak az európai tanácsadó bizott­ságból. lápokról intézkedik és egyebek kö­zött. ezeket mondja: Az Egyesült Királyság, az Egyesiült Államok és a Szovjetáiníó sók hely­A kölcsönös bizalom és megértés légkörében, amely áz értekezlet ogész munkásságát jellemezte, más frtifps kérdéseket is megfont alfák. Ezek nemcsak politikái ügyökké- ter­jednek ki, liánéin olyan kérdésekre te, hogyan kezeljék a hitleri Német­országot és szövetségeseit* kiterjed­nek továbbá a gazdasági együttmű­ködésre és az általános béke biztosí­tására. A VÖRÖSRERESZTES GYŰJTÉS EREDMÉNYE BESZTERCÉN. A Mágyar Vöröskereszt Egylet Besztercén történt ado­mánygyűjtése eredményeképp nerselyekbéh, gyüjtfliVckéh. s az egres hivatalokon belül folytatott gyűjtés alkálmával Besztercén ösz- szesen 16.524 P. gyűlt össze. A város tizen­hatezre? lélekszámáhöz viszonyítva ez azt je­lenti, hogy nunden lélekre egy pengő ado­mány esik. ÜjfcÖL SZABÁLYOZTÁK Â KÖNYV­ES PAPIRÜZLETEK ZÁRÓRÁJÁT. A ke­reskedelmi miniszter újból , megálla- itotta a köfiVV, irószef és pap if kereskedések étköznapi záróráját. A rendelet szerint a könyv, írószer es papirkereskedésyk tnind- azökbán a városokban és községekben, ame­lyekben ezeknek az üzleteknek hétköznapi zárórája esti- 7 óránál korábbi időben van megállapítva, november i-tőí 15-ig bezárólag a vasárnapok kivételével, este 7 óráig tárt hatók nyitva. AZ IPARHATÓSÁGI BIZTOSOK CSAK EGY ÉVRE VISSZAMENŐLEG KAPHAT NAK KÁRPÓTLÁST. Az iparügyi minisz­ter rendelkezése, értelmében az iparhatósági bjztersokat kárpótlás csak abban az esetben illeti meg, ha az ipathatósági biztös é teen­dőinek ellátását nem vállalta díjtalanul olyan egyén, aki ezt a tisztet díjtalanul látná él. nem lehet találni. Minthogy áZOnbán az ip'át- hatósági biztosok egy órát meghaladó elfog­laltságáért esetenként s égy évre szólóan meg­határozott összegre korlátozva szabják meg a terítést, az iparhátósági biztos, visszamenőleg legfeljebb közvetlenül az elmúlt, évre kérheti az őt megillető kárpótlás megtérítését. HATÓSÁGI ÁRON FELÜL ÁRULTÁK A TÍLóLT KENDERT. Az .óradnái kir. jáfásbif-ó-s'ág, piifit a bésztéí-cei^kif. törvénV- sZék üzsofabifóság egyés bírája, árdrágítás vétsége miatt Címűkä Füíöpfié 43 .évés |ör. kar. niajo'rl fákovt jó pengő pérízbüntéfes.fe Ítélte. Cmiükáhe Májóf községben, a tilolt kender kilóját 9—1 ö pengős, áron árűsítöttg, miáitái i hatósági áfát ttíjÍJóté. .FÍasönló éSéfben járt él áz órádnál jáfásbífóság egves- bírája Kréséi Sándófiié Szingyöfzán Lukrécia i6 éves rffájöri láfeól ellen, rhéfí 8 pengőért árulta ä kendet1 kilóját. Ándföfíészé Szávirrié, BuZnár Keleít'énné, Nüc Jánösne majori la­kosok hasonlóképpen drágán árulták a ţîioît kendért. ezért 30—30 péhgős pénzbírsággal bűnhődtek. ELLENZÉK po'ifikai napilap, felélős szerkesztő: ZAÍHÚHÉC'ZSV GYULA Félélos Kiáéó: VITA SÁNDOR „A moszkvai értekezlet eredményeiben hatalmas hiányosság mutatkozik6i SVÉD VÉLEMÉNY: „A kisállamok es ah akkor beszélhetnek^ ha kérdezik őket“ A három külügyminiszter egyetért abban. hogy Ausztriát fél kell szabadítani a német uralom alól M&giöi*tá&ök A következő n vitet közaf ä mösrtor­A UUnferya Irodalmi és Nyomdai Müiiitéxét Rt nyemásá. Fclélös vézsi q MAJOR JóZSEi1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom