Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-18 / 261. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár; Jókai-u. 16., I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye- lem-u. 8. Telefon: 29—23, Csekkszámla: 720SI 1 LAPÍTÓ UK: BflRTHfl MIKLÓS Kiadótulajdonos: ,, PALLAS SAJTÓV ÁLLAL A r Rt. Koloíwvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4.30 P, negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 évre 49.60 P. Magyar és nemzetiségi problémák a kultusztárca költségvetési vitájában ;a az erdélyi párt vezérszónoka a tanerők azonnali fizetésemelését és az egyetemi II IFJÚSÁG EGYSÉGMOZGALMI ALAPSZABÁLYAINAK ELISMERÉSÉT KÉRI A KULTUSZMINISZTERTŐL í> GMczy Jenő külügyminiszter megnyugtató választ adott Teleki ® Béla grófnak a délerdélyi kérdésben elmondott beszédére t .EJ Ifi! ;tö bia 3V ilb BUDAPEST, november i8. A képvi'seíőház szerdán a kultusztárca költségvetését tárgyal­ta. Ezenkívül interpellációs nap is volt. 19 interpellációt jegyeztek be, úgyhogy a nyölé- órás ülés végeztével került sor az interpellá­ciók elmondására. A sörtlrilévő tárca költség­vetését Dörnöly Dénes előadó ismertette. Az első vezérszónok Mester Miklós (imré- dista képviselő) volt, Kérte a tanítóság szo­ciális helyzetének javítását és a tanítók meg­választásánál a szelektálás elvének érvényesí­tését. Indítványozta, hogy a kolozsvári egye­temen állítsanak fel egy tanszéket a honfog­laláskön régészet számára. A tárca költségve­tését nem fogadta el. Hokky Károly, a kormánypárt vezérszóno­ka rámutatott arra, hogy a tantermek és ta­nítói lakások építésénél hiányok vannak, ja­vasolta, hogy a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium nevét változtassák meg vállás- és nemzetnevélésügyi minisztériummá, mert a nevelés fontosabb, mint az oktatás. Zsámboki Pál (NyLlaskeresztes Párt) az ipari szakoktatás kérdésével foglalkozott. Utána László Dezső, az Erdélyi Párt ve­zérszónoka szólalt fel. A művelődéspolitika hármas feladata Tisztelt Ház! Magától értetődő, hogy ma a nemzet egész figyelme a jelen legsúlyosabb kérdéseire te­kint és minden erőt arra akarunk összponto­sítani, hogy a nemzet mai válságát a legsi­keresebben tudjuk megoldani. A nemzet azonban nemcsak a jelenben, hanem a jövő­ben is él. És minél, nehezebeb egy jelen, an­nál szükségesebb a jövőre gondolni és a jövő alakításában a mult és jelen minden hibáját elkerülni. A politika minden területe bizo­nyos vonatkozásban a jelenen túl a jövőrfe tekint. Ez a szempont a legdöntőbben 1 mű­velődéspolitikában érvényesül. Mondhatni, hogy a művelődéspolitika ténykedéseinek óriási hányada nem a jelenben, hartem 1 jö­vőben termi meg a maga gyümölcsét. Ez a munka nagyon hasonlít a szántóvetőéhez, fel­szántjuk a földet, elvetjük a magot és az aratásig hosszasan várnunk kell. Ma, amikor annyira éget a jelen, a jelen szempontjából is döntően fontos az ország művelődéspoliti­kájának körvonalozása közben előretekinteni a jövőre, hogy. a jövőre való gondolásból, a jelenre nézve is lendítő erőt nyefjürtk. Tisztelt Ház! Elvitathatatlan, hogy az or­szág súlyos szellemi válságon megy keresztül a háborús helyzet hatására, az emberek világ­nézete változik, átalakul, a tények és jelen­ségek értékelése közben olyan szellemi kérdé­sek fakadnák fel amelyeket régen elintézett- nék hittünk. Ebben a helyzetben á művelődés- politikának elsőrendű feladata rámutatni azokra a-z értékekre, aríielyek sohasem vál­toznak s amelyekhez minden nép, még ha egyideig meg is tagadja azokat, újból és új­ból visszatér, A magyar éppen azért nemzet, mivel a létével teljesen összeforrott szellemi kincsek birtokában az önmagával való belső azonosságot másfélezeréves történelmi léte alatt mindig fenn tudta tartani. Ugv vélem, hogy a Ház minden tagja megegyezik abban, hogy három örökkévaló szellemi értékre épült fel edldig és épülni fog ezután is a magyar művelődéspolitika. Ez a három érték a minden nemzetköziséggel szemben álló ma­gyar nemzeti szellem, öntudat és hivatás, másodszor emberi mivoltunkból következő társadalmi szolgálatvállalásunk és végül a keresztény egyházak áltál fenntartott keresz­tény lélek. Minél kaotikusabbá válik egy kor, annál inkább szükséges ezeket áz értékeket, mint irányt jelző fáklyákat magunk elé állí­tanunk, hogy el ne tévedjünk a sötétségben. A magyar munkás és föl dm ívelő rétegből kell támadjanak az ország áj szellemi vezetői Ha a magyar jövő alakulását fürkészi sze­nünk, feltétlenül észre kell vennünk, hogy eb­ben a jövendőben a mostaninál jóval nagyobb helyet és szerepet kell biztositól a nemzet két legnagyobb társadalmi rétegének: a munkás­ságnak és a földműveseknek. A tnagyar művelődéspolitikának óriási Fel­adata áz egész nemzet nagy munkás és földl- rniives tömegeit áthatni, hogy azok a műve­lődésben szerzett haladásuk által minden te­kintetben teljesebb emberi életre jussanak el. Az ilyen irányban folytatott művelődéspoliti­kának egészséges kiválasztódási folyamaton kell a munkásságon és a földműves népen keresztül vezetnie, hogy annak nyomán a nemzetnek ezekből a rétegeiből támadjanak uj S/eltérni vezetői az országnak. Végzetes ka­tasztrófa szármázik abból, ha a magyar mun­kás es^ szegényebb földműves gyermekeiből nem tamad uj szociális felelősséggel megáldott orvos, tanar, lelkipásztor, ügyvéd és hivatal­nok.^ ^ A mai magyar értelmiséget csakis a rutin:sas es földműves rétégből lehet egészsége­sen és a nemzet javara gyümölcsöző módon megújítani. J észtéit Ház! A nemzetet illetően a műve­lődéspolitikának három alapvető feladata van. A nemzetnek szüksége van szellemi vezetők­re, akikben a legtisztábban és a legöntudato- sabban él a nemzeti öntudat és méltóság, akik mintegy szellemi vezérkar, a nemzet egész éleiét a nemzet létérdeke irányában vezetik. A helyes miivelődéspolütika sohasem tartja szükségtelen fényűzésnek a nemzet szellemi vezetőinek kiképzését és a róluk való gondos­kodást. Ugyanilyen fontos feladat a nemzeti munka rtiennyisége és minősége érdekében a legkülönbözőbb szakembereknek a minél jobb kiképzése és előkészítése. A szellemi elit és a szakmunkásképzés niellett a művelődéspolitika harmadik nagy feladata az egész nemzet álta­lános művelődési Érdékéinek szolgálata, az egész nemzetnek mindenitányu nevelése. Amy a magyar szellemi Vezérkarnak' a ki­képzését, gondozását és a róla való gondos­kodást illeti, a kormánynak számtalan rés-zlet- feladatot kell Vállalnia és megoldania. la ItsüRk kevesebb anyagot de alaposabban a gimnáziu. maliban Iskoláink közül a gimnáziumok, főiskolák éá egyetemek szolgálják a nemzet veztő réte­gének kialakítását és szolgálatra készítését. A gimnáziumoknál aggodalommal látjuk egyfe­lől a tananyagnak túlméretezett nagy yoltát, másfelől az ifjúság szerfelett való igénybevé­telét az iskolai és az iskolánkivüli mozgal­makban. A tananyag tekintetében materialisz- tikus elv érvényesül: ,,minél többet és minél többfélét tanítok, annál' többet fog az ifjúság tudni“. Áz iskolai és iskolánkivüli mozgal­maknál is ebből a materializmusból követke­zőleg nagy a túltermelés. Mind tananyagban, mind magatartásban többet követelünk az if- juságtól, mint amennyinek a feldolgozására cs elsajátítására képes. Az ifjúság megainja a túlságos igénybevételt és foglalkoztatást, alig várja, hogy az iskolából kikerülve, lazítson a köteleken, amelyek az iskolákban túlságosan megszorították fejlődő életér. A magyar jövő szempontja azt kívánja, hogy' középiskoláink kevesebb anyagot alaposabban tanítsanak, az ifjúság szellemét ne terheljék túl, hanem in­kább felébresszék és egyre nagyobb tettre- készségre felfokozzák. Az ifjúságnak a közép­iskolából nem fáradtan, hartem tettrekészen kell a főiskolára átméilriie. Az egyetemi élet sikere három tényezőn! a professzoron, a diákon és az egyetem inté­zetein és intézményein fordul meg. A ma­gyar jövő szempontjából feltétlenül szükséges az egyetemi oktatásba egyre szervesebben be­lekapcsolni a magyar valóság és érték szol­gálatát, Szükséges az, hogy újabb katedrák •felállítása által is biztosítsuk a magyarság tudományintézmények művelését. Több a.ki­lómmal kértük a miniszter urat, hogy állítsa fel a népvándorlás kori magyar ősrégészet ka­tedráját, lehetőleg éppen a kolozsvári egyete­men. Ezt a kívánságunkat legyen szabad ismét előterjesztenem. Az egyetemnek nem szabad a nemzeti életből kikapcsolódnia, a professzo­roknak egyre szervesebben bele keit kapcso­lódniuk a nemzet életébe és abban a leghelye­sebb irányítást kell adniok. A magyar egye­tem nem általános humanista szellemi intéz­mény, hanem a nemzet létének egyik legfon­tosabb szerve. Valljuk azt, hogy egyetemes emberi szempontból is annál értékesebb a magyar egyetem, minél inkább magyar egye­temmé válik szellemében és célkitűzéseiben. A legsürgősebben fel kell emelni a tanerők fizetését Ami az egyetemi, hallgatókat illeti, noha valamit javult a helyzet, megdöbbenve kell tapasztalnunk, hogy egyre kevesebben iratkoz­nak be a tanárjelöltek és lelkészjelöltek közé. A tanárjelöltek és lelkészjelöltek számának elapadása, állathatom, hogy a magyar műve­lődéspolitikának a legeslegsulyosább kérdése. A kérdésnek megoldásán az összes illetékesek­nek a kultuszminiszter vezetése mellett együtt kell tusakodniok és dolgozniuk. Éhhez a problémához kapcsolódik az egyre nagyobb mértéket öltő tani tóhiány is. Természetes, hogy a népnevelők számának apadása annak. is következménye, hogy tanárok, tanítók és tanítónők fizetése alig éri el a mai létmini­mumot, már a kisebb városok tanárai és ta­nítói is odajutottak, hogy a legelemibb kul­turális szükségleteiket sem tudják kielégiteni jelenlegi fizetésükből. Nem lehet semmiféle érvet el]ogadni annak igazolására, hogy már most ebben a háborús esztendőben nem lehet á tanítói cs tanári fizetéseket a legsürgősebben felemelni. Katonák hiányában, vezérkari tisz­tek hiányában a mai háborút veszítjük élj tanárok és tanítók hiányában már ma elve­szítjük a holnapi és höltiáputáni háborút is. Hagyja jóvá a miniszter az egyetemi ifjúság egységszervezetének alapszabályait Örömmel kell megállapítanunk, hogy egye­temi hallgatóink egyre szervesebben kapcso­lódnak bele a egyetem székhelyén és az egye­temet környező falvakban folyó társadalmi és kulturális munkákba. Egyetemi és főiskolai hallgatóink világosan látják annak az ttj Ma­gyarországnak a körvonalaits melyben szel­lemi munkás a testi munkással együtt dolgo­zik az egész nemzet javára. A kolozsvári egyetem hallgatói közül indult ki az a moz­galom, hogy minden egyéte'meft egyetlen egyetemi egyesület foglalja össze aZ egész if­júságot és adja meg az ifjúság ön képző mun­kájának és nép közötti szolgálatának keretet. Amikor 1941-ben á kultusztárca tárgyalása kapcsán felszólaltam és a Ház ,előtt rámutat­tam ennek az, egyedül helyes ifjúsági szervez­kedésnek az előnyeire, szavaimat az egész Ház helyeslése fogadta. Az elmúlt két és: alatt a. kolozsvári gondolat győzelmet aratott rrtinde- nik egyetemen és ma a miniszter ur előtt van az egyetemi ifjúság alapszabálytervezete, amely egyetlen egyetemi egyesületben kí­vánja az egyetemi ifjúságot egyetemenként és országosan megszervezni. Ujakban éles sajtó- nyilatkozatok hangzottak el, amelyek súlyos kritika tárgyává tették az egyetemi ifjúságnak ezt a nagyon komoly törekvését. Tisztelettel- kérem a miniszter urat, hogy méltéztassék az ifjúság beterjesztett alapszabályát jóváhagyni, hogy így minden további, az ügyre nézve kedvezőtlen nyilatkozatnak elejét tudjuk ' venni. Ez az intézkedés megszabadítja a/ if­júságot attól a számtalan egyesülettől, amely-»,

Next

/
Oldalképek
Tartalom